Ez az aranys\u00e1rga homlokzat\u00fa h\u00e1z 14. sz\u00e1zadb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 k\u00f6z\u00e9pkori maradv\u00e1nyokat rejt barokk r\u00e9szletei m\u00f6g\u00f6tt. A 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n megfordult itt a m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let sz\u00edne-java, hiszen az \u00e9p\u00fclet ekkor az irodalmi mec\u00e9n\u00e1s, b\u00e1r\u00f3 Hatvany Lajos tulajdon\u00e1ban volt. A rezidenci\u00e1t t\u0151le a d\u00fasgazdag francia \u00e9kszer\u00e9sz, Louis Cartier v\u00e1s\u00e1rolta meg feles\u00e9ge, Alm\u00e1sy Jacqueline gr\u00f3fn\u0151 kedv\u00e9\u00e9rt. Az ostromot k\u00f6vet\u0151 fel\u00faj\u00edt\u00e1sok sor\u00e1n 15. sz\u00e1zadi falfest\u00e9sek nyomait tal\u00e1lt\u00e1k az udvari homlokzaton.<\/p>\n\n\n\n
A T\u00e1rnok utca<\/strong> A t\u00f6rt\u00e9nelmi lak\u00f3negyed a XIII. sz\u00e1zadban alakult ki, utcaszerkezete az\u00f3ta is v\u00e1ltozatlan. A m\u0171eml\u00e9ki lak\u00f3h\u00e1zak nagy r\u00e9sze t\u00f6bb, l\u00e9nyegesen elt\u00e9r\u0151 \u00e9p\u00edt\u00e9szeti st\u00edlus \u00e9s korszak jegyeit viseli mag\u00e1n.[1]<\/sup><\/a> A v\u00e1ros alaprajza a k\u00f6z\u00e9pkori adotts\u00e1gokat, a lak\u00f3h\u00e1zak z\u00f6m\u00e9nek utcai homlokzata barokkos hangulatot id\u00e9z. Mindezek ellen\u00e9re a V\u00e1rnegyed utc\u00e1in m\u00e9gis siker\u00fclt meg\u0151rizni a harm\u00f3nia \u00e9s egys\u00e9g \u00e9rzet\u00e9t, egyedi budav\u00e1ri st\u00edlust \u00e9s hangulatot teremtve.[2]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n A Boltosok utc\u00e1ja (mai T\u00e1rnok utca) a k\u00f6z\u00e9pkori Buda forgalmas kereskedelmi k\u00f6zpontja volt. Ekkoriban a main\u00e1l sokkal t\u00f6bb kis telekb\u0151l, kisebb \u00e9p\u00fcletb\u0151l \u00e1llt az utca, melyek k\u00f6z\u00f6tt sz\u0171k utc\u00e1k, n\u00e9ha zs\u00e1kutc\u00e1k kanyarogtak. A k\u00f6rny\u00e9ket f\u0151leg keresked\u0151k \u00e9s k\u00e9zm\u0171vesek lakt\u00e1k, a mai lak\u00f3h\u00e1zak f\u00f6ldszintjeinek dongaboltozatos helyis\u00e9geiben \u00fczletek, m\u0171helyek kaptak helyet, a kapualjak el\u0151tt az utc\u00e1n pedig mozgalmas \u00e9lelmiszerpiac, \u00e1rusok sz\u00e1zai ny\u00fczs\u00f6gtek nap mint nap.[3]<\/sup><\/a> Az utca \u00e9szaki r\u00e9sze a patik\u00e1rius boltoknak adott helyet, d\u00e9lebbi szakasza pedig a Zsemlyesz\u00e9k volt, ahol az ide l\u00e1togat\u00f3k a p\u00e9k\u00e1rut szerezhett\u00e9k be. Az utc\u00e1t d\u00e9lr\u0151l a Szent Gy\u00f6rgy piac hat\u00e1rolta, ami a mai D\u00edsz t\u00e9r el\u0151dje.[4]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n A v\u00e1rosr\u00e9sz vir\u00e1gz\u00e1s\u00e1nak v\u00e9get vetett a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k megjelen\u00e9se. A h\u00f3dolts\u00e1g m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zada alatt az \u00e9p\u00fcletek pusztul\u00e1snak indultak, a v\u00e1rosk\u00e9p teljesen \u00e1talakult, a lakoss\u00e1got egyre ink\u00e1bb t\u00f6r\u00f6k \u00e9s balk\u00e1ni n\u00e9pek v\u00e1ltott\u00e1k fel. Az ekkor \u00e9p\u00fclt minaretek, a dzs\u00e1miv\u00e1 alak\u00edtott templomok \u00e9s az utc\u00e1kat megt\u00f6lt\u0151 t\u00f6r\u00f6k k\u00e9zm\u0171vesek, zsib\u00e1rusok r\u00e9v\u00e9n a XVII. sz\u00e1zadra m\u00e1r jellegzetes keleti v\u00e1rosk\u00e9pet mutatott a mai V\u00e1rnegyed. Buda visszafoglal\u00e1s\u00e1nak (1686) k\u00fczdelmei szint\u00e9n nem k\u00edm\u00e9lt\u00e9k a lak\u00f3h\u00e1zakat. A t\u00f6bb h\u00f3napos ostrom alatt lerombolt\u00e1k a V\u00e1rnegyed nagy r\u00e9sz\u00e9t, napokig t\u0171zv\u00e9sz puszt\u00edtott, az \u00e9p\u00fcletek le\u00e9gtek. A lak\u00f3h\u00e1zak emeletei, tet\u0151zete szinte teljesen elpusztult, a f\u00f6ldszinti falak azonban viszonylag \u00e9pen megmaradtak \u2013 ezt bizony\u00edtj\u00e1k az 1950-es \u00e9vekben indult felt\u00e1r\u00e1sok sor\u00e1n el\u0151ker\u00fclt k\u00f6z\u00e9pkori \u00e9p\u00edt\u00e9szeti r\u00e9szletek. Buda visszafoglal\u00e1sa ut\u00e1n az \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9si munk\u00e1k szinte azonnal megkezd\u0151dtek. Az ekkor betelep\u00fclt, f\u0151leg n\u00e9met lakoss\u00e1g megtartotta a m\u00e9g felhaszn\u00e1lhat\u00f3 \u00e9p\u00fcletmaradv\u00e1nyokat, a h\u00e1zakat a r\u00e9gi pinc\u00e9kre, falakra \u00e9p\u00edtett\u00e9k, melynek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en megmaradt a k\u00f6z\u00e9pkori utcaszerkezet jelent\u0151s r\u00e9sze.[5]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n A XVIII. sz\u00e1zadra ezeken az utc\u00e1kon m\u00e1r barokk, klasszicista palot\u00e1k sorakoztak, lak\u00f3ik pedig j\u00f3m\u00f3d\u00fa polg\u00e1rok, tisztvisel\u0151k, nemesek voltak. A T\u00e1rnok utca mai nev\u00e9t ekkoriban kapta az egyik itt tal\u00e1lhat\u00f3 palota tulajdonos\u00e1r\u00f3l, gr\u00f3f Brunswick J\u00f3zsef kir\u00e1lyi t\u00e1rnokmesterr\u0151l.