Elhelyezked\u00e9s, be\u00e9p\u00edt\u00e9s<\/p>\n
A Szent Istv\u00e1n park 6. sz\u00e1m alatt \u00e1ll\u00f3 \u00e9p\u00fclet \u2013 ak\u00e1rcsak a t\u00f6bbi, a parkot szeg\u00e9lyez\u0151 b\u00e9rh\u00e1z \u2013 az 1933-as v\u00e1rosrendez\u00e9si \u00e9s -b\u0151v\u00edt\u00e9si terveknek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en \u00e9p\u00fclt meg. A Szent Istv\u00e1n park 85 \u00e9ves m\u00faltra tekint vissza, a r\u00e9gebben az V. ker\u00fclet r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pez\u0151, kihaszn\u00e1latlan ter\u00fclet az 1930-as \u00e9vekben keltette fel a v\u00e1rosvezet\u0151k \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t. A \u201920-as \u00e9vekben m\u00e9g parlagon hever\u0151, vagy csak rakt\u00e1roz\u00e1sra haszn\u00e1lt ter\u00fclet volt, azonban a Margit-sziget ki\u00e9p\u00edt\u00e9se \u00e9s gyors fejl\u0151d\u00e9se id\u0151szer\u0171v\u00e9 tette a k\u00f6rnyez\u0151 ter\u00fcletekre val\u00f3 \u00e9p\u00edtkez\u00e9st is. A belv\u00e1ros t\u00f6rt\u00e9nelmi utcak\u00e9p\u00e9t\u0151l tisztes t\u00e1vols\u00e1gra fekv\u0151 v\u00e1rosr\u00e9sz alkalmasnak tal\u00e1ltatott arra is, hogy modern st\u00edlusban \u00e9p\u00fclhessenek ide b\u00e9rh\u00e1zak.<\/p>\n
Dr. Rakovszky Iv\u00e1n, a F\u0151v\u00e1rosi K\u00f6zmunk\u00e1k Tan\u00e1cs\u00e1nak eln\u00f6ke javasolta a francia elrendez\u00e9s\u0171 park kialak\u00edt\u00e1s\u00e1t \u00e9s az azt k\u00f6r\u00fclvev\u0151, Dun\u00e1ra n\u00e9z\u0151 h\u00e1zak meg\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t. A Tan\u00e1cs M\u00e9rn\u00f6ki Oszt\u00e1ly\u00e1nak terve 1933-ben k\u00e9sz\u00fclt el, szigor\u00fa \u00e9s nagyon pontos el\u0151\u00edr\u00e1sokkal: a telkek keretesen, csatlakoz\u00f3 udvarokkal \u00e9p\u00edtend\u0151k be; az \u00e9p\u00fcletek p\u00e1rk\u00e1nymagass\u00e1g\u00e1nak 25 m\u00e9ternek kell lennie, amely magass\u00e1ggal f\u00f6ldszintet \u00e9s hat emeletet lehet emelni (ezt a szab\u00e1lyt sokszor a homlokzati frontr\u00f3l visszah\u00fazott tov\u00e1bbi emeletek \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9vel j\u00e1tszott\u00e1k ki); az \u00e9p\u00fcletek homlokzat\u00e1t egy-egy telekt\u00f6mb\u00f6n egys\u00e9gesen kell kik\u00e9pezni \u00e9s legal\u00e1bbis nemes vakolattal ell\u00e1tni.[1] Ezen el\u0151\u00edr\u00e1sok betart\u00e1s\u00e1t t\u00fckr\u00f6zi a mai Szent Istv\u00e1n park b\u00e9rh\u00e1zainak egys\u00e9ges t\u00f6meg- \u00e9s homlokzatform\u00e1l\u00e1sa.<\/p>\n
Az \u00e9p\u00fclet eg\u00e9sze, funkci\u00f3k<\/p>\n
