M\u00e1r a k\u00f6z\u00e9pkorban is lak\u00f3h\u00e1z \u00e1llt itt, amelynek nyomait a kapualj els\u0151 szakasz\u00e1n ma is l\u00e1tni. A h\u00e1z mai form\u00e1j\u00e1t 1815-ben nyerte el, amikor V\u00f6r\u00f6sn\u00e9 Hiemer Katalin akkori tulajdonos sz\u00e1m\u00e1ra klasszicista st\u00edlusban \u00e1t\u00e9p\u00edtett\u00e9k. Az ablakok f\u00f6l\u00e9 ekkor ker\u00fcltek az antik mitol\u00f3giai \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok, valamint ekkor eg\u00e9sz\u00fclt ki a h\u00e1z Schmelhegger M\u00e1ty\u00e1s kov\u00e1csoltvas remekm\u0171veivel, k\u00f6zt\u00fck a l\u00e9pcs\u0151felj\u00e1r\u00f3 ajtaj\u00e1val.<\/p>\n
Az egyemeletes, klasszicista st\u00edlus\u00fa polg\u00e1ri lak\u00f3h\u00e1z f\u00f6ldszinti homlokzat\u00e1n egyenes z\u00e1r\u00f3d\u00e1s\u00fa ablakot \u00e9s oroszl\u00e1nfejes kopogtat\u00f3val d\u00edsz\u00edtett kaput l\u00e1tunk. Kapualj\u00e1nak els\u0151 szakasza \u00e9s pinc\u00e9je k\u00f6z\u00e9pkori eredet\u0171, dongaboltozatos kik\u00e9pz\u00e9s\u0171. A k\u00e9t szintet oszt\u00f3p\u00e1rk\u00e1ny tagolja, az emeleti homlokzaton, az egyenes z\u00e1r\u00f3d\u00e1s\u00fa ablakok felett a h\u00e1rom tengely mindegyik\u00e9n domborm\u0171: Diana, Rhea Silvia \u00e9s Ath\u00e9n\u00e9 alakjaival. A hajdani barokk lak\u00f3h\u00e1zat 1815-ben alak\u00edtott\u00e1k \u00e1t klasszicista st\u00edlusban. A domborm\u0171vek, az oroszl\u00e1nfejes kapuveretek \u00e9s a kov\u00e1csoltvas ajt\u00f3k is ekkor k\u00e9sz\u00fcltek.[1] Az \u00e9p\u00fclet kapualja kis udvarba torkollik, melyb\u0151l k\u00e9tmez\u0151s csehs\u00fcveg boltozatos \u00e1tj\u00e1r\u00f3 vezet a kis udvarba. Ennek v\u00e9g\u00e9n baloldalt tal\u00e1lhat\u00f3 a l\u00e9pcs\u0151felj\u00e1r\u00f3, jobboldalt pedig a pinceajt\u00f3, melyet klasszicista d\u00edsz\u00edt\u00e9s\u0171, vas ajt\u00f3sz\u00e1rnyak takarnak el.[2]<\/p>\n
A telek els\u0151 ismert birtokosa 1385-ben Nikolaus Zollnecker volt. Kanizsai J\u00e1nos esztergomi \u00e9rsek 1391-ben az \u00e1ltala alap\u00edtott Szent Istv\u00e1n protom\u00e1rt\u00edr k\u00e1ptalannak adom\u00e1nyozta az itt \u00e1ll\u00f3 h\u00e1zat, azt azonban nem tudjuk, \u0151 kit\u0151l vette meg. A k\u00e1ptalant\u00f3l J\u00e1nos aranyh\u00edmz\u0151 b\u00e9relte a h\u00e1zat a 14. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n. Ezut\u00e1n egy P\u00e9ter nev\u0171 k\u00e9sgy\u00e1rt\u00f3\u00e9 lett az \u00e9p\u00fclet, mely azt\u00e1n az \u00f6r\u00f6k\u00f6s\u00f6k k\u00f6z\u00f6tt \u00f6t r\u00e9szre darabol\u00f3dott 1481-ben. A 15. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n egy \u00f3nkors\u00f3gy\u00e1rt\u00f3 lakhatott itt: a P\u00e9ter nev\u0171 mester Szent Gy\u00f6rgy piaci h\u00e1z\u00e1t 1481-ben \u00e9s 1487-ben is eml\u00edtik. Sz\u00f3rv\u00e1nyos k\u00f6z\u00e9pkori forr\u00e1sok az \u00f3nk\u00e9sz\u00edt\u0151kr\u0151l Bud\u00e1r\u00f3l, Sopronb\u00f3l \u00e9s Pozsonyb\u00f3l maradtak fenn, a legkor\u00e1bbi forr\u00e1s Bud\u00e1n a 15. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmazik. A t\u00e9r t\u00f6bb h\u00e1z\u00e1ban is laktak ilyen mesterek, \u00edgy – az \u00f3neszk\u00f6z\u00f6k n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00e9n t\u00fal – t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt ennek is k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy err\u0151l a ter\u00fcletr\u0151l t\u00f6bb \u00f3nb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt haszn\u00e1lati t\u00e1rgy is el\u0151bukkant a r\u00e9g\u00e9szeti kutat\u00e1sok sor\u00e1n.[3<\/a>]<\/p>\n