[6]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa szint\u00e9n \u00f3ri\u00e1si puszt\u00edt\u00e1st okozott az itteni \u00e9p\u00fcletekben. Az 1944-45-\u00f6s ostrom szinte egyetlen lak\u00f3h\u00e1zat sem k\u00edm\u00e9lt. A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n \u00e9vtizedekig tartottak a romeltakar\u00edt\u00e1si \u00e9s helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1si munk\u00e1k.[7]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n A T\u00e1rnok utca 5.<\/strong> A h\u00e1z mai form\u00e1j\u00e1t h\u00e1rom k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3, XIV. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt k\u00f6z\u00e9pkori lak\u00f3h\u00e1z maradv\u00e1nyainak felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val kapta. A mai utcai sz\u00e1rny hely\u00e9n k\u00e9t k\u00f6z\u00e9pkori \u00e9p\u00fclet \u00e1llt, a Dun\u00e1ra n\u00e9z\u0151 sz\u00e1rny pedig egy harmadik k\u00f6z\u00e9pkori h\u00e1z falait rejti, melyet az \u00e9p\u00fclet \u00e9szaki r\u00e9sz\u00e9n fekv\u0151 keskeny sik\u00e1torb\u00f3l lehetett megk\u00f6zel\u00edteni. Az els\u0151 adat felt\u00e9telezett tulajdonos\u00e1r\u00f3l a 15. sz\u00e1zadb\u00f3l sz\u00e1rmazik, ekkor feltehet\u0151en Kalm\u00e1r J\u00e1nos (Jank\u00f3 kalm\u00e1r), illetve \u00f6zvegye tulajdon\u00e1ban volt legal\u00e1bb az egyik itt \u00e1ll\u00f3 \u00e9p\u00fclet.[8]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n Az \u00e9vsz\u00e1zadok sor\u00e1n ezek az \u00e9p\u00fcletek, \u00e9p\u00fcletr\u00e9szek rengeteg \u00e1talak\u00edt\u00e1son, \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9sen mentek kereszt\u00fcl. A t\u00f6r\u00f6k h\u00f3dolts\u00e1g \u00e9s az 1686-os ostrom s\u00falyos puszt\u00edt\u00e1sai ut\u00e1n, a XVIII. sz\u00e1zad elej\u00e9n nyitott\u00e1k egybe a kor\u00e1bbi h\u00e1rom h\u00e1zat az \u00e9pen maradt f\u00f6ldszinti r\u00e9szek \u00e9s boltozati elemek[9]<\/sup><\/a> helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1val. Az utcai front eredeti kapualjait befalazt\u00e1k, k\u00f6z\u00e9pen \u00faj bej\u00e1ratot nyitottak, a Duna fel\u00e9 n\u00e9z\u0151 h\u00e1zat az udvari sz\u00e1rnyak ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9vel kapcsolt\u00e1k ezekhez. Ekkor alakult ki a h\u00e1z kora barokk homlokzata, a jelenleg is l\u00e1that\u00f3 els\u0151 emeleti ablakokat lez\u00e1r\u00f3 barokk timpanonos szem\u00f6ld\u00f6kp\u00e1rk\u00e1nyokkal \u00e9s a d\u00edszes, d\u00f3r f\u00e9loszlopos bej\u00e1rati kapukerettel. Az oszlopokat lez\u00e1r\u00f3 volut\u00e1s z\u00e1r\u00f3k\u0151 \u00e9s a p\u00e1rk\u00e1ny felett elhelyezett c\u00edmer a korabeli fot\u00f3k tan\u00fas\u00e1ga szerint az 1890-es \u00e9vekben m\u00e9g megvolt; az 1930-as \u00e9vekben a z\u00e1r\u00f3k\u0151 m\u00e9g l\u00e1that\u00f3 volt, de a c\u00edmer m\u00e1r nem. A f\u00f6ldszinti homlokzat ablakai ekkoriban m\u00e9g kihajthat\u00f3 fat\u00e1bl\u00e1kkal z\u00e1r\u00f3d\u00f3, f\u00e9lk\u00f6r\u00edves \u00fczletajt\u00f3k voltak, melyeket a XX. sz\u00e1zad elej\u00e9n alak\u00edtottak ablakokk\u00e1 (kiv\u00e9ve a bal sz\u00e9ls\u0151t, amelyb\u0151l csak a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n lett ablakny\u00edl\u00e1s).<\/p>\n\n\n\n Az ingatlanok els\u0151 tulajdonosa a t\u00f6r\u00f6kt\u0151l val\u00f3 visszafoglal\u00e1s ut\u00e1n Rosina Julianna von Kuschlan (sz\u00fcl. von Piron) b\u00e1r\u00f3n\u0151 volt, \u0151 1696-ban ingyen kapta a Kamarai Adminisztr\u00e1ci\u00f3t\u00f3l. Hal\u00e1la ut\u00e1n, 1720-ban Konrad Kahr \u00fcvegesmester \u00e9s v\u00e1rosi b\u00edr\u00f3s\u00e1gi \u00fcln\u00f6k, valamint neje, Katharina v\u00e1s\u00e1rolt\u00e1k meg az imm\u00e1r itt \u00e1ll\u00f3 h\u00e1zat, amely az 1723-as nagy budai t\u0171zv\u00e9szben sok m\u00e1s \u00e9p\u00fclettel egy\u00fctt le\u00e9gett.[10]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n A budai V\u00e1r lakoss\u00e1g\u00e1nak \u00e1talakul\u00e1s\u00e1t jelzi, hogy az elk\u00f6vetkez\u0151 id\u0151kben a reprezentat\u00edv \u00fcnneps\u00e9geknek helyet ad\u00f3 D\u00edsz t\u00e9r k\u00f6zel\u00e9ben \u00e1ll\u00f3 palot\u00e1t a nemess\u00e9g magas rang\u00fa tagjai birtokolt\u00e1k. A t\u0171zv\u00e9szt k\u00f6vet\u0151 \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9s ut\u00e1n a k\u00f6vetkez\u0151 ismert tulajdonos a 19. sz\u00e1zad elej\u00e9n id. Laszlovszky J\u00f3zsef gr\u00f3f (1783\u20131818), Buda v\u00e1ros\u00e1nak tan\u00e1csnoka, b\u00edr\u00e1ja \u00e9s polg\u00e1rmestere, megyei t\u00e1blab\u00edr\u00f3 volt.