A h\u00e1z 1892-ben ker\u00fclt b\u00e1r\u00f3 marosn\u00e9methi \u00e9s n\u00e1daskai dr. Edelsheim-Gyulai II. Lip\u00f3t (1863\u20131928) tulajdon\u00e1ba, aki 1913-ban \u00e9p\u00edttette \u00e1t a 17. sz\u00e1zadi h\u00e1zat, amely kor\u00e1bban Buda polg\u00e1rmester\u00e9nek csal\u00e1dj\u00e1\u00e9 is volt. Itt sz\u00fcletett unok\u00e1ja, gr\u00f3f Edelsheim-Gyulai Ilona (1918\u20132013), Horthy Mikl\u00f3s menye. R\u00e9szben ebben a h\u00e1zban szervezt\u00e9k 1944 szeptember\u00e9ben az orsz\u00e1g h\u00e1bor\u00fab\u00f3l val\u00f3 kiugr\u00e1si k\u00eds\u00e9rlet\u00e9t.<\/p>\n
A Szent Gy\u00f6rgy piact\u00f3l a D\u00edsz t\u00e9rig<\/strong> A Szent Gy\u00f6rgy utca vagy Szent Gy\u00f6rgy piac megnevez\u00e9st azut\u00e1n kapta a mai T\u00e1rnok utc\u00e1t is mag\u00e1ba foglal\u00f3 ter\u00fclet, hogy Nagy Lajos ilyen titulus\u00fa k\u00e1poln\u00e1t alap\u00edtott, amely a mai Honv\u00e9d eml\u00e9km\u0171 hely\u00e9n \u00e1llt. A piacot, amely eg\u00e9szen a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9ig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt kisebb-nagyobb rendszeress\u00e9ggel, 1423-ban eml\u00edtik el\u0151sz\u00f6r okleveles forr\u00e1sok.[2<\/a>] A t\u00f6r\u00f6k korban is baz\u00e1r volt itt, a k\u00e1poln\u00e1t pedig \u2013 a t\u00f6bbi v\u00e1ri templomhoz hasonl\u00f3an \u2013 dzs\u00e1miv\u00e1 alak\u00edtott\u00e1k, ez lett a K\u00f6z\u00e9ps\u0151 vagy Orta dzs\u00e1mi.[3<\/a>]<\/p>\n
\nBuda v\u00e1ros\u00e1nak alap\u00edt\u00e1sa ut\u00e1n, a 13. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben a v\u00e1rfal vonal\u00e1hoz igazodva egys\u00e9ges m\u00e9ret\u0171 telkeket osztottak ki, amelyek az ad\u00f3z\u00e1s alapj\u00e1ul szolg\u00e1ltak. Ennek nyomai szinte a teljes V\u00e1rnegyed ter\u00fclet\u00e9n felfedezhet\u0151ek, azonban \u00e9ppen a mai D\u00edsz t\u00e9r k\u00f6rny\u00e9ke kiv\u00e9telt k\u00e9pez: ugyan a keleti \u00e9s a nyugati oldalon m\u00e1r ekkor kialakult a mai t\u00e9rfal, viszont \u00e9szakr\u00f3l eg\u00e9szen a Szenth\u00e1roms\u00e1g utca vonal\u00e1ig be\u00e9p\u00edtetlen\u00fcl maradt a ter\u00fclet. Ahogy V\u00e9gh Andr\u00e1s, Buda v\u00e1ros k\u00f6z\u00e9pkori helyrajz\u00e1nak legjelent\u0151sebb kutat\u00f3ja is \u00edrja:<\/p>\n\n\n
\n |<\/strong><\/span><\/td>\n \u201ea mai Szenth\u00e1roms\u00e1g utc\u00e1t\u00f3l d\u00e9lre a D\u00edsz t\u00e9rig terjed\u0151, nagy h\u00e1romsz\u00f6glet\u0171 t\u00e9ren kezdetben nem osztottak ki telkeket, csak k\u00e9s\u0151bb \u00e9p\u00fclt be. K\u00e9s\u0151bbi forr\u00e1sokb\u00f3l j\u00f3l ismert, hogy ez volt a majdani n\u00e9metek lakta v\u00e1rosr\u00e9sz piactere, amelynek \u00e9szaki v\u00e9g\u00e9ben a tan\u00e1csh\u00e1z emelkedett, \u00e9s ahol szerd\u00e1nk\u00e9nt tartottak hetiv\u00e1s\u00e1rokat.\u201d<\/em>[1<\/a>]<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n \n\n
\n <\/td>\n <\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n