Az Emmer palota meg\u00e9p\u00fcl\u00e9sekor a budai rakpart egyik legszebb \u00e9s legimpoz\u00e1nsabb \u00e9p\u00fclet\u00e9nek sz\u00e1m\u00edtott. Bels\u0151 kialak\u00edt\u00e1sa a XIX. sz\u00e1zadi nagypolg\u00e1ri lak\u00e1skult\u00fara legmagasabb szint\u0171 megnyilv\u00e1nul\u00e1sa volt, melyr\u0151l Erd\u00e9lyi M\u00f3r j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l sz\u00e1mos f\u00e9nyk\u00e9ppel rendelkez\u00fcnk. Az \u00e9p\u00fclet jelenleg (egy r\u00e9g\u00f3ta foly\u00f3) fel\u00faj\u00edt\u00e1s alatt \u00e1ll, ez\u00e9rt belseje nem l\u00e1togathat\u00f3. A h\u00e1z \u00e9p\u00edttet\u0151je, dr Emmer Korn\u00e9l a XIX. sz\u00e1zadi magyar igazs\u00e1gszolg\u00e1ltat\u00e1s egyik meghat\u00e1roz\u00f3 alakja volt. 1845. m\u00e1jus 3-\u00e1n sz\u00fcletett Nagyszombaton, ahol sz\u00fcl\u0151h\u00e1za, a v\u00e1ros egyik legszebb \u00e9p\u00fclet\u00e9nek sz\u00e1m\u00edtott, \u00edgy ez p\u00e9ldak\u00e9nt \u00e1llhatott budapesti palot\u00e1j\u00e1nak megtervez\u00e9s\u00e9n\u00e9l is. Helyben v\u00e9gzett iskol\u00e1i ut\u00e1n a pozsonyi jogi akad\u00e9mi\u00e1ra j\u00e1rt, majd Pesten folytatta tanulm\u00e1nyait. Jogi p\u00e1ly\u00e1ja 1865-ben kezd\u0151d\u00f6tt, ekkor lett ugyanis gyakornok a pesti kir\u00e1lyi \u00edt\u00e9l\u0151t\u00e1bl\u00e1n\u00e1l. 1867-ben \u00fcgyv\u00e9di oklevelet nyert, 1871-ben pedig jogi doktor lett. Fokozatosan emelkedett a hivatali rangl\u00e9tr\u00e1n: 1868-t\u0151l Nagyszombat aljegyz\u0151je, majd jegyz\u0151je, 1869-t\u0151l pesti kir\u00e1lyi \u00edt\u00e9l\u0151t\u00e1blai, majd k\u00fariai fogalmaz\u00f3, 1872-t\u0151l pesti t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki b\u00edr\u00f3, 1882-t\u0151l budapesti \u00edt\u00e9l\u0151t\u00e1blai b\u00edr\u00f3, 1891 pedig k\u00fariai b\u00edr\u00f3 lett. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a perjog tekintet\u00e9ben sz\u00e1m\u00edtott szaktekint\u00e9lynek. Emmer Korn\u00e9l – Langheinrich Frigyes, tehet\u0151s pesti polg\u00e1r le\u00e1ny\u00e1t, a rubensi idomokkal b\u00edr\u00f3, b\u00e1jos Henriettet vette feles\u00e9g\u00fcl, \u00edgy nemcsak boldog f\u00e9rj lett, hanem ezen d\u00f6nt\u00e9s ok\u00e1n a f\u0151v\u00e1ros leggazdagabb b\u00edr\u00e1ja \u00e9s legnagyobb virilis ad\u00f3z\u00f3ja is. T\u00e1rsadalmi helyzete miatt term\u00e9szetesen a helyi \u00e9s orsz\u00e1gos politik\u00e1ban is r\u00e9szt vett. El\u0151sz\u00f6r 1875-ben a nagyszombati v\u00e1laszt\u00f3ker\u00fcletb\u0151l ker\u00fclt orsz\u00e1gos k\u00e9pvisel\u0151k\u00e9nt az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sbe, majd 1896-ban \u00fajra megv\u00e1lasztott\u00e1k. 1898-ben egy n\u00e9zetelt\u00e9r\u00e9s miatt kiv\u00e1lt p\u00e1rtj\u00e1b\u00f3l \u00e9s ett\u0151l fogva felhagyott az akt\u00edv politiz\u00e1l\u00e1ssal. A Budapest \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9\u00e9rt \u00e9s sz\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9\u00e9rt felel\u0151s F\u0151v\u00e1rosi K\u00f6zmunkatan\u00e1cs tagja is volt, valamint h\u00e1romszor javasolt\u00e1k f\u0151polg\u00e1rmesternek. Egyik alap\u00edt\u00f3ja \u00e9s els\u0151 eln\u00f6ke lett a Filoz\u00f3fiai T\u00e1rsas\u00e1gnak, \u00e9s t\u00f6bb j\u00f3t\u00e9kony c\u00e9l\u00fa alap\u00edtv\u00e1nyt is tett. Sz\u00e1mos jogi m\u0171vet \u00edrt \u00e9s a Jogtudom\u00e1nyi K\u00f6z\u00f6nybe is rendszeresen publik\u00e1lt. Hal\u00e1la ut\u00e1n, 1911-ben jelent meg a Magyar Jog\u00e1szegylet kiad\u00e1s\u00e1ban az Emmer Korn\u00e9l besz\u00e9dei \u00e9s dolgozatai c\u00edm\u0171 k\u00e9t k\u00f6tet, mely csaknem ezer oldalon \u00e1t k\u00f6zli \u00edr\u00e1sait. Emmer Korn\u00e9l t\u00e1rsadalmi \u00e1ll\u00e1sa megk\u00f6vetelte \u00e9s vagyona lehet\u0151v\u00e9 tette, hogy a lehet\u0151 legjobb m\u0171v\u00e9szeket foglalkoztassa dunaparti b\u00e9rh\u00e1z-palot\u00e1ja \u00e9p\u00edt\u00e9sekor.<\/p>\n
Az \u00e9p\u00fclet megtervez\u00e9s\u00e9re a kor sokat foglalkoztatott \u00e9p\u00edt\u0151m\u0171v\u00e9sz\u00e9t, Meinig Art\u00fart k\u00e9rte f\u00f6l, aki palota-specialistak\u00e9nt volt ismert a pesti \u00fari k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g k\u00f6r\u00e9ben. Az eklektikus st\u00edlus\u00fa, h\u00e1rom utca fel\u00e9 is homlokzattal b\u00edr\u00f3 h\u00e1z 1885 \u00e9s 1888 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt fel az \u00e9p\u00edt\u00e9sz tervei alapj\u00e1n. Meinig Art\u00far 1853-ban a n\u00e9metorsz\u00e1gi Waldheimben sz\u00fcletett. A drezdai kir\u00e1lyi \u00e9p\u00edt\u0151iskol\u00e1n, majd a politechnikumban, v\u00e9g\u00fcl az akad\u00e9mi\u00e1n tanult, 1875-ben kapta k\u00e9zhez \u00e9p\u00edt\u00e9szeti oklevel\u00e9t. T\u00f6bb helyi \u00e9p\u00edt\u00e9szeti irod\u00e1ban, majd B\u00e9csben a neves sz\u00ednh\u00e1ztervez\u0151 p\u00e1rosn\u00e1l – Ferdinand Fellnern\u00e9l \u00e9s Heinrich Helmern\u00e9l dolgozott. 1883-t\u00f3l \u00e9lt Budapesten, ett\u0151l kezdve hazai megb\u00edz\u00e1sokat teljes\u00edtett. A magyar elmegy\u00f3gy\u00e1szat \u00fatt\u00f6r\u0151j\u00e9nek, babarczi Schwartzer Ferencnek az unok\u00e1j\u00e1t, Schwartzer Ang\u00e9l\u00e1t vette feles\u00e9g\u00fcl, aki azonban r\u00f6vid id\u0151n bel\u00fcl 1889-ben, 19 \u00e9ves kor\u00e1ban meghalt. Meinig Art\u00far t\u00f6bbsz\u00f6r nem k\u00f6t\u00f6tt h\u00e1zass\u00e1got, hanem munk\u00e1j\u00e1ban tal\u00e1lt feled\u00e9st. A rajzasztal\u00e1ra borulva, tervez\u00e9s k\u00f6zben hunyt el 