[11]<\/sup><\/a> A h\u00e1z a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vtizedekben is \u201ccsal\u00e1dban maradt\u201d, 1867-ben Ghyczy Borb\u00e1la (sz\u00fcl. Laszlovszky, 1803\u20131881)[12]<\/sup><\/a> szerepel a c\u00edmjegyz\u00e9kben tulajdonosk\u00e9nt az ekkor Hauptgasse 195. c\u00edmen fut\u00f3 h\u00e1zn\u00e1l[13]<\/sup><\/a>, az 1874-es jegyz\u00e9kben pedig m\u00e1r f\u00e9rje, Ign\u00e1c (1799-1870), is fel van t\u00fcntetve mellette[14]<\/sup><\/a>, b\u00e1r \u0151 a val\u00f3s\u00e1gban m\u00e1r 1870-ben elhunyt. Miut\u00e1n Borb\u00e1la is jobb l\u00e9tre szender\u00fclt 1881-ben, lesz\u00e1rmazottaikra sz\u00e1llt a h\u00e1z. Az 1890-es c\u00edmjegyz\u00e9kben gyermekeik, Ghyczy B\u00e9la (1827-1911, cs. \u00e9s kir. alt\u00e1bornagy, f\u0151rendih\u00e1zi tag), Imre (1828-1910, magyar nemes test\u0151r, 1848\/49-ben honv\u00e9d husz\u00e1rkapit\u00e1ny), G\u00e9za (1837-1896, m\u0171egyetemi tan\u00e1r), D\u00e9nes (1840-1925, Kom\u00e1rom v\u00e1rmegye alisp\u00e1nja), Ida (1843-1921) \u00e9s unok\u00e1juk, M\u00e1ria (1863-1936) [15]<\/sup><\/a>[16]<\/sup><\/a> vannak felt\u00fcntetve[17]<\/sup><\/a>. 1894-ben m\u00e1r csak M\u00e1ria neve van a c\u00edmjegyz\u00e9kben a tulajdonosok k\u00f6z\u00f6tt[18]<\/sup><\/a>, s k\u00e9t \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb t\u0151le vette meg a h\u00e1zat Cs\u00e1szka Gy\u00f6rgy (1826-1904) kalocsai \u00e9rsek 65.000 forint\u00e9rt.[19]<\/sup><\/a> Az \u00e9rsek 1901-ben v\u00e1lt meg az \u00e9p\u00fclett\u0151l 180.000 korona fej\u00e9ben b\u00e1r\u00f3 Edelsheim-Gyulai Lip\u00f3t jav\u00e1ra.[20]<\/sup><\/a> Az Alkotm\u00e1ny c\u00edm\u0171 lap m\u00e9g arr\u00f3l is pontosan tud\u00f3s\u00edtott, hogy az \u00e9rsek november 15-\u00e9n adta \u00e1t a h\u00e1zat \u00faj lak\u00f3j\u00e1nak.<\/p>\n\n\n\n B\u00e1r az Edelsheim-Gyulai csal\u00e1d nem lakott \u00e1lland\u00f3 jelleggel a T\u00e1rnok utcai palot\u00e1ban (hanem f\u0151k\u00e9nt a fels\u0151elef\u00e1nti kast\u00e9lyban tart\u00f3zkodtak), m\u00e9gis itt tartott\u00e1k csal\u00e1di vagyont\u00e1rgyaik egy r\u00e9sz\u00e9t, amelyeknek 1903-ban l\u00e1ba k\u00e9lt egy bet\u00f6r\u00e9s sor\u00e1n: \u201cA lak\u00e1snak az Albrecht-\u00fat fel\u0151li r\u00e9sz\u00e9n az ablakon \u00e1t m\u00e1sztak a lak\u00e1sba, felt\u00f6rt\u00e9k a szekr\u00e9nyeket, felforgatt\u00e1k a szoba b\u00fator\u00e1t, de valami megzavarhatta \u0151ket, mert a szekr\u00e9nyekb\u0151l kiszedett holmi nagyr\u00e9sz\u00e9t otthagyt\u00e1k, az egyik bet\u00f6r\u0151 pedig a l\u00e1bbelij\u00e9t is a lak\u00e1sban felejtette. Mennyit \u00e9r\u0151 holmit vittek el, nem lehetett meg\u00e1llap\u00edtani, mert a h\u00e1zigazda nincs itthon. A bet\u00f6r\u0151k \u00e1ltal elvitt holmik k\u00f6z\u00f6tt van lib\u00e9ri\u00e1ra val\u00f3 25 darab ez\u00fcstgomb a b\u00e1r\u00f3i c\u00edmerrel \u00e9s koron\u00e1val, tov\u00e1bb\u00e1 t\u00f6bb ez\u00fcst toalettasztali d\u00edszt\u00e1rgy, egy hamut\u00e1lca, amelyen VII. Edv\u00e1rd kir\u00e1ly arck\u00e9p\u00e9vel ell\u00e1tott p\u00e9nz van<\/em>.\u201d[21]<\/sup><\/a> Mindek\u00f6zben Edelsheim-Gyulai Lip\u00f3t 1912-ben megv\u00e1s\u00e1rolta a D\u00edsz t\u00e9r 13. \u00e9s 12. sz\u00e1m\u00fa h\u00e1zakat[23]<\/sup><\/a>, 1916-ban pedig t\u00faladott a T\u00e1rnok utcai h\u00e1zon: b\u00e1r\u00f3 Hatvany Lajos (1880-1961) r\u00f3, irodalomt\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, az akkori irodalmi \u00e9let legnagyobb mec\u00e9n\u00e1sa v\u00e1s\u00e1rolta meg a palot\u00e1t 650.000 koron\u00e1\u00e9rt.[24]<\/sup><\/a> \u201d<\/em><\/em>A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n Cartier, a h\u00edres \u00e9s d\u00fasgazdag p\u00e1rizsi \u00e9kszer\u00e9sz elj\u00f6tt Magyarorsz\u00e1gra. Cartier eredetileg arra gondolt, hogy a magyar m\u00e1gn\u00e1sok kincsesh\u00e1zaib\u00f3l siker\u00fcl tal\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny csod\u00e1latos \u00e9kszert elvinnie mag\u00e1val, a v\u00e9g\u00e9n azt\u00e1n az lett a dologb\u00f3l, hogy feles\u00e9get vitt haza P\u00e1rizsba Alm\u00e1sy Jacqueline gr\u00f3fn\u0151 szem\u00e9ly\u00e9ben. Val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy \u00fczleti \u00fatja soha m\u00e9g ilyen j\u00f3l nem siker\u00fclt\u201d<\/em> \u2013 olvashat\u00f3 a Sz\u00ednh\u00e1zi \u00c9let<\/em> egyik sz\u00e1m\u00e1ban.[29]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n N\u00e9h\u00e1ny \u00e9v m\u00falva m\u00e1r k\u00e9t v\u00e1rnegyedbeli palota is az \u0151 tulajdonukban volt. A T\u00e1rnok utca 5. sz\u00e1m alattit m\u0171kincsekkel, festm\u00e9nyekkel, antik b\u00fatorokkal t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k meg. Helyet kapott itt XVIII. sz\u00e1zadbeli sz\u00e9k, eredeti jap\u00e1n Hokusai fametszet, perzsa miniat\u00fara, de a m\u00e1rv\u00e1nyszobrocsk\u00e1kban sem volt hi\u00e1ny.