\nEisele J\u00f3zsef (1838-1901) kaz\u00e1ngy\u00e1ros iskol\u00e1i elv\u00e9gz\u00e9se ut\u00e1n a r\u00e9zm\u0171ves szakm\u00e1t tanulta meg \u00e9s m\u0171helyt nyitott, melyet szaktud\u00e1s\u00e1val \u00e9s szorgalm\u00e1val annyira fejlesztett, hogy az 1861-ben az orsz\u00e1g legnagyobb kaz\u00e1ngy\u00e1rainak egyike volt. A jelenlegi L\u00e1ng g\u00e9pgy\u00e1r, egykori Eisele gy\u00e1r, 1890-91-ben emelt \u00e9p\u00fcletegy\u00fcttes\u00e9t Eisele unoka\u00f6ccse, a k\u00e9s\u0151bb elismert \u00e9p\u00edt\u00e9sz Alp\u00e1r Ign\u00e1c tervezte.[1<\/a>]<\/p>\n
1904-ben Swadl\u00f3 Ferenc tulajdonos megb\u00edz\u00e1s\u00e1b\u00f3l a Corvin t\u00e9r fel\u0151l \u00faj kapubej\u00e1r\u00f3t alak\u00edtottak ki. Az \u00f6tvenes \u00e9vekben sz\u00e1mos lak\u00e1st \u00e1talak\u00edtottak a h\u00e1zban.[2<\/a>]<\/p>\n A jelenlegi \u00e9p\u00fclet pince + f\u00f6ldszint + 4 emeletes. K\u00e9t kapubej\u00e1rata van a rakpart fel\u0151l \u00e9s a F\u0151 utca fel\u0151l, ut\u00f3bbit csak k\u00e9s\u0151bb alak\u00edtott\u00e1k ki. A Duna-parti homlokzat\u00e1n a f\u00f6ldszintet \u00e9s az els\u0151 emeletet nagym\u00e9ret\u0171 kv\u00e1der k\u00f6vek bor\u00edtj\u00e1k, az emeleti szintek klinker t\u00e9gla burkolatot kaptak. Az emeleti ablakokat \u00edves, illetve h\u00e1romsz\u00f6glet\u0171 timpanon koron\u00e1zza. A homlokzatot d\u00edszes koronap\u00e1rk\u00e1ny z\u00e1rja.<\/p>\n Itt lakott<\/strong> Az \u00e9p\u00fclet hely\u00e9n r\u00e9gen k\u00e9t h\u00e1z is \u00e1llt. Az egyik a XVIII. sz\u00e1zad elej\u00e9n \u00e9p\u00fclt, 1751-ben alak\u00edtj\u00e1k \u00e1t, majd 1898-ban a m\u00e1sikkal egy\u00fctt lebontj\u00e1k. A b\u00e9rh\u00e1zak tulajdonjog\u00e1t 1899-ben adja el Heinrich Antal egy pesti g\u00e9p-\u00e9s kaz\u00e1ngy\u00e1rosnak, Eisele J\u00f3zsefnek. Egykori tulajdonosok \u00e9s \u00e1talak\u00edt\u00e1sok Eisele J\u00f3zsef (1838-1901) kaz\u00e1ngy\u00e1ros iskol\u00e1i elv\u00e9gz\u00e9se ut\u00e1n a r\u00e9zm\u0171ves szakm\u00e1t tanulta meg \u00e9s […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":13593,"menu_order":0,"template":"","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"house_category":[],"house_post_tag":[83],"class_list":["post-7006","house","type-house","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","house_post_tag-83"],"acf":[],"yoast_head":"\n![\"\"](\"http:\/\/budapest100.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/01\/bp100_bem_rkp_15_mezogazdasagi_technika_51_8_44-45.png\")
\nEisele gy\u00e1r\u00e1nak katal\u00f3gusa (1896)