1904-ben. Tagja volt a Magyar \u00c9p\u00edt\u0151m\u0171v\u00e9szek Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9nek \u00e9s ennek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9ben is tev\u00e9kenyen r\u00e9szt vett. \u00c9p\u00edt\u00e9szeti p\u00e1ly\u00e1zatokon els\u0151 d\u00edjat nyert a Millenniumi Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s Kir\u00e1lys\u00e1tr\u00e1nak (egykor V\u00e1rosliget), az Adria Tengerhaj\u00f3z\u00e1si T\u00e1rsas\u00e1g Palot\u00e1j\u00e1nak (Szabads\u00e1g t\u00e9r) \u00e9s a Rimamur\u00e1ny-Salg\u00f3tarj\u00e1ni-Vasm\u0171 Rt. palot\u00e1j\u00e1nak (N\u00e1dor utca 36.) terv\u00e9vel, m\u00e1sodik helyezett lett a Budapesti Kereskedelmi \u00e9s Iparkamara palot\u00e1j\u00e1ra ki\u00edrt p\u00e1ly\u00e1zaton \u00e9s t\u00f6bb alkalommal megvett\u00e9k terveit. Azonban nem volt r\u00e1k\u00e9nyszer\u00edtve a bizonytalan p\u00e1ly\u00e1zatokon val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9telre, mert elhalmozt\u00e1k mag\u00e1nmegrendel\u00e9sekkel. F\u0151k\u00e9nt arisztokrat\u00e1k \u00e9s nagypolg\u00e1rok sz\u00e1m\u00e1ra tervezett \u2013 f\u0151k\u00e9pp neobarokk st\u00edlus\u00fa vagy eklektikus \u2013 \u00e9p\u00fcleteket. Vid\u00e9ki kiemelked\u0151 munk\u00e1i k\u00f6z\u00e9 tartozik a k\u00e1rolyi \u00e9s somfai K\u00e1rolyi-, az \u00fajk\u00edgy\u00f3si Wenckheim \u00e9s a tiszadobi Andr\u00e1ssy-kast\u00e9ly. Budapesten nemesi megrendel\u0151k k\u00e9r\u00e9s\u00e9re \u0151 tervezte a Csekonics-, Gerliczy-, Hunyady-, Radv\u00e1nszky-, \u00e9s Weinckheim-palot\u00e1kat. Ez ut\u00f3bbi a legismertebb, ugyanis jelenleg ebben tal\u00e1lhat\u00f3 a F\u0151v\u00e1rosi Szab\u00f3 Ervin K\u00f6nyvt\u00e1r k\u00f6zponti fi\u00f3kja. Olyan tehet\u0151s polg\u00e1rok, mint Jungfer Gyula d\u00edszm\u0171lakatos, b\u00e1r\u00f3 K\u00e9thly K\u00e1roly belgy\u00f3gy\u00e1sz \u00e9s Scholtz R\u00f3bert is \u0151t k\u00e9rt\u00e9k fel lak\u00f3h\u00e1zuk, nyaral\u00f3juk megtervez\u00e9s\u00e9re. \u00cdgy nem csoda, hogy Emmer Korn\u00e9l \u0151t tal\u00e1lta megfelel\u0151nek, hogy b\u00e9rh\u00e1zzal kombin\u00e1lt, reprezent\u00e1ci\u00f3t is szolg\u00e1l\u00f3 palot\u00e1ja terveinek megalkot\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n
Az Emmer-palota az eredeti kin\u00e9zet\u00e9hez k\u00e9pest \u2013 a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa bomb\u00e1z\u00e1sai miatt – n\u00e9mileg egyszer\u0171s\u00f6d\u00f6tt. A Bem rakpart fel\u00e9 es\u0151 homlokzata hattengelyes, aszimmetrikus elrendez\u00e9sben. Balr\u00f3l a m\u00e1sodik tengely vonal\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3 a palota bej\u00e1rata, melyet beny\u00edl\u00f3j\u00e1t Jungfer Gyula neorenesz\u00e1nsz