A lak\u00f3h\u00e1z meg\u00e9p\u00edt\u00e9se el\u0151tt 1880-ban B\u00f6hm M\u00e1ty\u00e1s \u00e9p\u00edttet\u0151 k\u00e9rt enged\u00e9lyt egy ideiglenes ist\u00e1ll\u00f3 \u00e9s rakt\u00e1r fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9hez.[1]<\/p>\n
A ma is \u00e1ll\u00f3 \u00e9p\u00fcletet Hauszmann Alajos (Buda, 1847. j\u00fan. 9. \u2013 Velence, Fej\u00e9r v\u00e1rmegye, 1926. j\u00fal. 31.)[2] tervezte, az \u00e9p\u00edttet\u0151 Szarvassy S\u00e1ndor egyetemi tan\u00e1r, aki kor\u00e1bban m\u00e1r balatonf\u00fcredi vill\u00e1j\u00e1nak tervez\u00e9s\u00e9vel is Hauszmannt b\u00edzta meg.[3]<\/p>\n
Az eredeti tervek (1883) szerint a kora-eklektikus, neorenesz\u00e1nsz \u00e9p\u00fclet h\u00e1romemeletes volt, a telek \u201eL\u201d alakban volt be\u00e9p\u00edtve. A h\u00e1ts\u00f3 sz\u00e1rnyban \u2013 az \u00e9p\u00fclet \u00e9szaki oldal\u00e1n \u2013 volt a f\u00fcgg\u0151leges k\u00f6zleked\u00e9si tengely \u00e9s innen volt el\u00e9rhet\u0151 az emeleteken a f\u00fcgg\u0151folyos\u00f3, ahonnan a lak\u00e1sok ny\u00edltak. A boltozott pincehelyis\u00e9gek szell\u0151z\u00e9s\u00e9t akn\u00e1k biztos\u00edtott\u00e1k mind az utca mind az udvar fel\u00e9. A ny\u00edl\u00e1sok fel\u00e9rtek a f\u00f6ldszinti ablakok parapet\u00e9ig, bevil\u00e1g\u00edt\u00e1st is biztos\u00edtva.[4]<\/p>\n
A Hauszmann tervezte homlokzaton a bej\u00e1rati kapu az \u00e9p\u00fclet \u00e9szaki sz\u00e9l\u00e9re ker\u00fclt, a t\u00f6bbi ny\u00edl\u00e1sn\u00e1l valamivel nagyobb volt. Erk\u00e9ly csak a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 k\u00e9t ny\u00edl\u00e1stengelyhez tartozott az els\u0151 emeleten, melyet h\u00e1rom d\u00edszes konzol t\u00e1masztott al\u00e1, kiemelve a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 k\u00e9t traktust. Renesz\u00e1nsz \u00e9s historiz\u00e1l\u00f3 palot\u00e1kn\u00e1l is gyakran hangs\u00falyozt\u00e1k az \u00e9p\u00fclet tengely\u00e9ben elhelyezett bej\u00e1rat\u00e1t, kapuj\u00e1t ily m\u00f3don, p\u00e9ld\u00e1ul az 1879-80-ban \u00e9p\u00fclt Andr\u00e1ssy \u00fat 70. sz. alatti K\u00e9gl-palota eset\u00e9ben, ami szint\u00e9n Hauszmann tervei alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt. A rakparti \u00e9p\u00fcletn\u00e9l azonban a k\u00f6zleked\u00e9si rendszer azt k\u00edv\u00e1nta, hogy a bej\u00e1ratot m\u00e9gis annak sz\u00e9len helyezz\u00e9k el, itt csak a forma \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00f6tt.<\/p>\n
