{"id":7029,"date":"2017-01-31T09:03:16","date_gmt":"2017-01-31T09:03:16","guid":{"rendered":"http:\/\/budapest100.hu\/ybl-miklos-ter-2-6\/"},"modified":"2025-02-03T20:22:49","modified_gmt":"2025-02-03T18:22:49","slug":"ybl-miklos-ter-2-6","status":"publish","type":"house","link":"https:\/\/budapest100.hu\/en\/house\/ybl-miklos-ter-2-6\/","title":{"rendered":"Ybl Mikl\u00f3s t\u00e9r 2-6."},"content":{"rendered":"<p><span style=\"font-weight: 400;\">A budai kir\u00e1lyi palota kertjei a kiegyez\u00e9s ut\u00e1n k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontoss\u00e1 v\u00e1ltak, mert a kir\u00e1lyn\u00e9 szeretett itt id\u0151zni. 1871-ben m\u00e1r megkezdt\u00e9k a ter\u00fclet rendez\u00e9s\u00e9nek el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9t, de csak Ybl Mikl\u00f3s tervei jelentettek v\u00e9gleges megold\u00e1st, amelyek 1874-re k\u00e9sz\u00fcltek el, \u00e9s majdnem t\u00edz \u00e9vre r\u00e1, 1882-re j\u00f6tt l\u00e9tre a V\u00e1rkert-baz\u00e1r m\u00e1ig \u00e1ll\u00f3 egy\u00fcttese. A t\u00f6bb mint 350 m hossz\u00fa \u00e9p\u00edtm\u00e9nysor \u00e9rdekes kever\u00e9k\u00e9t k\u00e9pezi a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 funkci\u00f3knak \u00e9s \u00e9p\u00fcletr\u00e9szeknek. <\/span><\/p>\n<p><span data-sheets-value=\"{&quot;1&quot;:2,&quot;2&quot;:&quot;A V\u00e1rkert Baz\u00e1r egyszerre k\u00e9pvisel t\u00f6rt\u00e9nelmi, kultur\u00e1lis \u00e9s term\u00e9szeti \u00e9lm\u00e9nyt. 1996 \u00f3ta a vil\u00e1g sz\u00e1z legvesz\u00e9lyeztetettebb m\u0171eml\u00e9k\u00e9nek egyike illetve a vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9g r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezi. \\n A budai V\u00e1rhegy d\u00e9lkeleti ter\u00fclete a kezdetekt\u0151l fogva a Kir\u00e1lyi v\u00e1r er\u0151drendszer\u00e9nek fontos r\u00e9sz\u00e9t alkotta. Feltehet\u0151en a XV. sz\u00e1zadban, Zsigmond- korban \u00e9p\u00fcltek az egykor a Dun\u00e1ig kifut\u00f3 kortinafalak, \u00e9s az azokat \u00f6sszek\u00f6t\u0151 z\u00e1r\u00f3falak, amelyek legink\u00e1bb meghat\u00e1roz\u00f3 elemei voltak a v\u00e1rkertnek. A kortinafalak k\u00f6z\u00f6tti v\u00e9dett udvaron feltehet\u0151en ist\u00e1ll\u00f3k \u00e9s rakt\u00e1rak hossz\u00fak\u00e1s \u00e9p\u00fcletei t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k meg az udvart, a foly\u00f3 partszakasz\u00e1t pedig er\u0151d\u00edt\u00e9sek. A v\u00e1rb\u00f3l a d\u00e9li kortinafalon lehetett feljutni, valamint az alatta lev\u0151 v\u00edzelvezet\u0151 folyos\u00f3ban. \\n D\u00e9li Kortinafal v\u00e9g\u00e9n\u00e9l a hatalmas V\u00edzi-rondella (Ali pasa b\u00e1sty\u00e1ja) a t\u00f6r\u00f6k korban a v\u00edzsz\u00e1ll\u00edt\u00e1s biztos\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00e9p\u00fclt fel a parton, amely a Szapolyai-korban (1530 k\u00f6r\u00fcl) ki\u00e9p\u00edtett V\u00edzhord\u00f3 folyos\u00f3hoz \u00e9s kazamata-rendszerhez csatlakozott. Buda visszafoglal\u00e1sa ut\u00e1n, a 18. sz\u00e1zad folyam\u00e1n a V\u00e1r fokozatosan elvesztette hadi jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t, falakkal k\u00f6r\u00fclvett ter\u00fcletek kezdtek megny\u00edlni, a v\u00e1rfalak a kialakul\u00f3 v\u00e1rkertek t\u00e1mfalaiv\u00e1 v\u00e1ltak. A kortinafalak k\u00f6z\u00f6tti udvarban ekkor \u00f6nt\u0151h\u00e1zak (\u00e1gy\u00fa\u00f6nt\u0151) helyezkedtek el. A parti \u00fat sz\u00e9les\u00edt\u00e9se miatt 1780 k\u00f6r\u00fcl lebontott\u00e1k a V\u00edzi-rondell\u00e1t, az egykori z\u00e1r\u00f3falak el\u0151tti keskeny s\u00e1vban pedig kisebb lak\u00f3h\u00e1zak jelentek meg. \\n A XIX. sz\u00e1zadban a palota fontoss\u00e1g\u00e1nak n\u00f6veked\u00e9se sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 tette a Duna-part ezen szakasz\u00e1nak rendez\u00e9s\u00e9t. A kereskedelmi funkci\u00f3t bet\u00f6lt\u0151 V\u00e1rkert baz\u00e1r terv\u00e9t Reittner Ferenc 1874-ben v\u00e1zolta fel. Podmaniczky Frigyes (F\u0151v\u00e1rosi K\u00f6zmunk\u00e1k Tan\u00e1cs\u00e1nak aleln\u00f6ke) ezt a kiemelked\u0151 \u00e9p\u00edtkez\u00e9st a korszak legjelent\u0151sebb \u00e9p\u00edt\u00e9sz\u00e9nek sz\u00e1nta, Ybl Mikl\u00f3snak. A V\u00e1rkert rakparton 11 lak\u00f3\u00e9p\u00fclet \u00e9s egy mag\u00e1nkert \u00e1llt itt, amit lebontottak. \\n Ybl Mikl\u00f3s tervei alapj\u00e1n 1875-1880 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt fel a V\u00e1rkert Baz\u00e1r neorenesz\u00e1nsz kert\u00e9p\u00edt\u00e9szeti egy\u00fcttese (lak\u00f3h\u00e1zak, baz\u00e1rsor), amely m\u00e9lt\u00f3 keretet adott a V\u00e1rhegy v\u00e9g\u00e9nek \u00e9s az angolparkk\u00e1 alak\u00edtott kerteknek. Terv\u00e9nek Reittner Ferenc f\u00e9le pap\u00edrra vetett \u00f6tlete alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt. Ekkor m\u00e1r v\u00e9d\u0151 funkci\u00f3 szerepe cs\u00f6kkent \u00e9s els\u0151dleges c\u00e9l a v\u00e1rba gyalogos feljut\u00e1s volt. El\u0151t\u00e9rbe ker\u00fclt a kertekben val\u00f3 gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6d\u00e9s a palot\u00e1ba felvezet\u0151 \u00faton. 1868-1870 k\u00f6z\u00f6tt meg\u00e9p\u00fclt a Budav\u00e1ri Sikl\u00f3, ami szint\u00e9n a palot\u00e1ba jut\u00e1st seg\u00edtette el\u0151. \\n \u00c9p\u00fcletelemz\u00e9s: Hat\u00e1rol\u00f3 utc\u00e1k: Ybl Mikl\u00f3s t\u00e9r 9-11. ,\u00d6nt\u0151h\u00e1z utca 11.; S\u00e1ndor M\u00f3ric l\u00e9pcs\u0151 1. \\n Ybl Mikl\u00f3s figyelembe vette Reittner ferenc terveit, valamint a megl\u00e9v\u0151 k\u00f6z\u00e9pkori \u00e9p\u00fcletr\u00e9szeket ( kortinafalak, a v\u00edzhord\u00f3 l\u00e9pcs\u0151k, v\u00e1rfalak)\u00e9s ezek k\u00f6r\u00e9 alak\u00edtotta ki neorenesz\u00e1nsz st\u00edlusban a palot\u00e1ba t\u00f6rt\u00e9n\u0151 feljut\u00e1s \u00fatvonalait. D\u00e9li v\u00e9g\u00e9t a S\u00e1ndor M\u00f3ric s\u00e9t\u00e1nnyal \u00e9s palota\u00e9p\u00fclettel z\u00e1rta, melyek b\u00e9rlak\u00e1sokk\u00e9nt funkcion\u00e1ltak. \u00c9szaki v\u00e9g\u00e9t a kir\u00e1lyi test\u0151rs\u00e9gnek fel\u00e9p\u00edtett palot\u00e1val hat\u00e1rolta valamint a kortina fallal. Ezek sorosan \u00e9p\u00fcltek be az utcavonalba. St\u00edlusuk alapj\u00e1n a k\u00f6zrefogott egys\u00e9g r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezik. \\n D\u00e9li palota (Ma F \u00e9s E palota) h\u00e1romemeletes, 5+5 tengelyes, az els\u0151 emelet f\u00f6l\u00f6tt \u00f6vp\u00e1rk\u00e1nnyal, a jobb oldali r\u00e9sz f\u00f6l\u00f6tt balusztr\u00e1dos attik\u00e1val z\u00e1rva. Az els\u0151 \u00e9s harmadik emeletek mezzanin (f\u00e9lemelet) szintk\u00e9nt jelentkeznek a homlokzaton. Az \u00c9-i \u00e9p\u00fclet (volt test\u0151ri palota) k\u00e9t szintes. Szint\u00e9n \u00f6vp\u00e1rk\u00e1nyos \u00e9s az els\u0151 emelet itt is mezzanin szintk\u00e9nt jelentkezik a homlokzaton. Az \u00e9p\u00fcletek k\u00f6z\u00e9ptengelyeiben ny\u00edlnak a kapuk (a D-i \u00e9p\u00fcleten kett\u0151). \\n A palota\u00e9p\u00fcletek mellett k\u00f6zvetlen\u00fcl baz\u00e1rsorok \u00e9p\u00fclet\u00e9vel folytat\u00f3dik (d\u00e9li \u00e9s \u00e9szaki). Eredetileg kereskedelmi funkci\u00f3t t\u00f6lt\u00f6tt be, \u00e1rk\u00e1dsorai egykor \u00fczletekkel voltak tele. 1883-t\u00f3l 1888-ig az \u00e9szaki sz\u00e1rny\u00e1ban m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a Budai n\u0151ipari tanm\u0171hely, 1890-t\u0151l 1895-ig pedig a T\u00f6rt\u00e9neti Arck\u00e9pcsarnok volt itt l\u00e1that\u00f3. Az 1890\/91-es tan\u00e9vt\u0151l 1918-ig n\u0151i fest\u0151iskola kapott helyet az \u00e9p\u00fcletben. 1884-ben Str\u00f3bl Alajos volt az els\u0151 szobr\u00e1sz, aki a baz\u00e1r \u00e1rk\u00e1dsor\u00e1n saj\u00e1t m\u0171termet tudhatott a mag\u00e1\u00e9nak. Szobr\u00e1szgener\u00e1ci\u00f3k dolgoztak itt, s sz\u00e1mos k\u00f6zt\u00e9ri szobor itt sz\u00fcletett. A hangs\u00falyos rizalitokkal tagolt, sokszor er\u0151s attik\u00e1val kiemelt homlokzat, a pill\u00e9r-\u00edvezet, oszlop-gerend\u00e1zat p\u00e1ros\u00edt\u00e1s, a ny\u00edl\u00e1sokn\u00e1l az \u00fan. Palladio-mot\u00edvum jellemzi. A t\u00edz-t\u00edz tengelyes \u00e1rk\u00e1dsor tengelyei k\u00f6z\u00f6tt d\u00f3r pilaszterek, f\u0151p\u00e1rk\u00e1nya balusztr\u00e1dos attikafallal lez\u00e1rt, terrakotta v\u00e1z\u00e1kkal volt d\u00edsz\u00edtve. \\n A baz\u00e1rsorok z\u00e1r\u00e1sak\u00e9ppen a d\u00e9li oldalon F\u00fclke pavilon, m\u00e9g \u00e9szaki oldalon L\u00e9pcs\u0151 pavilon z\u00e1r. A baz\u00e1rsor, golyv\u00e1s p\u00e1rk\u00e1nyzata \u00e9s pilaszterei ellen\u00e9re is feltehet\u0151en a Colosseumr\u00f3l nyerte mint\u00e1j\u00e1t. Diadal\u00edvhez hasonl\u00f3ak a pavilonok, b\u00e1r itt a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 ny\u00edl\u00e1st nem k\u00eds\u00e9rik kisebbek a sz\u00e9leken, de az elrendez\u00e9s ugyanaz: szabadon \u00e1ll\u00f3 oszlopokkal nem egyenl\u0151 ar\u00e1nyban ritmiz\u00e1lt f\u00e9lk\u00f6r\u00edves ny\u00edl\u00e1ssal \u00e1tt\u00f6rt falfel\u00fcletet golyv\u00e1zott p\u00e1rk\u00e1ny z\u00e1r le. A k\u00f6z\u00e9pr\u00e9szt k\u00e9t oldalr\u00f3l k\u00f6zrefog\u00f3 pavilonok h\u00e1romtengelyesek, k\u00f6z\u00e9pr\u00e9sz\u00fck emeletes, nagym\u00e9ret\u0171 f\u00fclkeszer\u0171 ny\u00edl\u00e1ssal. A fels\u0151 emeleten k\u0151balusztr\u00e1dos erk\u00e9ly van, a f\u00f6ldszintj\u00e9n timpanonos kapu. A f\u00fclke dongaboltozat\u00e1n sz\u00ednes m\u00e1zas, kazett\u00e1s majolika bor\u00edt\u00e1s. A homlokzat f\u00f6ldszintje kv\u00e1derezett, az emeletet sgraffito bor\u00edtotta. \\n A k\u00e9t pavilon k\u00f6z\u00f6tt h\u00faz\u00f3dik a Gloriette, illetve a r\u00e1mp\u00e1k, amik szerpentinszer\u0171en emelked\u0151, k\u0151balusztr\u00e1dos, k\u0151oszlopos pergol\u00e1val felvezetnek a z\u00f6ld kertbe. A Gloriett\u00e9be vezet\u0151 l\u00e9pcs\u0151 als\u00f3 ind\u00edt\u00e1s\u00e1n\u00e1l egy-egy k\u0151 oroszl\u00e1nszobor (Feszler Le\u00f3 munk\u00e1ja) d\u00edsz\u00edti. \\n Megval\u00f3sul\u00e1s ut\u00e1ni id\u0151szak: \\n A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n az er\u0151drendszer min\u00e9l teljesebb rekonstrukci\u00f3ja \u00e9rdek\u00e9ben elbontott\u00e1k a kortinafalak k\u00f6rnyezet\u00e9ben \u00e1ll\u00f3, \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9st biztos\u00edt\u00f3 l\u00e9pcs\u0151tornyokat \u00e9s pavilonokat, megsz\u00fcntetve ezzel a k\u00f6zleked\u00e9si \u00fatvonalakat. A V\u00e1rkert Baz\u00e1r egy\u00fcttes\u00e9t 1957-1961 k\u00f6z\u00f6tt \u00e1ll\u00edtott\u00e1k helyre Borsos L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Kacziba Ferenc tervei szerint, amelynek sor\u00e1n lebontott\u00e1k az \u00c9szaki Pavilon h\u00e1ts\u00f3 r\u00e9sz\u00e9t \u00e9s \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k a Dunai z\u00e1r\u00f3fal \u00fcl\u0151f\u00fclk\u00e9s szakasz\u00e1t. A kor\u00e1bbi tervekben m\u00e9g a V\u00edzi- rondella rekonstrukci\u00f3ja \u00e9s a Baz\u00e1r egy r\u00e9sz\u00e9nek bont\u00e1sa is szerepelt, \u00e1m ez nem val\u00f3sult meg. \\n 1961-ben a legend\u00e1ss\u00e1 v\u00e1lt Budai Ifj\u00fas\u00e1gi parkot alak\u00edtott\u00e1k ki a V\u00e1rkert Baz\u00e1r teraszain, amely 1981- es bez\u00e1r\u00e1s\u00e1ig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Az Ifj\u00fas\u00e1gi park nem tervezett haszn\u00e1latnak tette ki, amelyre nem volt alkalmas az \u00e9p\u00fcletegy\u00fcttes. A V\u00e1rkert Baz\u00e1r \u00e1llapota a 80-as \u00e9vekt\u0151l fogva folyamatosan romlott, mely az \u00e9p\u00fclet teljes lez\u00e1r\u00e1s\u00e1hoz vezetett. A V\u00e1rkert Baz\u00e1r fel\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1ra, hasznos\u00edt\u00e1s\u00e1ra ezut\u00e1n sz\u00e1mos terv k\u00e9sz\u00fclt, de elhat\u00e1roz\u00e1sra csak 2011-ben jutottak. A k\u00f6zbeszerz\u00e9s \u00e9s tervez\u00e9s ut\u00e1n a kivitelez\u00e9s 2013 nyar\u00e1n indult el. \u00e1prilis 3.