A Frankel Le\u00f3 \u00fat 49 alatt \u00e1ll\u00f3 hatemeletes b\u00e9rh\u00e1z nagyon k\u00fcl\u00f6nleges, mert bel\u00fcl az udvar\u00e1ban egy zsinag\u00f3ga tal\u00e1lhat\u00f3. A Frankel Le\u00f3 utc\u00e1r\u00f3l n\u00e9zve z\u00e1rtsoros be\u00e9p\u00edt\u00e9s\u0171 h\u00e1z U-alakot form\u00e1z. Az U k\u00e9t sz\u00e1ra a Dun\u00e1ra n\u00e9z, szabad bel\u00e1t\u00e1st engedve \u00edgy a zsinag\u00f3ga apszis\u00e1ra.<\/p>\n
A Frankel Le\u00f3 utcai homlokzat \u00f6ttengelyes, szimmetrikus \u00e9p\u00fclet. Az \u00e9p\u00fclet k\u00f6zep\u00e9n \u00e1rk\u00e1dos, h\u00e1rmas kapuzaton \u00e1t lehet bejutni. A 3 kapu 1-1 oszloppal hat\u00e1rolt, felett\u00fck hangs\u00falyos, kiugr\u00f3 p\u00e1rk\u00e1nyzat l\u00e1that\u00f3, h\u00e1rom ponton gy\u00e1mokkal al\u00e1t\u00e1masztva. Felette, a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 fals\u00edk jobbr\u00f3l \u00e9s balr\u00f3l 1-1 f\u00e9lhas\u00e1b alak\u00fa rizalittal hat\u00e1ros. A p\u00e1rk\u00e1nyzatig a homlokzat t\u00e9gl\u00e1val, felette vakol\u00e1ssal d\u00edsz\u00edtett.
\nA homlokzatot tov\u00e1bb tagolj\u00e1k a f\u00e9lk\u00f6r\u00edves \u00e9s egyszer\u0171 n\u00e9gyzetes ablakny\u00edl\u00e1sok. A p\u00e1rk\u00e1nyzat felett zsid\u00f3 vall\u00e1si jelk\u00e9pek tal\u00e1lhat\u00f3k: m\u00e9rm\u0171ves jelleg\u0171 D\u00e1vid csillagok \u00e9s men\u00f3ra relief, tetej\u00e9n M\u00f3zes k\u0151t\u00e1bl\u00e1ival.
\nA kapun bel\u00e9pve szemben l\u00e1that\u00f3 maga a zsinag\u00f3ga, amihez kis oszlopcsarnokon \u00e1t lehet odajutni. A bej\u00e1rati r\u00e9sz a homlokzatb\u00f3l el\u0151reugrik, alapzata l\u00e9pcs\u0151zetes, teraszos kialak\u00edt\u00e1s\u00fa. A karzati oldall\u00e9pcs\u0151k kapui el\u0151tt is teraszos kik\u00e9pz\u00e9s van. Ezek a n\u0151i kapuk, felett\u00fck cs\u00facs\u00edves ablakok l\u00e1that\u00f3k. A neog\u00f3tikus homlokzat h\u00e1romtengelyes, nyerst\u00e9gl\u00e1val bor\u00edtott, a tagozatok vakoltak, k\u00f6z\u00e9pr\u00e9sz\u00e9n 2 \u00e1lt\u00e1mpill\u00e9rrel, oromzatos, l\u00e9pcs\u0151zetes lez\u00e1r\u00e1ssal l\u00e1that\u00f3. A k\u00e9t t\u00e1mpill\u00e9r k\u00f6z\u00f6tt a f\u0151p\u00e1rk\u00e1ny cs\u00facs\u00edves \u00edvmez\u0151t alak\u00edt ki.[1]
\nA kapu felett f\u00e9lk\u00f6r\u00edves oromp\u00e1rk\u00e1ny van, cs\u00facs\u00e1n kett\u0151s k\u0151t\u00e1bla, az oromzat m\u00f6g\u00f6tt az el\u0151t\u00e9r tet\u0151r\u00e9sze k\u00e9toldalt m\u00e9rm\u0171ves ablakokkal d\u00edsz\u00edtett.\u00a0 A k\u00f6z\u00e9ps\u0151 nagy ablak cs\u00facs\u00edves, b\u00e9lletes, D\u00e1vid csillaggal a tetej\u00e9n, felette szam\u00e1rh\u00e1t\u00edves keret van. Az ajt\u00f3 f\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt, vasd\u00edsz\u00edtm\u00e9nnyel.[2]\u00a0 A zsinag\u00f3ga k\u00f6r\u00fcl bent loggi\u00e1s-jelleg\u0171, oszlopos f\u00fcgg\u0151foly\u00f3s\u00f3k vannak.