[30]<\/sup><\/a> A m\u00e1sik palot\u00e1juk a mai T\u00e1ncsics Mih\u00e1ly utca 11. volt.<\/p>\n\n\n\n A h\u00e1zasp\u00e1r \u00e9vente csak n\u00e9h\u00e1ny h\u00f3napot t\u00f6lt\u00f6tt Budapesten, de Cartiern\u00e9 Alm\u00e1sy Jacqueline gr\u00f3fn\u0151 az akkori arisztokrata t\u00e1rsas\u00e1gok egyik meghat\u00e1roz\u00f3 \u201edivatdikt\u00e1tora\u201d lett. Budapest legjobban \u00f6lt\u00f6z\u00f6tt asszonyai k\u00f6z\u00f6tt tartott\u00e1k sz\u00e1mon. A korabeli \u00fajs\u00e1gok tele voltak a r\u00f3la \u00e1radoz\u00f3 cikkekkel. A Sz\u00ednh\u00e1zi \u00c9let<\/em>-ben is rendszeresen olvashattak r\u00f3la, f\u00e9ny\u0171z\u0151 \u00e9let\u00e9r\u0151l, luxusaut\u00f3ir\u00f3l \u00e9s term\u00e9szetesen az ezekhez st\u00edlusban \u00e9s sz\u00ednben passzol\u00f3 ruhak\u00f6ltem\u00e9nyeir\u0151l.[31]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n Cartier-nek a T\u00e1rnok utca 5. gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 barokk homlokzat\u00e1t sajnos siker\u00fclt \u201emegcs\u00faf\u00edtania\u201d – legal\u00e1bbis a korabeli v\u00e1rosv\u00e9d\u0151k szerint. A Magyar M\u00e9rn\u00f6k- \u00e9s \u00c9p\u00edt\u00e9sz-egylet K\u00f6zl\u00f6ny\u00e9nek<\/em> V\u00e1rossz\u00e9p\u00e9szeti kih\u00e1g\u00e1sok<\/em> c. rovat\u00e1ban jelent meg, hogy \u201d<\/em>a jellegzetes kiskock\u00e1s ablakok hely\u00e9be nagy \u00fcveglapokat helyeztek be\u201d<\/em>, amely a szak\u00e9rt\u0151 szerint b\u00fcntetend\u0151 cselekm\u00e9ny lenne \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a V\u00e1rban, ahol kiemelt figyelmet ford\u00edtottak a v\u00e1rosk\u00e9p egys\u00e9g\u00e9nek meg\u0151rz\u00e9s\u00e9re, st\u00edlustisztas\u00e1g\u00e1ra\u201d.[32]<\/sup><\/a> (Ezeket a bizonyos ablakokat az \u00e9p\u00fclet emelet\u00e9n, a 3. \u00e9s 4. tengelyben l\u00e1thatjuk az 1940-es \u00e9vek elej\u00e9n k\u00e9sz\u00fclt fot\u00f3n.)<\/p>\n\n\n\n A Cartier csal\u00e1d egy\u00e9bk\u00e9nt m\u00e1r 1941-ben elk\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt Bud\u00e1r\u00f3l, ahonnan el\u0151sz\u00f6r P\u00e1rizsba, majd New Yorkba mentek.<\/p>\n\n\n\n A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban a tet\u0151 \u00e9s az emeleti r\u00e9szek szinte teljesen megsemmis\u00fcltek, az udvari homlokzat k\u0151konzolos, neobarokk vasr\u00e1csos f\u00fcgg\u0151folyos\u00f3i lepusztultak, az utcai homlokfal azonban ar\u00e1nylag \u00e9pen maradt.\u00a0 Az \u00e9vtizedekig tart\u00f3 romeltakar\u00edt\u00e1s sor\u00e1n ker\u00fcltek el\u0151 a k\u00f6z\u00e9pkori r\u00e9szletek \u2013 a XIV. sz\u00e1zadi l\u00f3here\u00edves \u00fcl\u0151f\u00fclk\u00e9k (melyek ma az egyik mag\u00e1nlak\u00e1s szob\u00e1j\u00e1t d\u00edsz\u00edtik), illetve a f\u00f6ldszinti falakat d\u00edsz\u00edt\u0151, a korra jellemz\u0151 geometrikus falfest\u00e9s nyomai.<\/p>\n\n\n\n Az \u00e9p\u00fclet helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1sa sor\u00e1n nagy gondot ford\u00edtottak az eredeti r\u00e9szletek, maradv\u00e1nyok felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1ra. A kapualj k\u00f6z\u00e9pkori dongaboltozata, a f\u00f6ldszinti helyis\u00e9gek keresztboltozatos kialak\u00edt\u00e1sa \u00e9s a k\u00e9tkar\u00fa barokk l\u00e9pcs\u0151 a helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s sor\u00e1n mind meg\u0151rizte eredeti form\u00e1j\u00e1t. Az udvari ablakny\u00edl\u00e1sok egyszer\u0171 k\u0151keretet kaptak, az udvart \u00e9s a kapualjakat kem\u00e9ny m\u00e9szk\u0151b\u0151l k\u00e9sz\u00fclt k\u0151t\u00e1bl\u00e1kkal burkolt\u00e1k. A pinc\u00e9ben szint\u00e9n tal\u00e1lkozhatunk t\u00f6bb sz\u00e1z \u00e9ves dongaboltozattal lez\u00e1rt falakkal.<\/p>\n\n\n\n A f\u00f6ldszint k\u00f6z\u00e9pkori boltozott terei ma nagym\u00e9ret\u0171 t\u00e1gas lak\u00e1soknak adnak otthont.[33]<\/sup><\/a> A Dun\u00e1ra n\u00e9z\u0151 sz\u00e1rnyb\u00f3l ny\u00edl\u00f3 terasz \u00e9s a v\u00e1rfalig ny\u00fal\u00f3 h\u00e1ts\u00f3 kertb\u0151l pedig csod\u00e1latos kil\u00e1t\u00e1s ny\u00edlik a v\u00e1rosra.[34]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n Az \u00e9p\u00fclet tov\u00e1bbi jelent\u0151s lak\u00f3i<\/strong> Dragonits M\u00e1rta \u00e9desapja, Dragonits Tam\u00e1s (1924- ) Ybl- \u00e9s Reitter Ferenc-d\u00edjas \u00e9p\u00edt\u00e9sz, az I. ker\u00fclet d\u00edszpolg\u00e1ra, aki kulcsszerepet t\u00f6lt\u00f6tt be a V\u00e1rnegyed vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1si munk\u00e1iban, jelenleg is a k\u00f6zeli \u00dari utca lak\u00f3ja. 1988-ban \u201d<\/em>Magyar M\u0171eml\u00e9kv\u00e9delem\u00e9rt\u201d plakettet, 1994-ben \u201d<\/em>Budapest\u00e9rt\u201d d\u00edjat, 2004-ben pedig Forster Gyula-d\u00edjat kapott.