-\u00e1n ker\u00fclt sor az \u00e1tad\u00e1sra, ami nagy n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gnek \u00f6rvendett. K\u00f6zel \u00f6tvenezren tekintett\u00e9k meg. \u00c1prilis 7.-\u00e9n ism\u00e9t bez\u00e1rt a baz\u00e1r \u00e9s elkezd\u0151d\u00f6tt a m\u00e1sodik \u00fcteme a fejleszt\u00e9snek. Elk\u00e9sz\u00fclt a 300 f\u00e9r\u0151helyes m\u00e9lygar\u00e1zs \u00e9s a multifunkci\u00f3s rendezv\u00e9nyk\u00f6zpont, valamint a renesz\u00e1nsz kert. 2014. augusztus 29.\u00e9n nyitotta meg \u00fajra kapuit a v\u00e1rkert. A fel\u00faj\u00edt\u00e1sokon mozg\u00f3l\u00e9pcs\u0151t is \\n \u00e9p\u00edtettek be. A r\u00e9gebbi rekonstrukci\u00f3s megl\u00e9v\u0151 r\u00e9szek korh\u0171en lettek vissza\u00e9p\u00edtve illetve fel\u00faj\u00edtva. Az \u00fajabb kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9seket corten ac\u00e9lb\u0151l k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k,ez\u00e1ltal j\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl. \\n --\\n FORR\u00c1SOK: \\n http:\/\/ybl.bparchiv.hu\/temak\/varkerti-egyuttes-lakohazak-bazar-kioszk \\n http:\/\/index.hu\/urbanista\/2014\/08\/29\/tudjatok_mi_a_legmenobb_az_uj_varkert_bazarban_nem_a_ muemleki_resz_hanem_ami_mogotte_van\/ \\n http:\/\/urbface.com\/budapest\/varkert-bazar \\n http:\/\/www.varfejlesztes.hu\/latnivalok\/a-varkert-bazar-tortenete \\n http:\/\/epiteszforum.hu\/files\/VK_muszaki_leiras.pdf&quot;}\" data-sheets-userformat=\"{&quot;2&quot;:8403905,&quot;3&quot;:{&quot;1&quot;:0},&quot;9&quot;:0,&quot;10&quot;:2,&quot;11&quot;:0,&quot;12&quot;:0,&quot;14&quot;:[null,2,65535],&quot;15&quot;:&quot;Arial&quot;,&quot;16&quot;:10,&quot;26&quot;:400}\">A V\u00e1rkert Baz\u00e1r egyszerre k\u00e9pvisel t\u00f6rt\u00e9nelmi, kultur\u00e1lis \u00e9s term\u00e9szeti \u00e9lm\u00e9nyt. 1996 \u00f3ta a vil\u00e1g sz\u00e1z legvesz\u00e9lyeztetettebb m\u0171eml\u00e9k\u00e9nek egyike illetve a vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9g r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezi. <\/span><\/p>\n<p><span data-sheets-value=\"{&quot;1&quot;:2,&quot;2&quot;:&quot;A V\u00e1rkert Baz\u00e1r egyszerre k\u00e9pvisel t\u00f6rt\u00e9nelmi, kultur\u00e1lis \u00e9s term\u00e9szeti \u00e9lm\u00e9nyt. 1996 \u00f3ta a vil\u00e1g sz\u00e1z legvesz\u00e9lyeztetettebb m\u0171eml\u00e9k\u00e9nek egyike illetve a vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9g r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezi. \\n A budai V\u00e1rhegy d\u00e9lkeleti ter\u00fclete a kezdetekt\u0151l fogva a Kir\u00e1lyi v\u00e1r er\u0151drendszer\u00e9nek fontos r\u00e9sz\u00e9t alkotta. Feltehet\u0151en a XV. sz\u00e1zadban, Zsigmond- korban \u00e9p\u00fcltek az egykor a Dun\u00e1ig kifut\u00f3 kortinafalak, \u00e9s az azokat \u00f6sszek\u00f6t\u0151 z\u00e1r\u00f3falak, amelyek legink\u00e1bb meghat\u00e1roz\u00f3 elemei voltak a v\u00e1rkertnek. A kortinafalak k\u00f6z\u00f6tti v\u00e9dett udvaron feltehet\u0151en ist\u00e1ll\u00f3k \u00e9s rakt\u00e1rak hossz\u00fak\u00e1s \u00e9p\u00fcletei t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k meg az udvart, a foly\u00f3 partszakasz\u00e1t pedig er\u0151d\u00edt\u00e9sek. A v\u00e1rb\u00f3l a d\u00e9li kortinafalon lehetett feljutni, valamint az alatta lev\u0151 v\u00edzelvezet\u0151 folyos\u00f3ban. \\n D\u00e9li Kortinafal v\u00e9g\u00e9n\u00e9l a hatalmas V\u00edzi-rondella (Ali pasa b\u00e1sty\u00e1ja) a t\u00f6r\u00f6k korban a v\u00edzsz\u00e1ll\u00edt\u00e1s biztos\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00e9p\u00fclt fel a parton, amely a Szapolyai-korban (1530 k\u00f6r\u00fcl) ki\u00e9p\u00edtett V\u00edzhord\u00f3 folyos\u00f3hoz \u00e9s kazamata-rendszerhez csatlakozott. Buda visszafoglal\u00e1sa ut\u00e1n, a 18. sz\u00e1zad folyam\u00e1n a V\u00e1r fokozatosan elvesztette hadi jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t, falakkal k\u00f6r\u00fclvett ter\u00fcletek kezdtek megny\u00edlni, a v\u00e1rfalak a kialakul\u00f3 v\u00e1rkertek t\u00e1mfalaiv\u00e1 v\u00e1ltak. A kortinafalak k\u00f6z\u00f6tti udvarban ekkor \u00f6nt\u0151h\u00e1zak (\u00e1gy\u00fa\u00f6nt\u0151) helyezkedtek el. A parti \u00fat sz\u00e9les\u00edt\u00e9se miatt 1780 k\u00f6r\u00fcl lebontott\u00e1k a V\u00edzi-rondell\u00e1t, az egykori z\u00e1r\u00f3falak el\u0151tti keskeny s\u00e1vban pedig kisebb lak\u00f3h\u00e1zak jelentek meg. \\n A XIX. sz\u00e1zadban a palota fontoss\u00e1g\u00e1nak n\u00f6veked\u00e9se sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 tette a Duna-part ezen szakasz\u00e1nak rendez\u00e9s\u00e9t. A kereskedelmi funkci\u00f3t bet\u00f6lt\u0151 V\u00e1rkert baz\u00e1r terv\u00e9t Reittner Ferenc 1874-ben v\u00e1zolta fel. Podmaniczky Frigyes (F\u0151v\u00e1rosi K\u00f6zmunk\u00e1k Tan\u00e1cs\u00e1nak aleln\u00f6ke) ezt a kiemelked\u0151 \u00e9p\u00edtkez\u00e9st a korszak legjelent\u0151sebb \u00e9p\u00edt\u00e9sz\u00e9nek sz\u00e1nta, Ybl Mikl\u00f3snak. A V\u00e1rkert rakparton 11 lak\u00f3\u00e9p\u00fclet \u00e9s egy mag\u00e1nkert \u00e1llt itt, amit lebontottak. \\n Ybl Mikl\u00f3s tervei alapj\u00e1n 1875-1880 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt fel a V\u00e1rkert Baz\u00e1r neorenesz\u00e1nsz kert\u00e9p\u00edt\u00e9szeti egy\u00fcttese (lak\u00f3h\u00e1zak, baz\u00e1rsor), amely m\u00e9lt\u00f3 keretet adott a V\u00e1rhegy v\u00e9g\u00e9nek \u00e9s az angolparkk\u00e1 alak\u00edtott kerteknek. Terv\u00e9nek Reittner Ferenc f\u00e9le pap\u00edrra vetett \u00f6tlete alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt. Ekkor m\u00e1r v\u00e9d\u0151 funkci\u00f3 szerepe cs\u00f6kkent \u00e9s els\u0151dleges c\u00e9l a v\u00e1rba gyalogos feljut\u00e1s volt. El\u0151t\u00e9rbe ker\u00fclt a kertekben val\u00f3 gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6d\u00e9s a palot\u00e1ba felvezet\u0151 \u00faton. 1868-1870 k\u00f6z\u00f6tt meg\u00e9p\u00fclt a Budav\u00e1ri Sikl\u00f3, ami szint\u00e9n a palot\u00e1ba jut\u00e1st seg\u00edtette el\u0151. \\n \u00c9p\u00fcletelemz\u00e9s: Hat\u00e1rol\u00f3 utc\u00e1k: Ybl Mikl\u00f3s t\u00e9r 9-11. ,\u00d6nt\u0151h\u00e1z utca 11.; S\u00e1ndor M\u00f3ric l\u00e9pcs\u0151 1. \\n Ybl Mikl\u00f3s figyelembe vette Reittner ferenc terveit, valamint a megl\u00e9v\u0151 k\u00f6z\u00e9pkori \u00e9p\u00fcletr\u00e9szeket ( kortinafalak, a v\u00edzhord\u00f3 l\u00e9pcs\u0151k, v\u00e1rfalak)\u00e9s ezek k\u00f6r\u00e9 alak\u00edtotta ki neorenesz\u00e1nsz st\u00edlusban a palot\u00e1ba t\u00f6rt\u00e9n\u0151 feljut\u00e1s \u00fatvonalait. D\u00e9li v\u00e9g\u00e9t a S\u00e1ndor M\u00f3ric s\u00e9t\u00e1nnyal \u00e9s palota\u00e9p\u00fclettel z\u00e1rta, melyek b\u00e9rlak\u00e1sokk\u00e9nt funkcion\u00e1ltak. \u00c9szaki v\u00e9g\u00e9t a kir\u00e1lyi test\u0151rs\u00e9gnek fel\u00e9p\u00edtett palot\u00e1val hat\u00e1rolta valamint a kortina fallal. Ezek sorosan \u00e9p\u00fcltek be az utcavonalba. St\u00edlusuk alapj\u00e1n a k\u00f6zrefogott egys\u00e9g r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezik. \\n D\u00e9li palota (Ma F \u00e9s E palota) h\u00e1romemeletes, 5+5 tengelyes, az els\u0151 emelet f\u00f6l\u00f6tt \u00f6vp\u00e1rk\u00e1nnyal, a jobb oldali r\u00e9sz f\u00f6l\u00f6tt balusztr\u00e1dos attik\u00e1val z\u00e1rva. Az els\u0151 \u00e9s harmadik emeletek mezzanin (f\u00e9lemelet) szintk\u00e9nt jelentkeznek a homlokzaton. Az \u00c9-i \u00e9p\u00fclet (volt test\u0151ri palota) k\u00e9t szintes. Szint\u00e9n \u00f6vp\u00e1rk\u00e1nyos \u00e9s az els\u0151 emelet itt is mezzanin szintk\u00e9nt jelentkezik a homlokzaton. Az \u00e9p\u00fcletek k\u00f6z\u00e9ptengelyeiben ny\u00edlnak a kapuk (a D-i \u00e9p\u00fcleten kett\u0151). \\n A palota\u00e9p\u00fcletek mellett k\u00f6zvetlen\u00fcl baz\u00e1rsorok \u00e9p\u00fclet\u00e9vel folytat\u00f3dik (d\u00e9li \u00e9s \u00e9szaki). Eredetileg kereskedelmi funkci\u00f3t t\u00f6lt\u00f6tt be, \u00e1rk\u00e1dsorai egykor \u00fczletekkel voltak tele. 1883-t\u00f3l 1888-ig az \u00e9szaki sz\u00e1rny\u00e1ban m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a Budai n\u0151ipari tanm\u0171hely, 1890-t\u0151l 1895-ig pedig a T\u00f6rt\u00e9neti Arck\u00e9pcsarnok volt itt l\u00e1that\u00f3. Az 1890\/91-es tan\u00e9vt\u0151l 1918-ig n\u0151i fest\u0151iskola kapott helyet az \u00e9p\u00fcletben. 1884-ben Str\u00f3bl Alajos volt az els\u0151 szobr\u00e1sz, aki a baz\u00e1r \u00e1rk\u00e1dsor\u00e1n saj\u00e1t m\u0171termet tudhatott a mag\u00e1\u00e9nak. Szobr\u00e1szgener\u00e1ci\u00f3k dolgoztak itt, s sz\u00e1mos k\u00f6zt\u00e9ri szobor itt sz\u00fcletett. A hangs\u00falyos rizalitokkal tagolt, sokszor er\u0151s attik\u00e1val kiemelt homlokzat, a pill\u00e9r-\u00edvezet, oszlop-gerend\u00e1zat p\u00e1ros\u00edt\u00e1s, a ny\u00edl\u00e1sokn\u00e1l az \u00fan. Palladio-mot\u00edvum jellemzi. A t\u00edz-t\u00edz tengelyes \u00e1rk\u00e1dsor tengelyei k\u00f6z\u00f6tt d\u00f3r pilaszterek, f\u0151p\u00e1rk\u00e1nya balusztr\u00e1dos attikafallal lez\u00e1rt, terrakotta v\u00e1z\u00e1kkal volt d\u00edsz\u00edtve. \\n A baz\u00e1rsorok z\u00e1r\u00e1sak\u00e9ppen a d\u00e9li oldalon F\u00fclke pavilon, m\u00e9g \u00e9szaki oldalon L\u00e9pcs\u0151 pavilon z\u00e1r. A baz\u00e1rsor, golyv\u00e1s p\u00e1rk\u00e1nyzata \u00e9s pilaszterei ellen\u00e9re is feltehet\u0151en a Colosseumr\u00f3l nyerte mint\u00e1j\u00e1t. Diadal\u00edvhez hasonl\u00f3ak a pavilonok, b\u00e1r itt a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 ny\u00edl\u00e1st nem k\u00eds\u00e9rik kisebbek a sz\u00e9leken, de az elrendez\u00e9s ugyanaz: szabadon \u00e1ll\u00f3 oszlopokkal nem egyenl\u0151 ar\u00e1nyban ritmiz\u00e1lt f\u00e9lk\u00f6r\u00edves ny\u00edl\u00e1ssal \u00e1tt\u00f6rt falfel\u00fcletet golyv\u00e1zott p\u00e1rk\u00e1ny z\u00e1r le. A k\u00f6z\u00e9pr\u00e9szt k\u00e9t oldalr\u00f3l k\u00f6zrefog\u00f3 pavilonok h\u00e1romtengelyesek, k\u00f6z\u00e9pr\u00e9sz\u00fck emeletes, nagym\u00e9ret\u0171 f\u00fclkeszer\u0171 ny\u00edl\u00e1ssal. A fels\u0151 emeleten k\u0151balusztr\u00e1dos erk\u00e9ly van, a f\u00f6ldszintj\u00e9n timpanonos kapu. A f\u00fclke dongaboltozat\u00e1n sz\u00ednes m\u00e1zas, kazett\u00e1s majolika bor\u00edt\u00e1s. A homlokzat f\u00f6ldszintje kv\u00e1derezett, az emeletet sgraffito bor\u00edtotta. \\n A k\u00e9t pavilon k\u00f6z\u00f6tt h\u00faz\u00f3dik a Gloriette, illetve a r\u00e1mp\u00e1k, amik szerpentinszer\u0171en emelked\u0151, k\u0151balusztr\u00e1dos, k\u0151oszlopos pergol\u00e1val felvezetnek a z\u00f6ld kertbe. A Gloriett\u00e9be vezet\u0151 l\u00e9pcs\u0151 als\u00f3 ind\u00edt\u00e1s\u00e1n\u00e1l egy-egy k\u0151 oroszl\u00e1nszobor (Feszler Le\u00f3 munk\u00e1ja) d\u00edsz\u00edti. \\n Megval\u00f3sul\u00e1s ut\u00e1ni id\u0151szak: \\n A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n az er\u0151drendszer min\u00e9l teljesebb rekonstrukci\u00f3ja \u00e9rdek\u00e9ben elbontott\u00e1k a kortinafalak k\u00f6rnyezet\u00e9ben \u00e1ll\u00f3, \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9st biztos\u00edt\u00f3 l\u00e9pcs\u0151tornyokat \u00e9s pavilonokat, megsz\u00fcntetve ezzel a k\u00f6zleked\u00e9si \u00fatvonalakat. A V\u00e1rkert Baz\u00e1r egy\u00fcttes\u00e9t 1957-1961 k\u00f6z\u00f6tt \u00e1ll\u00edtott\u00e1k helyre Borsos L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Kacziba Ferenc tervei szerint, amelynek sor\u00e1n lebontott\u00e1k az \u00c9szaki Pavilon h\u00e1ts\u00f3 r\u00e9sz\u00e9t \u00e9s \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k a Dunai z\u00e1r\u00f3fal \u00fcl\u0151f\u00fclk\u00e9s szakasz\u00e1t. A kor\u00e1bbi tervekben m\u00e9g a V\u00edzi- rondella rekonstrukci\u00f3ja \u00e9s a Baz\u00e1r egy r\u00e9sz\u00e9nek bont\u00e1sa is szerepelt, \u00e1m ez nem val\u00f3sult meg. \\n 1961-ben a legend\u00e1ss\u00e1 v\u00e1lt Budai Ifj\u00fas\u00e1gi parkot alak\u00edtott\u00e1k ki a V\u00e1rkert Baz\u00e1r teraszain, amely 1981- es bez\u00e1r\u00e1s\u00e1ig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Az Ifj\u00fas\u00e1gi park nem tervezett haszn\u00e1latnak tette ki, amelyre nem volt alkalmas az \u00e9p\u00fcletegy\u00fcttes. A V\u00e1rkert Baz\u00e1r \u00e1llapota a 80-as \u00e9vekt\u0151l fogva folyamatosan romlott, mely az \u00e9p\u00fclet teljes lez\u00e1r\u00e1s\u00e1hoz vezetett. A V\u00e1rkert Baz\u00e1r fel\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1ra, hasznos\u00edt\u00e1s\u00e1ra ezut\u00e1n sz\u00e1mos terv k\u00e9sz\u00fclt, de elhat\u00e1roz\u00e1sra csak 2011-ben jutottak. A k\u00f6zbeszerz\u00e9s \u00e9s tervez\u00e9s ut\u00e1n a kivitelez\u00e9s 2013 nyar\u00e1n indult el. \u00e1prilis 3.-\u00e1n ker\u00fclt sor az \u00e1tad\u00e1sra, ami nagy n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gnek \u00f6rvendett. K\u00f6zel \u00f6tvenezren tekintett\u00e9k meg. \u00c1prilis 7.-\u00e9n ism\u00e9t bez\u00e1rt a baz\u00e1r \u00e9s elkezd\u0151d\u00f6tt a m\u00e1sodik \u00fcteme a fejleszt\u00e9snek. Elk\u00e9sz\u00fclt a 300 f\u00e9r\u0151helyes m\u00e9lygar\u00e1zs \u00e9s a multifunkci\u00f3s rendezv\u00e9nyk\u00f6zpont, valamint a renesz\u00e1nsz kert. 2014. augusztus 29.\u00e9n nyitotta meg \u00fajra kapuit a v\u00e1rkert. A fel\u00faj\u00edt\u00e1sokon mozg\u00f3l\u00e9pcs\u0151t is \\n \u00e9p\u00edtettek be. A r\u00e9gebbi rekonstrukci\u00f3s megl\u00e9v\u0151 r\u00e9szek korh\u0171en lettek vissza\u00e9p\u00edtve illetve fel\u00faj\u00edtva. Az \u00fajabb kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9seket corten ac\u00e9lb\u0151l k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k,ez\u00e1ltal j\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl. \\n --\\n FORR\u00c1SOK: \\n http:\/\/ybl.bparchiv.hu\/temak\/varkerti-egyuttes-lakohazak-bazar-kioszk \\n http:\/\/index.hu\/urbanista\/2014\/08\/29\/tudjatok_mi_a_legmenobb_az_uj_varkert_bazarban_nem_a_ muemleki_resz_hanem_ami_mogotte_van\/ \\n http:\/\/urbface.com\/budapest\/varkert-bazar \\n http:\/\/www.varfejlesztes.hu\/latnivalok\/a-varkert-bazar-tortenete \\n http:\/\/epiteszforum.hu\/files\/VK_muszaki_leiras.pdf&quot;}\" data-sheets-userformat=\"{&quot;2&quot;:8403905,&quot;3&quot;:{&quot;1&quot;:0},&quot;9&quot;:0,&quot;10&quot;:2,&quot;11&quot;:0,&quot;12&quot;:0,&quot;14&quot;:[null,2,65535],&quot;15&quot;:&quot;Arial&quot;,&quot;16&quot;:10,&quot;26&quot;:400}\">A budai V\u00e1rhegy d\u00e9lkeleti ter\u00fclete a kezdetekt\u0151l fogva a Kir\u00e1lyi v\u00e1r er\u0151drendszer\u00e9nek fontos r\u00e9sz\u00e9t alkotta. Feltehet\u0151en a XV. sz\u00e1zadban, Zsigmond- korban \u00e9p\u00fcltek az egykor a Dun\u00e1ig kifut\u00f3 kortinafalak, \u00e9s az azokat \u00f6sszek\u00f6t\u0151 z\u00e1r\u00f3falak, amelyek legink\u00e1bb meghat\u00e1roz\u00f3 elemei voltak a v\u00e1rkertnek. A kortinafalak k\u00f6z\u00f6tti v\u00e9dett udvaron feltehet\u0151en ist\u00e1ll\u00f3k \u00e9s rakt\u00e1rak hossz\u00fak\u00e1s \u00e9p\u00fcletei t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k meg az udvart, a foly\u00f3 partszakasz\u00e1t pedig er\u0151d\u00edt\u00e9sek. A v\u00e1rb\u00f3l a d\u00e9li kortinafalon lehetett feljutni, valamint az alatta lev\u0151 v\u00edzelvezet\u0151 folyos\u00f3ban. <\/span><\/p>\n<p><span data-sheets-value=\"{&quot;1&quot;:2,&quot;2&quot;:&quot;A V\u00e1rkert Baz\u00e1r egyszerre k\u00e9pvisel t\u00f6rt\u00e9nelmi, kultur\u00e1lis \u00e9s term\u00e9szeti \u00e9lm\u00e9nyt. 1996 \u00f3ta a vil\u00e1g sz\u00e1z legvesz\u00e9lyeztetettebb m\u0171eml\u00e9k\u00e9nek egyike illetve a vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9g r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezi. \\n A budai V\u00e1rhegy d\u00e9lkeleti ter\u00fclete a kezdetekt\u0151l fogva a Kir\u00e1lyi v\u00e1r er\u0151drendszer\u00e9nek fontos r\u00e9sz\u00e9t alkotta. Feltehet\u0151en a XV. sz\u00e1zadban, Zsigmond- korban \u00e9p\u00fcltek az egykor a Dun\u00e1ig kifut\u00f3 kortinafalak, \u00e9s az azokat \u00f6sszek\u00f6t\u0151 z\u00e1r\u00f3falak, amelyek legink\u00e1bb meghat\u00e1roz\u00f3 elemei voltak a v\u00e1rkertnek. A kortinafalak k\u00f6z\u00f6tti v\u00e9dett udvaron feltehet\u0151en ist\u00e1ll\u00f3k \u00e9s rakt\u00e1rak hossz\u00fak\u00e1s \u00e9p\u00fcletei t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k meg az udvart, a foly\u00f3 partszakasz\u00e1t pedig er\u0151d\u00edt\u00e9sek. A v\u00e1rb\u00f3l a d\u00e9li kortinafalon lehetett feljutni, valamint az alatta lev\u0151 v\u00edzelvezet\u0151 folyos\u00f3ban. \\n D\u00e9li Kortinafal v\u00e9g\u00e9n\u00e9l a hatalmas V\u00edzi-rondella (Ali pasa b\u00e1sty\u00e1ja) a t\u00f6r\u00f6k korban a v\u00edzsz\u00e1ll\u00edt\u00e1s biztos\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00e9p\u00fclt fel a parton, amely a Szapolyai-korban (1530 k\u00f6r\u00fcl) ki\u00e9p\u00edtett V\u00edzhord\u00f3 folyos\u00f3hoz \u00e9s kazamata-rendszerhez csatlakozott. Buda visszafoglal\u00e1sa ut\u00e1n, a 18. sz\u00e1zad folyam\u00e1n a V\u00e1r fokozatosan elvesztette hadi jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t, falakkal k\u00f6r\u00fclvett ter\u00fcletek kezdtek megny\u00edlni, a v\u00e1rfalak a kialakul\u00f3 v\u00e1rkertek t\u00e1mfalaiv\u00e1 v\u00e1ltak. A kortinafalak k\u00f6z\u00f6tti udvarban ekkor \u00f6nt\u0151h\u00e1zak (\u00e1gy\u00fa\u00f6nt\u0151) helyezkedtek el. A parti \u00fat sz\u00e9les\u00edt\u00e9se miatt 1780 k\u00f6r\u00fcl lebontott\u00e1k a V\u00edzi-rondell\u00e1t, az egykori z\u00e1r\u00f3falak el\u0151tti keskeny s\u00e1vban pedig kisebb lak\u00f3h\u00e1zak jelentek meg. \\n A XIX. sz\u00e1zadban a palota fontoss\u00e1g\u00e1nak n\u00f6veked\u00e9se sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 tette a Duna-part ezen szakasz\u00e1nak rendez\u00e9s\u00e9t. A kereskedelmi funkci\u00f3t bet\u00f6lt\u0151 V\u00e1rkert baz\u00e1r terv\u00e9t Reittner Ferenc 1874-ben v\u00e1zolta fel. Podmaniczky Frigyes (F\u0151v\u00e1rosi K\u00f6zmunk\u00e1k Tan\u00e1cs\u00e1nak aleln\u00f6ke) ezt a kiemelked\u0151 \u00e9p\u00edtkez\u00e9st a korszak legjelent\u0151sebb \u00e9p\u00edt\u00e9sz\u00e9nek sz\u00e1nta, Ybl Mikl\u00f3snak. A V\u00e1rkert rakparton 11 lak\u00f3\u00e9p\u00fclet \u00e9s egy mag\u00e1nkert \u00e1llt itt, amit lebontottak. \\n Ybl Mikl\u00f3s tervei alapj\u00e1n 1875-1880 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt fel a V\u00e1rkert Baz\u00e1r neorenesz\u00e1nsz kert\u00e9p\u00edt\u00e9szeti egy\u00fcttese (lak\u00f3h\u00e1zak, baz\u00e1rsor), amely m\u00e9lt\u00f3 keretet adott a V\u00e1rhegy v\u00e9g\u00e9nek \u00e9s az angolparkk\u00e1 alak\u00edtott kerteknek. Terv\u00e9nek Reittner Ferenc f\u00e9le pap\u00edrra vetett \u00f6tlete alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt. Ekkor m\u00e1r v\u00e9d\u0151 funkci\u00f3 szerepe cs\u00f6kkent \u00e9s els\u0151dleges c\u00e9l a v\u00e1rba gyalogos feljut\u00e1s volt. El\u0151t\u00e9rbe ker\u00fclt a kertekben val\u00f3 gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6d\u00e9s a palot\u00e1ba felvezet\u0151 \u00faton. 1868-1870 k\u00f6z\u00f6tt meg\u00e9p\u00fclt a Budav\u00e1ri Sikl\u00f3, ami szint\u00e9n a palot\u00e1ba jut\u00e1st seg\u00edtette el\u0151. \\n \u00c9p\u00fcletelemz\u00e9s: Hat\u00e1rol\u00f3 utc\u00e1k: Ybl Mikl\u00f3s t\u00e9r 9-11. ,\u00d6nt\u0151h\u00e1z utca 11.; S\u00e1ndor M\u00f3ric l\u00e9pcs\u0151 1. \\n Ybl Mikl\u00f3s figyelembe vette Reittner ferenc terveit, valamint a megl\u00e9v\u0151 k\u00f6z\u00e9pkori \u00e9p\u00fcletr\u00e9szeket ( kortinafalak, a v\u00edzhord\u00f3 l\u00e9pcs\u0151k, v\u00e1rfalak)\u00e9s ezek k\u00f6r\u00e9 alak\u00edtotta ki neorenesz\u00e1nsz st\u00edlusban a palot\u00e1ba t\u00f6rt\u00e9n\u0151 feljut\u00e1s \u00fatvonalait. D\u00e9li v\u00e9g\u00e9t a S\u00e1ndor M\u00f3ric s\u00e9t\u00e1nnyal \u00e9s palota\u00e9p\u00fclettel z\u00e1rta, melyek b\u00e9rlak\u00e1sokk\u00e9nt funkcion\u00e1ltak. \u00c9szaki v\u00e9g\u00e9t a kir\u00e1lyi test\u0151rs\u00e9gnek fel\u00e9p\u00edtett palot\u00e1val hat\u00e1rolta valamint a kortina fallal. Ezek sorosan \u00e9p\u00fcltek be az utcavonalba. St\u00edlusuk alapj\u00e1n a k\u00f6zrefogott egys\u00e9g r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezik. \\n D\u00e9li palota (Ma F \u00e9s E palota) h\u00e1romemeletes, 5+5 tengelyes, az els\u0151 emelet f\u00f6l\u00f6tt \u00f6vp\u00e1rk\u00e1nnyal, a jobb oldali r\u00e9sz f\u00f6l\u00f6tt balusztr\u00e1dos attik\u00e1val z\u00e1rva. Az els\u0151 \u00e9s harmadik emeletek mezzanin (f\u00e9lemelet) szintk\u00e9nt jelentkeznek a homlokzaton. Az \u00c9-i \u00e9p\u00fclet (volt test\u0151ri palota) k\u00e9t szintes. Szint\u00e9n \u00f6vp\u00e1rk\u00e1nyos \u00e9s az els\u0151 emelet itt is mezzanin szintk\u00e9nt jelentkezik a homlokzaton. Az \u00e9p\u00fcletek k\u00f6z\u00e9ptengelyeiben ny\u00edlnak a kapuk (a D-i \u00e9p\u00fcleten kett\u0151). \\n A palota\u00e9p\u00fcletek mellett k\u00f6zvetlen\u00fcl baz\u00e1rsorok \u00e9p\u00fclet\u00e9vel folytat\u00f3dik (d\u00e9li \u00e9s \u00e9szaki). Eredetileg kereskedelmi funkci\u00f3t t\u00f6lt\u00f6tt be, \u00e1rk\u00e1dsorai egykor \u00fczletekkel voltak tele. 1883-t\u00f3l 1888-ig az \u00e9szaki sz\u00e1rny\u00e1ban m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a Budai n\u0151ipari tanm\u0171hely, 1890-t\u0151l 1895-ig pedig a T\u00f6rt\u00e9neti Arck\u00e9pcsarnok volt itt l\u00e1that\u00f3. Az 1890\/91-es tan\u00e9vt\u0151l 1918-ig n\u0151i fest\u0151iskola kapott helyet az \u00e9p\u00fcletben. 