elemeket felvonultat\u00f3, m\u0171v\u00e9szi ig\u00e9ny\u0171 kov\u00e1csoltvas kapuja d\u00edsz\u00edti. A kv\u00e1deres kik\u00e9pz\u00e9s\u0171 f\u00f6ldszinten l\u00e9v\u0151 ablakok d\u00edsztelen mellv\u00e9d\u0171ek \u00e9s f\u00e9lk\u00f6r\u00edves z\u00e1r\u00f3d\u00e1s\u00faak. A t\u00f6bbtag\u00fa \u00f6vp\u00e1rk\u00e1ny feletti els\u0151 emeleten a kapu tengely\u00e9ben n\u00e9gyzetes oszlopokkal tagolt \u00e9s mascaron\u00e9kkal d\u00edsz\u00edtett z\u00e1rterk\u00e9ly tal\u00e1lhat\u00f3. A szint f\u00e9lk\u00f6r\u00edves z\u00e1r\u00f3d\u00e1s\u00fa ablakainak mellv\u00e9dje szimmetrikus, m\u00e9rtani d\u00edsz\u0171, szem\u00f6ld\u00f6kmezeje cseppd\u00edszes \u00e9s bar\u00e1zd\u00e1lt has\u00e1bokkal tagolt. A m\u00e1sodik emelet mellv\u00e9d n\u00e9lk\u00fcli ablakait szint\u00e9n mascaron\u00e9k d\u00edsz\u00edtik. A konzolokkal d\u00edsz\u00edtett koron\u00e1z\u00f3p\u00e1rk\u00e1ny felett egykor \u00f6sszetett tet\u0151kompoz\u00edci\u00f3 volt tal\u00e1lhat\u00f3, ellent\u00e9tben a mai egyszer\u0171 nyeregtet\u0151vel. A sarok oromzatos-kupol\u00e1s komplexuma szinte teljesen hi\u00e1nyzik a jelenlegi \u00e9p\u00fcletr\u0151l. A Pala utcai kilenctengelyes homlokzat fel\u00e9p\u00edt\u00e9se megegyezik a rakpart fel\u0151livel \u2013 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get csup\u00e1n a kapu \u00e9s z\u00e1rterk\u00e9ly hi\u00e1nya jelenti. A F\u0151 utcai b\u00e9rh\u00e1zhomlokzat \u00f6ttengelyes, a sark\u00e1n egy henger alak\u00fa z\u00e1rterk\u00e9ly tal\u00e1lhat\u00f3, melynek tetej\u00e9t eredetileg cs\u00facsos toronysisak fedte. A f\u00f6ldszinten k\u00e9t \u00fczlethelyis\u00e9g ker\u00fclt kialak\u00edt\u00e1sra eg\u00e9sz szinten \u00e1tny\u00fal\u00f3, f\u00e9lk\u00f6r\u00edves z\u00e1r\u00f3d\u00e1s\u00fa kirakatokkal. A bej\u00e1rati kapu a m\u00e1sodik tengely vonal\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3, felette k\u00e9t szinten \u00e1tny\u00fal\u00f3 z\u00e1rterk\u00e9ly figyelhet\u0151 meg, k\u00f6z\u00e9ps\u0151 r\u00e9sz\u00e9n faunfejet \u00e1br\u00e1zol\u00f3 stukk\u00f3val d\u00edsz\u00edtve. Az els\u0151 emelet kialak\u00edt\u00e1sa azonos a t\u00f6bbi homlokzaton l\u00e9v\u0151vel, a m\u00e1sodik szint ny\u00edl\u00e1sz\u00e1r\u00f3inak szem\u00f6ld\u00f6kmezej\u00e9b\u0151l itt viszont hi\u00e1nyoznak a mascaron\u00e9k. Emmer Korn\u00e9l palot\u00e1j\u00e1nak belsej\u00e9r\u0151l az 1890-es \u00e9vek elej\u00e9n Erd\u00e9lyi M\u00f3r j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l f\u00e9nyk\u00e9psorozat k\u00e9sz\u00fclt, mely jelenleg az Iparm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum tulajdona. Ezek alapj\u00e1n pontos k\u00e9pet szerezhet\u00fcnk a nagypolg\u00e1ri