<\/p>\n\n\n\n Budav\u00e1r k\u00f6zel 50 lak\u00f3h\u00e1z\u00e1nak \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t, helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t k\u00f6sz\u00f6nhetj\u00fck neki. Orsz\u00e1gszerte tervezett lak\u00f3\u00e9p\u00fcleteket, dolgozott templomok (Esztergom, P\u00e1pa, Egerv\u00e1r) \u00e9s v\u00e1rak helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n (Sikl\u00f3s, S\u00e1rv\u00e1r, Egerv\u00e1r). A h\u00e1bor\u00fa alatt Sv\u00e9dorsz\u00e1gban t\u00f6lt\u00f6tt hosszabb id\u0151t, a Budapesti M\u0171szaki Egyetemet ezut\u00e1n fejezte be. Diploma ut\u00e1n a F\u0150TI (F\u0151v\u00e1rosi Tervez\u0151 Iroda), k\u00e9s\u0151bb a V\u00c1TI (V\u00e1ros\u00e9p\u00edt\u00e9si Tervez\u0151 Iroda) tervez\u0151je, majd m\u0171eml\u00e9ki irod\u00e1j\u00e1nak vezet\u0151je lett.[35]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n Sz\u00e1m\u00e1ra a m\u0171eml\u00e9ki \u00e9p\u00fcletek meg\u00f3v\u00e1sa k\u00fcl\u00f6n\u00f6s fontoss\u00e1ggal b\u00edr: \u201d<\/em>Nekem a patina nem kosz. Min\u00e9l t\u00f6bbet meg\u0151rizni a m\u00faltb\u00f3l \u2014 mindig ez volt a jelszavam.\u201d <\/em>Neki k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy a M\u00e1ty\u00e1s-templom bels\u0151 falait nem festett\u00e9k feh\u00e9rre az 1960-as \u00e9vekben. \u201d<\/em><\/em>Akkor kapta meg Z\u00e1dor Mih\u00e1ly a templom bels\u0151 rekonstrukci\u00f3j\u00e1t. Na most ez a j\u00f3ember azt tal\u00e1lta mondani, hogy a bels\u0151 fal egy csirics\u00e1r\u00e9 vacak, \u00e9n meg azt mondtam, feh\u00e9rre meszelni b\u00e1rmit lehet, ez viszont egy Schulek-alkot\u00e1s, amib\u0151l egy van!\u201d<\/em> \u2013 olvashat\u00f3 egy r\u00f3la k\u00e9sz\u00fclt portr\u00e9ban.[36]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n Munk\u00e1j\u00e1r\u00f3l, \u00e9letm\u0171v\u00e9r\u0151l \u00edgy vall: \u201d<\/em>Legink\u00e1bb nem azokra az \u00e9p\u00fcletekre vagyok b\u00fcszke, amiket fel\u00faj\u00edtottam, hanem azokra, amik \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1t meg tudtam akad\u00e1lyozni.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n A T\u00e1rnok utca 5. lak\u00f3ja volt a magyar m\u0171eml\u00e9kv\u00e9delem meghat\u00e1roz\u00f3 egy\u00e9nis\u00e9ge, Prof. Dr. Horler Mikl\u00f3s (1923-2010) Ybl- \u00e9s Sz\u00e9chenyi-d\u00edjas \u00e9p\u00edt\u00e9sz, m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, egyetemi tan\u00e1r, Budapest I. ker\u00fclet\u00e9nek d\u00edszpolg\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n Horler Mikl\u00f3s t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a Budapesti M\u0171szaki Egyetem, a Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola \u00e9s a belgiumi Leuveni Egyetem professzora, az MTA doktora, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizotts\u00e1g\u00e1nak \u00e9s a Magyar \u00c9p\u00edt\u0151m\u0171v\u00e9szek Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9nek alap\u00edt\u00f3 tagja, valamint a Budav\u00e1ri M\u00e1ty\u00e1s-templom k\u00f3rus\u00e1nak tiszteletbeli eln\u00f6ke volt. Szakmai tev\u00e9kenys\u00e9ge meghat\u00e1roz\u00f3 volt a hazai \u00e9s nemzetk\u00f6zi m\u0171eml\u00e9kv\u00e9delemben. A V\u00e1rnegyed h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1si munk\u00e1lataiban jelent\u0151s szerepet v\u00e1llalt. K\u00f6zel 20 \u00e9vig ir\u00e1ny\u00edtotta az Orsz\u00e1gos M\u0171eml\u00e9ki Fel\u00fcgyel\u0151s\u00e9g Tervez\u00e9si Oszt\u00e1ly\u00e1t. Ez id\u0151 alatt az orsz\u00e1g legjelent\u0151sebb m\u0171eml\u00e9kv\u00e9delmi munk\u00e1it vezette. A m\u0171eml\u00e9k-helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s korszer\u0171 elveinek kidolgoz\u00e1s\u00e1n f\u00e1radozott, fontosnak tartotta a modern \u00e9p\u00edt\u00e9szet eszk\u00f6zeinek m\u0171eml\u00e9kv\u00e9delemben val\u00f3 alkalmaz\u00e1s\u00e1t, valamint ennek elvi \u00e9s m\u00f3dszertani kidolgoz\u00e1s\u00e1t. A Budai V\u00e1r helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1si munk\u00e1i mellett \u0151 vezette az esztergomi Bak\u00f3cz-k\u00e1polna, a nagykereki Bocskai-v\u00e1r, valamint a simontornyai v\u00e1r helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1si munk\u00e1it is.[37]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n Szakirodalmi munk\u00e1ss\u00e1ga is igen jelent\u0151s: a Magyar M\u0171eml\u00e9kv\u00e9delem szerkeszt\u0151je volt, t\u00f6bb mint 100 magyar \u00e9s idegen nyelv\u0171, m\u0171eml\u00e9kv\u00e9delemmel \u00e9s \u00e9p\u00edt\u00e9szett\u00f6rt\u00e9nettel foglalkoz\u00f3 szakcikk \u00e9s tanulm\u00e1ny szerz\u0151je. \u00c9veken \u00e1t ir\u00e1ny\u00edtotta az orsz\u00e1gos m\u0171eml\u00e9ki topogr\u00e1fiai kutat\u00e1sokat. Munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak egyik legf\u0151bb eredm\u00e9nye a Budapesti M\u0171eml\u00e9ki Topogr\u00e1fia k\u00e9t k\u00f6tete. Nemzetk\u00f6zi elismer\u00e9s\u00e9t is bizony\u00edtja, hogy 1983-ban a Belga Kir\u00e1lyi Akad\u00e9mia k\u00fclf\u00f6ldi tagj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lasztotta, valamint a francia kultur\u00e1lis miniszter a M\u0171v\u00e9szetek \u00e9s Tudom\u00e1nyok Lovagrendj\u00e9vel t\u00fcntette ki.