Ahogy v\u00e9gig n\u00e9z\u00fcnk a rakparton, fel sem t\u0171nhet mennyire r\u00e9gi is ez a h\u00e1z. Egy lak\u00f3val folytatott besz\u00e9lget\u00e9sb\u0151l az der\u00fclt ki, hogy valahol a millennium (1896) k\u00f6rny\u00e9k\u00e9re tehet\u0151 az \u00e9p\u00edt\u00e9se. Mondanom sem kell, mindannyiunkat meglepett, amikor felfedezt\u00fck egy 1860-as rakparti k\u00e9pen, ahogy b\u00fcszk\u00e9n magasodik a szomsz\u00e9dos \u00e9p\u00fcletek f\u00f6l\u00e9. K\u00e9s\u0151bbi kutat\u00e1s eredm\u00e9nyek\u00e9pp siker\u00fclt megtal\u00e1lni, hogy 1847-ben \u00e9p\u00fclt Winkler Mih\u00e1ly megb\u00edz\u00e1s\u00e1b\u00f3l. Tervez\u0151je id\u0151sebb Wagner J\u00e1nos volt, akinek nev\u00e9hez t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a Vigad\u00f3, a Thonet-h\u00e1z vagy a r\u00e9gi T\u0151zsde \u00e9p\u00fclete (m\u00e9g a Szabads\u00e1g t\u00e9ri T\u0151zsdepalota el\u0151tti \u00e9p\u00fclet) is f\u0171z\u0151dik, a Belgr\u00e1d 23 alatt tal\u00e1lhat\u00f3 \u00e9p\u00fclet egy romantikus st\u00edlus\u00fa alkot\u00e1sa. Sok\u00e1ig m\u0171eml\u00e9kk\u00e9nt volt nyilv\u00e1ntartva, de igaz\u00e1b\u00f3l sohasem sz\u00e1m\u00edtott\u00e1k annak, \u00edgy ezt egy 2012-es rendelettel elt\u00f6r\u00f6ltett\u00e9k.<\/p>\n
Tulajdonosai:
\nKezdetben Winkler Mih\u00e1ly \u00e9s Geppert J\u00f3zsef. Majd 1899-ben a Gillming csal\u00e1d tulajdon\u00e1ba ker\u00fclt, ekkor m\u00e9g a mai Belgr\u00e1d rakpart 22. hely\u00e9n Gillming Ferenc b\u0151rgy\u00e1ra \u00e1llt. Gillming Ferenc \u00e9s feles\u00e9ge Fischer Hermina nagy m\u0171gy\u0171jt\u0151k \u00e9s utaz\u00f3k voltak, m\u00e9g vil\u00e1g k\u00f6r\u00fcli utaz\u00e1st is tettek, amir\u0151l az asszony k\u00f6nyvet is \u00edrt.
\n1912-ben a h\u00e1z \u00e1tker\u00fclt a H\u00fcltl csal\u00e1dhoz, el\u0151sz\u00f6r Dr. H\u00fcltl Ferenchez, majd 1930-t\u00f3l Dr. H\u00fcltl H\u00fcm\u00e9rhez. \u0150 H\u00fcltl Dezs\u0151 \u00e9p\u00edt\u00e9sz, m\u0171egyetemi tan\u00e1r b\u00e1tyja. Testv\u00e9r\u00e9hez hasonl\u00f3an az orvosl\u00e1s mellett tan\u00edtott \u0151 is, 1902-t\u0151l a budapesti egyetemen mag\u00e1ntan\u00e1r sebgy\u00f3gy\u00edt\u00e1s tan\u00e1b\u00f3l, 1915-t\u0151l a gyakorlati seb\u00e9szet tan\u00e1ra volt. Haz\u00e1nkban \u0151 vezette be, majd k\u00e9s\u0151bb k\u00f6telez\u0151v\u00e9 is tette a seb\u00e9szek sz\u00e1m\u00e1ra, a maszkban \u00e9s gumikeszty\u0171ben val\u00f3 oper\u00e1l\u00e1st. Fert\u0151tlen\u00edt\u00e9s c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l els\u0151k\u00e9nt alkalmazta a b\u0151r felsz\u00edn\u00e9nek j\u00f3dtinkt\u00far\u00e1s ecsetel\u00e9s\u00e9t, lemos\u00e1s\u00e1t. Nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik a m\u0171t\u00e9ti beavatkoz\u00e1s el\u0151tt a metsz\u00e9s