A keretes be\u00e9p\u00edt\u00e9s\u0171 lak\u00f3h\u00e1z r\u00e9szben al\u00e1pinc\u00e9zett, alagsorral, magasf\u00f6ldszinttel, \u00f6t emelettel \u00e9s egy tet\u0151emelettel rendelkezik. Szerkezet\u00e9t az akkoriban m\u00e1r sz\u00e9les k\u00f6rben elterjedt vasbetonv\u00e1z alkotja, \u00e9s lapostet\u0151 fedi. Az eredeti tervrajzok alapj\u00e1n arra k\u00f6vetkeztethet\u00fcnk, hogy az 1933 j\u00fanius\u00e1ban beadott dokument\u00e1ci\u00f3ban a tet\u0151emelet \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t nem hagyt\u00e1k j\u00f3v\u00e1. Ez azzal is magyar\u00e1zhat\u00f3, hogy az ebben az \u00e9vben megjelent \u00e9p\u00edt\u00e9si szab\u00e1lyzat szerint a parkot \u00f6vez\u0151 h\u00e1zaknak \u00f6sszesen 7 szintje lehetett (f\u00f6ldszint \u00e9s hat emelet). Ezt a maxim\u00e1lis szintsz\u00e1mot a h\u00e1z a maga alagsor\u00e1val, magasf\u00f6ldszintj\u00e9vel \u00e9s \u00f6t emelet\u00e9vel\u00a0 el is \u00e9rte. Azt, hogy a h\u00e1z m\u00e9gis tet\u0151emelettel \u00e9p\u00fclt meg, egy nyolc h\u00f3nappal k\u00e9s\u0151bbi, 1934. m\u00e1rciusi m\u00f3dos\u00edtott tervdokument\u00e1ci\u00f3 igazolja, melyben m\u00e1r az utcafrontr\u00f3l visszah\u00fazott tet\u0151emelet rajzai is enged\u00e9lyt kaptak.[2]<\/p>\n
Funkci\u00f3ja lak\u00f3\u00e9p\u00fclet, de az \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151 id\u0151szakban az alagsori helyis\u00e9geket m\u0171helyk\u00e9nt haszn\u00e1lt\u00e1k. Az eredeti m\u0171helykapukat az id\u0151k sor\u00e1n gar\u00e1zskapukk\u00e1 \u00e9s ablakokk\u00e1 \u00e9p\u00edtett\u00e9k \u00e1t. A pinceszintet rakt\u00e1rhelyis\u00e9gk\u00e9nt haszn\u00e1lt\u00e1k, az eredeti alaprajzon a pincerekeszek 1-t\u0151l 21-ig vannak sz\u00e1mozva[3], teh\u00e1t v\u00e9lhet\u0151en mindegyik lak\u00e1s rendelkezett saj\u00e1t rekesszel. Az 1933-b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 tervrajzon az alagsor az el\u0151csarnok, a port\u00e1sf\u00fclke \u00e9s a h\u00e1zmesterlak\u00e1s mellett rakt\u00e1rhelyis\u00e9geket tartalmaz. Az 1934-ben t\u00f6rt\u00e9nt \u00e1ttervez\u00e9s azonban az eredetileg rakt\u00e1rnak sz\u00e1nt helyis\u00e9geket m\u00e1r \u00fczlethelyis\u00e9gekk\u00e9nt \u00e9s m\u0171helyekk\u00e9nt t\u00fcnteti fel. A magasf\u00f6ldszinten k\u00e9t darab k\u00e9t szoba-hallos lak\u00e1s tal\u00e1lhat\u00f3 a k\u00f6zponti tengelyre helyezett \u00e9s h\u00e1tratolt l\u00e9pcs\u0151h\u00e1zhoz k\u00e9pest szimmetrikus poz\u00edci\u00f3ban, k\u00f6zt\u00fck az el\u0151csarnok feletti l\u00e9gt\u00e9r. Az els\u0151-\u00f6t\u00f6dik emeletek azonosak, k\u00e9t darab k\u00e9t szoba-hallos \u00e9s egy darab garzonlak\u00e1ssal. A k\u00e9t szob\u00e1s lak\u00e1sokat v\u00e9lhet\u0151en a fels\u0151-k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly k\u00e9pvisel\u0151inek sz\u00e1nt\u00e1k, az el\u0151szoba mellett csel\u00e9dszob\u00e1val \u00e9s konyh\u00e1val. Ezut\u00e1n egy t\u00e1gas hall k\u00f6vetkezett, majd a Dun\u00e1ra n\u00e9z\u0151 k\u00e9t szoba. A garzonlak\u00e1sok ehhez k\u00e9pest j\u00f3val szer\u00e9nyebb m\u00e9ret\u0171ek: az el\u0151szoba szomsz\u00e9ds\u00e1g\u00e1ban egy sz\u0171k teakonyh\u00e1val \u00e9s f\u00fcrd\u0151szob\u00e1val, valamint egy szint\u00e9n dunai kil\u00e1t\u00e1st \u00edg\u00e9r\u0151 szob\u00e1val. A tet\u0151t\u00e9ri lak\u00e1sokat t\u00f6bbnyire m\u0171v\u00e9szeknek sz\u00e1nt\u00e1k, ezt az is igazolja, hogy a k\u00e9t szob\u00e1s, teakonyh\u00e1s, de csel\u00e9dszoba n\u00e9lk\u00fcli lakr\u00e9szek alaprajz\u00e1n a Dun\u00e1ra n\u00e9z\u0151 szob\u00e1k helyis\u00e9gpecs\u00e9tj\u00e9n \u201eszoba vagy m\u0171terem\u201d felirat \u00e1ll.[4] Mindk\u00e9t tet\u0151t\u00e9ri lak\u00e1shoz tet\u0151terasz tartozik.<\/p>\n
\u00c9p\u00edt\u00e9szeti st\u00edlus<\/p>\n
A Szent Istv\u00e1n park-beli b\u00e9rh\u00e1zak st\u00edlus\u00e1t illet\u0151en elt\u00e9r\u0151 v\u00e9lem\u00e9nyeket fogalmaz meg a szakma. M\u00edg egyet\u00e9rt\u00e9s uralkodik a modern \u00e9p\u00edt\u00e9szeti st\u00edlus egys\u00e9ges alkalmaz\u00e1s\u00e1t illet\u0151en, a modern bizonyos ir\u00e1nyzataihoz val\u00f3 tartoz\u00e1ssal kapcsolatban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9rveket tal\u00e1lhatunk a szakirodalomban. Egyesek \u00fagy tartj\u00e1k, hogy az \u00fajlip\u00f3tv\u00e1rosi modern b\u00e9rh\u00e1zak a maguk absztrakt ornamentik\u00e1j\u00e1val \u00e9s t\u00e9rform\u00e1l\u00e1s\u00e1val\u00a0 a magyar Bauhaus jellemz\u0151 p\u00e9ld\u00e1i. [5] Ezt a v\u00e9lem\u00e9nyt m\u00e1sok azzal c\u00e1folj\u00e1k, hogy a Bauhaus maga egy a Walter Gropius nev\u00e9hez k\u00f6thet\u0151 iskola volt, mely az iparm\u0171v\u00e9szeti oktat\u00e1s megreform\u00e1l\u00e1s\u00e1t tartotta szem el\u0151tt. A c\u00e9l els\u0151sorban praktikus, de ugyanakkor a k\u00f6zn\u00e9p sz\u00e1m\u00e1ra is hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151 b\u00fatorok, adott esetben protot\u00edpus \u00e9p\u00fcletek tervez\u00e9se volt. El\u0151fordulhat teh\u00e1t, hogy a Szent Istv\u00e1n park \u00e9p\u00fcleteinek el\u0151csarnokai vagy lakr\u00e9szei ezt a Bauhaus szellemis\u00e9get t\u00fckr\u00f6zik, de ez nem jelenti azt, hogy Bauhaus term\u00e9kek lenn\u00e9nek. M\u00e1r csak az\u00e9rt sem, mert nem a Bauhausban tan\u00edt\u00f3\/tanult magyar \u00e9p\u00edt\u00e9szek tervezt\u00e9k \u0151ket.<\/p>\n