A f\u00f6ldszinten az utc\u00e1r\u00f3l eredetileg is \u00fczlethelyis\u00e9gek ny\u00edltak, a tov\u00e1bbi szinteken pedig lak\u00e1sok voltak. A belmagass\u00e1g felfel\u00e9 haladva egyre cs\u00f6kkent, de csak kis m\u00e9rt\u00e9kben, [5] hiszen a b\u00e9rh\u00e1zakn\u00e1l m\u00e1r ig\u00e9ny volt a k\u00f6zel azonos min\u0151s\u00e9g\u0171 lak\u00e1sok kialak\u00edt\u00e1sa. Az els\u0151, a legeleg\u00e1nsabb emelet, a piano nobile jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t a homlokzati d\u00edsz\u00edt\u0151mot\u00edvumok er\u0151s\u00edtett\u00e9k, azt a vizu\u00e1lis hat\u00e1st keltve, mintha a szintk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g nagyobb lenne. Hauszmann a homlokzat szerkeszt\u00e9si elveit a renesz\u00e1nszb\u00f3l k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6zte \u00f6sszhangba hozva azokat a XIX. sz\u00e1zad ig\u00e9nyeivel.<\/p>\n
Az eredeti \u00e9p\u00fclet m\u0171lakatos szerkezete Jungfer Gyula (Pest, 1841. jan. 9. \u2013 Bp., 1908. nov. 21.)[6] munk\u00e1ja.[7]<\/p>\n
Jungfer \u00e9s Hauszmann t\u00f6bb \u00edzben dolgoztak egy\u00fctt, p\u00e9ld\u00e1ul a Technol\u00f3gia palot\u00e1j\u00e1n (1889).[8] vagy a Ter\u00e9z k\u00f6r\u00fati Batthy\u00e1ny-palot\u00e1n (1886), amely a firenzei Palazzo Strozzi \u201e\u00e1tirata\u201d.[9]<\/p>\n
1935-36-ban az \u00e9p\u00fclet tulajdonosa Krausz Castelli Ern\u0151 \u00e1tfog\u00f3 \u00e1talak\u00edt\u00e1st kezdem\u00e9nyezett Fenyves \u00e9s Fried \u00e9p\u00edt\u00e9szek tervei alapj\u00e1n.[10] Az \u00e1talak\u00edt\u00e1s ut\u00e1n korszer\u0171bb \u00e9p\u00fclet j\u00f6tt l\u00e9tre t\u00f6bb, vil\u00e1gosabb lak\u00e1ssal.<\/p>\n
A lak\u00f3h\u00e1zra k\u00e9t szintet \u00e9p\u00edtettek,[11] a f\u00fcgg\u0151leges k\u00f6zleked\u00e9s magja \u00e1tker\u00fclt d\u00e9lr\u0151l a harmadik ny\u00edl\u00e1stengelybe. Az \u00faj bej\u00e1rat f\u00f6ldszinti f\u00e9lk\u00f6r\u00edves ny\u00edl\u00e1s\u00e1t megmagas\u00edtott\u00e1k. A l\u00e9pcs\u0151h\u00e1z \u00e1thelyez\u00e9s\u00e9nek \u00e9s ez\u00e1ltal az \u00faj k\u00f6zleked\u00e9si rendszernek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a f\u00fcgg\u0151folyos\u00f3kat elbontott\u00e1k, az \u00faj l\u00e9pcs\u0151h\u00e1zban lift is k\u00e9sz\u00fclt. A teherhord\u00f3 falakat megtartott\u00e1k, a k\u00f6z\u00e9pf\u0151falon rengeteg \u00e1tt\u00f6r\u00e9ssel biztos\u00edtott\u00e1k a kapcsolatokat az \u00fajraosztott helyis\u00e9gek k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n
Szintenk\u00e9nt n\u00e9gy lak\u00e1s v\u00e1lt megk\u00f6zel\u00edthet\u0151v\u00e9 a l\u00e9pcs\u0151h\u00e1zb\u00f3l, a sz\u00e9leken k\u00e9t nagyobb, k\u00f6z\u00e9pen pedig k\u00e9t garzon. Minden szinten \u00e9p\u00fclt erk\u00e9ly, melyeket az eredetiekhez hasonl\u00f3an alak\u00edtottak ki, kisz\u00e9les\u00edtve mindk\u00e9t oldalon egy-egy ny\u00edl\u00e1stengelynyivel. A fels\u0151 emeleten v\u00e9gigfut\u00f3 erk\u00e9ly k\u00e9sz\u00fclt. Az \u00faj erk\u00e9lyek miatt az els\u0151 emelet timpanonjait visszabontott\u00e1k, a m\u00e1sodik emelet ablakai viszont \u00faj timpanon d\u00edsz\u00edt\u00e9st kaptak. A k\u00e9t sz\u00e9ls\u0151 traktus ny\u00edl\u00e1sait kisz\u00e9les\u00edtett\u00e9k minden szinten, kett\u0151s ablakot form\u00e1lva<\/p>\n