ir\u00e1ny\u00e1nak kirajzol\u00e1sa a b\u0151r m\u0171t\u00e9ti fel\u00fclet\u00e9n. 1907-ben feltal\u00e1lta, \u00e9s Fischer Viktor szersz\u00e1mk\u00e9sz\u00edt\u0151vel k\u00f6z\u00f6sen 1908-ban szabadalmaztatta seb\u00e9szeti varr\u00f3g\u00e9p\u00e9t. Ezzel jelent\u0151sen cs\u00f6kkent a m\u0171t\u00e9tek kock\u00e1zata. A sikeres konstrukci\u00f3nak azonban t\u00f6bb h\u00e1tr\u00e1nya is volt: s\u00falya miatt nehezen lehetett kezelni, a kapcsokat kiz\u00e1r\u00f3lag a gy\u00e1rt\u00f3 tudta belehelyezni, \u00e9s nagyon sokba ker\u00fclt. A k\u00e9sz\u00fcl\u00e9kb\u0151l az eg\u00e9sz vil\u00e1gon mind\u00f6ssze 50 darabot haszn\u00e1ltak. Ezt a seb\u00e9szeti varr\u00f3g\u00e9pet fejlesztette tov\u00e1bb Petz Alad\u00e1r, a budapesti I. sz. Seb\u00e9szeti Klinika tan\u00e1rseg\u00e9dje. Az \u00e1ltala k\u00e9sz\u00edtett \u00faj gyomor-b\u00e9lvarr\u00f3g\u00e9pet 1920-ban sikerrel pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k ki a klinik\u00e1n. Petz a Seb\u00e9szeti T\u00e1rsas\u00e1g 1921. \u00e9vi nagygy\u0171l\u00e9s\u00e9n mutatta be tal\u00e1lm\u00e1ny\u00e1t, a H\u00fcltl-f\u00e9le gyomor-b\u00e9lvarr\u00f3 g\u00e9p tov\u00e1bbfejleszt\u00e9s\u00e9vel kialak\u00edtott eszk\u00f6zt. H\u00fcltl professzor \u2013 miut\u00e1n meggy\u0151z\u0151d\u00f6tt az \u00faj g\u00e9p t\u00f6k\u00e9letes m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9r\u0151l \u2013 gratul\u00e1lt a feltal\u00e1l\u00f3nak, \u00e9s int\u00e9zkedett saj\u00e1t g\u00e9pe tov\u00e1bbi gy\u00e1rt\u00e1s\u00e1nak besz\u00fcntet\u00e9s\u00e9r\u0151l. H\u00fcltl professzor 1934-ben nyugalomba vonult. 1935-t\u0151l a fels\u0151h\u00e1z tagja. Mint a Magyar Orsz\u00e1gos Orvossz\u00f6vets\u00e9g eln\u00f6ke, els\u0151k\u00e9nt megszervezte a keresetk\u00e9ptelen orvosok, az orvosok \u00f6zvegyeinek \u00e9s \u00e1rv\u00e1inak rendszeres seg\u00e9lyez\u00e9s\u00e9t.
\nA h\u00e1zban l\u00e9v\u0151 automobile-garage az \u0151 nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik. 1911-ben kapja meg r\u00e1 az enged\u00e9lyt, 1912-ben ker\u00fcl a tulajdon\u00e1ba a h\u00e1z, ekkor alak\u00edttatja ki v\u00e9g\u00fcl\u00a0 a helyis\u00e9get. Az udvar k\u00f6zep\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3 egy nagy aut\u00f3-ford\u00edt\u00f3korong, ez arra szolg\u00e1lt, hogy ne kelljen kitolatni. A szerkezetet k\u00e9zzel m\u0171k\u00f6dtett\u00e9k. A gar\u00e1zst 1964-ben rakt\u00e1rr\u00e1 alak\u00edtott\u00e1k \u00e1t. Az aut\u00f3-ford\u00edt\u00f3korong megmaradt az udvarban, de nem haszn\u00e1lj\u00e1k.<\/p>\n
H\u00edres lak\u00f3k:<\/p>\n
– Klein Gyula, botanikus, n\u00f6v\u00e9nyanat\u00f3mus, mikol\u00f3gus. 1883-t\u00f3l a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia levelez\u0151, 1898-t\u00f3l rendes tagja.
