Az \u00f6temeletes sarokh\u00e1z hely\u00e9n 1909-ig h\u00e1rom h\u00e1z \u00e1llt. Az egykori Ferenc J\u00f3zsef rakpart 13-as sz\u00e1m\u00fa k\u00e9tszintes \u00e9p\u00fclet alj\u00e1ban 1814-ben nyitotta meg Heger Frigyes (1778-1833) cukr\u00e1sz\u00fczem\u00e9t, amely \u00fczemeltet\u0151je hal\u00e1l\u00e1ig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a falak k\u00f6z\u00f6tt. Mivel a boltban nem folytattak keresked\u00e9st, \u00edgy a v\u00e1s\u00e1rl\u00f3k a N\u00e9met Sz\u00ednh\u00e1z Nagyh\u00edd (ma De\u00e1k Ferenc) utcai sz\u00e1rny\u00e1ban vehett\u00e9k meg \u00e9s fogyaszthatt\u00e1k el a s\u00fctem\u00e9nyeiket \u00e9s puncsaikat.<\/p>\n
A cukr\u00e1sz\u00fczem megsz\u0171nt\u00e9vel, illetve a h\u00e1z tulajdonosv\u00e1lt\u00e1sa ut\u00e1n, Bark\u00f3 Ferenc keresked\u0151 1863-ban egy ist\u00e1ll\u00f3t alak\u00edttatott ki az \u201eL\u201d alak\u00fa tulajdona udvar\u00e1n. A terveket Pollack \u00c1goston k\u00e9sz\u00edtette el. 1871-ben Gottgeb Antal terve szerint az emeletes \u00e9p\u00fcletre k\u00e9t \u00fajabb szintet \u00e9p\u00edttetett Bark\u00f3. Az \u00e9p\u00fcletnek t\u00f6bb neves lak\u00f3ja volt: 1874-ig itt \u00e9lt Walla Ferenc f\u0151orvos, a R\u00f3kus K\u00f3rh\u00e1z sz\u00fcl\u00e9szeti oszt\u00e1ly\u00e1nak f\u0151orvosa. K\u0151b\u00e1nyai vill\u00e1j\u00e1n k\u00edv\u00fcl ebben a h\u00e1zban is fenntartott egy lak\u00e1st dr. Havas J\u00f3zsef (1796-1878) kiugrott kispap, aki kezdetben jog\u00e1szk\u00e9nt, majd gr\u00f3f Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n (1791-1860) aj\u00e1nl\u00e1s\u00e1ra a pesti Nemzeti Kaszin\u00f3 igazgat\u00f3jak\u00e9nt kereste a kenyer\u00e9re val\u00f3t. Havas J\u00f3zsef mindezek mellett a pesti Hengermalom, a Pesti Cukorfinom\u00edt\u00f3 \u00e9s a Pesti G\u00e9pgy\u00e1r (a k\u00e9s\u0151bbi fegyvergy\u00e1r), illetve a K\u0151b\u00e1nyai Konyakgy\u00e1r tulajdonosa is volt. Gy\u00e1rai vezet\u00e9se mellett 1852-ben v\u00e1llalta el a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank vez\u00e9rigazgat\u00f3i poz\u00edci\u00f3j\u00e1t. \u00d6regs\u00e9g\u00e9re kir\u00e1lyi udvari tan\u00e1csos lett.<\/p>\n
A Bark\u00f3-f\u00e9le h\u00e1zat 1904-ben vette meg Borh\u00f3 Ferenc. Nem csak \u0151 \u00e9lt a h\u00e1zban, hanem testv\u00e9re \u00e9s s\u00f3gora dr. Thanhoffer Lajos (1843-1909) seb\u00e9sz is, aki a Pesti \u00c1llatgy\u00f3gyint\u00e9zet vezet\u0151 tan\u00e1rak\u00e9nt bevezette az \u00e1llatorvostan-hallgat\u00f3k oktat\u00e1s\u00e1ba a mikroszk\u00f3ppal t\u00f6rt\u00e9n\u0151 vizsg\u00e1latot. 1878-t\u00f3l 1909-ig a Ferenc J\u00f3zsef rakpart 14-es sz\u00e1m\u00fa h\u00e1znak szint\u00e9n t\u00f6bb neves lak\u00f3ja volt: T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt itt \u00e9lt Gy\u00f6rgy Endre (1848-1927) f\u00f6ldm\u0171vel\u00e9s\u00fcgyi miniszter, agr\u00e1rpolitikus, aki legink\u00e1bb a vicin\u00e1lis vas\u00fatvonalak (Nagybecskerek-Nagykikinda, Marosv\u00e1s\u00e1rhely-Sz\u00e1szr\u00e9gen, Debrecen-Hajd\u00fan\u00e1n\u00e1s stb.) ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9n f\u00e1radozott \u00e9lete sor\u00e1n. Szint\u00e9n a h\u00e1z nevesebb lak\u00f3ja volt Buday B\u00e9la (1865-1944) \u00e9p\u00edt\u00e9sz, kereskedelem\u00fcgyi \u00e1llamtitk\u00e1r, a francia Becs\u00fcletrend kit\u00fcntetettje; Despinits P\u00e9ter t\u00e1blab\u00edr\u00f3 \u00e9s numizmatikus, illetve Mihajlovits Korn\u00e9l Csan\u00e1d v\u00e1rmegyei alisp\u00e1n. Az \u00e9p\u00fclet alj\u00e1ban 1894-t\u0151l m\u0171k\u00f6d\u00f6tt Metzger Ede gy\u00f3gyszert\u00e1ra. A 15-\u00f6s sz\u00e1m\u00fa, szint\u00e9n \u201eL\u201d alak\u00fa h\u00e1zat Gebhardt K\u00e1roly \u00e9s Walla G\u00e9za birtokolta.<\/p>\n
A h\u00e1rom \u00e9p\u00fcletet 1909-ben vette meg B\u00e1lint S\u00e1ndor<\/em> \u00e9s feles\u00e9ge Holl\u00e4nder Karolin, hogy a hely\u00fckre Orth Ambrus \u00e9s Soml\u00f3 Emil<\/em> terve alapj\u00e1n 1910-1912 k\u00f6z\u00f6tt fel\u00e9p\u00edthess\u00e9k a ma is l\u00e1that\u00f3 b\u00e9rh\u00e1zukat. A sarokh\u00e1zban legink\u00e1bb gy\u00e1rosok, \u00fcgyv\u00e9dek \u00e9s politikusok \u00e9ltek. T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt itt \u00e9lt a h\u00e1z \u00e9p\u00edt\u0151j\u00e9nek h\u00edresebb rokons\u00e1ga, B\u00e1lint B\u00e9la vasgy\u00e1ros \u00e9s fia, dr. B\u00e1lint Ern\u0151 f\u0151\u00fcgy\u00e9sz is, illetve az Amszterdamban sz\u00fcletett, nagy vil\u00e1gcsavarg\u00f3 h\u00edr\u00e9ben \u00e1ll\u00f3 belatini Braun Rudolf (1908-1961) m\u00e9rn\u00f6k, zongoram\u0171v\u00e9sz \u00e9s n\u00f3taszerz\u0151 is. Braun 1953-ban vette n\u0151\u00fcl P\u00e1rizsban k\u0151r\u00f6sszeghi \u00e9s adorj\u00e1ni gr\u00f3f Cs\u00e1ky Andrea Auguszt\u00e1t, majd \u00e9let\u00fck h\u00e1tral\u00e9v\u0151 r\u00e9sz\u00e9t Mexico Cityben t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k. A h\u00e1z fels\u0151bb emeletein \u00e9lt Hal\u00e1sz S\u00e1ndor miniszteri tan\u00e1csos, a Postatakar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r igazgat\u00f3ja; Szalay P\u00e9ter (1846-1908) kereskedelmi \u00e1llamtitk\u00e1r \u00e9s dr. Frank L\u00e1szl\u00f3 (1907-1979) \u00fcgyv\u00e9d, is, aki a Sz\u00e1lasi-perben Kovarcz Emil \u00fcgy\u00e9ben k\u00e9pviselte a v\u00e1dat. K\u00e9s\u0151bb \u201eZ\u00f6ld \u00e1r\u201d c\u00edmmel reg\u00e9nyt is \u00edrt a h\u00e1bor\u00fas b\u0171n\u00f6k miatt kiv\u00e9gzett Sz\u00e1lasi Ferenc (1897-1946) nemzetvezet\u0151r\u0151l, minisztereln\u00f6kr\u0151l. M\u00e1sodik emeletei otthon\u00e1ban hunyt el dr. T\u00f3th J\u00e1nos (1864-1929) a F\u00fcggetlens\u00e9gi \u00e9s a Negyvennyolcas P\u00e1rt eln\u00f6ke, a Wekerle-korm\u00e1ny egykori bel\u00fcgyminisztere. A b\u00e9rh\u00e1z lak\u00e1sait 1955-ben osztott\u00e1k fel az UVATERV terve szerint.<\/p>\n Forr\u00e1s: falanszter.blog.hu<\/a><\/p>\n