1884-ben Str\u00f3bl Alajos volt az els\u0151 szobr\u00e1sz, aki a baz\u00e1r \u00e1rk\u00e1dsor\u00e1n saj\u00e1t m\u0171termet tudhatott a mag\u00e1\u00e9nak. Szobr\u00e1szgener\u00e1ci\u00f3k dolgoztak itt, s sz\u00e1mos k\u00f6zt\u00e9ri szobor itt sz\u00fcletett. A hangs\u00falyos rizalitokkal tagolt, sokszor er\u0151s attik\u00e1val kiemelt homlokzat, a pill\u00e9r-\u00edvezet, oszlop-gerend\u00e1zat p\u00e1ros\u00edt\u00e1s, a ny\u00edl\u00e1sokn\u00e1l az \u00fan. Palladio-mot\u00edvum jellemzi. A t\u00edz-t\u00edz tengelyes \u00e1rk\u00e1dsor tengelyei k\u00f6z\u00f6tt d\u00f3r pilaszterek, f\u0151p\u00e1rk\u00e1nya balusztr\u00e1dos attikafallal lez\u00e1rt, terrakotta v\u00e1z\u00e1kkal volt d\u00edsz\u00edtve. \\n A baz\u00e1rsorok z\u00e1r\u00e1sak\u00e9ppen a d\u00e9li oldalon F\u00fclke pavilon, m\u00e9g \u00e9szaki oldalon L\u00e9pcs\u0151 pavilon z\u00e1r. A baz\u00e1rsor, golyv\u00e1s p\u00e1rk\u00e1nyzata \u00e9s pilaszterei ellen\u00e9re is feltehet\u0151en a Colosseumr\u00f3l nyerte mint\u00e1j\u00e1t. Diadal\u00edvhez hasonl\u00f3ak a pavilonok, b\u00e1r itt a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 ny\u00edl\u00e1st nem k\u00eds\u00e9rik kisebbek a sz\u00e9leken, de az elrendez\u00e9s ugyanaz: szabadon \u00e1ll\u00f3 oszlopokkal nem egyenl\u0151 ar\u00e1nyban ritmiz\u00e1lt f\u00e9lk\u00f6r\u00edves ny\u00edl\u00e1ssal \u00e1tt\u00f6rt falfel\u00fcletet golyv\u00e1zott p\u00e1rk\u00e1ny z\u00e1r le. A k\u00f6z\u00e9pr\u00e9szt k\u00e9t oldalr\u00f3l k\u00f6zrefog\u00f3 pavilonok h\u00e1romtengelyesek, k\u00f6z\u00e9pr\u00e9sz\u00fck emeletes, nagym\u00e9ret\u0171 f\u00fclkeszer\u0171 ny\u00edl\u00e1ssal. A fels\u0151 emeleten k\u0151balusztr\u00e1dos erk\u00e9ly van, a f\u00f6ldszintj\u00e9n timpanonos kapu. A f\u00fclke dongaboltozat\u00e1n sz\u00ednes m\u00e1zas, kazett\u00e1s majolika bor\u00edt\u00e1s. A homlokzat f\u00f6ldszintje kv\u00e1derezett, az emeletet sgraffito bor\u00edtotta. \\n A k\u00e9t pavilon k\u00f6z\u00f6tt h\u00faz\u00f3dik a Gloriette, illetve a r\u00e1mp\u00e1k, amik szerpentinszer\u0171en emelked\u0151, k\u0151balusztr\u00e1dos, k\u0151oszlopos pergol\u00e1val felvezetnek a z\u00f6ld kertbe. A Gloriett\u00e9be vezet\u0151 l\u00e9pcs\u0151 als\u00f3 ind\u00edt\u00e1s\u00e1n\u00e1l egy-egy k\u0151 oroszl\u00e1nszobor (Feszler Le\u00f3 munk\u00e1ja) d\u00edsz\u00edti. \\n Megval\u00f3sul\u00e1s ut\u00e1ni id\u0151szak: \\n A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n az er\u0151drendszer min\u00e9l teljesebb rekonstrukci\u00f3ja \u00e9rdek\u00e9ben elbontott\u00e1k a kortinafalak k\u00f6rnyezet\u00e9ben \u00e1ll\u00f3, \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9st biztos\u00edt\u00f3 l\u00e9pcs\u0151tornyokat \u00e9s pavilonokat, megsz\u00fcntetve ezzel a k\u00f6zleked\u00e9si \u00fatvonalakat. A V\u00e1rkert Baz\u00e1r egy\u00fcttes\u00e9t 1957-1961 k\u00f6z\u00f6tt \u00e1ll\u00edtott\u00e1k helyre Borsos L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Kacziba Ferenc tervei szerint, amelynek sor\u00e1n lebontott\u00e1k az \u00c9szaki Pavilon h\u00e1ts\u00f3 r\u00e9sz\u00e9t \u00e9s \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k a Dunai z\u00e1r\u00f3fal \u00fcl\u0151f\u00fclk\u00e9s szakasz\u00e1t. A kor\u00e1bbi tervekben m\u00e9g a V\u00edzi- rondella rekonstrukci\u00f3ja \u00e9s a Baz\u00e1r egy r\u00e9sz\u00e9nek bont\u00e1sa is szerepelt, \u00e1m ez nem val\u00f3sult meg. \\n 1961-ben a legend\u00e1ss\u00e1 v\u00e1lt Budai Ifj\u00fas\u00e1gi parkot alak\u00edtott\u00e1k ki a V\u00e1rkert Baz\u00e1r teraszain, amely 1981- es bez\u00e1r\u00e1s\u00e1ig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Az Ifj\u00fas\u00e1gi park nem tervezett haszn\u00e1latnak tette ki, amelyre nem volt alkalmas az \u00e9p\u00fcletegy\u00fcttes. A V\u00e1rkert Baz\u00e1r \u00e1llapota a 80-as \u00e9vekt\u0151l fogva folyamatosan romlott, mely az \u00e9p\u00fclet teljes lez\u00e1r\u00e1s\u00e1hoz vezetett. A V\u00e1rkert Baz\u00e1r fel\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1ra, hasznos\u00edt\u00e1s\u00e1ra ezut\u00e1n sz\u00e1mos terv k\u00e9sz\u00fclt, de elhat\u00e1roz\u00e1sra csak 2011-ben jutottak. A k\u00f6zbeszerz\u00e9s \u00e9s tervez\u00e9s ut\u00e1n a kivitelez\u00e9s 2013 nyar\u00e1n indult el. \u00e1prilis 3.-\u00e1n ker\u00fclt sor az \u00e1tad\u00e1sra, ami nagy n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gnek \u00f6rvendett. K\u00f6zel \u00f6tvenezren tekintett\u00e9k meg. \u00c1prilis 7.-\u00e9n ism\u00e9t bez\u00e1rt a baz\u00e1r \u00e9s elkezd\u0151d\u00f6tt a m\u00e1sodik \u00fcteme a fejleszt\u00e9snek. Elk\u00e9sz\u00fclt a 300 f\u00e9r\u0151helyes m\u00e9lygar\u00e1zs \u00e9s a multifunkci\u00f3s rendezv\u00e9nyk\u00f6zpont, valamint a renesz\u00e1nsz kert. 2014. augusztus 29.\u00e9n nyitotta meg \u00fajra kapuit a v\u00e1rkert. A fel\u00faj\u00edt\u00e1sokon mozg\u00f3l\u00e9pcs\u0151t is \\n \u00e9p\u00edtettek be. A r\u00e9gebbi rekonstrukci\u00f3s megl\u00e9v\u0151 r\u00e9szek korh\u0171en lettek vissza\u00e9p\u00edtve illetve fel\u00faj\u00edtva. Az \u00fajabb kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9seket corten ac\u00e9lb\u0151l k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k,ez\u00e1ltal j\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl. \\n --\\n FORR\u00c1SOK: \\n http:\/\/ybl.bparchiv.hu\/temak\/varkerti-egyuttes-lakohazak-bazar-kioszk \\n http:\/\/index.hu\/urbanista\/2014\/08\/29\/tudjatok_mi_a_legmenobb_az_uj_varkert_bazarban_nem_a_ muemleki_resz_hanem_ami_mogotte_van\/ \\n http:\/\/urbface.com\/budapest\/varkert-bazar \\n http:\/\/www.varfejlesztes.hu\/latnivalok\/a-varkert-bazar-tortenete \\n http:\/\/epiteszforum.hu\/files\/VK_muszaki_leiras.pdf&quot;}\" data-sheets-userformat=\"{&quot;2&quot;:8403905,&quot;3&quot;:{&quot;1&quot;:0},&quot;9&quot;:0,&quot;10&quot;:2,&quot;11&quot;:0,&quot;12&quot;:0,&quot;14&quot;:[null,2,65535],&quot;15&quot;:&quot;Arial&quot;,&quot;16&quot;:10,&quot;26&quot;:400}\">D\u00e9li Kortinafal v\u00e9g\u00e9n\u00e9l a hatalmas V\u00edzi-rondella (Ali pasa b\u00e1sty\u00e1ja) a t\u00f6r\u00f6k korban a v\u00edzsz\u00e1ll\u00edt\u00e1s biztos\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00e9p\u00fclt fel a parton, amely a Szapolyai-korban (1530 k\u00f6r\u00fcl) ki\u00e9p\u00edtett V\u00edzhord\u00f3 folyos\u00f3hoz \u00e9s kazamata-rendszerhez csatlakozott. Buda visszafoglal\u00e1sa ut\u00e1n, a 18. sz\u00e1zad folyam\u00e1n a V\u00e1r fokozatosan elvesztette hadi jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t, falakkal k\u00f6r\u00fclvett ter\u00fcletek kezdtek megny\u00edlni, a v\u00e1rfalak a kialakul\u00f3 v\u00e1rkertek t\u00e1mfalaiv\u00e1 v\u00e1ltak. A kortinafalak k\u00f6z\u00f6tti udvarban ekkor \u00f6nt\u0151h\u00e1zak (\u00e1gy\u00fa\u00f6nt\u0151) helyezkedtek el. A parti \u00fat sz\u00e9les\u00edt\u00e9se miatt 1780 k\u00f6r\u00fcl lebontott\u00e1k a V\u00edzi-rondell\u00e1t, az egykori z\u00e1r\u00f3falak el\u0151tti keskeny s\u00e1vban pedig kisebb lak\u00f3h\u00e1zak jelentek meg. <\/span><\/p>\n<p><span data-sheets-value=\"{&quot;1&quot;:2,&quot;2&quot;:&quot;A V\u00e1rkert Baz\u00e1r egyszerre k\u00e9pvisel t\u00f6rt\u00e9nelmi, kultur\u00e1lis \u00e9s term\u00e9szeti \u00e9lm\u00e9nyt. 1996 \u00f3ta a vil\u00e1g sz\u00e1z legvesz\u00e9lyeztetettebb m\u0171eml\u00e9k\u00e9nek egyike illetve a vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9g r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezi. \\n A budai V\u00e1rhegy d\u00e9lkeleti ter\u00fclete a kezdetekt\u0151l fogva a Kir\u00e1lyi v\u00e1r er\u0151drendszer\u00e9nek fontos r\u00e9sz\u00e9t alkotta. Feltehet\u0151en a XV. sz\u00e1zadban, Zsigmond- korban \u00e9p\u00fcltek az egykor a Dun\u00e1ig kifut\u00f3 kortinafalak, \u00e9s az azokat \u00f6sszek\u00f6t\u0151 z\u00e1r\u00f3falak, amelyek legink\u00e1bb meghat\u00e1roz\u00f3 elemei voltak a v\u00e1rkertnek. A kortinafalak k\u00f6z\u00f6tti v\u00e9dett udvaron feltehet\u0151en ist\u00e1ll\u00f3k \u00e9s rakt\u00e1rak hossz\u00fak\u00e1s \u00e9p\u00fcletei t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k meg az udvart, a foly\u00f3 partszakasz\u00e1t pedig er\u0151d\u00edt\u00e9sek. A v\u00e1rb\u00f3l a d\u00e9li kortinafalon lehetett feljutni, valamint az alatta lev\u0151 v\u00edzelvezet\u0151 folyos\u00f3ban. \\n D\u00e9li Kortinafal v\u00e9g\u00e9n\u00e9l a hatalmas V\u00edzi-rondella (Ali pasa b\u00e1sty\u00e1ja) a t\u00f6r\u00f6k korban a v\u00edzsz\u00e1ll\u00edt\u00e1s biztos\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00e9p\u00fclt fel a parton, amely a Szapolyai-korban (1530 k\u00f6r\u00fcl) ki\u00e9p\u00edtett V\u00edzhord\u00f3 folyos\u00f3hoz \u00e9s kazamata-rendszerhez csatlakozott. Buda visszafoglal\u00e1sa ut\u00e1n, a 18. sz\u00e1zad folyam\u00e1n a V\u00e1r fokozatosan elvesztette hadi jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t, falakkal k\u00f6r\u00fclvett ter\u00fcletek kezdtek megny\u00edlni, a v\u00e1rfalak a kialakul\u00f3 v\u00e1rkertek t\u00e1mfalaiv\u00e1 v\u00e1ltak. A kortinafalak k\u00f6z\u00f6tti udvarban ekkor \u00f6nt\u0151h\u00e1zak (\u00e1gy\u00fa\u00f6nt\u0151) helyezkedtek el. A parti \u00fat sz\u00e9les\u00edt\u00e9se miatt 1780 k\u00f6r\u00fcl lebontott\u00e1k a V\u00edzi-rondell\u00e1t, az egykori z\u00e1r\u00f3falak el\u0151tti keskeny s\u00e1vban pedig kisebb lak\u00f3h\u00e1zak jelentek meg. \\n A XIX. sz\u00e1zadban a palota fontoss\u00e1g\u00e1nak n\u00f6veked\u00e9se sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 tette a Duna-part ezen szakasz\u00e1nak rendez\u00e9s\u00e9t. A kereskedelmi funkci\u00f3t bet\u00f6lt\u0151 V\u00e1rkert baz\u00e1r terv\u00e9t Reittner Ferenc 1874-ben v\u00e1zolta fel. Podmaniczky Frigyes (F\u0151v\u00e1rosi K\u00f6zmunk\u00e1k Tan\u00e1cs\u00e1nak aleln\u00f6ke) ezt a kiemelked\u0151 \u00e9p\u00edtkez\u00e9st a korszak legjelent\u0151sebb \u00e9p\u00edt\u00e9sz\u00e9nek sz\u00e1nta, Ybl Mikl\u00f3snak. A V\u00e1rkert rakparton 11 lak\u00f3\u00e9p\u00fclet \u00e9s egy mag\u00e1nkert \u00e1llt itt, amit lebontottak. \\n Ybl Mikl\u00f3s tervei alapj\u00e1n 1875-1880 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt fel a V\u00e1rkert Baz\u00e1r neorenesz\u00e1nsz kert\u00e9p\u00edt\u00e9szeti egy\u00fcttese (lak\u00f3h\u00e1zak, baz\u00e1rsor), amely m\u00e9lt\u00f3 keretet adott a V\u00e1rhegy v\u00e9g\u00e9nek \u00e9s az angolparkk\u00e1 alak\u00edtott kerteknek. Terv\u00e9nek Reittner Ferenc f\u00e9le pap\u00edrra vetett \u00f6tlete alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt. Ekkor m\u00e1r v\u00e9d\u0151 funkci\u00f3 szerepe cs\u00f6kkent \u00e9s els\u0151dleges c\u00e9l a v\u00e1rba gyalogos feljut\u00e1s volt. El\u0151t\u00e9rbe ker\u00fclt a kertekben val\u00f3 gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6d\u00e9s a palot\u00e1ba felvezet\u0151 \u00faton. 1868-1870 k\u00f6z\u00f6tt meg\u00e9p\u00fclt a Budav\u00e1ri Sikl\u00f3, ami szint\u00e9n a palot\u00e1ba jut\u00e1st seg\u00edtette el\u0151. \\n \u00c9p\u00fcletelemz\u00e9s: Hat\u00e1rol\u00f3 utc\u00e1k: Ybl Mikl\u00f3s t\u00e9r 9-11. ,\u00d6nt\u0151h\u00e1z utca 11.; S\u00e1ndor M\u00f3ric l\u00e9pcs\u0151 1. \\n Ybl Mikl\u00f3s figyelembe vette Reittner ferenc terveit, valamint a megl\u00e9v\u0151 k\u00f6z\u00e9pkori \u00e9p\u00fcletr\u00e9szeket ( kortinafalak, a v\u00edzhord\u00f3 l\u00e9pcs\u0151k, v\u00e1rfalak)\u00e9s ezek k\u00f6r\u00e9 alak\u00edtotta ki neorenesz\u00e1nsz st\u00edlusban a palot\u00e1ba t\u00f6rt\u00e9n\u0151 feljut\u00e1s \u00fatvonalait. D\u00e9li v\u00e9g\u00e9t a S\u00e1ndor M\u00f3ric s\u00e9t\u00e1nnyal \u00e9s palota\u00e9p\u00fclettel z\u00e1rta, melyek b\u00e9rlak\u00e1sokk\u00e9nt funkcion\u00e1ltak. \u00c9szaki v\u00e9g\u00e9t a kir\u00e1lyi test\u0151rs\u00e9gnek fel\u00e9p\u00edtett palot\u00e1val hat\u00e1rolta valamint a kortina fallal. Ezek sorosan \u00e9p\u00fcltek be az utcavonalba. St\u00edlusuk alapj\u00e1n a k\u00f6zrefogott egys\u00e9g r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezik. \\n D\u00e9li palota (Ma F \u00e9s E palota) h\u00e1romemeletes, 5+5 tengelyes, az els\u0151 emelet f\u00f6l\u00f6tt \u00f6vp\u00e1rk\u00e1nnyal, a jobb oldali r\u00e9sz f\u00f6l\u00f6tt balusztr\u00e1dos attik\u00e1val z\u00e1rva. Az els\u0151 \u00e9s harmadik emeletek mezzanin (f\u00e9lemelet) szintk\u00e9nt jelentkeznek a homlokzaton. Az \u00c9-i \u00e9p\u00fclet (volt test\u0151ri palota) k\u00e9t szintes. Szint\u00e9n \u00f6vp\u00e1rk\u00e1nyos \u00e9s az els\u0151 emelet itt is mezzanin szintk\u00e9nt jelentkezik a homlokzaton. Az \u00e9p\u00fcletek k\u00f6z\u00e9ptengelyeiben ny\u00edlnak a kapuk (a D-i \u00e9p\u00fcleten kett\u0151). \\n A palota\u00e9p\u00fcletek mellett k\u00f6zvetlen\u00fcl baz\u00e1rsorok \u00e9p\u00fclet\u00e9vel folytat\u00f3dik (d\u00e9li \u00e9s \u00e9szaki). Eredetileg kereskedelmi funkci\u00f3t t\u00f6lt\u00f6tt be, \u00e1rk\u00e1dsorai egykor \u00fczletekkel voltak tele. 1883-t\u00f3l 1888-ig az \u00e9szaki sz\u00e1rny\u00e1ban m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a Budai n\u0151ipari tanm\u0171hely, 1890-t\u0151l 1895-ig pedig a T\u00f6rt\u00e9neti Arck\u00e9pcsarnok volt itt l\u00e1that\u00f3. Az 1890\/91-es tan\u00e9vt\u0151l 1918-ig n\u0151i fest\u0151iskola kapott helyet az \u00e9p\u00fcletben. 