lak\u00e1s bels\u0151 kialak\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l. Az eklektikus st\u00edlus\u00fa helyis\u00e9gek j\u00f3l t\u00fckr\u00f6zik a felt\u00f6rekv\u0151 polg\u00e1rs\u00e1g reprezent\u00e1ci\u00f3s ig\u00e9ny\u00e9t, \u00e9s ezzel egy\u00fctt a tulajdonos sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 m\u0171velts\u00e9g\u00e9t, k\u00fclf\u00f6ldi tapasztalatait, m\u0171v\u00e9szeti t\u00e1j\u00e9kozotts\u00e1g\u00e1t, valamint – minden bizonnyal – feles\u00e9ge \u00edzl\u00e9s\u00e9t is. A palotar\u00e9szhez tartoz\u00f3 t\u00e1gas l\u00e9pcs\u0151h\u00e1z neog\u00f3tikus st\u00edlus\u00fa volt. A f\u00e1b\u00f3l faragott, vastag, m\u00e9rm\u0171ves d\u00edsz\u00edt\u00e9s\u0171 korl\u00e1tok feltehet\u0151leg Th\u00e9k Endre gy\u00e1r\u00e1ban k\u00e9sz\u00fcltek. A megvil\u00e1g\u00edt\u00e1st aranyozott bronz, neorokok\u00f3, t\u00f6bb\u00e1g\u00fa falikarok szolg\u00e1ltatt\u00e1k. A l\u00e9pcs\u0151h\u00e1z fels\u0151 r\u00e9sz\u00e9n vessz\u0151kos\u00e1rba \u00fcltetett p\u00e1lmaf\u00e1k fokozt\u00e1k a keleti hangulatot, mely az itt l\u00e9v\u0151 orient\u00e1lis gipszstukk\u00f3k \u00e9s ajt\u00f3ny\u00edl\u00e1sok ok\u00e1n fogta el az embert. Az Duna-fel\u00e9 n\u00e9z\u0151 oldalon, az els\u0151 emeleten helyezkedett el a szalon, mely az 1880-as \u00e9vekre jellemz\u0151 neorokok\u00f3 st\u00edlusban k\u00e9sz\u00fclt. A feh\u00e9r falakat \u00e9s a mennyezetet kacskaring\u00f3s gipszstukk\u00f3k bor\u00edtott\u00e1k. Ezek d\u00edsz\u00edtett\u00e9k k\u00f6rbe azt az \u00f6t pann\u00f3t (falba illesztett t\u00e1blak\u00e9pet) is, melyeket a kor neves fest\u0151je, Feszty \u00c1rp\u00e1d k\u00e9sz\u00edtett 1888-ban. Kett\u0151 az ajt\u00f3k f\u00f6l\u00f6tt, h\u00e1rom a ajt\u00f3k mellett volt tal\u00e1lhat\u00f3. Ezeken a term\u00e9szetben j\u00e1tsz\u00f3, zen\u00e9l\u0151 putt\u00f3k ker\u00fcltek \u00e1br\u00e1zol\u00e1sra. Horv\u00e1th Hilda szerint a k\u00e9pek tematik\u00e1ja a hangok eredet\u00e9vel \u00e9s a zene sz\u00fclet\u00e9s\u00e9vel \u00e1llt kapcsolatban, ugyanis a szalon volt a sz\u00edntere a h\u00e1zi muzsik\u00e1l\u00e1soknak is. \u00c9n ink\u00e1bb \u00fagy v\u00e9lem, hogy a pann\u00f3k tematik\u00e1ja kevert \u2013 helyet kaphattak a term\u00e9szeti hangok alleg\u00f3ri\u00e1i is (lanton j\u00e1tsz\u00f3 putt\u00f3 a v\u00edzes\u00e9s mellett, harson\u00e1z\u00f3 putt\u00f3 a sz\u00e9lf\u00fajta f\u0171ben), de az aranykorra val\u00f3 utal\u00e1sok is jelen vannak, ha az egyik ajt\u00f3 feletti k\u00e9p antik \u00e9p\u00fcleteire vagy a v\u00edzben hanc\u00faroz\u00f3 putt\u00f3kra gondolunk. A k\u00e9pek ak\u00e1r az \u00e9vszakokkal is kapcsolatban \u00e1llhatnak (egy putt\u00f3 sz\u00e1raz f\u00e1val a telet, egy t\u00fckr\u00f6t tart\u00f3 putt\u00f3 a tavaszt, a f\u00fcrd\u0151z\u0151 alakok nyarat jelen\u00edtik meg). Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg Feszty kor\u00e1bbi falfest\u00e9szeti munk\u00e1inak elemeit keverte, \u00e9s \u201emind\u00f6ssze\u201d egy dekorat\u00edv sorozatot szeretett volna l\u00e9trehozni a megrendel\u0151 ig\u00e9nyei szerint, de ebben nem vez\u00e9relte egys\u00e9ges koncepci\u00f3. A fal egyik r\u00e9sz\u00e9t m\u00e1rv\u00e1nykandall\u00f3 foglalta el, felette d\u00edszes, h\u00e1romosztat\u00fa t\u00fck\u00f6rrel, mellette krist\u00e1lycs\u00fcng\u0151s, t\u00f6bb\u00e1g\u00fa aranyozott bronz falikarokkal. A szalonban kisebb csoportokba rendezve r\u00f3zsasz\u00edn, vir\u00e1gos huzat\u00fa, aranyozott f\u00e1j\u00fa sz\u00e9kek \u00e9s asztalok ker\u00fcltek, melyek feltehet\u0151en a b\u00e9csi Otto Schmidt gy\u00e1r\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaztak. A f\u00f6ld\u00f6n a k\u00e9zzel csom\u00f3zott keleti sz\u0151nyegen oroszl\u00e1n- \u00e9s leop\u00e1rdb\u0151r\u00f6k hevertek. A szalon egyik r\u00e9sz\u00e9be megemelt, sz\u00ednpadszer\u0171 emelv\u00e9nye ker\u00fclt, melyet m\u00e1rv\u00e1nyoszloppal \u00e9s neorokok\u00f3 m\u00e1rv\u00e1nykorl\u00e1ttal v\u00e1lasztottak el a helyis\u00e9g t\u00f6bbi r\u00e9sz\u00e9t\u0151l. Kecses n\u00e1dfonat\u00fa sz\u00e9kek mellett a zongora \u00e1llt itt, felette gipszstukk\u00f3kkal d\u00edsz\u00edtett falipolcok voltak apr\u00f3 csecsebecs\u00e9kkel. A padokkal berendezett sarokerk\u00e9ly is innen ny\u00edlt, melynek bej\u00e1rati r\u00e9sz\u00e9n\u00e9l egy p\u00e1lmaf\u00e1s cser\u00e9pre t\u00e1maszkod\u00f3 egyiptomi alakot mint\u00e1z\u00f3 szobor, felette pedig egy velencei t\u00fck\u00f6r ker\u00fclt elhelyez\u00e9sre. A szalon mellett l\u00e9v\u0151 k\u00f6nyvt\u00e1r neog\u00f3tikus st\u00edlus\u00fa volt, \u00e9s az angol berendez\u0151m\u0171v\u00e9szet hat\u00e1sa mutatkozott meg rajta. T\u0171zbiztosnak nem volt nevezhet\u0151, mert nemcsak a falakat bor\u00edtotta falamb\u00e9ria, de a mennyezet is fakazett\u00e1s volt \u00e9s a terem eg\u00e9sz\u00e9ben v\u00e9gigny\u00falt egy faragott korl\u00e1t\u00fa gal\u00e9ria, melyre sz\u00e9les l\u00e9pcs\u0151 vezetett fel. A fels\u0151 szinten helyezkedtek el a be\u00e9p\u00edtett k\u00f6nyvszekr\u00e9nyek, lent a kandall\u00f3val szemben egy nagy faasztal volt tal\u00e1lhat\u00f3, mely f\u00f6l\u00f6tt gazdag kialak\u00edt\u00e1s\u00fa f\u00fcgg\u0151l\u00e1mpa l\u00f3gott. A sarokban gazdagon k\u00e1rpitozott sarokkanap\u00e9 foglalt helyet. Ehhez a szob\u00e1hoz tartozott a f\u0151homlokzat els\u0151 emeleti z\u00e1rterk\u00e9lye, melynek bels\u0151 ter\u00e9t r\u00e1cs v\u00e1lasztotta el a