Az 1723-as budai t\u0171zv\u00e9szben a k\u00f6z\u00e9pkori maradv\u00e1nyok felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val \u00e9p\u00fclt h\u00e1z (a szomsz\u00e9dos \u00e9p\u00fcletekkel egyetemben) teljesen le\u00e9gett.[5] Az ism\u00e9telt \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9s ut\u00e1n az 1784-es budai h\u00e1z\u00f6ssze\u00edr\u00e1sban Johannes Volkmann szerepel tulajdonosk\u00e9nt. Az \u00f6ssze\u00edr\u00e1s szerint a h\u00e1zban ekkor 5 szoba, 1 konyha \u00e9s 1 kamra volt, valamint egy n\u00e9gy l\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra alkalmas ist\u00e1ll\u00f3.[6] Feltehet\u0151en Volkmann \u00e9p\u00edttetett emeletet a h\u00e1zra, mivel az 1805-\u00f6s \u00f6ssze\u00edr\u00e1sban az imm\u00e1r 6 f\u00f6ldszinti szoba mellett (amib\u0151l 2 az \u00dari utc\u00e1ra, 4 pedig a b\u00e1sty\u00e1ra n\u00e9zett) 10 emeleti helyis\u00e9get is \u00edrnak (ebb\u0151l 3 az \u00dari utc\u00e1ra, 3 a b\u00e1sty\u00e1ra n\u00e9zett, 4 pedig az udvarra ny\u00edlt). A f\u00f6ldszinten 2, az emeleten 3 konyha volt, \u00e9s hozz\u00e1juk 1, illetve 2 \u00e9l\u00e9skamra tartozott. Ezenfel\u00fcl 3 l\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra ist\u00e1ll\u00f3, 2 kocsibe\u00e1ll\u00f3, 2 pince \u00e9s 2 f\u00e1skamra volt a h\u00e1zban.[7] <\/p>\n\n\n\n
1869-ben a Budai Evang\u00e9likus Egyh\u00e1z v\u00e1s\u00e1rolta meg a h\u00e1zat R\u00f6szlern\u00e9 Weitner Ann\u00e1t\u00f3l[8], \u00e9s 1870-ben teljesen \u00e1t\u00e9p\u00edttett\u00e9k Benk\u00f3 K\u00e1roly \u00e9s Kolbenheyer Ferenc \u00e9p\u00edt\u00e9szek tervei alapj\u00e1n.[9] Ekkor k\u00e9sz\u00fclt el a m\u00e1ra sajnos elpusztult eleg\u00e1ns, \u00edves l\u00e9pcs\u0151 az \u00dari utcai sz\u00e1rnyban. A h\u00e1z \u201cmegszerz\u00e9se\u201d az egyh\u00e1z r\u00e9sz\u00e9re Sztehlo Korn\u00e9l \u00fcgyv\u00e9d (1847-1940) nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik, aki ekkoriban gondnokk\u00e9nt tev\u00e9kenykedett a budai k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben. Sztehlo Korn\u00e9l Dobsin\u00e1n sz\u00fcletett, apja Sztehlo Andr\u00e1s (1816-1899) evang\u00e9likus lelk\u00e9sz, a N\u00f3gr\u00e1di evang\u00e9likus egyh\u00e1z f\u0151esperese, anyja ilenczfalvi S\u00e1rk\u00e1ny Aur\u00e9lia (1826-1906) volt.[10] Sikeres \u00fcgyv\u00e9di indul\u00e1sa ut\u00e1n f\u0151k\u00e9nt h\u00e1zass\u00e1gjoggal kezdett foglalkozni, amely a 19. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben m\u00e9g igen z\u0171rzavaros ter\u00fclet volt szab\u00e1lyozatlans\u00e1ga miatt. Sztehlo Korn\u00e9l az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt volt, aki felemelte szav\u00e1t a polg\u00e1ri h\u00e1zass\u00e1g bevezet\u00e9se mellett, \u00e9s miut\u00e1n 1895-ben bevezett\u00e9k Magyarorsz\u00e1gon a polg\u00e1ri anyak\u00f6nyvez\u00e9st [11], \u0151t k\u00e9rt\u00e9k fel a vonatkoz\u00f3 jogi k\u00e9zik\u00f6nyvek meg\u00edr\u00e1s\u00e1ra.[12] Gondnoks\u00e1ga alatt \u00e9p\u00fclt fel a budai evang\u00e9likus k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00faj temploma, paplakja \u00e9s iskol\u00e1ja a B\u00e9csi kapu t\u00e9ren 1895-ben.[13]<\/p>\n\n\n\n
Az 1880-as \u00e9vekt\u0151l az \u00dari utca 4. alatt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt az evang\u00e9likus elemi l\u00e1nyiskola.[14] Mellett\u00fck tan\u00edt\u00f3k, hivatalnokok, \u00f6zvegyasszonyok, katonatisztek b\u00e9reltek lak\u00e1st a korabeli lakc\u00edmjegyz\u00e9kek tan\u00fas\u00e1ga szerint. 1894-ben az egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g ism\u00e9t \u00e1talak\u00edtatta a b\u00e9rh\u00e1zat Zenkl Gy\u00f6rgy tervei alapj\u00e1n historiz\u00e1l\u00f3 st\u00edlusban [15], majd nem sokkal k\u00e9s\u0151bb, 1896-ban eladt\u00e1k: dr. Zorn Vilmos (1847\u20131924) [16], kassai jogakad\u00e9miai tan\u00e1r \u00e9s neje, Liebhardt Lujza v\u00e1s\u00e1rolt\u00e1k meg 38.000 forint\u00e9rt.[17] 1915-ben Hauer J\u00f3zsef tervei alapj\u00e1n \u00fajabb \u00e1talak\u00edt\u00e1sokra ker\u00fclt sor, ezek azonban kiz\u00e1r\u00f3lag a h\u00e1z belsej\u00e9t \u00e9rintett\u00e9k.[18] Zorn Vilmos jogi v\u00e9gzetts\u00e9ge megszerz\u00e9se ut\u00e1n 1870-ben lett a pozsonyi kir\u00e1lyi jogakad\u00e9mia tan\u00e1rseg\u00e9dje \u00e9s k\u00f6nyvt\u00e1rosa [19], majd 1873-ban a pozsonyi b\u00edr\u00f3i \u00e1llamvizsg\u00e1lati bizotts\u00e1g tagj\u00e1v\u00e1 nevezt\u00e9k ki [20]. K\u00e9s\u0151bb Gy\u0151rbe, majd az ottani jogakad\u00e9mia feloszlat\u00e1sa ut\u00e1n Kass\u00e1ra ker\u00fclt, ahol 1905-ben az akad\u00e9mia igazgat\u00f3j\u00e1nak nevezt\u00e9k ki.[21] Hal\u00e1la ut\u00e1n a h\u00e1z \u00f6zvegy\u00e9re sz\u00e1llt, Zornn\u00e9 1930-ban bek\u00f6vetkezett hal\u00e1la ut\u00e1n azonban az oldal\u00e1gi rokonok a Vakokat Gy\u00e1mol\u00edt\u00f3 Orsz\u00e1gos Egyes\u00fclet ellen ind\u00edtottak pert, akikre az asszony 1928-as v\u00e9grendelet\u00e9ben 3 milli\u00e1rd korona \u00e9rt\u00e9k\u0171 vagyon\u00e1t hagyta.