\nK\u00e9p forr\u00e1sa:<\/em> R\u00e9z Gyula: A g\u0151zkaz\u00e1ngy\u00e1rt\u00e1s kezdete Magyarorsz\u00e1gon (Eisele J\u00f3zsef \u00e9lete \u00e9s munk\u00e1ss\u00e1ga)<\/em>. In: Mez\u0151gazdas\u00e1gi Technika, 2020. 51. \u00e9vf. 8. sz. pp. 44-45. [Mez\u0151gazdas\u00e1gi Technika<\/a>]<\/p>\n![\"\"](\"http:\/\/budapest100.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/01\/bp100_bem_rkp_15_bp_fovaros_kozgy_jegyzokonyv_19000620_308.png\")
\nK\u00e9p forr\u00e1sa:<\/em> Budapest sz\u00e9kesf\u0151v\u00e1ros t\u00f6rv\u00e9nyhat\u00f3s\u00e1ga 1900. j\u00fanius 20-\u00e1n tartozz 16-ik rendes k\u00f6zgy\u0171l\u00e9se. Jegyz\u0151k\u00f6nyv. p. 308. [HUNGARICANA<\/a>]<\/p>\n![\"\"](\"http:\/\/budapest100.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/01\/bp100_bem_rkp_15_dr_brozik_k_II_ker_all_forealisk_ertesito_1911_1.png\")
\nDr. Br\u00f3zik K\u00e1roly portr\u00e9ja
\nK\u00e9p forr\u00e1sa:<\/em> Szekeres K\u00e1lm\u00e1n, dr. (szerk.): A Budapesti II-ik Ker\u00fcleti \u00c1llami F\u0151re\u00e1liskola \u00f6tvenhatodik \u00e9rtes\u00edt\u0151je az int\u00e9zet fenn\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak 57. \u00e9v\u00e9ben az 1911-1912. iskolai \u00e9vr\u0151l. Budapest Sz\u00e9kesf\u0151v\u00e1ros H\u00e1zinyomd\u00e1ja, Budapest, 1912. p. 1. [HUNGARICANA<\/a>]<\/p>\n
\n1873-t\u00f3l az egyik \u00f6tlak\u00e1sos t\u00e1rsash\u00e1zban lakott dr. Br\u00f3zik K\u00e1roly f\u00f6ldrajztud\u00f3s, aki n\u00e9pszer\u0171 \u00fatle\u00edr\u00e1sokat k\u00f6z\u00f6lt Afrik\u00e1r\u00f3l. Br\u00f3zik K\u00e1roly (1849-1911), aki tan\u00e1r, geogr\u00e1fus, \u00edr\u00f3, az els\u0151 magyar f\u00f6ldrajzi atlaszok szerkeszt\u0151je volt, az egyetemet Budapesten v\u00e9gezte. 1870-ben seg\u00e9dtan\u00e1r volt a budapesti II. ker\u00fcleti f\u0151re\u00e1liskol\u00e1ban, 1872-ben lett tan\u00e1r K\u00f6rm\u00f6cb\u00e1ny\u00e1n, majd 1873-ban visszahelyezt\u00e9k eredeti budapesti iskol\u00e1j\u00e1hoz. 1905-ben ment nyugd\u00edjba. Sz\u00e1mos n\u00e9pszer\u0171 f\u00f6ldrajzi munka szerz\u0151je volt. R\u00e9szben saj\u00e1t kutat\u00e1sai alapj\u00e1n r\u00e9szlettanulm\u00e1nyokat \u00e9s \u00f6sszefoglal\u00f3 m\u0171veket \u00edrt a F\u00f6ld megismer\u00e9s\u00e9nek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l. R\u00e9szt vett a Magyar F\u00f6ldrajzi T\u00e1rsas\u00e1g munk\u00e1j\u00e1ban \u00e9s vezet\u00e9s\u00e9ben, 1896-1906 k\u00f6z\u00f6tt szerkesztette az els\u0151 r\u00e9szletes hazai atlaszt, a Nagy Magyar Atlasz<\/em>t. Sz\u00e1mos t\u00f6rt\u00e9neti t\u00e9rk\u00e9ppel, iskolai atlasszal j\u00e1rult hozz\u00e1 a magyar kult\u00fara m\u0171vel\u00e9s\u00e9hez.[3<\/a>]<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"