\nA Duna-parti homlokzaton az U-alak\u00fa \u00e9p\u00fclet sz\u00e1rai lekerek\u00edtettek, a homlokzatb\u00f3l kiugranak, k\u00f6zrefogj\u00e1k a zsinag\u00f3ga apszis\u00e1t. Ezen az oldalon is D\u00e1vid csillagok jelennek meg a fals\u00edkon.
\n\u00dajlaki zsid\u00f3s\u00e1g el\u0151sz\u00f6r 1766-ban emelt itt zsinag\u00f3g\u00e1t, N\u00f6pauer M\u00e1t\u00e9 \u00e9p\u00edt\u0151mester tervei alapj\u00e1n. A nagyobb k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g befogad\u00e1sa miatt \u00e9p\u00edtettek a r\u00e9gi hely\u00e9re \u00faj zsinag\u00f3g\u00e1t 1888-ban. [4]\u00a0 A zsinag\u00f3ga eredetileg mag\u00e1ban, \u00fcres telken \u00e1llt, vend\u00e9gfogad\u00f3k, f\u00f6ldszintes h\u00e1zak benn\u00fck hitk\u00f6zs\u00e9gi helyis\u00e9gek \u00e9s v\u00e1g\u00f3h\u00edd vette k\u00f6r\u00fcl.
\nA terveit Fellner S\u00e1ndor m\u0171\u00e9p\u00edt\u00e9sz k\u00e9sz\u00edtette el, amik szinte marad\u00e9ktalanul meg is val\u00f3sultak a zsinag\u00f3g\u00e1n. Fellner az els\u0151 olyan \u00e9p\u00edt\u00e9szek k\u00f6z\u00e9p tartozott, akik szerint a zsinag\u00f3g\u00e1t nem kell k\u00fcl\u00f6n tipikus zsinag\u00f3ga st\u00edlusjegyekkel megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetni.[5]\u00a0 Pesten sz\u00fcletett, a J\u00f3zsef n\u00e1dor M\u0171egyetemen tanult. A b\u00e9csi Polytechnikum ut\u00e1n P\u00e1rizsban Garnier m\u0171term\u00e9ben a francia g\u00f3tik\u00e1t, renesz\u00e1nsz \u00e9s barokk st\u00edlusokat tanulm\u00e1nyozta. F\u0151bb alkot\u00e1sai: debreceni Ipari \u00e9s Kereskedelmi Bank sz\u00e9kh\u00e1za (1891), Magyar-Belga F\u00e9mipari Rt. gy\u00e1ra (1895), egykori pest Ritz sz\u00e1ll\u00f3, P\u00e9nz\u00fcgyminiszt\u00e9rium, Szenth\u00e1roms\u00e1g t\u00e9r (1904) \u00e9s az Igazs\u00e1g\u00fcgyminiszt\u00e9rium, Mark\u00f3 utca (1918). [6]
\n1928-ban \u00e9p\u00fclt a zsinag\u00f3ga el\u00e9 a b\u00e9rh\u00e1z, feltehet\u0151leg v\u00e9delmi okokb\u00f3l. Az \u00e1t\u00e9p\u00edt\u00e9s ut\u00e1n \u00fagynevezett palota t\u00edpus\u00fa zsinag\u00f3ga lett, amit akkor alkalmaztak, ha nem akart\u00e1k a zsinag\u00f3ga templomszer\u0171s\u00e9g\u00e9t hangs\u00falyozni vagy a telek kev\u00e9ss\u00e9 volt alkalmas r\u00e1, hogy templomot \u00e9p\u00edtsenek r\u00e1. [7] 1928-ban mag\u00e1t a zsinag\u00f3g\u00e1t is \u00e1t\u00e9p\u00edtik, kib\u0151v\u00edtik beton f\u00f6d\u00e9mmel \u00e9s egybe\u00e9p\u00edtik a b\u00e9rpalot\u00e1val, azonban g\u00f3tikus st\u00edlus\u00e1t meghagyt\u00e1k. A fel\u00faj\u00edt\u00e1s miatt majdnem kereszt alaprajz\u00fa lett a zsinag\u00f3ga.