1884-ben Str\u00f3bl Alajos volt az els\u0151 szobr\u00e1sz, aki a baz\u00e1r \u00e1rk\u00e1dsor\u00e1n saj\u00e1t m\u0171termet tudhatott a mag\u00e1\u00e9nak. Szobr\u00e1szgener\u00e1ci\u00f3k dolgoztak itt, s sz\u00e1mos k\u00f6zt\u00e9ri szobor itt sz\u00fcletett. A hangs\u00falyos rizalitokkal tagolt, sokszor er\u0151s attik\u00e1val kiemelt homlokzat, a pill\u00e9r-\u00edvezet, oszlop-gerend\u00e1zat p\u00e1ros\u00edt\u00e1s, a ny\u00edl\u00e1sokn\u00e1l az \u00fan. Palladio-mot\u00edvum jellemzi. A t\u00edz-t\u00edz tengelyes \u00e1rk\u00e1dsor tengelyei k\u00f6z\u00f6tt d\u00f3r pilaszterek, f\u0151p\u00e1rk\u00e1nya balusztr\u00e1dos attikafallal lez\u00e1rt, terrakotta v\u00e1z\u00e1kkal volt d\u00edsz\u00edtve. \\n A baz\u00e1rsorok z\u00e1r\u00e1sak\u00e9ppen a d\u00e9li oldalon F\u00fclke pavilon, m\u00e9g \u00e9szaki oldalon L\u00e9pcs\u0151 pavilon z\u00e1r. A baz\u00e1rsor, golyv\u00e1s p\u00e1rk\u00e1nyzata \u00e9s pilaszterei ellen\u00e9re is feltehet\u0151en a Colosseumr\u00f3l nyerte mint\u00e1j\u00e1t. Diadal\u00edvhez hasonl\u00f3ak a pavilonok, b\u00e1r itt a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 ny\u00edl\u00e1st nem k\u00eds\u00e9rik kisebbek a sz\u00e9leken, de az elrendez\u00e9s ugyanaz: szabadon \u00e1ll\u00f3 oszlopokkal nem egyenl\u0151 ar\u00e1nyban ritmiz\u00e1lt f\u00e9lk\u00f6r\u00edves ny\u00edl\u00e1ssal \u00e1tt\u00f6rt falfel\u00fcletet golyv\u00e1zott p\u00e1rk\u00e1ny z\u00e1r le. A k\u00f6z\u00e9pr\u00e9szt k\u00e9t oldalr\u00f3l k\u00f6zrefog\u00f3 pavilonok h\u00e1romtengelyesek, k\u00f6z\u00e9pr\u00e9sz\u00fck emeletes, nagym\u00e9ret\u0171 f\u00fclkeszer\u0171 ny\u00edl\u00e1ssal. A fels\u0151 emeleten k\u0151balusztr\u00e1dos erk\u00e9ly van, a f\u00f6ldszintj\u00e9n timpanonos kapu. A f\u00fclke dongaboltozat\u00e1n sz\u00ednes m\u00e1zas, kazett\u00e1s majolika bor\u00edt\u00e1s. A homlokzat f\u00f6ldszintje kv\u00e1derezett, az emeletet sgraffito bor\u00edtotta. \\n A k\u00e9t pavilon k\u00f6z\u00f6tt h\u00faz\u00f3dik a Gloriette, illetve a r\u00e1mp\u00e1k, amik szerpentinszer\u0171en emelked\u0151, k\u0151balusztr\u00e1dos, k\u0151oszlopos pergol\u00e1val felvezetnek a z\u00f6ld kertbe. A Gloriett\u00e9be vezet\u0151 l\u00e9pcs\u0151 als\u00f3 ind\u00edt\u00e1s\u00e1n\u00e1l egy-egy k\u0151 oroszl\u00e1nszobor (Feszler Le\u00f3 munk\u00e1ja) d\u00edsz\u00edti. \\n Megval\u00f3sul\u00e1s ut\u00e1ni id\u0151szak: \\n A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n az er\u0151drendszer min\u00e9l teljesebb rekonstrukci\u00f3ja \u00e9rdek\u00e9ben elbontott\u00e1k a kortinafalak k\u00f6rnyezet\u00e9ben \u00e1ll\u00f3, \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9st biztos\u00edt\u00f3 l\u00e9pcs\u0151tornyokat \u00e9s pavilonokat, megsz\u00fcntetve ezzel a k\u00f6zleked\u00e9si \u00fatvonalakat. A V\u00e1rkert Baz\u00e1r egy\u00fcttes\u00e9t 1957-1961 k\u00f6z\u00f6tt \u00e1ll\u00edtott\u00e1k helyre Borsos L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Kacziba Ferenc tervei szerint, amelynek sor\u00e1n lebontott\u00e1k az \u00c9szaki Pavilon h\u00e1ts\u00f3 r\u00e9sz\u00e9t \u00e9s \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k a Dunai z\u00e1r\u00f3fal \u00fcl\u0151f\u00fclk\u00e9s szakasz\u00e1t. A kor\u00e1bbi tervekben m\u00e9g a V\u00edzi- rondella rekonstrukci\u00f3ja \u00e9s a Baz\u00e1r egy r\u00e9sz\u00e9nek bont\u00e1sa is szerepelt, \u00e1m ez nem val\u00f3sult meg. \\n 1961-ben a legend\u00e1ss\u00e1 v\u00e1lt Budai Ifj\u00fas\u00e1gi parkot alak\u00edtott\u00e1k ki a V\u00e1rkert Baz\u00e1r teraszain, amely 1981- es bez\u00e1r\u00e1s\u00e1ig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Az Ifj\u00fas\u00e1gi park nem tervezett haszn\u00e1latnak tette ki, amelyre nem volt alkalmas az \u00e9p\u00fcletegy\u00fcttes. A V\u00e1rkert Baz\u00e1r \u00e1llapota a 80-as \u00e9vekt\u0151l fogva folyamatosan romlott, mely az \u00e9p\u00fclet teljes lez\u00e1r\u00e1s\u00e1hoz vezetett. A V\u00e1rkert Baz\u00e1r fel\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1ra, hasznos\u00edt\u00e1s\u00e1ra ezut\u00e1n sz\u00e1mos terv k\u00e9sz\u00fclt, de elhat\u00e1roz\u00e1sra csak 2011-ben jutottak. A k\u00f6zbeszerz\u00e9s \u00e9s tervez\u00e9s ut\u00e1n a kivitelez\u00e9s 2013 nyar\u00e1n indult el. \u00e1prilis 3.-\u00e1n ker\u00fclt sor az \u00e1tad\u00e1sra, ami nagy n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gnek \u00f6rvendett. K\u00f6zel \u00f6tvenezren tekintett\u00e9k meg. \u00c1prilis 7.-\u00e9n ism\u00e9t bez\u00e1rt a baz\u00e1r \u00e9s elkezd\u0151d\u00f6tt a m\u00e1sodik \u00fcteme a fejleszt\u00e9snek. Elk\u00e9sz\u00fclt a 300 f\u00e9r\u0151helyes m\u00e9lygar\u00e1zs \u00e9s a multifunkci\u00f3s rendezv\u00e9nyk\u00f6zpont, valamint a renesz\u00e1nsz kert. 2014. augusztus 29.\u00e9n nyitotta meg \u00fajra kapuit a v\u00e1rkert. A fel\u00faj\u00edt\u00e1sokon mozg\u00f3l\u00e9pcs\u0151t is \\n \u00e9p\u00edtettek be. A r\u00e9gebbi rekonstrukci\u00f3s megl\u00e9v\u0151 r\u00e9szek korh\u0171en lettek vissza\u00e9p\u00edtve illetve fel\u00faj\u00edtva. Az \u00fajabb kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9seket corten ac\u00e9lb\u0151l k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k,ez\u00e1ltal j\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl. \\n --\\n FORR\u00c1SOK: \\n http:\/\/ybl.bparchiv.hu\/temak\/varkerti-egyuttes-lakohazak-bazar-kioszk \\n http:\/\/index.hu\/urbanista\/2014\/08\/29\/tudjatok_mi_a_legmenobb_az_uj_varkert_bazarban_nem_a_ muemleki_resz_hanem_ami_mogotte_van\/ \\n http:\/\/urbface.com\/budapest\/varkert-bazar \\n http:\/\/www.varfejlesztes.hu\/latnivalok\/a-varkert-bazar-tortenete \\n http:\/\/epiteszforum.hu\/files\/VK_muszaki_leiras.pdf&quot;}\" data-sheets-userformat=\"{&quot;2&quot;:8403905,&quot;3&quot;:{&quot;1&quot;:0},&quot;9&quot;:0,&quot;10&quot;:2,&quot;11&quot;:0,&quot;12&quot;:0,&quot;14&quot;:[null,2,65535],&quot;15&quot;:&quot;Arial&quot;,&quot;16&quot;:10,&quot;26&quot;:400}\">A XIX. sz\u00e1zadban a palota fontoss\u00e1g\u00e1nak n\u00f6veked\u00e9se sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 tette a Duna-part ezen szakasz\u00e1nak rendez\u00e9s\u00e9t. A kereskedelmi funkci\u00f3t bet\u00f6lt\u0151 V\u00e1rkert baz\u00e1r terv\u00e9t Reittner Ferenc 1874-ben v\u00e1zolta fel. Podmaniczky Frigyes (F\u0151v\u00e1rosi K\u00f6zmunk\u00e1k Tan\u00e1cs\u00e1nak aleln\u00f6ke) ezt a kiemelked\u0151 \u00e9p\u00edtkez\u00e9st a korszak legjelent\u0151sebb \u00e9p\u00edt\u00e9sz\u00e9nek sz\u00e1nta, Ybl Mikl\u00f3snak. A V\u00e1rkert rakparton 11 lak\u00f3\u00e9p\u00fclet \u00e9s egy mag\u00e1nkert \u00e1llt itt, amit lebontottak. <\/span><\/p>\n<p><span data-sheets-value=\"{&quot;1&quot;:2,&quot;2&quot;:&quot;A V\u00e1rkert Baz\u00e1r egyszerre k\u00e9pvisel t\u00f6rt\u00e9nelmi, kultur\u00e1lis \u00e9s term\u00e9szeti \u00e9lm\u00e9nyt. 1996 \u00f3ta a vil\u00e1g sz\u00e1z legvesz\u00e9lyeztetettebb m\u0171eml\u00e9k\u00e9nek egyike illetve a vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9g r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezi. \\n A budai V\u00e1rhegy d\u00e9lkeleti ter\u00fclete a kezdetekt\u0151l fogva a Kir\u00e1lyi v\u00e1r er\u0151drendszer\u00e9nek fontos r\u00e9sz\u00e9t alkotta. Feltehet\u0151en a XV. sz\u00e1zadban, Zsigmond- korban \u00e9p\u00fcltek az egykor a Dun\u00e1ig kifut\u00f3 kortinafalak, \u00e9s az azokat \u00f6sszek\u00f6t\u0151 z\u00e1r\u00f3falak, amelyek legink\u00e1bb meghat\u00e1roz\u00f3 elemei voltak a v\u00e1rkertnek. A kortinafalak k\u00f6z\u00f6tti v\u00e9dett udvaron feltehet\u0151en ist\u00e1ll\u00f3k \u00e9s rakt\u00e1rak hossz\u00fak\u00e1s \u00e9p\u00fcletei t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k meg az udvart, a foly\u00f3 partszakasz\u00e1t pedig er\u0151d\u00edt\u00e9sek. A v\u00e1rb\u00f3l a d\u00e9li kortinafalon lehetett feljutni, valamint az alatta lev\u0151 v\u00edzelvezet\u0151 folyos\u00f3ban. \\n D\u00e9li Kortinafal v\u00e9g\u00e9n\u00e9l a hatalmas V\u00edzi-rondella (Ali pasa b\u00e1sty\u00e1ja) a t\u00f6r\u00f6k korban a v\u00edzsz\u00e1ll\u00edt\u00e1s biztos\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00e9p\u00fclt fel a parton, amely a Szapolyai-korban (1530 k\u00f6r\u00fcl) ki\u00e9p\u00edtett V\u00edzhord\u00f3 folyos\u00f3hoz \u00e9s kazamata-rendszerhez csatlakozott. Buda visszafoglal\u00e1sa ut\u00e1n, a 18. sz\u00e1zad folyam\u00e1n a V\u00e1r fokozatosan elvesztette hadi jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t, falakkal k\u00f6r\u00fclvett ter\u00fcletek kezdtek megny\u00edlni, a v\u00e1rfalak a kialakul\u00f3 v\u00e1rkertek t\u00e1mfalaiv\u00e1 v\u00e1ltak. A kortinafalak k\u00f6z\u00f6tti udvarban ekkor \u00f6nt\u0151h\u00e1zak (\u00e1gy\u00fa\u00f6nt\u0151) helyezkedtek el. A parti \u00fat sz\u00e9les\u00edt\u00e9se miatt 1780 k\u00f6r\u00fcl lebontott\u00e1k a V\u00edzi-rondell\u00e1t, az egykori z\u00e1r\u00f3falak el\u0151tti keskeny s\u00e1vban pedig kisebb lak\u00f3h\u00e1zak jelentek meg. \\n A XIX. sz\u00e1zadban a palota fontoss\u00e1g\u00e1nak n\u00f6veked\u00e9se sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 tette a Duna-part ezen szakasz\u00e1nak rendez\u00e9s\u00e9t. A kereskedelmi funkci\u00f3t bet\u00f6lt\u0151 V\u00e1rkert baz\u00e1r terv\u00e9t Reittner Ferenc 1874-ben v\u00e1zolta fel. Podmaniczky Frigyes (F\u0151v\u00e1rosi K\u00f6zmunk\u00e1k Tan\u00e1cs\u00e1nak aleln\u00f6ke) ezt a kiemelked\u0151 \u00e9p\u00edtkez\u00e9st a korszak legjelent\u0151sebb \u00e9p\u00edt\u00e9sz\u00e9nek sz\u00e1nta, Ybl Mikl\u00f3snak. A V\u00e1rkert rakparton 11 lak\u00f3\u00e9p\u00fclet \u00e9s egy mag\u00e1nkert \u00e1llt itt, amit lebontottak. \\n Ybl Mikl\u00f3s tervei alapj\u00e1n 1875-1880 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt fel a V\u00e1rkert Baz\u00e1r neorenesz\u00e1nsz kert\u00e9p\u00edt\u00e9szeti egy\u00fcttese (lak\u00f3h\u00e1zak, baz\u00e1rsor), amely m\u00e9lt\u00f3 keretet adott a V\u00e1rhegy v\u00e9g\u00e9nek \u00e9s az angolparkk\u00e1 alak\u00edtott kerteknek. Terv\u00e9nek Reittner Ferenc f\u00e9le pap\u00edrra vetett \u00f6tlete alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt. Ekkor m\u00e1r v\u00e9d\u0151 funkci\u00f3 szerepe cs\u00f6kkent \u00e9s els\u0151dleges c\u00e9l a v\u00e1rba gyalogos feljut\u00e1s volt. El\u0151t\u00e9rbe ker\u00fclt a kertekben val\u00f3 gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6d\u00e9s a palot\u00e1ba felvezet\u0151 \u00faton. 