[38]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n Ahogy \u0151 maga fogalmazott: \u201d<\/em>A m\u0171eml\u00e9kv\u00e9delem feladata biztos\u00edtani, hogy a m\u0171eml\u00e9kek bet\u00f6lts\u00e9k azt a szerepet, amelyet a mindenkori kultur\u00e1lis szeml\u00e9let szerint be kell t\u00f6lteni\u00f6k. Ez a tev\u00e9kenys\u00e9g elvben a felt\u00e1r\u00e1s, konzerv\u00e1l\u00e1s \u00e9s a mai \u00e9letbe val\u00f3 valamilyen beilleszt\u00e9s mozzanatait foglalja mag\u00e1ban, gyakorlatban pedig az elvi ir\u00e1ny\u00edt\u00e1st\u00f3l a karban tart\u00e1sig a legk\u00fcl\u00f6nf\u00e9l\u00e9bb munkanemek sereg\u00e9t \u00f6leli fel.\u201d<\/em>[39]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n A V\u00e1rnegyedhez kapcsol\u00f3d\u00f3 munk\u00e1kr\u00f3l \u00edgy \u00edrt: \u201dA V\u00e1r lak\u00f3negyed\u00e9nek helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1sa a felszabadul\u00e1s ut\u00e1n az \u00e9p\u00fcletek romtalan\u00edt\u00e1s\u00e1val indul meg, amelynek sor\u00e1n addig ismeretlen sokas\u00e1gban ker\u00fcltek el\u0151 a h\u00e1zak legnagyobb r\u00e9sz\u00e9b\u0151l k\u00f6z\u00e9pkori \u00e9p\u00fcletmaradv\u00e1nyok, illetve \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 \u00e9p\u00fcletr\u00e9szek, amelyek a V\u00e1r lak\u00f3negyed\u00e9re ir\u00e1ny\u00edtott\u00e1k a tudom\u00e1ny figyelm\u00e9t. A romtalan\u00edt\u00e1sokat k\u00f6vet\u0151en, m\u00f3dszeres kutat\u00e1sok indultak meg az egyes \u00e9p\u00fcleteken. Ezek eredm\u00e9nyek\u00e9ppen eg\u00e9szen \u00faj \u00e9s addig ismeretlen von\u00e1sokban bontakozott ki a V\u00e1rnegyed k\u00f6z\u00e9pkori arculata. A V\u00e1r lak\u00f3negyed\u00e9nek tudom\u00e1nyos jelent\u0151s\u00e9ge rendk\u00edv\u00fcli m\u00f3don megn\u0151tt, s nyom\u00e1ban a hivatalos szervek \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se is a V\u00e1rnegyed fel\u00e9 fordult. [\u2026]<\/em> Minden helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1st el\u0151zetes helysz\u00edni felt\u00e1r\u00e1sok el\u0151znek meg az esetleges ismeretlen k\u00f6z\u00e9pkori r\u00e9szek tiszt\u00e1z\u00e1s\u00e1ra, amelyek az esetek nagy r\u00e9sz\u00e9ben igen \u00e9rdekes eredm\u00e9nyekkel j\u00e1rnak. A kutat\u00e1sok eredm\u00e9nyeit dokument\u00e1ci\u00f3ban r\u00f6gz\u00edtik le, amely alapj\u00e1ul szolg\u00e1l a helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s tervez\u00e9s\u00e9nek \u00e9s elb\u00edr\u00e1l\u00e1s\u00e1nak. A legjelent\u0151sebb k\u00f6z\u00e9pkori \u00e9p\u00fcletr\u00e9szek bemutat\u00e1s\u00e1r\u00f3l a helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s sor\u00e1n gondoskod\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nik<\/em>.\u201d[40]<\/sup><\/a> Ez az aranys\u00e1rga homlokzat\u00fa h\u00e1z 14. sz\u00e1zadb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 k\u00f6z\u00e9pkori maradv\u00e1nyokat rejt barokk r\u00e9szletei m\u00f6g\u00f6tt. A 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n megfordult itt a m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let sz\u00edne-java, hiszen az \u00e9p\u00fclet ekkor az irodalmi mec\u00e9n\u00e1s, b\u00e1r\u00f3 Hatvany Lajos tulajdon\u00e1ban volt. A rezidenci\u00e1t t\u0151le a d\u00fasgazdag francia \u00e9kszer\u00e9sz, Louis Cartier v\u00e1s\u00e1rolta meg feles\u00e9ge, Alm\u00e1sy Jacqueline gr\u00f3fn\u0151 kedv\u00e9\u00e9rt. Az ostromot k\u00f6vet\u0151 […]<\/p>\n","protected":false},"author":14,"featured_media":33835,"menu_order":0,"template":"","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"house_category":[],"house_post_tag":[88],"class_list":["post-33327","house","type-house","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","house_post_tag-88"],"acf":[],"yoast_head":"\n
A T\u00e1rnok utca egyike azoknak a jellegzetes hangulat\u00fa v\u00e1rnegyedbeli utc\u00e1knak, ahol a k\u0151keretes kapuk, g\u00f3tikus \u00fcl\u0151f\u00fclk\u00e9k, boltozatos helyis\u00e9gek id\u00e9zik vissza az \u00e9p\u00fcletek k\u00f6z\u00e9pkori m\u00faltj\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n
A T\u00e1rnok utca 5. sz\u00e1m alatti egyemeletes, bels\u0151 udvaros, m\u0171eml\u00e9ki \u00e9p\u00fcletk\u00e9nt nyilv\u00e1ntartott lak\u00f3h\u00e1z homlokzata XVIII. sz\u00e1zad eleji kora barokk, illetve XIX. sz\u00e1zad v\u00e9gi eklektikus jegyekkel rendelkezik, m\u00edg bels\u0151 tereiben jellegzetes k\u00f6z\u00e9pkori r\u00e9szletek figyelhet\u0151k meg.<\/p>\n\n\n\n