\nAz \u00faj b\u00e9rh\u00e1zban kisboltok, port\u00e1sf\u00fclke, m\u0171hely, rakt\u00e1r, csel\u00e9dszob\u00e1k, a hitk\u00f6zs\u00e9g irod\u00e1i, tan\u00e1csterem, t\u00e9li imaterem, az alagsorba fiatalok kult\u00farterme kapott helyet. Az 1928-as T\u00e9r \u00e9s Forma szerint a b\u00e9rh\u00e1zban k\u00f6zponti f\u0171t\u00e9s volt, lak\u00e1sok j\u00f3 kialak\u00edt\u00e1s\u00faak, mell\u00e9khelyis\u00e9gekkel ell\u00e1tottak, a konyh\u00e1kban g\u00e1zt\u0171zhely van. M\u00e9g lift is volt a h\u00e1zban m\u00e1r ekkor. [9]
\nA b\u00e9rh\u00e1z \u00e9p\u00edt\u0151mestere Gy\u0151ri S\u00e1ndor okleveles \u00e9p\u00edt\u00e9sz volt, tervez\u0151i Jakab Dezs\u0151 \u00e9s S\u00f3s Alad\u00e1r. Jakab Dezs\u0151 R\u00e9ven sz\u00fcletett. A millen\u00e1ris ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s idej\u00e9n a F\u00f6ldm\u0171vel\u00e9s\u00fcgyi miniszt\u00e9rium m\u0171szaki ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si \u00e9p\u00fcleteit \u0151 tervezte. Kor\u00e1bbi \u00e9p\u00fcletein a lechneri magyaros st\u00edlus \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt, k\u00e9s\u0151bb a barokk majd a francia renesz\u00e1nsz forr\u00e1saib\u00f3l mer\u00edtett ihletet alkot\u00e1saihoz. Az utols\u00f3 \u00e9vekben S\u00f3s Alad\u00e1r \u00e9p\u00edt\u00e9sszel dolgozott egy\u00fctt. [10]
\nS\u00f3s Alad\u00e1r Temesv\u00e1ron sz\u00fcletett. M\u00e1r egyetemi hallgat\u00f3 kor\u00e1ban r\u00e9szt vett a Ritz Sz\u00e1ll\u00f3 \u00e9s a Gerbeaud-palota tervez\u00e9s\u00e9ben. Diplom\u00e1j\u00e1nak megszerz\u00e9se ut\u00e1n a palicsi f\u00fcrd\u0151telep, a marosv\u00e1s\u00e1rhelyi kult\u00farpalota, a d\u00e9vai sz\u00ednh\u00e1z, a pozsonyi kult\u00farpalota tervez\u00e9s\u00e9ben \u00e9s kivitelez\u00e9s\u00e9ben vett r\u00e9szt.\u00a0 Jakab Dezs\u0151vel \u00e9s Komor Marcellel k\u00f6z\u00f6sen tervezte az Orsz\u00e1gos T\u00e1rsadalombiztos\u00edt\u00f3 Int\u00e9zet (OTI) Fiumei \u00fati k\u00f6zpontj\u00e1t. [11]
\nA m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban megrong\u00e1l\u00f3dott a h\u00e1z, a n\u00e9metek ist\u00e1ll\u00f3k\u00e9nt haszn\u00e1lt\u00e1k a zsinag\u00f3g\u00e1t. [12] 2000-ben \u00e9s 2014-ben eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1t \u00e1ll\u00edttattak a h\u00e1zb\u00f3l elvitt zsid\u00f3 embereknek \u00e9s a V\u00f6r\u00f6smarty cserk\u00e9szcsapatnak.