\n– Abadijev Vasc\u00f3, bolg\u00e1r heged\u0171m\u0171v\u00e9sz. El\u0151sz\u00f6r 1942 november 6-\u00e1n mutatkozott be a budapesti k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek van Kempen Paul hollandiai sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa karmesternek a drezdai filharm\u00f3niai t\u00e1rsas\u00e1g f\u0151zeneigazgat\u00f3j\u00e1nak vez\u00e9nylete alatt egy zenekari est\u00e9n.
\n– Hicker Antal, szita \u00e9s sodrony\u00e1ru k\u00e9sz\u00edt\u00e9si ipar\u00fczlet tulajdonos, \u00e9s neje Hicker Antaln\u00e9 Wittman Anna
\n– Hicker Antaln\u00e9, sz\u00fcl. Marschowszky Vilma
\n– Mihajlovics Endre, bajmoki k\u00e1pl\u00e1n, k\u00e9s\u0151bb temerini pl\u00e9b\u00e1nos, majd 1905-t\u0151l alkotm\u00e1nyp\u00e1rti k\u00e9pvisel\u0151
\n– Hor\u00e1nszky P\u00e1l, vit\u00e9z, mag\u00e1nhivatalnok, \u0151 \u00e1ll\u00edtotta \u00f6ssze a lipt\u00f3szentiv\u00e1nyi Szent Iv\u00e1ny csal\u00e1d lesz\u00e1rmaz\u00e1s\u00e1t 1940-ben
\n– Kreutle Ferencz, fest\u00e9kkeresked\u0151. \u00dczlete a Kammermayer K\u00e1roly u. 1 alatt volt.
\n– Ebenspanger Vilma, t\u00e1rsalg\u00f3n\u0151
\n– Fogl Adolf, k\u00e1v\u00e9m\u00e9r\u0151
\n– Dianovszky Zsigmond, szab\u00f3 mester
\n– Risk\u00f3 Alexandrine, mag\u00e1nz\u00f3
\n– Cs\u00e9p J\u00f3zsef, keresked\u0151 seg\u00e9d
\n– Steiner Simon, p\u00e1linkam\u00e9r\u0151<\/p>\n
Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s az \u00e1rv\u00edzk\u00e1rosultak\u00e9rt
\n1999 m\u00e1rcius-\u00e1prilis\u00e1ban rendk\u00edv\u00fcli \u00e1rv\u00edz s\u00fajtotta az orsz\u00e1got. A k\u00e1rosultak megseg\u00edt\u00e9s\u00e9re szervezett egy v\u00e1ndorki\u00e1ll\u00edt\u00e1st Keszty\u0171s Ferenc grafikus- \u00e9s fest\u0151m\u0171v\u00e9sz. Neve j\u00f3l ismert sz\u00e1mos hazai, nemzetk\u00f6zi egy\u00e9ni \u00e9s csoportos ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s kapcs\u00e1n. Olaj- \u00e9s t\u0171zzom\u00e1nc- ker\u00e1mia festm\u00e9nyeivel, valamint szilikon m\u0171v\u00e9szfest\u00e9kekkel festett k\u00e9peivel, grafik\u00e1ival, karikat\u00far\u00e1ival t\u00f6bb kontinensen sz\u00e1mos alkalommal mutatkozott be, nem egy hazai \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi m\u00fazeum \u00e9s m\u0171gy\u0171jt\u0151 \u0151rzi m\u0171veit. 1999 m\u00e1jus 10-\u00e9n \u0151 szervezte az \u00e1rv\u00edzk\u00e1rosultak megseg\u00edt\u00e9s\u00e9re szolg\u00e1l\u00f3 v\u00e1ndorki\u00e1ll\u00edt\u00e1st. Felh\u00edv\u00e1s\u00e1ban arra k\u00e9rte a seg\u00edteni akar\u00f3 m\u0171v\u00e9szeket, hogy legfeljebb 3 alkot\u00e1sukat aj\u00e1nlj\u00e1k fel a c\u00e9lra. Ezeket a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokon \u00e9rt\u00e9kes\u00edtett\u00e9k, majd a befolyt \u00f6sszeget az \u00e1rv\u00edzk\u00e1rosultak jav\u00e1ra aj\u00e1nlott\u00e1k fel.<\/p>\n