T\u00f6bb szakmabeli egyet\u00e9rt azonban azzal, hogy ezek a b\u00e9rh\u00e1zak a viszonylag ritka magyar art deco st\u00edlus k\u00e9pvisel\u0151i.[6] A Szent Istv\u00e1n park 6. sz\u00e1m alatt \u00e1ll\u00f3 \u00e9p\u00fclet eset\u00e9ben az art deco val\u00f3ban tetten \u00e9rhet\u0151, f\u0151k\u00e9nt az ornamentika \u00e9s az apr\u00f3bb r\u00e9szletek szintj\u00e9n. Az el\u0151csarnok gal\u00e9riaszintj\u00e9nek dr\u00f3tfonatos korl\u00e1tj\u00e1t p\u00e9ld\u00e1ul art deco mot\u00edvumok d\u00edsz\u00edtik. A st\u00edlusra jellemz\u0151 leegyszer\u0171s\u00edtett vonalak, a geometrikus form\u00e1l\u00e1s \u00e9s a kontrasztos sz\u00ednek visszak\u00f6sz\u00f6nnek a padl\u00f3burkolatokon \u00e9s a kapu ornamentik\u00e1j\u00e1n is.<\/p>\n
Homlokzatok<\/p>\n
Mivel a h\u00e1z az eredeti tervek szerint val\u00f3sult meg \u00e9s \u00e1ll most is, ez\u00e9rt homlokzata is az \u00e9p\u00edt\u00e9sz \u00e1ltal k\u00e9sz\u00edtett kompoz\u00edci\u00f3t t\u00fckr\u00f6zi.[7] \u00d6ttengelyes, szimmetrikus homlokzatot l\u00e1tunk, a sz\u00e9ls\u0151 tengelyek hossz\u00e1ban az els\u0151-negyedik emeleteken nyitott erk\u00e9lyekkel, a magasf\u00f6ldszinten \u00e9s az \u00f6t\u00f6dik emeleten pedig erk\u00e9lyek n\u00e9lk\u00fcli ny\u00edl\u00e1sokkal. A k\u00f6ztes tengelyek z\u00e1rterk\u00e9lyeket sorakoztatnak, a szimmetriatengelyt ad\u00f3 tengelyen helyezkedik el a m\u00e1sf\u00e9lemelet magas, k\u0151keretes bej\u00e1rati kapuval, z\u00e1szl\u00f3tart\u00f3 rudakkal.<\/p>\n
Az udvarra n\u00e9z\u0151 homlokzat rendeltet\u00e9s\u00e9b\u0151l \u00e9s poz\u00edci\u00f3j\u00e1b\u00f3l fakad\u00f3an j\u00f3val szer\u00e9nyebb form\u00e1l\u00e1s\u00fa. Az udvarra n\u00e9z\u0151 konyh\u00e1k, f\u00fcrd\u0151szob\u00e1k, \u00e9s egy\u00e9b kiszolg\u00e1l\u00f3 helys\u00e9gek ny\u00edl\u00e1sai nem keretezettek \u00e9s nem tartozik hozz\u00e1juk erk\u00e9ly. Ez a racion\u00e1lis megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9se a homlokzatoknak h\u0171en t\u00fckr\u00f6zi a modern \u00e9p\u00edt\u00e9szet funkcionalista szeml\u00e9let\u00e9t.<\/p>\n
\u00c9p\u00fcletbels\u0151<\/p>\n
Az el\u0151csarnok kett\u0151s belmagass\u00e1g\u00fa, gal\u00e9ri\u00e1s t\u00e9rszerkezet\u0171 \u00e9s oldalfalait m\u00e1rv\u00e1nylapok bor\u00edtj\u00e1k. A m\u0171k\u0151lapokkal burkolt padl\u00f3 k\u00f6z\u00e9ps\u0151 s\u00e1vj\u00e1ban \u00e9vekkel ezel\u0151tt, \u00e1tmeneti ideig, lin\u00f3leumsz\u0151nyeg volt.[8] A lifttorony \u00fcvegezett, ac\u00e9lv\u00e1zas \u00e9s a h\u00e1romkar\u00fa l\u00e9pcs\u0151 ors\u00f3ter\u00e9ben helyezkedik el. A korl\u00e1tokat egyszer\u0171 vonalvezet\u00e9s\u0171 art deco mot\u00edvumok d\u00edsz\u00edtik. \u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben teh\u00e1t az \u00e9p\u00fcletbels\u0151 meg\u0151rizte eredeti form\u00e1j\u00e1t, jelent\u0151s v\u00e1ltoz\u00e1sok vagy \u00e1ttervez\u00e9sek nem t\u00f6rt\u00e9ntek.<\/p>\n