\n1983-ban is m\u00f3dos\u00edtanak az \u00e9p\u00fcleten; \u00e1thelyeznek ajt\u00f3kat, falakat, moderniz\u00e1lj\u00e1k azt. A kilencvenes \u00e9vekben \u00e9s 2000-ben ism\u00e9t fel\u00faj\u00edtott\u00e1k az \u00e9p\u00fcletet a zsinag\u00f3g\u00e1val egy\u00fctt. [13]
\nA zsinag\u00f3g\u00e1t \u00e9s a b\u00e9rh\u00e1zat is a Budai Zsid\u00f3 Hitk\u00f6zs\u00e9g \u00e9p\u00edtette, melynek sz\u00e9khely\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt a Frankel zsinag\u00f3ga. A hitk\u00f6zs\u00e9gnek olyan gazdagabb tagjai is voltak, akik anyagilag t\u00e1mogatt\u00e1k a b\u00e9rh\u00e1z meg\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t, p\u00e9ld\u00e1ul a textil gy\u00e1ros Goldberger Ferenc csal\u00e1dja \u00e9s az ac\u00e9l-\u00e9s f\u00e9miparos Weiss Manfr\u00e9d. [14]
\nA hitk\u00f6zs\u00e9g tagjai k\u00f6z\u00f6tt sz\u00e1mos tud\u00f3s, \u00e9rtelmis\u00e9gi \u00e9s m\u0171v\u00e9sz is volt, p\u00e9ld\u00e1ul Heller Bern\u00e1t \u00e9s Strausz Adolf orientalist\u00e1k, dr. Baracs K\u00e1roly \u00fcgyv\u00e9d, Pfeiffer Ign\u00e1c m\u0171egyetemi tan\u00e1r, dr. Ger\u00e9b J\u00f3zsef klasszika-filol\u00f3gus, Moln\u00e1r Ferenc, K\u00f3bor Tam\u00e1s, Em\u0151d Tam\u00e1s \u00e9s Lengyel Menyh\u00e9rt \u00edr\u00f3k. [15]
\nA b\u00e9rh\u00e1zat Beer Berthold egykori hitk\u00f6zs\u00e9gi eln\u00f6k kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re terveztett\u00e9k. [16] T\u00f6bb rabbi is m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a zsinag\u00f3g\u00e1ban: Dr. Sch\u0151ner Alfr\u00e9d Buda f\u0151rabbija 1975-1985 k\u00f6z\u00f6tt, dr. Benoschofsky Imre mellett dr. Edelstein Bertalan, a fiatalon m\u00e1rt\u00edrhal\u00e1lt halt dr. Vidor P\u00e1l, valamint dr. Geyer Art\u00far, az Orsz\u00e1gos Rabbik\u00e9pz\u0151 Int\u00e9zet k\u00f6nyvt\u00e1rosa, dr. Kiss Arnold f\u0151rabbi, akit 1901-ben v\u00e1lasztottak meg a budai hitk\u00f6zs\u00e9g \u00e9l\u00e9re, \u00edr\u00f3k\u00e9nt, k\u00f6lt\u0151k\u00e9nt, m\u0171ford\u00edt\u00f3k\u00e9nt is m\u0171k\u00f6d\u00f6tt.\u00a0 [17]
\nA hitk\u00f6zs\u00e9g tisztelettel kezeli egykori nagyjai eml\u00e9k\u00e9t, r\u00f3luk eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1k mes\u00e9lnek a zsinag\u00f3ga belsej\u00e9ben. A kort\u00e1rs csal\u00e1di visszaeml\u00e9kez\u00e9sek pedig tov\u00e1bbi adal\u00e9kot ny\u00fajtanak a hitk\u00f6zs\u00e9gi vezet\u0151k \u00e9let\u00e9r\u0151l:
\nBillitzer Ern\u0151, egykori f\u0151rabbi,Viola nev\u0171 l\u00e1ny\u00e1val \u00e9s feles\u00e9g\u00e9vel a h\u00e1z 2. emelet\u00e9n, a 7-es sz\u00e1m\u00fa lak\u00e1sban laktak. Viola \u00e9desanyj\u00e1val 1945-ig b\u00fajk\u00e1lt. J\u00e1vor Billitzer Viola m\u00e1r Izraelben \u00e9l, de kapcsolatban van a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ggel. \u00cdgy eml\u00e9kszik vissza egy 2007-es lev\u00e9lben \u00e9desapj\u00e1ra: Billitzer Ern\u0151 Szerencs k\u00f6zel\u00e9ben sz\u00fcletett, ortodox rabbi-\u00e9s k\u00e1ntorcsal\u00e1dban. A csal\u00e1di n\u00e9v eredetileg Horowitz volt. Az egyik felmen\u0151nek azonban egy magyar gr\u00f3ffal val\u00f3 perpatvara miatt b\u00fajdosnia kellett, ez\u00e9rt a szil\u00e9ziai Billitz nev\u0171 v\u00e1rosban tart\u00f3zkodott. Szerencsre visszat\u00e9rve Billitzer n\u00e9ven anyak\u00f6nyveztette mag\u00e1t \u00e9s gyermekeit. Billitzer M\u00f3r, a nagyapa, Egerben szolg\u00e1lt k\u00e1ntork\u00e9nt. A 7 fi\u00fa k\u00f6z\u00fcl apja, Ern\u0151 volt a legid\u0151sebb. A fi\u00fak B\u00e9k\u00e9scsab\u00e1n laktak \u00e9s tanultak a jesiv\u00e1ban (talmudiskola). Ern\u0151nek zenei \u00e9rz\u00e9ke volt ez\u00e9rt mag\u00e1t\u00f3l kezdett el \u00e9nekelni \u00e9s heged\u0171n tanulni. A zsinag\u00f3g\u00e1hoz egy orsz\u00e1gos p\u00e1ly\u00e1zat \u00fatj\u00e1n ker\u00fclt \u00e9s f\u0151k\u00e1ntor lett, fiatal kora ellen\u00e9re. Emellett zenepedag\u00f3gusk\u00e9nt is dolgozott.