A terveken l\u00e1that\u00f3[12] \u2013 b\u00e1r \u00e1th\u00fazva \u2013 hogy a k\u00e9t sz\u00e9ls\u0151 tengelyben is lettek volna kis erk\u00e9lyek. Ez azonban nem val\u00f3sult meg, \u00edgy nem minden lak\u00e1shoz tartozik erk\u00e9ly.<\/p>\n
A lak\u00f3h\u00e1z f\u0171t\u00e9s\u00e9t egy 1980-as \u00e9vekben v\u00e9gzett \u00e1talak\u00edt\u00e1s \u00f3ta a d\u00e9li oldalr\u00f3l szomsz\u00e9dos \u00e9p\u00fclet kaz\u00e1nh\u00e1za biztos\u00edtja.<\/p>\n
Jelenleg kisbolt, k\u00e1v\u00e9z\u00f3 \u00e9s fagylaltoz\u00f3 m\u0171k\u00f6dik a f\u00f6ldszinti helyis\u00e9gekben.<\/p>\n
A h\u00e1zban lakott Petrovics Elek (Deregny\u0151, 1873. aug. 10. \u2013 Bp., 1945. j\u00fal. 20.) m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, m\u0171v\u00e9szeti \u00edr\u00f3, az MTA tagja. 1914-t\u0151l a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum igazgat\u00f3ja, 1921-35 k\u00f6z\u00f6tt f\u0151igazgat\u00f3ja. Nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik az \u00daj Magyar K\u00e9pt\u00e1r megnyit\u00e1sa. Sz\u00e9les l\u00e1t\u00f3k\u00f6r\u0171, halad\u00f3 szellem\u0171 m\u0171v\u00e9szetkritikus volt. 1918-ban megind\u00edtotta a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum \u00c9vk\u00f6nyveit, 1922-ben a M\u0171v\u00e9szeti Pantheon sorozatot.[13]<\/p>\n
Az \u0151 lak\u00e1sba k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt k\u00e9s\u0151bb Cs. Szab\u00f3 L\u00e1szl\u00f3[14] (Bp., 1905. nov. 11. \u2013 Bp., 1984. szept. 28.) Baumgarten-d\u00edjas (1936) \u00edr\u00f3, a Magyar R\u00e1di\u00f3 irodalmi oszt\u00e1ly\u00e1nak vezet\u0151je. Az 1944-es n\u00e9met megsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n lemondott \u00e1ll\u00e1s\u00e1r\u00f3l, Balatonf\u00f6ldv\u00e1ron, majd Bud\u00e1n bujk\u00e1lt. 1945 ut\u00e1n a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola \u00fajonnan alap\u00edtott m\u0171vel\u0151d\u00e9st\u00f6rt\u00e9neti tansz\u00e9k\u00e9nek vezet\u0151je volt. 1949-ben emigr\u00e1lt,[15] Olaszorsz\u00e1gba, majd 1951-ben Londonban telepedett le.[16]<\/p>\n
A Belgr\u00e1d rakparton t\u00f6lt\u00f6tt \u00e9vekre \u00edgy eml\u00e9kezett vissza: \u201e\u2026de \u00f6r\u00fcl\u00f6k neki, hogy azt a lak\u00e1st kaptam, mert onnan is maradt egy nagyon sz\u00e9p eml\u00e9kem, \u00e9ppen a magyar munk\u00e1sokr\u00f3l. A Szabads\u00e1g h\u00eddnak a fel\u00e9p\u00edt\u00e9se. Annak tan\u00faja voltam. \u00c9jjel-nappal \u00e9p\u00edtett\u00e9k, egy t\u00e1ny\u00e9r paprik\u00e1skrumpli\u00e9rt. Heroikus korszak volt! Megrend\u00fclve eml\u00e9kszem vissza r\u00e1\u2026 M\u00e9g egy pr\u00f3zaverset is \u00edrtam r\u00f3la. Mulats\u00e1gos, hogy id\u00f4nk\u00e9nt \u2013 k\u00e9s\u00f4 estig, \u00e9jszak\u00e1ig dolgoztam \u2013, id\u00f4nk\u00e9nt egy k\u00eds\u00e9rtethangot hallottam az \u00e9jszak\u00e1ban, hangsz\u00f3r\u00f3val: \u2013 J\u00f3\u00f3\u00f3zsef Attilaaa!\u2026 J\u00f3\u00f3\u00f3zsef Attilaaa!