A gyermekv\u00e9delemben, j\u00f3t\u00e9konys\u00e1gban igen tev\u00e9keny b\u00e1r\u00f3 az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt 80 \u00e1gyas hadik\u00f3rh\u00e1z c\u00e9lj\u00e1ra aj\u00e1nlotta fel palot\u00e1j\u00e1t a V\u00f6r\u00f6skeresztnek, ahol sz\u00e1mos arisztokrata h\u00f6lgy v\u00e1llalt \u00f6nk\u00e9ntes \u00e1pol\u00f3i munk\u00e1t.[22]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n
Hatvany a Nyugat alap\u00edt\u00f3 szerkeszt\u0151je, k\u00e9s\u0151bb a Pesti Napl\u00f3 szerkeszt\u0151je volt.[25]<\/sup><\/a> Rendszeresen dolgozott egy\u00fctt Karinthy Frigyessel, Kosztol\u00e1nyi Dezs\u0151vel \u00e9s Babits Mih\u00e1llyal. Sz\u00edv\u00fcgye volt a magyar k\u00f6lt\u00e9szet, t\u00e1mogatta J\u00f3zsef Attila \u00e9s Ady Endre munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t. Elk\u00f6telezett kutat\u00f3ja volt Pet\u0151fi S\u00e1ndor \u00e9letrajz\u00e1nak, melynek gy\u00fcm\u00f6lcse az 1957-ben kiadott \u00cdgy \u00e9lt Pet\u0151fi<\/em> c\u00edm\u0171 monogr\u00e1fia lett.[26]<\/sup><\/a>[27]<\/sup><\/a>
1928-ban Hatvany az \u00e9p\u00fcletet a d\u00fasgazdag francia \u00f3ratervez\u0151 \u00e9kszer\u00e9sznek, Louis Cartier-nek adta el, akinek \u00fajdons\u00fclt feles\u00e9ge, Alm\u00e1sy Jacqueline gr\u00f3fn\u0151 r\u00e9v\u00e9n esett a v\u00e1laszt\u00e1s a Budai V\u00e1rnegyedre. A p\u00e1r 1924-ben h\u00e1zasodott \u00f6ssze Magyarorsz\u00e1gon.[28]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n
A h\u00e1z egyik jelenlegi lak\u00f3ja, Dragonits M\u00e1rta m\u00e1r kisl\u00e1nykora \u00f3ta a h\u00e1zban \u00e9l. M\u00e1rta bels\u0151\u00e9p\u00edt\u00e9sz, nev\u00e9hez t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt sz\u00e1mos templom, iroda \u00e9s gy\u00f3gyszert\u00e1r bels\u0151 tereinek kialak\u00edt\u00e1sa kapcsol\u00f3dik. Ezenk\u00edv\u00fcl javar\u00e9szt neki k\u00f6sz\u00f6nhetj\u00fck a nagy m\u00falt\u00fa, \u00e9vente megrendezett Ars Sacra Fesztiv\u00e1lt, ugyanis M\u00e1rta az egyik alap\u00edt\u00f3 tagja \u00e9s eln\u00f6ke az Ars Sacra Alap\u00edtv\u00e1nynak. A fesztiv\u00e1l 15 \u00e9ves jubileum\u00e1t \u00fcnnepelte 2021-ben.<\/p>\n\n\n\n
\u00a0
Forr\u00e1sok:<\/strong>
[1]<\/sup><\/a> Hal\u00e1sz Csilla: Budav\u00e1ri s\u00e9t\u00e1k. L\u00e1t\u00f3hat\u00e1r Kiad\u00f3, Budapest, 2018, pp. 106\u2013109.
[2]<\/sup><\/a> Dr. Borsos B\u00e9la \u2013 S\u00f3dor Alajos \u2013 Z\u00e1dor Mih\u00e1ly: Budapest \u00e9p\u00edt\u00e9szett\u00f6rt\u00e9nete, v\u00e1rosk\u00e9pei \u00e9s m\u0171eml\u00e9kei. M\u0171szaki K\u00f6nyvkiad\u00f3, Budapest, 1959, p. 153.
[3]<\/sup><\/a> Turj\u00e1nyi Papp Melinda: A budav\u00e1ri lak\u00f3negyed. M\u0171szaki K\u00f6nyvkiad\u00f3, Budapest, 1988, pp. 84\u201385.
[4]<\/sup><\/a> V\u00e9gh Andr\u00e1s: Buda v\u00e1ros k\u00f6z\u00e9pkori helyrajza I. Budapesti T\u00f6rt\u00e9neti M\u00fazeum, Budapest, 2006, pp. 82\u201383.
[5]<\/sup><\/a> Pereh\u00e1zy K\u00e1roly \u2013 \u00c9lesdy Istv\u00e1n: A V\u00e1rnegyed. K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Alap Kiad\u00f3v\u00e1llalata, Budapest, 1979, pp. 22\u201330.
[6]<\/sup><\/a> Turj\u00e1nyi Papp Melinda: A budav\u00e1ri lak\u00f3negyed. M\u0171szaki K\u00f6nyvkiad\u00f3, Budapest, 1988, pp. 84\u201385.
[7]<\/sup><\/a> Hal\u00e1sz Csilla: Budav\u00e1ri s\u00e9t\u00e1k. L\u00e1t\u00f3hat\u00e1r Kiad\u00f3, Budapest, 2018, pp. 106\u2013109.
[8]<\/sup><\/a> V\u00e9gh Andr\u00e1s: Buda v\u00e1ros k\u00f6z\u00e9pkori helyrajza I. Budapesti T\u00f6rt\u00e9neti M\u00fazeum, Budapest, 2006, p. 167.
[9]<\/sup><\/a> Nagy Lajos: A budai V\u00e1r topogr\u00e1fi\u00e1ja a XVII. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n. Tanulm\u00e1nyok Budapest M\u00faltj\u00e1b\u00f3l 18. (1971) p. 113.
[10]<\/sup><\/a> Simon Katalin: Az 1723-as budai t\u0171zv\u00e9sz. Fons (2011) 18. \u00e9vf., 4. sz., p. 542.
[11]<\/sup><\/a> Her\u00e9di Attila: A Privorszky-\u00fcgy. Egy reformkori melodr\u00e1ma mikroszint\u0171 vizsg\u00e1lata, Fons (2018) 25. \u00e9vf., 3. sz., p. 280.
[12]<\/sup><\/a> Ghyczy Ignn\u00e1c sz\u00f3cikk, Wikipedia. [link]<\/a>\u00a0\u00a0
[13]<\/sup><\/a> Adress-Kalender von Pest, Ofen und Alt-Ofen 1867, p. 126.
[14]<\/sup><\/a> Adress-Kalender von Pest, Ofen und Alt-Ofen 1874, p. 199.
[15]<\/sup><\/a> Gy\u00e1szrovat. Budapesti H\u00edrlap, 1936. november 24., p. 9.
[16]<\/sup><\/a> M\u00e1ria apja, Ghyczy Gyula 1876-ban, mind\u00f6ssze 43 \u00e9vesen hunyt el. A Ghyzcy csal\u00e1d tagjair\u00f3l l\u00e1sd b\u0151vebben: Nagy Mikl\u00f3s: A Ghyczyek a magyar nemzet t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben. Turul – A Magyar Heraldikai \u00e9s Geneal\u00f3giai T\u00e1rsas\u00e1g K\u00f6zl\u00f6nye 43. (1929) p. 17.