[22] A rokonok szerint Zornn\u00e9 hal\u00e1la el\u0151tt 2 nappal sz\u00f3ban, tan\u00fak jelenl\u00e9t\u00e9ben visszavonta a v\u00e9grendeletet, azonban ez val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nem \u00e1llta meg a hely\u00e9t a b\u00edr\u00f3s\u00e1gon, mivel nem sokkal ezut\u00e1n az Egyes\u00fclet m\u00e1r az \u00f6r\u00f6k\u00f6lt vagyont\u00e1rgyak (\u201cantik b\u00fatorok, feh\u00e9r- \u00e9s ruhanem\u0171ik, \u00fcveg- \u00e9s porcell\u00e1n\u00e1ruk \u00e9s egy\u00e9b apr\u00f3s\u00e1gok\u201d) \u00e1rver\u00e9s\u00e9t hirdette [23], \u00e9s a h\u00e1zjegyz\u00e9kekben is \u0151k szerepelnek az \u00dari utcai h\u00e1z tulajdonosak\u00e9nt eg\u00e9szen a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9ig [24].<\/span><\/p>\n\n\n\n 1944-45-ben, Budapest ostroma idej\u00e9n az \u00e9p\u00fclet olyannyira megs\u00e9r\u00fclt, hogy le kellett bontani; az \u201850-es \u00e9vekben t\u00f6bbsz\u00f6r kellett a romok \u00e9letvesz\u00e9lyess\u00e9g\u00e9t cs\u00f6kkenteni. Az 1959-es r\u00e9g\u00e9szeti kutat\u00e1sok eredm\u00e9nyeit \u00edgy foglalta \u00f6ssze Ger\u0151 Gy\u0151z\u0151 \u00e9s G. S\u00e1ndor M\u00e1ria: \u201cAz elpusztult \u00e9p\u00fclet hely\u00e9n a k\u00f6z\u00e9pkorban k\u00e9t \u00e9p\u00fclet \u00e1llott, \u00e9spedig a d\u00e9linek a kapualja \u00e9s egy – az \u00dari utc\u00e1ra n\u00e9z\u0151 – sz\u00e1rnya a hozz\u00e1 tartoz\u00f3 B\u00e1stya s\u00e9t\u00e1nyi traktussal, a m\u00e1siknak, az \u00e9szakinak pedig egy sz\u00e1rnya. Mindk\u00e9t lak\u00f3h\u00e1z a XIV. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt, \u00e9s helyis\u00e9geit, valamint kapualj\u00e1t konzolokon nyugv\u00f3 s\u00edkf\u00f6d\u00e9m fedte. Az \u00e9szaki \u00e9p\u00fcletnek a mai telekre \u00e1tny\u00fal\u00f3 sz\u00e1rny\u00e1ban ebben az id\u0151ben h\u00e1rom f\u00f6ldszinti helyis\u00e9g volt. A d\u00e9li lak\u00f3h\u00e1z – eredetileg k\u00e9ttraktusos \u00e9p\u00fclet – idees\u0151 r\u00e9sz\u00e9ben csup\u00e1n egy f\u00f6ldszinti lak\u00f3helyis\u00e9g volt meg\u00e1llap\u00edthat\u00f3. Ehhez a k\u00f6z\u00e9pkori \u00e9p\u00fclethez tartoztak a B\u00e1stya s\u00e9t\u00e1nyi r\u00e9szen felt\u00e1rt maradv\u00e1nyok. Az itt \u00e1llott \u00e9p\u00fclet az 1686. \u00e9vi visszafoglal\u00e1skor, vagy az 1723-ban a k\u00f6zelben lev\u0151 l\u0151porrakt\u00e1r robban\u00e1sa k\u00f6vetkezt\u00e9ben keletkezett t\u0171zv\u00e9sz alkalm\u00e1val pusztult el. Pinc\u00e9je azonban a benne lev\u0151 szikl\u00e1ba v\u00e1gott k\u00fattal r\u00e9szben megmaradt. A mai \u00e9p\u00fclet hely\u00e9n \u00e1llott k\u00e9t k\u00f6z\u00e9pkori lak\u00f3h\u00e1z s\u00edkf\u00f6d\u00e9m\u00e9t XV. sz\u00e1zad folyam\u00e1n \u2014 feltehet\u0151leg annak m\u00e9g az elej\u00e9n \u2014 t\u00e9gl\u00e1b\u00f3l \u00e9p\u00fclt dongaboltozatokkal cser\u00e9lik fel. Az \u00e9szaki \u00e9p\u00fclet f\u00f6ldszinti alaprajzi elrendez\u00e9se ekkor m\u00e9g nem v\u00e1ltozik meg. A XVI. sz\u00e1zad elej\u00e9n az \u00dari