1868-1870 k\u00f6z\u00f6tt meg\u00e9p\u00fclt a Budav\u00e1ri Sikl\u00f3, ami szint\u00e9n a palot\u00e1ba jut\u00e1st seg\u00edtette el\u0151. \\n \u00c9p\u00fcletelemz\u00e9s: Hat\u00e1rol\u00f3 utc\u00e1k: Ybl Mikl\u00f3s t\u00e9r 9-11. ,\u00d6nt\u0151h\u00e1z utca 11.; S\u00e1ndor M\u00f3ric l\u00e9pcs\u0151 1. \\n Ybl Mikl\u00f3s figyelembe vette Reittner ferenc terveit, valamint a megl\u00e9v\u0151 k\u00f6z\u00e9pkori \u00e9p\u00fcletr\u00e9szeket ( kortinafalak, a v\u00edzhord\u00f3 l\u00e9pcs\u0151k, v\u00e1rfalak)\u00e9s ezek k\u00f6r\u00e9 alak\u00edtotta ki neorenesz\u00e1nsz st\u00edlusban a palot\u00e1ba t\u00f6rt\u00e9n\u0151 feljut\u00e1s \u00fatvonalait. D\u00e9li v\u00e9g\u00e9t a S\u00e1ndor M\u00f3ric s\u00e9t\u00e1nnyal \u00e9s palota\u00e9p\u00fclettel z\u00e1rta, melyek b\u00e9rlak\u00e1sokk\u00e9nt funkcion\u00e1ltak. \u00c9szaki v\u00e9g\u00e9t a kir\u00e1lyi test\u0151rs\u00e9gnek fel\u00e9p\u00edtett palot\u00e1val hat\u00e1rolta valamint a kortina fallal. Ezek sorosan \u00e9p\u00fcltek be az utcavonalba. St\u00edlusuk alapj\u00e1n a k\u00f6zrefogott egys\u00e9g r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezik. \\n D\u00e9li palota (Ma F \u00e9s E palota) h\u00e1romemeletes, 5+5 tengelyes, az els\u0151 emelet f\u00f6l\u00f6tt \u00f6vp\u00e1rk\u00e1nnyal, a jobb oldali r\u00e9sz f\u00f6l\u00f6tt balusztr\u00e1dos attik\u00e1val z\u00e1rva. Az els\u0151 \u00e9s harmadik emeletek mezzanin (f\u00e9lemelet) szintk\u00e9nt jelentkeznek a homlokzaton. Az \u00c9-i \u00e9p\u00fclet (volt test\u0151ri palota) k\u00e9t szintes. Szint\u00e9n \u00f6vp\u00e1rk\u00e1nyos \u00e9s az els\u0151 emelet itt is mezzanin szintk\u00e9nt jelentkezik a homlokzaton. Az \u00e9p\u00fcletek k\u00f6z\u00e9ptengelyeiben ny\u00edlnak a kapuk (a D-i \u00e9p\u00fcleten kett\u0151). \\n A palota\u00e9p\u00fcletek mellett k\u00f6zvetlen\u00fcl baz\u00e1rsorok \u00e9p\u00fclet\u00e9vel folytat\u00f3dik (d\u00e9li \u00e9s \u00e9szaki). Eredetileg kereskedelmi funkci\u00f3t t\u00f6lt\u00f6tt be, \u00e1rk\u00e1dsorai egykor \u00fczletekkel voltak tele. 1883-t\u00f3l 1888-ig az \u00e9szaki sz\u00e1rny\u00e1ban m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a Budai n\u0151ipari tanm\u0171hely, 1890-t\u0151l 1895-ig pedig a T\u00f6rt\u00e9neti Arck\u00e9pcsarnok volt itt l\u00e1that\u00f3. Az 1890\/91-es tan\u00e9vt\u0151l 1918-ig n\u0151i fest\u0151iskola kapott helyet az \u00e9p\u00fcletben. 1884-ben Str\u00f3bl Alajos volt az els\u0151 szobr\u00e1sz, aki a baz\u00e1r \u00e1rk\u00e1dsor\u00e1n saj\u00e1t m\u0171termet tudhatott a mag\u00e1\u00e9nak. Szobr\u00e1szgener\u00e1ci\u00f3k dolgoztak itt, s sz\u00e1mos k\u00f6zt\u00e9ri szobor itt sz\u00fcletett. A hangs\u00falyos rizalitokkal tagolt, sokszor er\u0151s attik\u00e1val kiemelt homlokzat, a pill\u00e9r-\u00edvezet, oszlop-gerend\u00e1zat p\u00e1ros\u00edt\u00e1s, a ny\u00edl\u00e1sokn\u00e1l az \u00fan. Palladio-mot\u00edvum jellemzi. A t\u00edz-t\u00edz tengelyes \u00e1rk\u00e1dsor tengelyei k\u00f6z\u00f6tt d\u00f3r pilaszterek, f\u0151p\u00e1rk\u00e1nya balusztr\u00e1dos attikafallal lez\u00e1rt, terrakotta v\u00e1z\u00e1kkal volt d\u00edsz\u00edtve. \\n A baz\u00e1rsorok z\u00e1r\u00e1sak\u00e9ppen a d\u00e9li oldalon F\u00fclke pavilon, m\u00e9g \u00e9szaki oldalon L\u00e9pcs\u0151 pavilon z\u00e1r. A baz\u00e1rsor, golyv\u00e1s p\u00e1rk\u00e1nyzata \u00e9s pilaszterei ellen\u00e9re is feltehet\u0151en a Colosseumr\u00f3l nyerte mint\u00e1j\u00e1t. Diadal\u00edvhez hasonl\u00f3ak a pavilonok, b\u00e1r itt a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 ny\u00edl\u00e1st nem k\u00eds\u00e9rik kisebbek a sz\u00e9leken, de az elrendez\u00e9s ugyanaz: szabadon \u00e1ll\u00f3 oszlopokkal nem egyenl\u0151 ar\u00e1nyban ritmiz\u00e1lt f\u00e9lk\u00f6r\u00edves ny\u00edl\u00e1ssal \u00e1tt\u00f6rt falfel\u00fcletet golyv\u00e1zott p\u00e1rk\u00e1ny z\u00e1r le. A k\u00f6z\u00e9pr\u00e9szt k\u00e9t oldalr\u00f3l k\u00f6zrefog\u00f3 pavilonok h\u00e1romtengelyesek, k\u00f6z\u00e9pr\u00e9sz\u00fck emeletes, nagym\u00e9ret\u0171 f\u00fclkeszer\u0171 ny\u00edl\u00e1ssal. A fels\u0151 emeleten k\u0151balusztr\u00e1dos erk\u00e9ly van, a f\u00f6ldszintj\u00e9n timpanonos kapu. A f\u00fclke dongaboltozat\u00e1n sz\u00ednes m\u00e1zas, kazett\u00e1s majolika bor\u00edt\u00e1s. A homlokzat f\u00f6ldszintje kv\u00e1derezett, az emeletet sgraffito bor\u00edtotta. \\n A k\u00e9t pavilon k\u00f6z\u00f6tt h\u00faz\u00f3dik a Gloriette, illetve a r\u00e1mp\u00e1k, amik szerpentinszer\u0171en emelked\u0151, k\u0151balusztr\u00e1dos, k\u0151oszlopos pergol\u00e1val felvezetnek a z\u00f6ld kertbe. A Gloriett\u00e9be vezet\u0151 l\u00e9pcs\u0151 als\u00f3 ind\u00edt\u00e1s\u00e1n\u00e1l egy-egy k\u0151 oroszl\u00e1nszobor (Feszler Le\u00f3 munk\u00e1ja) d\u00edsz\u00edti. \\n Megval\u00f3sul\u00e1s ut\u00e1ni id\u0151szak: \\n A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n az er\u0151drendszer min\u00e9l teljesebb rekonstrukci\u00f3ja \u00e9rdek\u00e9ben elbontott\u00e1k a kortinafalak k\u00f6rnyezet\u00e9ben \u00e1ll\u00f3, \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9st biztos\u00edt\u00f3 l\u00e9pcs\u0151tornyokat \u00e9s pavilonokat, megsz\u00fcntetve ezzel a k\u00f6zleked\u00e9si \u00fatvonalakat. A V\u00e1rkert Baz\u00e1r egy\u00fcttes\u00e9t 1957-1961 k\u00f6z\u00f6tt \u00e1ll\u00edtott\u00e1k helyre Borsos L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Kacziba Ferenc tervei szerint, amelynek sor\u00e1n lebontott\u00e1k az \u00c9szaki Pavilon h\u00e1ts\u00f3 r\u00e9sz\u00e9t \u00e9s \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k a Dunai z\u00e1r\u00f3fal \u00fcl\u0151f\u00fclk\u00e9s szakasz\u00e1t. A kor\u00e1bbi tervekben m\u00e9g a V\u00edzi- rondella rekonstrukci\u00f3ja \u00e9s a Baz\u00e1r egy r\u00e9sz\u00e9nek bont\u00e1sa is szerepelt, \u00e1m ez nem val\u00f3sult meg. \\n 1961-ben a legend\u00e1ss\u00e1 v\u00e1lt Budai Ifj\u00fas\u00e1gi parkot alak\u00edtott\u00e1k ki a V\u00e1rkert Baz\u00e1r teraszain, amely 1981- es bez\u00e1r\u00e1s\u00e1ig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Az Ifj\u00fas\u00e1gi park nem tervezett haszn\u00e1latnak tette ki, amelyre nem volt alkalmas az \u00e9p\u00fcletegy\u00fcttes. A V\u00e1rkert Baz\u00e1r \u00e1llapota a 80-as \u00e9vekt\u0151l fogva folyamatosan romlott, mely az \u00e9p\u00fclet teljes lez\u00e1r\u00e1s\u00e1hoz vezetett. A V\u00e1rkert Baz\u00e1r fel\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1ra, hasznos\u00edt\u00e1s\u00e1ra ezut\u00e1n sz\u00e1mos terv k\u00e9sz\u00fclt, de elhat\u00e1roz\u00e1sra csak 2011-ben jutottak. A k\u00f6zbeszerz\u00e9s \u00e9s tervez\u00e9s ut\u00e1n a kivitelez\u00e9s 2013 nyar\u00e1n indult el. \u00e1prilis 3.-\u00e1n ker\u00fclt sor az \u00e1tad\u00e1sra, ami nagy n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gnek \u00f6rvendett. K\u00f6zel \u00f6tvenezren tekintett\u00e9k meg. \u00c1prilis 7.-\u00e9n ism\u00e9t bez\u00e1rt a baz\u00e1r \u00e9s elkezd\u0151d\u00f6tt a m\u00e1sodik \u00fcteme a fejleszt\u00e9snek. Elk\u00e9sz\u00fclt a 300 f\u00e9r\u0151helyes m\u00e9lygar\u00e1zs \u00e9s a multifunkci\u00f3s rendezv\u00e9nyk\u00f6zpont, valamint a renesz\u00e1nsz kert. 2014. augusztus 29.\u00e9n nyitotta meg \u00fajra kapuit a v\u00e1rkert. A fel\u00faj\u00edt\u00e1sokon mozg\u00f3l\u00e9pcs\u0151t is \\n \u00e9p\u00edtettek be. A r\u00e9gebbi rekonstrukci\u00f3s megl\u00e9v\u0151 r\u00e9szek korh\u0171en lettek vissza\u00e9p\u00edtve illetve fel\u00faj\u00edtva. Az \u00fajabb kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9seket corten ac\u00e9lb\u0151l k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k,ez\u00e1ltal j\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl. \\n --\\n FORR\u00c1SOK: \\n http:\/\/ybl.bparchiv.hu\/temak\/varkerti-egyuttes-lakohazak-bazar-kioszk \\n http:\/\/index.hu\/urbanista\/2014\/08\/29\/tudjatok_mi_a_legmenobb_az_uj_varkert_bazarban_nem_a_ muemleki_resz_hanem_ami_mogotte_van\/ \\n http:\/\/urbface.com\/budapest\/varkert-bazar \\n http:\/\/www.varfejlesztes.hu\/latnivalok\/a-varkert-bazar-tortenete \\n http:\/\/epiteszforum.hu\/files\/VK_muszaki_leiras.pdf&quot;}\" data-sheets-userformat=\"{&quot;2&quot;:8403905,&quot;3&quot;:{&quot;1&quot;:0},&quot;9&quot;:0,&quot;10&quot;:2,&quot;11&quot;:0,&quot;12&quot;:0,&quot;14&quot;:[null,2,65535],&quot;15&quot;:&quot;Arial&quot;,&quot;16&quot;:10,&quot;26&quot;:400}\">Ybl Mikl\u00f3s tervei alapj\u00e1n 1875-1880 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt fel a V\u00e1rkert Baz\u00e1r neorenesz\u00e1nsz kert\u00e9p\u00edt\u00e9szeti egy\u00fcttese (lak\u00f3h\u00e1zak, baz\u00e1rsor), amely m\u00e9lt\u00f3 keretet adott a V\u00e1rhegy v\u00e9g\u00e9nek \u00e9s az angolparkk\u00e1 alak\u00edtott kerteknek. Terv\u00e9nek Reittner Ferenc f\u00e9le pap\u00edrra vetett \u00f6tlete alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt. Ekkor m\u00e1r v\u00e9d\u0151 funkci\u00f3 szerepe cs\u00f6kkent \u00e9s els\u0151dleges c\u00e9l a v\u00e1rba gyalogos feljut\u00e1s volt. El\u0151t\u00e9rbe ker\u00fclt a kertekben val\u00f3 gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6d\u00e9s a palot\u00e1ba felvezet\u0151 \u00faton. 1868-1870 k\u00f6z\u00f6tt meg\u00e9p\u00fclt a Budav\u00e1ri Sikl\u00f3, ami szint\u00e9n a palot\u00e1ba jut\u00e1st seg\u00edtette el\u0151. <\/span><\/p>\n<p><span data-sheets-value=\"{&quot;1&quot;:2,&quot;2&quot;:&quot;A V\u00e1rkert Baz\u00e1r egyszerre k\u00e9pvisel t\u00f6rt\u00e9nelmi, kultur\u00e1lis \u00e9s term\u00e9szeti \u00e9lm\u00e9nyt. 1996 \u00f3ta a vil\u00e1g sz\u00e1z legvesz\u00e9lyeztetettebb m\u0171eml\u00e9k\u00e9nek egyike illetve a vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9g r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezi. \\n A budai V\u00e1rhegy d\u00e9lkeleti ter\u00fclete a kezdetekt\u0151l fogva a Kir\u00e1lyi v\u00e1r er\u0151drendszer\u00e9nek fontos r\u00e9sz\u00e9t alkotta. Feltehet\u0151en a XV. sz\u00e1zadban, Zsigmond- korban \u00e9p\u00fcltek az egykor a Dun\u00e1ig kifut\u00f3 kortinafalak, \u00e9s az azokat \u00f6sszek\u00f6t\u0151 z\u00e1r\u00f3falak, amelyek legink\u00e1bb meghat\u00e1roz\u00f3 elemei voltak a v\u00e1rkertnek. A kortinafalak k\u00f6z\u00f6tti v\u00e9dett udvaron feltehet\u0151en ist\u00e1ll\u00f3k \u00e9s rakt\u00e1rak hossz\u00fak\u00e1s \u00e9p\u00fcletei t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k meg az udvart, a foly\u00f3 partszakasz\u00e1t pedig er\u0151d\u00edt\u00e9sek. A v\u00e1rb\u00f3l a d\u00e9li kortinafalon lehetett feljutni, valamint az alatta lev\u0151 v\u00edzelvezet\u0151 folyos\u00f3ban. \\n D\u00e9li Kortinafal v\u00e9g\u00e9n\u00e9l a hatalmas V\u00edzi-rondella (Ali pasa b\u00e1sty\u00e1ja) a t\u00f6r\u00f6k korban a v\u00edzsz\u00e1ll\u00edt\u00e1s biztos\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00e9p\u00fclt fel a parton, amely a Szapolyai-korban (1530 k\u00f6r\u00fcl) ki\u00e9p\u00edtett V\u00edzhord\u00f3 folyos\u00f3hoz \u00e9s kazamata-rendszerhez csatlakozott. Buda visszafoglal\u00e1sa ut\u00e1n, a 18. sz\u00e1zad folyam\u00e1n a V\u00e1r fokozatosan elvesztette hadi jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t, falakkal k\u00f6r\u00fclvett ter\u00fcletek kezdtek megny\u00edlni, a v\u00e1rfalak a kialakul\u00f3 v\u00e1rkertek t\u00e1mfalaiv\u00e1 v\u00e1ltak. A kortinafalak k\u00f6z\u00f6tti udvarban ekkor \u00f6nt\u0151h\u00e1zak (\u00e1gy\u00fa\u00f6nt\u0151) helyezkedtek el. A parti \u00fat sz\u00e9les\u00edt\u00e9se miatt 1780 k\u00f6r\u00fcl lebontott\u00e1k a V\u00edzi-rondell\u00e1t, az egykori z\u00e1r\u00f3falak el\u0151tti keskeny s\u00e1vban pedig kisebb lak\u00f3h\u00e1zak jelentek meg. \\n A XIX. sz\u00e1zadban a palota fontoss\u00e1g\u00e1nak n\u00f6veked\u00e9se sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 tette a Duna-part ezen szakasz\u00e1nak rendez\u00e9s\u00e9t. A kereskedelmi funkci\u00f3t bet\u00f6lt\u0151 V\u00e1rkert baz\u00e1r terv\u00e9t Reittner Ferenc 1874-ben v\u00e1zolta fel. Podmaniczky Frigyes (F\u0151v\u00e1rosi K\u00f6zmunk\u00e1k Tan\u00e1cs\u00e1nak aleln\u00f6ke) ezt a kiemelked\u0151 \u00e9p\u00edtkez\u00e9st a korszak legjelent\u0151sebb \u00e9p\u00edt\u00e9sz\u00e9nek sz\u00e1nta, Ybl Mikl\u00f3snak. A V\u00e1rkert rakparton 11 lak\u00f3\u00e9p\u00fclet \u00e9s egy mag\u00e1nkert \u00e1llt itt, amit lebontottak. \\n Ybl Mikl\u00f3s tervei alapj\u00e1n 1875-1880 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt fel a V\u00e1rkert Baz\u00e1r neorenesz\u00e1nsz kert\u00e9p\u00edt\u00e9szeti egy\u00fcttese (lak\u00f3h\u00e1zak, baz\u00e1rsor), amely m\u00e9lt\u00f3 keretet adott a V\u00e1rhegy v\u00e9g\u00e9nek \u00e9s az angolparkk\u00e1 alak\u00edtott kerteknek. Terv\u00e9nek Reittner Ferenc f\u00e9le pap\u00edrra vetett \u00f6tlete alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt. Ekkor m\u00e1r v\u00e9d\u0151 funkci\u00f3 szerepe cs\u00f6kkent \u00e9s els\u0151dleges c\u00e9l a v\u00e1rba gyalogos feljut\u00e1s volt. El\u0151t\u00e9rbe ker\u00fclt a kertekben val\u00f3 gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6d\u00e9s a palot\u00e1ba felvezet\u0151 \u00faton. 1868-1870 k\u00f6z\u00f6tt meg\u00e9p\u00fclt a Budav\u00e1ri Sikl\u00f3, ami szint\u00e9n a palot\u00e1ba jut\u00e1st seg\u00edtette el\u0151. \\n \u00c9p\u00fcletelemz\u00e9s: Hat\u00e1rol\u00f3 utc\u00e1k: Ybl Mikl\u00f3s t\u00e9r 9-11. ,\u00d6nt\u0151h\u00e1z utca 11.; S\u00e1ndor M\u00f3ric l\u00e9pcs\u0151 1. \\n Ybl Mikl\u00f3s figyelembe vette Reittner ferenc terveit, valamint a megl\u00e9v\u0151 k\u00f6z\u00e9pkori \u00e9p\u00fcletr\u00e9szeket ( kortinafalak, a v\u00edzhord\u00f3 l\u00e9pcs\u0151k, v\u00e1rfalak)\u00e9s ezek k\u00f6r\u00e9 alak\u00edtotta ki neorenesz\u00e1nsz st\u00edlusban a palot\u00e1ba t\u00f6rt\u00e9n\u0151 feljut\u00e1s \u00fatvonalait. D\u00e9li v\u00e9g\u00e9t a S\u00e1ndor M\u00f3ric s\u00e9t\u00e1nnyal \u00e9s palota\u00e9p\u00fclettel z\u00e1rta, melyek b\u00e9rlak\u00e1sokk\u00e9nt funkcion\u00e1ltak. \u00c9szaki v\u00e9g\u00e9t a kir\u00e1lyi test\u0151rs\u00e9gnek fel\u00e9p\u00edtett palot\u00e1val hat\u00e1rolta valamint a kortina fallal. Ezek sorosan \u00e9p\u00fcltek be az utcavonalba. St\u00edlusuk alapj\u00e1n a k\u00f6zrefogott egys\u00e9g r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezik. \\n D\u00e9li palota (Ma F \u00e9s E palota) h\u00e1romemeletes, 5+5 tengelyes, az els\u0151 emelet f\u00f6l\u00f6tt \u00f6vp\u00e1rk\u00e1nnyal, a jobb oldali r\u00e9sz f\u00f6l\u00f6tt balusztr\u00e1dos attik\u00e1val z\u00e1rva. Az els\u0151 \u00e9s harmadik emeletek mezzanin (f\u00e9lemelet) szintk\u00e9nt jelentkeznek a homlokzaton. Az \u00c9-i \u00e9p\u00fclet (volt test\u0151ri palota) k\u00e9t szintes. Szint\u00e9n \u00f6vp\u00e1rk\u00e1nyos \u00e9s az els\u0151 emelet itt is mezzanin szintk\u00e9nt jelentkezik a homlokzaton. Az \u00e9p\u00fcletek k\u00f6z\u00e9ptengelyeiben ny\u00edlnak a kapuk (a D-i \u00e9p\u00fcleten kett\u0151). \\n A palota\u00e9p\u00fcletek mellett k\u00f6zvetlen\u00fcl baz\u00e1rsorok \u00e9p\u00fclet\u00e9vel folytat\u00f3dik (d\u00e9li \u00e9s \u00e9szaki). Eredetileg kereskedelmi funkci\u00f3t t\u00f6lt\u00f6tt be, \u00e1rk\u00e1dsorai egykor \u00fczletekkel voltak tele. 1883-t\u00f3l 1888-ig az \u00e9szaki sz\u00e1rny\u00e1ban m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a Budai n\u0151ipari tanm\u0171hely, 1890-t\u0151l 1895-ig pedig a T\u00f6rt\u00e9neti Arck\u00e9pcsarnok volt itt l\u00e1that\u00f3. Az 1890\/91-es tan\u00e9vt\u0151l 1918-ig n\u0151i fest\u0151iskola kapott helyet az \u00e9p\u00fcletben. 1884-ben Str\u00f3bl Alajos volt az els\u0151 szobr\u00e1sz, aki a baz\u00e1r \u00e1rk\u00e1dsor\u00e1n saj\u00e1t m\u0171termet tudhatott a mag\u00e1\u00e9nak. Szobr\u00e1szgener\u00e1ci\u00f3k dolgoztak itt, s sz\u00e1mos k\u00f6zt\u00e9ri szobor itt sz\u00fcletett. A hangs\u00falyos rizalitokkal tagolt, sokszor er\u0151s attik\u00e1val kiemelt homlokzat, a pill\u00e9r-\u00edvezet, oszlop-gerend\u00e1zat p\u00e1ros\u00edt\u00e1s, a ny\u00edl\u00e1sokn\u00e1l az \u00fan. Palladio-mot\u00edvum jellemzi. A t\u00edz-t\u00edz tengelyes \u00e1rk\u00e1dsor tengelyei k\u00f6z\u00f6tt d\u00f3r pilaszterek, f\u0151p\u00e1rk\u00e1nya balusztr\u00e1dos attikafallal lez\u00e1rt, terrakotta v\u00e1z\u00e1kkal volt d\u00edsz\u00edtve. \\n A baz\u00e1rsorok z\u00e1r\u00e1sak\u00e9ppen a d\u00e9li oldalon F\u00fclke pavilon, m\u00e9g \u00e9szaki oldalon L\u00e9pcs\u0151 pavilon z\u00e1r. A baz\u00e1rsor, golyv\u00e1s p\u00e1rk\u00e1nyzata \u00e9s pilaszterei ellen\u00e9re is feltehet\u0151en a Colosseumr\u00f3l nyerte mint\u00e1j\u00e1t. Diadal\u00edvhez hasonl\u00f3ak a pavilonok, b\u00e1r itt a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 ny\u00edl\u00e1st nem k\u00eds\u00e9rik kisebbek a sz\u00e9leken, de az elrendez\u00e9s ugyanaz: szabadon \u00e1ll\u00f3 oszlopokkal nem egyenl\u0151 ar\u00e1nyban ritmiz\u00e1lt f\u00e9lk\u00f6r\u00edves ny\u00edl\u00e1ssal \u00e1tt\u00f6rt falfel\u00fcletet golyv\u00e1zott p\u00e1rk\u00e1ny z\u00e1r le. A k\u00f6z\u00e9pr\u00e9szt k\u00e9t oldalr\u00f3l k\u00f6zrefog\u00f3 pavilonok h\u00e1romtengelyesek, k\u00f6z\u00e9pr\u00e9sz\u00fck emeletes, nagym\u00e9ret\u0171 f\u00fclkeszer\u0171 ny\u00edl\u00e1ssal. A fels\u0151 emeleten k\u0151balusztr\u00e1dos erk\u00e9ly van, a f\u00f6ldszintj\u00e9n timpanonos kapu. A f\u00fclke dongaboltozat\u00e1n sz\u00ednes m\u00e1zas, kazett\u00e1s majolika bor\u00edt\u00e1s. A homlokzat f\u00f6ldszintje kv\u00e1derezett, az emeletet sgraffito bor\u00edtotta. \\n A k\u00e9t pavilon k\u00f6z\u00f6tt h\u00faz\u00f3dik a Gloriette, illetve a r\u00e1mp\u00e1k, amik szerpentinszer\u0171en emelked\u0151, k\u0151balusztr\u00e1dos, k\u0151oszlopos pergol\u00e1val felvezetnek a z\u00f6ld kertbe. A Gloriett\u00e9be vezet\u0151 l\u00e9pcs\u0151 als\u00f3 ind\u00edt\u00e1s\u00e1n\u00e1l egy-egy k\u0151 oroszl\u00e1nszobor (Feszler Le\u00f3 munk\u00e1ja) d\u00edsz\u00edti. \\n Megval\u00f3sul\u00e1s ut\u00e1ni id\u0151szak: \\n A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n az er\u0151drendszer min\u00e9l teljesebb rekonstrukci\u00f3ja \u00e9rdek\u00e9ben elbontott\u00e1k a kortinafalak k\u00f6rnyezet\u00e9ben \u00e1ll\u00f3, \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9st biztos\u00edt\u00f3 l\u00e9pcs\u0151tornyokat \u00e9s pavilonokat, megsz\u00fcntetve ezzel a k\u00f6zleked\u00e9si \u00fatvonalakat. A V\u00e1rkert Baz\u00e1r egy\u00fcttes\u00e9t 1957-1961 k\u00f6z\u00f6tt \u00e1ll\u00edtott\u00e1k helyre Borsos L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Kacziba Ferenc tervei szerint, amelynek sor\u00e1n lebontott\u00e1k az \u00c9szaki Pavilon h\u00e1ts\u00f3 r\u00e9sz\u00e9t \u00e9s \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k a Dunai z\u00e1r\u00f3fal \u00fcl\u0151f\u00fclk\u00e9s szakasz\u00e1t. A kor\u00e1bbi tervekben m\u00e9g a V\u00edzi- rondella rekonstrukci\u00f3ja \u00e9s a Baz\u00e1r egy r\u00e9sz\u00e9nek bont\u00e1sa is szerepelt, \u00e1m ez nem val\u00f3sult meg. \\n 1961-ben a legend\u00e1ss\u00e1 v\u00e1lt Budai Ifj\u00fas\u00e1gi parkot alak\u00edtott\u00e1k ki a V\u00e1rkert Baz\u00e1r teraszain, amely 1981- es bez\u00e1r\u00e1s\u00e1ig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Az Ifj\u00fas\u00e1gi park nem tervezett haszn\u00e1latnak tette ki, amelyre nem volt alkalmas az \u00e9p\u00fcletegy\u00fcttes. A V\u00e1rkert Baz\u00e1r \u00e1llapota a 80-as \u00e9vekt\u0151l fogva folyamatosan romlott, mely az \u00e9p\u00fclet teljes lez\u00e1r\u00e1s\u00e1hoz vezetett. A V\u00e1rkert Baz\u00e1r fel\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1ra, hasznos\u00edt\u00e1s\u00e1ra ezut\u00e1n sz\u00e1mos terv k\u00e9sz\u00fclt, de elhat\u00e1roz\u00e1sra csak 2011-ben jutottak. A k\u00f6zbeszerz\u00e9s \u00e9s tervez\u00e9s ut\u00e1n a kivitelez\u00e9s 2013 nyar\u00e1n indult el. \u00e1prilis 3.-\u00e1n ker\u00fclt sor az \u00e1tad\u00e1sra, ami nagy n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gnek \u00f6rvendett. K\u00f6zel \u00f6tvenezren tekintett\u00e9k meg. \u00c1prilis 7.-\u00e9n ism\u00e9t bez\u00e1rt a baz\u00e1r \u00e9s elkezd\u0151d\u00f6tt a m\u00e1sodik \u00fcteme a fejleszt\u00e9snek. Elk\u00e9sz\u00fclt a 300 f\u00e9r\u0151helyes m\u00e9lygar\u00e1zs \u00e9s a multifunkci\u00f3s rendezv\u00e9nyk\u00f6zpont, valamint a renesz\u00e1nsz kert. 2014. augusztus 29.\u00e9n nyitotta meg \u00fajra kapuit a v\u00e1rkert. A fel\u00faj\u00edt\u00e1sokon mozg\u00f3l\u00e9pcs\u0151t is \\n \u00e9p\u00edtettek be. A r\u00e9gebbi rekonstrukci\u00f3s megl\u00e9v\u0151 r\u00e9szek korh\u0171en lettek vissza\u00e9p\u00edtve illetve fel\u00faj\u00edtva. Az \u00fajabb kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9seket corten ac\u00e9lb\u0151l k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k,ez\u00e1ltal j\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl. \\n --\\n FORR\u00c1SOK: \\n http:\/\/ybl.bparchiv.hu\/temak\/varkerti-egyuttes-lakohazak-bazar-kioszk \\n http:\/\/index.hu\/urbanista\/2014\/08\/29\/tudjatok_mi_a_legmenobb_az_uj_varkert_bazarban_nem_a_ muemleki_resz_hanem_ami_mogotte_van\/ \\n http:\/\/urbface.com\/budapest\/varkert-bazar \\n http:\/\/www.varfejlesztes.hu\/latnivalok\/a-varkert-bazar-tortenete \\n http:\/\/epiteszforum.hu\/files\/VK_muszaki_leiras.pdf&quot;}\" data-sheets-userformat=\"{&quot;2&quot;:8403905,&quot;3&quot;:{&quot;1&quot;:0},&quot;9&quot;:0,&quot;10&quot;:2,&quot;11&quot;:0,&quot;12&quot;:0,&quot;14&quot;:[null,2,65535],&quot;15&quot;:&quot;Arial&quot;,&quot;16&quot;:10,&quot;26&quot;:400}\">\u00c9p\u00fcletelemz\u00e9s: <\/span><\/p>\n<p><span data-sheets-value=\"{&quot;1&quot;:2,&quot;2&quot;:&quot;A V\u00e1rkert Baz\u00e1r egyszerre k\u00e9pvisel t\u00f6rt\u00e9nelmi, kultur\u00e1lis \u00e9s term\u00e9szeti \u00e9lm\u00e9nyt. 1996 \u00f3ta a vil\u00e1g sz\u00e1z legvesz\u00e9lyeztetettebb m\u0171eml\u00e9k\u00e9nek egyike illetve a vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9g r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezi. \\n A budai V\u00e1rhegy d\u00e9lkeleti ter\u00fclete a kezdetekt\u0151l fogva a Kir\u00e1lyi v\u00e1r er\u0151drendszer\u00e9nek fontos r\u00e9sz\u00e9t alkotta. Feltehet\u0151en a XV. sz\u00e1zadban, Zsigmond- korban \u00e9p\u00fcltek az egykor a Dun\u00e1ig