[17]<\/sup><\/a> Budapesti Czim- \u00e9s Lakjegyz\u00e9k, 1890, p. 10.
[18]<\/sup><\/a> Budapesti Czim- \u00e9s Lakjegyz\u00e9k, 1894, p. 14.
[19]<\/sup><\/a> Ingatlanok forgalma a f\u0151v\u00e1rosban. Pesti H\u00edrlap, 1896. m\u00e1rcius 1., p. 22. A Pesti H\u00edrlap h\u00edrad\u00e1s\u00e1ban f\u00e9rjezett nev\u00e9n szerepel, Hegyessy L\u00e1szl\u00f3n\u00e9k\u00e9nt. Ghyczy M\u00e1ria \u00e9s Hegyessy L\u00e1szl\u00f3 \u00fcgyv\u00e9d 1884-ben k\u00f6t\u00f6ttek h\u00e1zass\u00e1got. Err\u0151l l\u00e1sd: Hymen. F\u0151v\u00e1rosi Lapok 1884. november 18., p. 174.
[20]<\/sup><\/a> Cs\u00e1szka \u00e9rsek palot\u00e1ja. Alkotm\u00e1ny, 1901. okt\u00f3ber 24., p. 5.
[21]<\/sup><\/a> Bet\u00f6r\u00e9sek a f\u0151v\u00e1rosban. Pesti Napl\u00f3, 1903. j\u00falius 7., p. 11.
[22]<\/sup><\/a> \u00daj hadik\u00f3rh\u00e1zak megnyit\u00e1sa. Vil\u00e1g, 1914. november 15., p. 19.
[23]<\/sup><\/a> Budapesti Czim- \u00e9s Lakjegyz\u00e9k, 1912. Budapest, 1912, p. 38.
[24]<\/sup><\/a> Ingatlanok forgalma. 1916. IIi\/15\u2014III\/22-ig. Budai r\u00e9sz, I. ker\u00fclet. F\u0151v\u00e1rosi K\u00f6zl\u00f6ny, 1916. m\u00e1rcius 24., p. 521.
[25]<\/sup><\/a> Budapest sz\u00e9kesf\u0151v\u00e1ros h\u00e1z \u00e9s telek-tulajdonosainak c\u00edmt\u00e1ra (1926), I. ker\u00fclet, T\u00e1rnok u. 5., p. 57.
[26]<\/sup><\/a> Koz\u00e1k P\u00e9ter: Hatvany Lajos, N\u00e9vpont, 2021. [link]<\/a>\u00a0\u00a0
[27]<\/sup><\/a> Kibelbeck Mara: Hatvany Lajos, a mec\u00e9n\u00e1s. Cultura.hu, 2015. [link]<\/a>\u00a0\u00a0\u00a0
[28]<\/sup><\/a> Francesca Cartier Brickell: The Cartiers: The Untold Story of the Family Behind the Jewelry Empire. 2019, p. 209.
[29]<\/sup><\/a> Endr\u0151di B\u00e9la: Export-import, Sz\u00ednh\u00e1zi \u00c9let (1933) 50.sz., p. 40.
[30]<\/sup><\/a> Francesca Cartier Brickell: The Cartiers: The Untold Story of the Family Behind the Jewelry Empire. 2019, p. 209.
[31]<\/sup><\/a> Guthy B\u00f6ske: Arany aut\u00f3k, kilenc\u00e9ves \u00farvezet\u0151, m\u00e1gn\u00e1sok, sz\u00edn\u00e9szek a margitszigeti Concours d\u2019\u00c9legance-on, Sz\u00ednh\u00e1zi \u00c9let (1929) 24. sz., pp. 59\u201362.
[32]<\/sup><\/a> Ifj. Vit\u00e9z B\u00e1n\u00f3 Lehel: V\u00e1rossz\u00e9p\u00e9szeti kih\u00e1g\u00e1sok, A Magyar M\u00e9rn\u00f6k- \u00e9s \u00c9p\u00edt\u00e9sz-egylet K\u00f6zl\u00f6nye, (1941) LXXV. k\u00f6t. 21-22. sz., p. 94.
[33]<\/sup><\/a> Horler Mikl\u00f3s: Magyarorsz\u00e1g m\u0171eml\u00e9ki topogr\u00e1fi\u00e1ja. Budapest m\u0171eml\u00e9kei I. Akad\u00e9miai Kiad\u00f3, Budapest, 1955, pp. 510\u2013514.
[34]<\/sup><\/a> Pereh\u00e1zy K\u00e1roly (szerk.): R\u00e9gi h\u00e1zak Pest-Bud\u00e1n. M\u0171szaki K\u00f6nyvkiad\u00f3, Budapest, 1976, pp. 41\u201343.
[35]<\/sup><\/a> Dragonits Tam\u00e1s, Budav\u00e1r D\u00edszpolg\u00e1ra. Budavar.hu, 2015. [link]<\/a>\u00a0\u00a0\u00a0
[36]<\/sup><\/a> Koz\u00e1r Alexandra: \u201eNekem a patina nem kosz\u201d \u2013 g\u00f3tikus k\u00f6vek nyom\u00e1ban. \u00c9p\u00edt\u00e9szf\u00f3rum, 2018. november 23. [link]<\/a>
[37]<\/sup><\/a> Horler Mikl\u00f3s hetvenedik sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1ra. Orsz\u00e1gos M\u0171eml\u00e9kv\u00e9delmi Hivatal, Budapest, 1993, pp. 9\u201321.
[38]<\/sup><\/a> ICOMOS Magyar Nemzeti Bizotts\u00e1g Eln\u00f6ks\u00e9ge: Elhunyt Horler Mikl\u00f3s. \u00c9p\u00edt\u00e9szf\u00f3rum, 2010. j\u00falius 15. [link]<\/a>\u00a0\u00a0
[39]<\/sup><\/a> Horler Mikl\u00f3s \u2013 Komarik D\u00e9nes: A f\u0151v\u00e1ros m\u0171eml\u00e9kv\u00e9delme, In: Magyar M\u0171eml\u00e9kv\u00e9delem 1949-1959, Orsz\u00e1gos M\u0171eml\u00e9ki Fel\u00fcgyel\u0151s\u00e9g Kiadv\u00e1nyai 1., Budapest, 1960, pp. 169\u2013178.
[40]<\/sup><\/a> Horler Mikl\u00f3s \u2013 Komarik D\u00e9nes: A f\u0151v\u00e1ros m\u0171eml\u00e9kv\u00e9delme, In: Magyar M\u0171eml\u00e9kv\u00e9delem 1949-1959, Orsz\u00e1gos M\u0171eml\u00e9ki Fel\u00fcgyel\u0151s\u00e9g Kiadv\u00e1nyai 1., Budapest, 1960, pp. 169\u2013178.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"