Az \u00e9p\u00edt\u00e9szek<\/p>\n
A h\u00e1z Oblatt Gy\u00f6rgy \u00e9p\u00edt\u00e9sz, Hirsch K\u00e1roly statikus \u00e9s Csengery \u00c1rp\u00e1d kivitelez\u0151 k\u00f6z\u00f6s munk\u00e1ja.[9]<\/p>\n
Oblatt Gy\u00f6rgy zsid\u00f3 sz\u00e1rmaz\u00e1s\u0171 m\u0171\u00e9p\u00edt\u00e9sz p\u00e1ly\u00e1ja elej\u00e9n Preisich G\u00e1borral dolgozott egy\u00fctt, k\u00f6z\u00f6s munk\u00e1jukkal nyert\u00e9k el p\u00e9ld\u00e1ul a K\u00e9ler Nap\u00f3leon-p\u00e1ly\u00e1zat d\u00edj\u00e1t, amelyben az Erzs\u00e9betv\u00e1ros egy r\u00e9sz\u00e9nek \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9si lehet\u0151s\u00e9geit vizsg\u00e1lt\u00e1k.<\/p>\n
Oblattnak t\u00f6bb terve is meg\u00e9p\u00fclt a mai \u00dajlip\u00f3tv\u00e1rosban, t\u00f6bbnyire a Szent Istv\u00e1n park 6. sz\u00e1mhoz st\u00edlusukban, m\u00e9ret\u00fckben \u00e9s rendeltet\u00e9s\u00fckben is hasonl\u00f3 b\u00e9rh\u00e1zak. Ilyen p\u00e9ld\u00e1ul a Balzac utca 20. vagy a Balaton utca 27. sz\u00e1m alatt \u00e1ll\u00f3 lak\u00f3- \u00e9s irodah\u00e1z. Ezen \u00e9p\u00fcletei k\u00f6z\u00fcl t\u00f6bb is megjelent a T\u00e9r \u00e9s Forma, a kor legh\u00edresebb szakmai foly\u00f3irata 1934. \u00e9vi sz\u00e1maiban.[10]<\/p>\n
Oblatt Gy\u00f6rgy a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n halt meg, a holokauszt \u00e1ldozata lett.<\/p>\n
Az \u00e9p\u00edttet\u0151, lak\u00f3k<\/p>\n
A h\u00e1z \u00e9p\u00edttet\u0151je dr. Iv\u00e1nyi L\u00e1szl\u00f3 volt, [11] az akkori Gr. Zichy Jen\u0151 \u00fati B\u00e9rh\u00e1z R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g egyik igazgat\u00f3ja. [12] V\u00e9lhet\u0151leg teh\u00e1t beruh\u00e1z\u00e1si c\u00e9llal finansz\u00edrozta a h\u00e1z \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t az 1933-34-ben lezajl\u00f3 v\u00e1rosfejleszt\u00e9si \u00e9s b\u00e9rh\u00e1z\u00e9p\u00edt\u00e9si-l\u00e1z idej\u00e9n.<\/p>\n
Az arch\u00edvumokban hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151 telefonjegyz\u00e9keket b\u00f6ng\u00e9szve, \u00e9s a lak\u00e1sok alaprajzi elrendez\u00e9s\u00e9t tekintve is arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutunk, hogy a h\u00e1z lakr\u00e9szeit els\u0151sorban a j\u00f3m\u00f3d\u00fa, k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1lybeli \u00e9rtelmis\u00e9gi r\u00e9tegnek sz\u00e1nt\u00e1k b\u00e9rbe adni. Az \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151 \u00e9vekben (1935-1940) legal\u00e1bbis ezen t\u00e1rsadalmi