\nParczel S\u00e1ndor, hitk\u00f6zs\u00e9g p\u00e9nzt\u00e1rosa, f\u0151k\u00f6nyvel\u0151je volt. Feles\u00e9ge, \u00e9s l\u00e1nya, Edit, \u00d3bud\u00e1n tal\u00e1ltak mened\u00e9ket. A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n visszak\u00f6lt\u00f6ztek 5.emeleti lak\u00e1sukba. Parczel Edit ma Haif\u00e1n, Izraelben \u00e9l. \u00cdgy \u00edr \u00e9desapj\u00e1r\u00f3l: Parczel S\u00e1ndor 1906-ban, \u00d3bud\u00e1n sz\u00fcletett. Apja, Parczel J\u00f3zsef, a budai hitk\u00f6zs\u00e9g f\u0151jegyz\u0151je volt. Parczel S\u00e1ndor P\u00e1rizsban a Sorbonon tanult matematika-latin szakon. Budapestre visszat\u00e9rve, apja k\u00e9r\u00e9s\u00e9nek eleget t\u00e9ve a budai hitk\u00f6zs\u00e9g f\u0151k\u00f6nyvel\u0151je \u00e9s p\u00e9nzt\u00e1rosa lett. A munkaszolg\u00e1latra val\u00f3 beh\u00edv\u00e1s el\u0151tt nevezt\u00e9k ki f\u0151titk\u00e1rnak, de ezt m\u00e1r nem t\u00f6lthette be.
\nTy\u00e1pay Katalin \u00edr\u00e1s\u00e1ban besz\u00e1molt a h\u00e1z egykori id\u0151s lak\u00f3j\u00e1r\u00f3l, Kamar\u00e1s \u00d6d\u00f6nn\u00e9 Mancir\u00f3l, aki t\u00f6bb lak\u00e1sban is lakott a h\u00e1zban.\u00a0 A nagyapja, \u00e9desapja, az unok\u00e1i \u00e9s a d\u00e9dunok\u00e1i is itt \u00e9ltek-\u00e9lnek. A h\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9n l\u00e1ny\u00e1val csak az\u00e9rt j\u00f6tt vissza, hogy \u00fajra l\u00e1thassa a h\u00e1zukat. Szemben, az egykori Esplanade hotelben\u00a0 (Luk\u00e1cs f\u00fcrd\u0151vel szemben \u00e1llt, Frankel Le\u00f3 utca 38-40) volt az els\u0151 b\u00e1lja, \u00e9s a zsinag\u00f3g\u00e1ban adta \u00f6ssze f\u00e9rj\u00e9vel \u0151t Vidor P\u00e1l.
\nElbert M\u00e1rta filmrendez\u0151, az \u00f6tvenes \u00e9vekben lakott itt gyerekk\u00e9nt. Elbert \u00fagy eml\u00e9kszik vissza, hogy a hatvanas \u00e9vek v\u00e9g\u00e9ig \u2019\u2019b\u00f6grekorszak\u2019\u2019 volt a h\u00e1zban: \u201eMindenkinek volt egy b\u00f6gr\u00e9je – k\u00e9k, s\u00e1rga, p\u00f6tty\u00f6s, cs\u00edkos -, \u00e9s azzal ment a szomsz\u00e9dba lisztet, cukrot, gr\u00edzt k\u00f6lcs\u00f6nk\u00e9rni. Soha nem tartottuk sz\u00e1mon, ki kinek \u00e9s mivel tartozik. Ha volt, adtunk, ha nem, k\u00e9rt\u00fcnk.\u201d<\/p>\n