\u2026 Tudniillik h\u00edvt\u00e1k az usz\u00e1lyhaj\u00f3t, amelyen a t\u00e9gla volt, meg ac\u00e9lrudak\u2026 A haj\u00f3, azt hiszem, magasabb helyen k\u00f6t\u00f6tt ki, a Dun\u00e1nak egy magasabb pontj\u00e1n. \u00c9s \u00e9jjel h\u00edvt\u00e1k. Ez teljesen olyan volt, mintha a szellemek h\u00edvt\u00e1k volna a t\u00falvil\u00e1gr\u00f3l szeg\u00e9ny Attil\u00e1t. De a csalog\u00e1ny is sz\u00f3lt a Gell\u00e9rt-hegy oldal\u00e1ban, nagyon sz\u00e9p volt\u2026\u201d[17]<\/p>\n
—<\/p>\n
JEGYZETEK<\/p>\n
[1] BFL XV.d.329. 23820 1. f\u00f3li\u00f3<\/p>\n
[2] Magyar \u00c9letrajzi Lexikon<\/p>\n
[3] GERLE 2002, 150.o.<\/p>\n
[4] BFL XV.d.329. 23820 13. f\u00f3li\u00f3 – Metszet<\/p>\n
[5] BFL XV.d.329. 23820 13. f\u00f3li\u00f3 – Metszet<\/p>\n
[6] Magyar \u00c9letrajzi Lexikon<\/p>\n
[7] D\u00c9RY 2005.<\/p>\n
[8] PAND\u00daR 2009, 152.o.<\/p>\n
[9] PAND\u00daR 2009, 153.o.<\/p>\n
[10] GERLE 2002, 170.o.<\/p>\n
[11] \u00dajlaki kombin\u00e1lt vasbeton f\u00f6d\u00e9m, 4 cm r\u00e1betonoz\u00e1ssal, 38 cm bordat\u00e1vval, a z\u00e1r\u00f3f\u00f6d\u00e9mn\u00e9l 50 cm t\u00e1vval. (XV.17.d.329 23820. 23. \u00e9s 24. f\u00f3li\u00f3)<\/p>\n
[12] BFL XV.d.329. 23820 16-17-18. f\u00f3li\u00f3<\/p>\n
[13] Magyar \u00e9letrajzi lexikon<\/p>\n
[14] VARGA 2013, 82.o. \u201eA lak\u00e1s a Belgr\u00e1d rakpart 3. sz\u00e1m\u00fa h\u00e1zban volt. Kor\u00e1bban Petrovics Elek, a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum igazgat\u00f3ja lakta, Cs. Szab\u00f3 emigr\u00e1l\u00e1sa ut\u00e1n Hubay Mikl\u00f3s ig\u00e9nyelte ki. A t\u00f6bb ezres k\u00f6nyvt\u00e1r java sz\u00e9thord\u00f3dott, bizonyos \u2013 nem igazolt \u2013 inform\u00e1ci\u00f3k szerint egy r\u00e9sze az Egyetemi K\u00f6nyvt\u00e1rba ker\u00fclt.\u201d<\/p>\n
[15] VARGA 2013, 78.o.<\/p>\n
[16] Magyar \u00e9letrajzi lexikon<\/p>\n
[17] T\u00d3BI\u00c1S 2001<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
A lak\u00f3h\u00e1z meg\u00e9p\u00edt\u00e9se el\u0151tt 1880-ban B\u00f6hm M\u00e1ty\u00e1s \u00e9p\u00edttet\u0151 k\u00e9rt enged\u00e9lyt egy ideiglenes ist\u00e1ll\u00f3 \u00e9s rakt\u00e1r fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9hez.[1] A ma is \u00e1ll\u00f3 \u00e9p\u00fcletet Hauszmann Alajos (Buda, 1847. j\u00fan. 9. \u2013 Velence, Fej\u00e9r v\u00e1rmegye, 1926. j\u00fal. 31.)[2] tervezte, az \u00e9p\u00edttet\u0151 Szarvassy S\u00e1ndor egyetemi tan\u00e1r, aki kor\u00e1bban m\u00e1r balatonf\u00fcredi vill\u00e1j\u00e1nak tervez\u00e9s\u00e9vel is Hauszmannt b\u00edzta meg.[3] Az eredeti tervek (1883) […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":20858,"menu_order":0,"template":"","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"house_category":[],"house_post_tag":[83],"class_list":["post-6869","house","type-house","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","house_post_tag-83"],"acf":[],"yoast_head":"\n