utc\u00e1ra n\u00e9z\u0151 \u00e9s a t\u0151le nyugatra lev\u0151 helyis\u00e9get egy szob\u00e1v\u00e1 vonj\u00e1k \u00f6ssze, amelyet azut\u00e1n az utca vonal\u00e1ra mer\u0151legesen h\u00faz\u00f3d\u00f3 dongaboltozattal fednek. Ekkor sz\u00fcntetik meg az egyik k\u0151keretes, g\u00f3tikus ajt\u00f3ny\u00edl\u00e1st is. A visszafoglal\u00e1s sor\u00e1n elpusztult \u00e9p\u00fcleteket a XVIII. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k a r\u00e9gi maradv\u00e1nyok felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val. Ekkor \u00e9p\u00edtik \u00e1t a kapualj d\u00e9li fal\u00e1ban lev\u0151 ajt\u00f3ny\u00edl\u00e1st \u00e9s \u00fcl\u0151f\u00fclk\u00e9ket, ugyanakkor az \u00e9szaki \u00e9p\u00fclet k\u00f6z\u00e9ps\u0151 f\u00f6ldszinti helyis\u00e9g\u00e9nek egyik bej\u00e1rat\u00e1b\u00f3l falif\u00fclk\u00e9t csin\u00e1lnak. Kapualj\u00e1nak 1944-ben elpusztult barokk boltozata ebben az id\u0151ben k\u00e9sz\u00fclhetett. B\u00e1stya s\u00e9t\u00e1nyi sz\u00e1rnya a XVIII. sz\u00e1zad elej\u00e9n \u00e9p\u00fclt, k\u00f6z\u00e9pkori alapfalak felhaszn\u00e1l\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl<\/i>.\u201d[25]<\/span><\/p>\n\n\n\n A romeltakar\u00edt\u00e1s \u00e9s a kutat\u00e1sok ut\u00e1n 1967-ben fel\u00e9p\u00fclt ezen telken a ma is l\u00e1that\u00f3, k\u00e9temeletes, 21 lak\u00e1sos lak\u00f3\u00e9p\u00fclet, amelynek f\u0151 tervez\u0151je Kapsza Mikl\u00f3s<\/span> (1929-2007) volt,<\/span> aki nemcsak a M\u0171egyetem Lak\u00f3\u00e9p\u00fclettervez\u00e9si Tansz\u00e9k kiv\u00e1l\u00f3 szakemberek\u00e9nt, hanem kor\u00e1bban Duna\u00fajv\u00e1ros f\u0151\u00e9p\u00edt\u00e9szek\u00e9nt is dolgozott. Az \u0151 \u00e9s t\u00e1rsai (Dr. Pattanty\u00fas \u00c1d\u00e1m \u00e9s Konkoly J\u00e1nosn\u00e9 – statika, Mosoni Gy\u00f6rgy \u00e9s Dr. Fekete Iv\u00e1n – \u00e9p\u00fcletg\u00e9p\u00e9szet, illetve Z\u00e1dor Mih\u00e1ly – m\u0171eml\u00e9ki r\u00e9szletek) \u00e1ltal tervezett \u00fan. OTP-t\u00e1rsash\u00e1zr\u00f3l t\u00f6bb m\u00e9ltat\u00e1s is sz\u00fcletett az \u00e9p\u00edt\u00e9sz szakirodalomban. Per\u00e9nyi Tam\u00e1s \u00edgy \u00edrt r\u00f3la: \u201c<\/span>A tal\u00e1n legismertebb Kapsza-h\u00e1z a Budai V\u00e1rban \u00e9p\u00fclt fel 1967-ben az \u00dari utca \u00e9s a T\u00f3th \u00c1rp\u00e1d s\u00e9t\u00e1ny k\u00f6z\u00f6tti \u00e1tmen\u0151 telken. A telek elhelyezked\u00e9s\u00e9b\u0151l fakad\u00f3 k\u00fcl\u00f6nleges \u00e9rt\u00e9ket n\u00f6velte az \u00dari utcai sz\u00e1rny alatt tal\u00e1lt sz\u00e9p g\u00f3tikus pince, mely a tervez\u0151 sz\u00e1nd\u00e9ka szerint k\u00fcl\u00f6n bej\u00e1rattal, a r\u00e9szletek gondos helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1val, k\u0151t\u00e1r funkci\u00f3val \u00e9p\u00fclt meg, \u00edgy b\u00e1rki \u00e1ltal megtekinthet\u0151 v\u00e1lt. A bels\u0151 udvarral \u00f6sszek\u00f6t\u00f6tt, k\u00e9t \u00f6n\u00e1ll\u00f3 t\u00f6megb\u0151l kialak\u00edtott \u00e9p\u00fclet a be\u00e9p\u00edt\u00e9s m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban lerombolt \u00e1llapothoz igazodott. A k\u00e9t utcai homlokzat elt\u00e9r\u0151 k\u00e9pet mutat: az \u00dari utc\u00e1ban a szomsz\u00e9dos m\u0171eml\u00e9k h\u00e1zakhoz val\u00f3 illeszked\u00e9s, a p\u00e1rk\u00e1nyok, tet\u0151k, ablakok ritmus\u00e1t figyel\u0151, de kor\u00e1t ny\u00edltan v\u00e1llal\u00f3 homlokzat kialak\u00edt\u00e1sa volt a f\u0151 c\u00e9l, m\u00edg a s\u00e9t\u00e1ny fel\u00e9 egy nagyobb megnyit\u00e1s\u00fa, \u00f3vatos plasztik\u00e1j\u00fa v\u00e1zszerkezet\u0171 fel\u00fclet ker\u00fclt. A v\u00e1ri fogh\u00edjtelkekre \u00e9p\u00fclt h\u00e1zak felett az id\u0151 mondott \u00edt\u00e9letet \u2013 Kapsza Mikl\u00f3s k\u00f6rnyezet\u00e9be \u00edzes\u00fclt, t\u00f6bb mint 40 \u00e9ves \u00e9p\u00fclete mai szemmel n\u00e9zve is friss, modern alkot\u00e1s.<\/span><\/i>\u201d[26]<\/span><\/p>\n\n\n\n Hab\u00e1r a homlokzat is teljesen modern, az udvar hozz\u00e1 k\u00e9pest alig l\u00e1that\u00f3, \u00edgy a tervez\u0151 elgondol\u00e1sa szerint itt lehetett a legink\u00e1bb elt\u00e9rni a r\u00e9git\u0151l. Itt jelennek meg legnagyobb m\u00e9rt\u00e9kben a nyers vasbeton fel\u00fcletek, a l\u00e9pcs\u0151k \u00e9s l\u00e9pcs\u0151korl\u00e1tok a hatvanas \u00e9vek hangulat\u00e1t id\u00e9zik. A felhaszn\u00e1lt anyagok anyagszer\u0171s\u00e9g\u00e9nek, mint\u00e1zat\u00e1nak \u00e9s sz\u00edn\u00e9nek a meghagy\u00e1sa volt a f\u0151 szempont. A vasbeton v\u00e1z a r\u00e9gi alapokra t\u00e1maszkodik. Az \u00dari utcai oldalon kism\u00e9ret\u0171 t\u00e9gla a felmen\u0151 fal, a tet\u0151szerkezet vasbeton \u00e9s fa kombin\u00e1ci\u00f3ja. Az es\u0151csatorna m\u00f6g\u00f6tt m\u0171k\u0151 is felbukkan, az udvari homlokzatok t\u00f6bbnyire vagy nyersbeton fel\u00fclet\u0171ek, vagy vakoltak. Az \u00dari utca fel\u0151li oldalon egyedi fa ny\u00edl\u00e1sz\u00e1r\u00f3kat alak\u00edtottak ki, amelyekhez r\u00e9szben borovi feny\u0151t haszn\u00e1ltak \u201cd\u00edsz\u00edt\u00e9sk\u00e9nt\u201d. <\/span><\/p>\n\n\n\n Az emeleteken a lak\u00e1sok k\u00e9tszintesek, f\u00fcgg\u0151folyos\u00f3s elrendez\u00e9s\u0171ek. A k\u00e9t sz\u00e1rnyat udvari l\u00e9pcs\u0151h\u00e1z fogja \u00f6ssze – a l\u00e9pcs\u0151k egyben a szinteltol\u00f3d\u00e1st is \u00e1thidalj\u00e1k a k\u00e9t \u00e9p\u00fcletr\u00e9sz