helyis\u00e9g t\u00f6bbi r\u00e9sz\u00e9t\u0151l. E mellett a billi\u00e1rdszob\u00e1nak nevezett terem volt tal\u00e1lhat\u00f3, mely funkci\u00f3j\u00e1t tekintve ink\u00e1bb az el\u0151z\u0151 helyis\u00e9g kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9nek t\u0171nt. Neorenesz\u00e1nsz modorban ker\u00fclt berendez\u00e9sre. A fal mellett oromzatos, faragott, magas szekr\u00e9nyek \u00e1lltak k\u00f6nyvekkel tele, tetej\u00fck\u00f6n f\u00f6ldg\u00f6mb\u00f6kkel \u00e9s egy nagy haj\u00f3modellel. A szoba k\u00f6zep\u00e9n hatalmas, eszterg\u00e1lt l\u00e1b\u00fa asztal \u00e1llt, k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte hat eszterg\u00e1lt, nyomott b\u0151rrel bevont sz\u00e9kkel. A vastag f\u00fcgg\u00f6ny\u00f6kkel keretezett k\u00e9t ablak k\u00f6z\u00f6tt konzolasztal helyezkedett el, felette nagy t\u00fck\u00f6rrel. Azt a kev\u00e9s falfel\u00fcletet, ami szabadon maradt, f\u00e9mt\u00e1ny\u00e9rok d\u00edsz\u00edtett\u00e9k. Volt egy kis h\u00e1zik\u00e1polna is az \u00e9p\u00fcletben \u2013 neog\u00f3tikus berendez\u00e9ssel \u00e9s egy sz\u00ednes \u00fcvegablakkal, melyet lehet, hogy R\u00f3th Miksa c\u00e9ge k\u00e9sz\u00edtett.<\/p>\n
Emmer Korn\u00e9l csak negyed \u00e9vsz\u00e1zadon \u00e1t \u00e9lvezhette palot\u00e1ja pomp\u00e1j\u00e1t, mert 1910-ben elhal\u00e1lozott. Feles\u00e9ge azonban m\u00e9g k\u00f6zel negyven \u00e9vig \u00e9lt a h\u00e1zban \u2013 eg\u00e9szen 1949-ben bek\u00f6vetkezett hal\u00e1l\u00e1ig. Ek\u00f6zben az 1890-es \u00e9vekhez k\u00e9pest a palot\u00e1ban kev\u00e9s v\u00e1ltoz\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nt, mind\u00f6ssze a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alak\u00edtotta \u00e1t a tet\u0151szerkezetet \u00e9s a l\u00e9pcs\u0151h\u00e1zat, melynek elpusztult korl\u00e1tr\u00e9szeit a k\u00f6nyvt\u00e1r \u00e9s a szalon r\u00e1csaival p\u00f3tolt\u00e1k. Langheinrich Henriette \u2013 lesz\u00e1rmazottai nem l\u00e9v\u00e9n – a benc\u00e9s rendre hagyta vagyon\u00e1t \u00e9s ezzel egy\u00fctt az ingatlant is. Blazovich J\u00e1k\u00f3 OSNB vezet\u00e9s\u00e9vel benc\u00e9s koll\u00e9gium \u00fczemelt r\u00f6vid ideig az \u00e9p\u00fcletben, ahonnan a h\u00e1zik\u00e1polna berendez\u00e9s\u00e9t elsz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k a kapucinus templomba. Azonban a palota csakhamar \u00e1llamos\u00edtva lett \u00e9s 1950-ben sz\u00e1mos m\u0171t\u00e1rgyat \u00e1tsz\u00e1ll\u00edtottak az Iparm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeumba. A nagyobb m\u00e9ret\u0171, nehezen mozd\u00edthat\u00f3 darabok maradtak a helysz\u00ednen, melyeknek sajnos az elm\u00falt f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zadban nyomuk veszett. A