A 14. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt h\u00e1zb\u00f3l h\u00edrmond\u00f3nak maradt a bej\u00e1rati el\u0151csarnok k\u00e9t oldal\u00e1n l\u00e1that\u00f3 g\u00f3tikus \u00fcl\u0151f\u00fclke-sor, melyeken \u00f6t k\u0151farag\u00f3jel is felfedezhet\u0151. 1700 k\u00f6r\u00fcl a h\u00e1zat Baitz J\u00e1nos Krist\u00f3f k\u00e9s\u0151bbi budai polg\u00e1rmester \u00e9p\u00edttette \u00fajj\u00e1 barokk st\u00edlusban. A h\u00e1z lak\u00f3i k\u00f6z\u00f6tt volt Erkel Ferenc zeneszerz\u0151, \u00e9s ma is itt lakik a B\u00e1ns\u00e1ghi Tibor Vince \u2013 Schwarcz M\u00e1ria fest\u0151h\u00e1zasp\u00e1r.<\/p>\n
K\u00f6z\u00e9pkori eml\u00e9kek<\/strong> A 14. sz\u00e1zadban m\u00e9g f\u00f6ldszintes lak\u00f3h\u00e1zra a 15. sz\u00e1zadban egy emeletet \u00e9p\u00edtettek,[5<\/a>] ennek a k\u00f6z\u00e9pkori h\u00e1znak az \u00e9szaki sz\u00e1rnya a mai \u00dari u. 26. sz. h\u00e1znak felelt meg.[6<\/a>] A k\u00f6z\u00e9pkorban a 24. sz\u00e1mnak t\u00e9gl\u00e1val kirakott dongaboltozatos pinc\u00e9je volt, amit feltehet\u0151leg a korai barokk korban, a 17. sz\u00e1zadban alak\u00edtottak \u00e1t k\u00e9tszintess\u00e9 egy \u00fajabb dongaboltozat beiktat\u00e1s\u00e1val. A fels\u0151 pince boltozata az \u00dari utca fel\u00e9 es\u0151 homlokzaton k\u00fcrt\u0151szer\u0171en kik\u00e9pzett szell\u0151z\u0151ablakba torkollik.<\/p>\n
\nAz \u00dari u. 24. sz. h\u00e1z eredete a 14. sz\u00e1zadba ny\u00falik vissza. Ennek eml\u00e9k\u00e9t a h\u00e1z dongaboltozatos bej\u00e1rati el\u0151csarnok\u00e1ban l\u00e9v\u0151 g\u00f3tikus \u00fcl\u0151f\u00fclkesor \u0151rzi, melynek \u00e9szaki oldal\u00e1n 5 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00f6z\u00e9pkori k\u0151farag\u00f3jel is fennmaradt.[1<\/a>] A budai polg\u00e1rv\u00e1ros t\u00f6bb h\u00e1z\u00e1ban is felfedezhet\u0151 g\u00f3tikus \u00fcl\u0151f\u00fclk\u00e9k eredeti funkci\u00f3ja hom\u00e1lyba v\u00e9sz, kialak\u00edt\u00e1sukat bizony\u00e1ra gyakorlati c\u00e9l indokolta, egy feltev\u00e9s szerint a poszt\u00f3keresked\u0151k r\u0151fjeinek ki- \u00e9s \u00e1tpakol\u00e1s\u00e1ra szolg\u00e1ltak.[2] A k\u00f6z\u00e9pkorban sz\u00e1mos keresked\u0151 lakott a budai v\u00e1rban, melyre t\u00f6bb utca elnevez\u00e9se is utalt. A k\u00e9s\u0151 k\u00f6z\u00e9pkori Bud\u00e1nak az \u00dari u. 24. sz\u00e1mt\u00f3l az 50. sz. h\u00e1zig tart\u00f3 r\u00e9sz\u00e9t \u2013 ahov\u00e1 ez a h\u00e1z is tartozott \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul \u201eKalmarwtcha\u201d-nak, azaz Kalm\u00e1r utc\u00e1nak is h\u00edvt\u00e1k.[3] A 14. sz\u00e1zadi h\u00e1zb\u00f3l sz\u00e1rmazik m\u00e9g egy s\u00e1rk\u00e1nyt \u00e1br\u00e1zol\u00f3 k\u0151faragv\u00e1ny is, mely az 1950-es \u00e9vekben foly\u00f3 r\u00e9g\u00e9szeti \u00e1sat\u00e1s sor\u00e1n ker\u00fclt napvil\u00e1gra a h\u00e1z \u00e9szaki t\u0171zfal\u00e1b\u00f3l (ma a Budapesti T\u00f6rt\u00e9neti M\u00fazeum K\u00f6z\u00e9pkori K\u0151t\u00e1r\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3).[4<\/a>]<\/p>\n