k\u00f6z\u00f6tt. A tet\u0151 a r\u00e9gi h\u00e1zakhoz igazodva lett meredek lejt\u00e9s\u0171. Ez tette lehet\u0151v\u00e9, hogy bels\u0151 k\u00e9tszintes lak\u00e1sok is \u00e9p\u00fcljenek. A T\u00f3th \u00c1rp\u00e1d s\u00e9t\u00e1ny fel\u0151li oldalon az egykori itt \u00e1ll\u00f3 barokk kori \u00e9p\u00fclet k\u00fcls\u0151, boltozatos szakasz\u00e1t \u00e9s az udvar fel\u0151li f\u00fcgg\u0151folyos\u00f3 al\u00e1t\u00e1maszt\u00e1s\u00e1t be\u00e9p\u00edtett\u00e9k az \u00faj lak\u00f3h\u00e1zba.<\/span><\/p>\n\n\n\n A tervez\u0151 \u00edgy \u00edrt a h\u00e1zr\u00f3l 1968-ban a Magyar \u00c9p\u00edt\u0151m\u0171v\u00e9szetben: \u201c<\/span>Az \u00dari utc\u00e1ban szer\u00e9nyen a h\u00e1zsorba simul\u00f3, a m\u0171eml\u00e9ki \u00e9p\u00fcletek prim\u00e1tus\u00e1nak al\u00e1rendelt, de mai volt\u00e1t ny\u00edltan vall\u00f3 h\u00e1zat akartam \u00e9p\u00edteni, figyelve a tet\u0151k, p\u00e1rk\u00e1nyok, ny\u00edl\u00e1sar\u00e1nyok ritmus\u00e1t \u00e9s l\u00e9pt\u00e9k\u00e9t<\/span><\/i>.\u201d[27] \u00a0szomsz\u00e9dos h\u00e1zhoz val\u00f3 furcsa illeszked\u00e9sr\u0151l ezt \u00edrta Kapsza Mikl\u00f3s: \u201cEgyik ilyen probl\u00e9mak\u00f6r az \u00dari utca 2. sz\u00e1m t\u0171zfal\u00e1n l\u00e9v\u0151 ablakok k\u00e9rd\u00e9se. Ezek furcsa v\u00e9letlen sz\u00fcl\u00f6ttei: a tervez\u00e9s befejez\u00e9se \u00e9s a kivitelez\u00e9s megkezd\u00e9se k\u00f6z\u00f6tt, a szomsz\u00e9d h\u00e1z korszer\u0171s\u00edt\u00e9s\u00e9vel – r\u00e9szben \u00f6nk\u00e9nyesen – nyitott\u00e1k meg, \u00e9s hosszas huzavona ut\u00e1n, meghagyva szell\u0151z\u00e9si funkci\u00f3jukat, betonr\u00e1csot helyezt\u00fcnk el\u00e9j\u00fck. B\u00e1r helyenk\u00e9nt romantikus hat\u00e1st k\u00f6lcs\u00f6nz\u0151 \u00bbh\u00e1remablak\u00ab jelleg\u0171ek, a v\u00e9letlen sz\u00fcl\u00f6ttei.<\/i>\u201d[28]<\/span><\/p>\n\n\n\n A v\u00e1rb\u00e9li h\u00e1zak z\u00f6m\u00e9n a leghangs\u00falyosabb homlokzati ny\u00edl\u00e1s a nagym\u00e9ret\u0171 kapu, ezt is modern form\u00e1ban gondolta \u00fajra a tervez\u0151. A h\u00e1z kapuja plasztikus r\u00e1csozat\u00fa vaskapu lett, amely bepillant\u00e1st is enged a kapualjba. A kapu melletti falon Kiss Nagy Andr\u00e1s <\/span>Szarvas sz\u0151l\u0151f\u00fcrttel<\/span><\/i> c\u00edm\u0171 bronz domborm\u0171ve l\u00e1that\u00f3, amellyel a v\u00e1rb\u00e9li ablakok f\u00f6l\u00f6tti mez\u0151ket d\u00edsz\u00edt\u0151 domborm\u0171veket k\u00edv\u00e1nt\u00e1k megid\u00e9zni.<\/span><\/p>\n\n\n\n Ebben az \u00faj h\u00e1zban \u00e9lt hal\u00e1l\u00e1ig b\u00e1r\u00f3 Luk\u00e1cs Mikl\u00f3s (1905-1986) karmester, a f\u0151v\u00e1rosi Operah\u00e1z igazgat\u00f3ja, aki sz\u00e1mos d\u00edja mellett k\u00fcl\u00f6nleges \u00e9lett\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l is nevezetes volt.