oszt\u00e1ly k\u00e9pvisel\u0151i laktak itt: Ervin P\u00e1l \u00e9s Ung\u00e1r S\u00e1ndor \u00fcgyv\u00e9dek, Haj\u00f3s P\u00e1l \u00e9s Kor\u00e1nyi J\u00f3zsef banki f\u0151tisztvisel\u0151k (Angol-Magyar Bank Rt. \u00e9s Hitelbank), Fodor Mikl\u00f3s, a Mai Nap \u00fajs\u00e1g felel\u0151s szerkeszt\u0151je, Gl\u00fcck Rezs\u0151 gy\u00f3gyszer\u00e9sz, hogy csak egy p\u00e1r nevet eml\u00edts\u00fcnk.[13]<\/p>\n
Ugyanebben az id\u0151szakban volt itt lak\u00e1sa V\u00e1mos Imre okleveles \u00e9p\u00edt\u00e9szm\u00e9rn\u00f6knek is, aki Oblatt Gy\u00f6rggyel, a h\u00e1z \u00e9p\u00edttet\u0151j\u00e9hez hasonl\u00f3, modern st\u00edlusir\u00e1nyzatot k\u00e9pviselt. Neki k\u00f6sz\u00f6nhetj\u00fck a Holl\u00e1n Ern\u0151 51. sz\u00e1m alatt \u00e1ll\u00f3 b\u00e9rh\u00e1z \u00e9p\u00fclet\u00e9t, melynek k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9ge az el\u0151csarnok kazett\u00e1s, absztrakt vir\u00e1gform\u00e1kkal d\u00edsz\u00edtett mennyezete. Tervezett m\u00e9g sz\u00e1mos csal\u00e1di h\u00e1zat, b\u00e9rvill\u00e1t a N\u00e9pstadion \u00faton, a Stef\u00e1nia \u00faton, a Torock\u00f3 k\u00f6zben, a Visegr\u00e1di \u00faton stb. Munk\u00e1inak jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9r publik\u00e1lt\u00e1k a T\u00e9r \u00e9s Forma szakfoly\u00f3iratban.<\/p>\n
A h\u00e1z egy m\u00e1sik h\u00edress\u00e9 v\u00e1lt lak\u00f3ja ebben az id\u0151ben B\u00e1nky Viktor filmrendez\u0151 volt, aki feles\u00e9g\u00e9vel, B\u00e1nky Viktorn\u00e9 Kircher Ann\u00e1val lakott itt. \u0150 rendezte az \u00d6rd\u00f6g nem alszik, a H\u00e1zass\u00e1ggal kezd\u0151dik, a K\u00f6lcs\u00f6nadott \u00e9let c\u00edm\u0171 filmeket,\u00e9s m\u00e9g sz\u00e1mos m\u00e1s magyar v\u00edgj\u00e1t\u00e9kot, melodr\u00e1m\u00e1t, romantikus dr\u00e1m\u00e1t \u00e9s egy\u00e9b j\u00e1t\u00e9kfilmet. M\u00e1r a kort\u00e1rs filmipar is elismerte sikereit, \u00e9s a n\u00e9z\u0151k k\u00f6z\u00f6tt is nagy n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gnek \u00f6rvendett. A Ny\u00edrvid\u00e9k-Szabolcsi H\u00edrlap 1941.01.09-ei sz\u00e1m\u00e1ban p\u00e9ld\u00e1ul a Tokaji asz\u00fa c\u00edm\u0171 filmj\u00e9r\u0151l a k\u00f6vetkez\u0151 filmkritik\u00e1t olvashatjuk: \u201e…a nagysiker\u0171 sz\u00edndarab remek filmv\u00e1ltozata mag\u00e1n viseli egyik legsikeresebb rendez\u0151nk, B\u00e1nky Viktor m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek b\u00e9lyeg\u00e9t. Igazi sikerfilm!\u201d[14]<\/p>\n
[1] Harrer Ferenc: A F\u0151v\u00e1rosi K\u00f6zmunk\u00e1k Tan\u00e1csa 1930-1940, 136. oldal<\/p>\n
[2] BFL, Tervt\u00e1r<\/p>\n
[3] BFL, Tervt\u00e1r<\/p>\n
[4] BFL, Tervt\u00e1r<\/p>\n