hatvanas \u00e9vekt\u0151l a rendszerv\u00e1lt\u00e1sig a Bel\u00fcgyminiszt\u00e9rium kezel\u00e9s\u00e9ben \u00e9s haszn\u00e1lat\u00e1ban volt az \u00e9p\u00fclet \u2013 \u00e1ll\u00edt\u00f3lag az \u00c1VH egyik f\u0151 k\u00f6zpontjak\u00e9nt \u00fczemelt. Ekkor t\u00f6bb szakszer\u0171tlen beavatkoz\u00e1s is t\u00f6rt\u00e9nt az \u00e9p\u00fclet szerkezet\u00e9be \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul a szalont fallal kett\u00e9osztott\u00e1k, egyik ajtaj\u00e1t elfalazt\u00e1k \u00e9s a bels\u0151 l\u00e9pcs\u0151t megsz\u00fcntett\u00e9k. Rendszerv\u00e1lt\u00e1skor az \u00e9p\u00fcletet visszakapta a Szent Benedek Rend, t\u0151l\u00fck 1990 \u00f3ta a Magyar K\u00fclkereskedelmi Bank egyik le\u00e1nyv\u00e1llalata, a Resideal Ingatlanforgalmi Rt \u00e9s Ingatlanbank b\u00e9rli, mely \u00e9vtizedek \u00f3ta pr\u00f3b\u00e1lja az \u00e9p\u00fclet \u00e1llagmeg\u00f3v\u00e1si munk\u00e1latait befejezni. Jelenleg az \u00e9p\u00fclet homlokzat\u00e1nak restaur\u00e1l\u00e1sa folyik. Rem\u00e9lhet\u0151leg a munk\u00e1latok befejezt\u00e9vel ism\u00e9t a r\u00e9gi f\u00e9ny\u00e9ben fog ragyogni a f\u0151v\u00e1ros az egyik legeleg\u00e1nsabb b\u00e9rh\u00e1z-palot\u00e1ja.<\/p>\n
—<\/p>\n
FORR\u00c1SOK<\/p>\n
Lyka K\u00e1roly: Meinig Art\u00far in: M\u0171v\u00e9szet III.\u00e9vf. 5. sz. 1904. V. 314-315. o. dr Emmer Korn\u00e9l besz\u00e9dei \u00e9s dolgozatai, Budapest, 1911.<\/p>\n
Magyari G\u00e9za: Emmer Korn\u00e9l eml\u00e9kezete, Budapest, 1913.<\/p>\n
Horv\u00e1th Hilda: Az Emmer-palota in: M\u0171eml\u00e9kv\u00e9delmi Szemle VIII. \u00e9vf. 1. sz. 1998. 211-222. o.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Az Emmer palota meg\u00e9p\u00fcl\u00e9sekor a budai rakpart egyik legszebb \u00e9s legimpoz\u00e1nsabb \u00e9p\u00fclet\u00e9nek sz\u00e1m\u00edtott. Bels\u0151 kialak\u00edt\u00e1sa a XIX. sz\u00e1zadi nagypolg\u00e1ri lak\u00e1skult\u00fara legmagasabb szint\u0171 megnyilv\u00e1nul\u00e1sa volt, melyr\u0151l Erd\u00e9lyi M\u00f3r j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l sz\u00e1mos f\u00e9nyk\u00e9ppel rendelkez\u00fcnk. Az \u00e9p\u00fclet jelenleg (egy r\u00e9g\u00f3ta foly\u00f3) fel\u00faj\u00edt\u00e1s alatt \u00e1ll, ez\u00e9rt belseje nem l\u00e1togathat\u00f3. A h\u00e1z \u00e9p\u00edttet\u0151je, dr Emmer Korn\u00e9l a XIX. sz\u00e1zadi magyar igazs\u00e1gszolg\u00e1ltat\u00e1s […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":13728,"menu_order":0,"template":"","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"house_category":[],"house_post_tag":[83],"class_list":["post-7013","house","type-house","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","house_post_tag-83"],"acf":[],"yoast_head":"\n