[29] \u00c9desapja, a f\u0151\u00fari sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa erzs\u00e9betv\u00e1rosi Luk\u00e1cs Gy\u00f6rgy (1865\u20131950) maga is h\u00edres \u00e9s tud\u00f3s ember volt: orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si k\u00e9pvisel\u0151, jog\u00e1szk\u00e9nt a sz\u00e1zadfordul\u00f3n az \u00e1llami anyak\u00f6nyvi rendszer kidolgoz\u00f3ja, majd vall\u00e1s- \u00e9s k\u00f6zoktat\u00e1si miniszter (1905\u20131906), B\u00e9k\u00e9s v\u00e1rmegye f\u0151isp\u00e1nja, a lengyel-magyar kapcsolatok \u00e1pol\u00f3ja. [30]<\/span><\/p>\n\n\n\n Mikl\u00f3st \u201c<\/span>k\u00f6z\u00e9piskolai tanulm\u00e1nyai befejezt\u00e9vel egy t\u00e9ves diagn\u00f3zis k\u00f6vetkezt\u00e9ben hal\u00e1los betegnek nyilv\u00e1n\u00edtott\u00e1k. Ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben b\u00e1r\u00f3i \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9nek nagy r\u00e9sz\u00e9t elherd\u00e1lta, m\u00e9g hitelt is felvett annak rem\u00e9ny\u00e9ben, hogy visszafizetnie m\u00e1r nem kell. Miut\u00e1n kider\u00fclt, hogy orvosai t\u00e9vedtek, \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, hogy komolyabb zenei tanulm\u00e1nyokba kezd. 1926-ban felv\u00e9telt nyert a lipcsei konzervat\u00f3riumba, majd k\u00e9t \u00e9v m\u00falva Berlinben, a zenem\u0171v\u00e9szeti f\u0151iskol\u00e1n folytatta tanulm\u00e1nyait. Itt Julius Pr\u00fcwer, Arthur Schnabel, Paul Hindemith voltak a mesterei. 1930 \u00e9s 1943 k\u00f6z\u00f6tt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 n\u00e9met v\u00e1rosok (Hamburg, Osnabr\u00fcck, M\u00fcnster, Greifswald) sz\u00ednh\u00e1zaiban m\u0171k\u00f6d\u00f6tt karmesterk\u00e9nt. Ekkor m\u00e9g nem \u00e1llt sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1ban visszat\u00e9rni Magyarorsz\u00e1gra: egyetlen magyarorsz\u00e1gi megh\u00edv\u00e1s\u00e1t sem tal\u00e1lt minden tekintetben kiel\u00e9g\u00edt\u0151nek, ez\u00e9rt visszautas\u00edtotta azt. A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6zep\u00e9n v\u00e9g\u00fcl m\u00e9gis a hazat\u00e9r\u00e9s mellett d\u00f6nt\u00f6tt. A Magyar \u00c1llami Operah\u00e1zban 1943. okt\u00f3ber 21-\u00e9n deb\u00fct\u00e1lt vend\u00e9gkarmesterk\u00e9nt. A nyilas hatalom\u00e1tv\u00e9tel alatt v\u00e9gig bek\u00f6t\u00f6tt, begipszelt karral j\u00e1rt, hogy ne kelljen vez\u00e9nyelnie. A h\u00e1bor\u00fa alatt sz\u00e1mos koll\u00e9g\u00e1ja \u00e9let\u00e9t mentette meg, \u00e9s az operah\u00e1z ing\u00f3s\u00e1gai k\u00f6z\u00fcl is igyekezett menteni a menthet\u0151t.<\/span><\/i><\/p>\n\n\n\n Ez\u00e9rt a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n az int\u00e9zm\u00e9ny \u00fcgyeit vizsg\u00e1l\u00f3 bizotts\u00e1g kedvez\u0151en \u00edt\u00e9lte meg addigi m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t a h\u00e1zban. Ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben 1943-t\u00f3l eg\u00e9szen 1978-ban bek\u00f6vetkezett nyugd\u00edjba vonul\u00e1s\u00e1ig a Magyar \u00c1llami Operah\u00e1z karmestere maradhatott, de az igazgat\u00f3s\u00e1gi posztot 1fel kellett adnia. Csak N\u00e1dasdy K\u00e1lm\u00e1n 1966-ban t\u00f6rt\u00e9nt visszavonul\u00e1sa ut\u00e1n lett ism\u00e9t az Operah\u00e1z igazgat\u00f3ja lett. M\u00e1sodik igazgat\u00f3s\u00e1ga alatt t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt sz\u00ednpadra \u00e1ll\u00edttatta Wagner teljes Ring ciklus\u00e1t, illetve sz\u00e1mos 20. sz\u00e1zadi opera premierj\u00e9t vez\u00e9nyelte el (pl. Petrovics Emil: B\u0171n \u00e9s b\u0171nh\u0151d\u00e9s, 1969; Durk\u00f3 Zsolt: M\u00f3zes, 1977). Ezenk\u00edv\u00fcl f\u0151k\u00e9nt Verdi oper\u00e1it vez\u00e9nyelte nagy sikerrel. A M\u00c1V szimfonikusok karnagyak\u00e9nt els\u0151sorban Brahms, Beethoven \u00e9s Bart\u00f3k m\u0171veinek interpret\u00e1l\u00e1s\u00e1val t\u0171nt ki. 1978-ban az Oper\u00e1b\u00f3l \u00e9s a M\u00c1V Szimfonikusokt\u00f3l is nyugd\u00edjba vonult, de ezut\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vig m\u00e9g v\u00e1llalt vend\u00e9gszerepl\u00e9seket Magyarorsz\u00e1gon \u00e9s N\u00e9metorsz\u00e1gban is.<\/span><\/i>\u201d[31]<\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" A h\u00e1bor\u00fas fogh\u00edj hely\u00e9n 1967-ben \u00e1tadott, Kapsza Mikl\u00f3s \u00e1ltal tervezett lak\u00f3\u00e9p\u00fclet j\u00f3 p\u00e9lda arra, hogyan lehet \u00fagy \u00e9letet lehelni a t\u00f6bb sz\u00e1z \u00e9ves m\u00falt romjaiba, hogy egyszerre l\u00e1ttasson az id\u0151ben vissza \u00e9s egy\u00fattal a j\u00f6v\u0151be is, lakhat\u00f3 tereket l\u00e9trehozva, tartva az ar\u00e1nyokat, simulva a k\u00f6rnyezethez, a szomsz\u00e9d \u00e9p\u00fcletekhez. Erre utal a kapubej\u00e1r\u00f3, az \u00e1rk\u00e1dok, az […]<\/p>\n","protected":false},"author":14,"featured_media":34079,"menu_order":0,"template":"","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"house_category":[],"house_post_tag":[88],"class_list":["post-33330","house","type-house","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","house_post_tag-88"],"acf":[],"yoast_head":"\n![\"\"](\"https:\/\/budapest100.hu\/wp-content\/uploads\/2024\/05\/fortepan_140365-683x1024.jpg\")