kifut\u00f3 kortinafalak, \u00e9s az azokat \u00f6sszek\u00f6t\u0151 z\u00e1r\u00f3falak, amelyek legink\u00e1bb meghat\u00e1roz\u00f3 elemei voltak a v\u00e1rkertnek. A kortinafalak k\u00f6z\u00f6tti v\u00e9dett udvaron feltehet\u0151en ist\u00e1ll\u00f3k \u00e9s rakt\u00e1rak hossz\u00fak\u00e1s \u00e9p\u00fcletei t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k meg az udvart, a foly\u00f3 partszakasz\u00e1t pedig er\u0151d\u00edt\u00e9sek. A v\u00e1rb\u00f3l a d\u00e9li kortinafalon lehetett feljutni, valamint az alatta lev\u0151 v\u00edzelvezet\u0151 folyos\u00f3ban. \\n D\u00e9li Kortinafal v\u00e9g\u00e9n\u00e9l a hatalmas V\u00edzi-rondella (Ali pasa b\u00e1sty\u00e1ja) a t\u00f6r\u00f6k korban a v\u00edzsz\u00e1ll\u00edt\u00e1s biztos\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00e9p\u00fclt fel a parton, amely a Szapolyai-korban (1530 k\u00f6r\u00fcl) ki\u00e9p\u00edtett V\u00edzhord\u00f3 folyos\u00f3hoz \u00e9s kazamata-rendszerhez csatlakozott. Buda visszafoglal\u00e1sa ut\u00e1n, a 18. sz\u00e1zad folyam\u00e1n a V\u00e1r fokozatosan elvesztette hadi jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t, falakkal k\u00f6r\u00fclvett ter\u00fcletek kezdtek megny\u00edlni, a v\u00e1rfalak a kialakul\u00f3 v\u00e1rkertek t\u00e1mfalaiv\u00e1 v\u00e1ltak. A kortinafalak k\u00f6z\u00f6tti udvarban ekkor \u00f6nt\u0151h\u00e1zak (\u00e1gy\u00fa\u00f6nt\u0151) helyezkedtek el. A parti \u00fat sz\u00e9les\u00edt\u00e9se miatt 1780 k\u00f6r\u00fcl lebontott\u00e1k a V\u00edzi-rondell\u00e1t, az egykori z\u00e1r\u00f3falak el\u0151tti keskeny s\u00e1vban pedig kisebb lak\u00f3h\u00e1zak jelentek meg. \\n A XIX. sz\u00e1zadban a palota fontoss\u00e1g\u00e1nak n\u00f6veked\u00e9se sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 tette a Duna-part ezen szakasz\u00e1nak rendez\u00e9s\u00e9t. A kereskedelmi funkci\u00f3t bet\u00f6lt\u0151 V\u00e1rkert baz\u00e1r terv\u00e9t Reittner Ferenc 1874-ben v\u00e1zolta fel. Podmaniczky Frigyes (F\u0151v\u00e1rosi K\u00f6zmunk\u00e1k Tan\u00e1cs\u00e1nak aleln\u00f6ke) ezt a kiemelked\u0151 \u00e9p\u00edtkez\u00e9st a korszak legjelent\u0151sebb \u00e9p\u00edt\u00e9sz\u00e9nek sz\u00e1nta, Ybl Mikl\u00f3snak. A V\u00e1rkert rakparton 11 lak\u00f3\u00e9p\u00fclet \u00e9s egy mag\u00e1nkert \u00e1llt itt, amit lebontottak. \\n Ybl Mikl\u00f3s tervei alapj\u00e1n 1875-1880 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt fel a V\u00e1rkert Baz\u00e1r neorenesz\u00e1nsz kert\u00e9p\u00edt\u00e9szeti egy\u00fcttese (lak\u00f3h\u00e1zak, baz\u00e1rsor), amely m\u00e9lt\u00f3 keretet adott a V\u00e1rhegy v\u00e9g\u00e9nek \u00e9s az angolparkk\u00e1 alak\u00edtott kerteknek. Terv\u00e9nek Reittner Ferenc f\u00e9le pap\u00edrra vetett \u00f6tlete alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt. Ekkor m\u00e1r v\u00e9d\u0151 funkci\u00f3 szerepe cs\u00f6kkent \u00e9s els\u0151dleges c\u00e9l a v\u00e1rba gyalogos feljut\u00e1s volt. El\u0151t\u00e9rbe ker\u00fclt a kertekben val\u00f3 gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6d\u00e9s a palot\u00e1ba felvezet\u0151 \u00faton. 1868-1870 k\u00f6z\u00f6tt meg\u00e9p\u00fclt a Budav\u00e1ri Sikl\u00f3, ami szint\u00e9n a palot\u00e1ba jut\u00e1st seg\u00edtette el\u0151. \\n \u00c9p\u00fcletelemz\u00e9s: Hat\u00e1rol\u00f3 utc\u00e1k: Ybl Mikl\u00f3s t\u00e9r 9-11. ,\u00d6nt\u0151h\u00e1z utca 11.; S\u00e1ndor M\u00f3ric l\u00e9pcs\u0151 1. \\n Ybl Mikl\u00f3s figyelembe vette Reittner ferenc terveit, valamint a megl\u00e9v\u0151 k\u00f6z\u00e9pkori \u00e9p\u00fcletr\u00e9szeket ( kortinafalak, a v\u00edzhord\u00f3 l\u00e9pcs\u0151k, v\u00e1rfalak)\u00e9s ezek k\u00f6r\u00e9 alak\u00edtotta ki neorenesz\u00e1nsz st\u00edlusban a palot\u00e1ba t\u00f6rt\u00e9n\u0151 feljut\u00e1s \u00fatvonalait. D\u00e9li v\u00e9g\u00e9t a S\u00e1ndor M\u00f3ric s\u00e9t\u00e1nnyal \u00e9s palota\u00e9p\u00fclettel z\u00e1rta, melyek b\u00e9rlak\u00e1sokk\u00e9nt funkcion\u00e1ltak. \u00c9szaki v\u00e9g\u00e9t a kir\u00e1lyi test\u0151rs\u00e9gnek fel\u00e9p\u00edtett palot\u00e1val hat\u00e1rolta valamint a kortina fallal. Ezek sorosan \u00e9p\u00fcltek be az utcavonalba. St\u00edlusuk alapj\u00e1n a k\u00f6zrefogott egys\u00e9g r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezik. \\n D\u00e9li palota (Ma F \u00e9s E palota) h\u00e1romemeletes, 5+5 tengelyes, az els\u0151 emelet f\u00f6l\u00f6tt \u00f6vp\u00e1rk\u00e1nnyal, a jobb oldali r\u00e9sz f\u00f6l\u00f6tt balusztr\u00e1dos attik\u00e1val z\u00e1rva. Az els\u0151 \u00e9s harmadik emeletek mezzanin (f\u00e9lemelet) szintk\u00e9nt jelentkeznek a homlokzaton. Az \u00c9-i \u00e9p\u00fclet (volt test\u0151ri palota) k\u00e9t szintes. Szint\u00e9n \u00f6vp\u00e1rk\u00e1nyos \u00e9s az els\u0151 emelet itt is mezzanin szintk\u00e9nt jelentkezik a homlokzaton. Az \u00e9p\u00fcletek k\u00f6z\u00e9ptengelyeiben ny\u00edlnak a kapuk (a D-i \u00e9p\u00fcleten kett\u0151). \\n A palota\u00e9p\u00fcletek mellett k\u00f6zvetlen\u00fcl baz\u00e1rsorok \u00e9p\u00fclet\u00e9vel folytat\u00f3dik (d\u00e9li \u00e9s \u00e9szaki). Eredetileg kereskedelmi funkci\u00f3t t\u00f6lt\u00f6tt be, \u00e1rk\u00e1dsorai egykor \u00fczletekkel voltak tele. 1883-t\u00f3l 1888-ig az \u00e9szaki sz\u00e1rny\u00e1ban m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a Budai n\u0151ipari tanm\u0171hely, 1890-t\u0151l 1895-ig pedig a T\u00f6rt\u00e9neti Arck\u00e9pcsarnok volt itt l\u00e1that\u00f3. Az 1890\/91-es tan\u00e9vt\u0151l 1918-ig n\u0151i fest\u0151iskola kapott helyet az \u00e9p\u00fcletben. 1884-ben Str\u00f3bl Alajos volt az els\u0151 szobr\u00e1sz, aki a baz\u00e1r \u00e1rk\u00e1dsor\u00e1n saj\u00e1t m\u0171termet tudhatott a mag\u00e1\u00e9nak. Szobr\u00e1szgener\u00e1ci\u00f3k dolgoztak itt, s sz\u00e1mos k\u00f6zt\u00e9ri szobor itt sz\u00fcletett. A hangs\u00falyos rizalitokkal tagolt, sokszor er\u0151s attik\u00e1val kiemelt homlokzat, a pill\u00e9r-\u00edvezet, oszlop-gerend\u00e1zat p\u00e1ros\u00edt\u00e1s, a ny\u00edl\u00e1sokn\u00e1l az \u00fan. Palladio-mot\u00edvum jellemzi. A t\u00edz-t\u00edz tengelyes \u00e1rk\u00e1dsor tengelyei k\u00f6z\u00f6tt d\u00f3r pilaszterek, f\u0151p\u00e1rk\u00e1nya balusztr\u00e1dos attikafallal lez\u00e1rt, terrakotta v\u00e1z\u00e1kkal volt d\u00edsz\u00edtve. \\n A baz\u00e1rsorok z\u00e1r\u00e1sak\u00e9ppen a d\u00e9li oldalon F\u00fclke pavilon, m\u00e9g \u00e9szaki oldalon L\u00e9pcs\u0151 pavilon z\u00e1r. A baz\u00e1rsor, golyv\u00e1s p\u00e1rk\u00e1nyzata \u00e9s pilaszterei ellen\u00e9re is feltehet\u0151en a Colosseumr\u00f3l nyerte mint\u00e1j\u00e1t. Diadal\u00edvhez hasonl\u00f3ak a pavilonok, b\u00e1r itt a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 ny\u00edl\u00e1st nem k\u00eds\u00e9rik kisebbek a sz\u00e9leken, de az elrendez\u00e9s ugyanaz: szabadon \u00e1ll\u00f3 oszlopokkal nem egyenl\u0151 ar\u00e1nyban ritmiz\u00e1lt f\u00e9lk\u00f6r\u00edves ny\u00edl\u00e1ssal \u00e1tt\u00f6rt falfel\u00fcletet golyv\u00e1zott p\u00e1rk\u00e1ny z\u00e1r le. A k\u00f6z\u00e9pr\u00e9szt k\u00e9t oldalr\u00f3l k\u00f6zrefog\u00f3 pavilonok h\u00e1romtengelyesek, k\u00f6z\u00e9pr\u00e9sz\u00fck emeletes, nagym\u00e9ret\u0171 f\u00fclkeszer\u0171 ny\u00edl\u00e1ssal. A fels\u0151 emeleten k\u0151balusztr\u00e1dos erk\u00e9ly van, a f\u00f6ldszintj\u00e9n timpanonos kapu. A f\u00fclke dongaboltozat\u00e1n sz\u00ednes m\u00e1zas, kazett\u00e1s majolika bor\u00edt\u00e1s. A homlokzat f\u00f6ldszintje kv\u00e1derezett, az emeletet sgraffito bor\u00edtotta. \\n A k\u00e9t pavilon k\u00f6z\u00f6tt h\u00faz\u00f3dik a Gloriette, illetve a r\u00e1mp\u00e1k, amik szerpentinszer\u0171en emelked\u0151, k\u0151balusztr\u00e1dos, k\u0151oszlopos pergol\u00e1val felvezetnek a z\u00f6ld kertbe. A Gloriett\u00e9be vezet\u0151 l\u00e9pcs\u0151 als\u00f3 ind\u00edt\u00e1s\u00e1n\u00e1l egy-egy k\u0151 oroszl\u00e1nszobor (Feszler Le\u00f3 munk\u00e1ja) d\u00edsz\u00edti. \\n Megval\u00f3sul\u00e1s ut\u00e1ni id\u0151szak: \\n A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n az er\u0151drendszer min\u00e9l teljesebb rekonstrukci\u00f3ja \u00e9rdek\u00e9ben elbontott\u00e1k a kortinafalak k\u00f6rnyezet\u00e9ben \u00e1ll\u00f3, \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9st biztos\u00edt\u00f3 l\u00e9pcs\u0151tornyokat \u00e9s pavilonokat, megsz\u00fcntetve ezzel a k\u00f6zleked\u00e9si \u00fatvonalakat. A V\u00e1rkert Baz\u00e1r egy\u00fcttes\u00e9t 1957-1961 k\u00f6z\u00f6tt \u00e1ll\u00edtott\u00e1k helyre Borsos L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Kacziba Ferenc tervei szerint, amelynek sor\u00e1n lebontott\u00e1k az \u00c9szaki Pavilon h\u00e1ts\u00f3 r\u00e9sz\u00e9t \u00e9s \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k a Dunai z\u00e1r\u00f3fal \u00fcl\u0151f\u00fclk\u00e9s szakasz\u00e1t. A kor\u00e1bbi tervekben m\u00e9g a V\u00edzi- rondella rekonstrukci\u00f3ja \u00e9s a Baz\u00e1r egy r\u00e9sz\u00e9nek bont\u00e1sa is szerepelt, \u00e1m ez nem val\u00f3sult meg. \\n 1961-ben a legend\u00e1ss\u00e1 v\u00e1lt Budai Ifj\u00fas\u00e1gi parkot alak\u00edtott\u00e1k ki a V\u00e1rkert Baz\u00e1r teraszain, amely 1981- es bez\u00e1r\u00e1s\u00e1ig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Az Ifj\u00fas\u00e1gi park nem tervezett haszn\u00e1latnak tette ki, amelyre nem volt alkalmas az \u00e9p\u00fcletegy\u00fcttes. A V\u00e1rkert Baz\u00e1r \u00e1llapota a 80-as \u00e9vekt\u0151l fogva folyamatosan romlott, mely az \u00e9p\u00fclet teljes lez\u00e1r\u00e1s\u00e1hoz vezetett. A V\u00e1rkert Baz\u00e1r fel\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1ra, hasznos\u00edt\u00e1s\u00e1ra ezut\u00e1n sz\u00e1mos terv k\u00e9sz\u00fclt, de elhat\u00e1roz\u00e1sra csak 2011-ben jutottak. A k\u00f6zbeszerz\u00e9s \u00e9s tervez\u00e9s ut\u00e1n a kivitelez\u00e9s 2013 nyar\u00e1n indult el. \u00e1prilis 3.-\u00e1n ker\u00fclt sor az \u00e1tad\u00e1sra, ami nagy n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gnek \u00f6rvendett. K\u00f6zel \u00f6tvenezren tekintett\u00e9k meg. \u00c1prilis 7.-\u00e9n ism\u00e9t bez\u00e1rt a baz\u00e1r \u00e9s elkezd\u0151d\u00f6tt a m\u00e1sodik \u00fcteme a fejleszt\u00e9snek. Elk\u00e9sz\u00fclt a 300 f\u00e9r\u0151helyes m\u00e9lygar\u00e1zs \u00e9s a multifunkci\u00f3s rendezv\u00e9nyk\u00f6zpont, valamint a renesz\u00e1nsz kert. 2014. augusztus 29.\u00e9n nyitotta meg \u00fajra kapuit a v\u00e1rkert. A fel\u00faj\u00edt\u00e1sokon mozg\u00f3l\u00e9pcs\u0151t is \\n \u00e9p\u00edtettek be. A r\u00e9gebbi rekonstrukci\u00f3s megl\u00e9v\u0151 r\u00e9szek korh\u0171en lettek vissza\u00e9p\u00edtve illetve fel\u00faj\u00edtva. Az \u00fajabb kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9seket corten ac\u00e9lb\u0151l k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k,ez\u00e1ltal j\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl. \\n --\\n FORR\u00c1SOK: \\n http:\/\/ybl.bparchiv.hu\/temak\/varkerti-egyuttes-lakohazak-bazar-kioszk \\n http:\/\/index.hu\/urbanista\/2014\/08\/29\/tudjatok_mi_a_legmenobb_az_uj_varkert_bazarban_nem_a_ muemleki_resz_hanem_ami_mogotte_van\/ \\n http:\/\/urbface.com\/budapest\/varkert-bazar \\n http:\/\/www.varfejlesztes.hu\/latnivalok\/a-varkert-bazar-tortenete \\n http:\/\/epiteszforum.hu\/files\/VK_muszaki_leiras.pdf&quot;}\" data-sheets-userformat=\"{&quot;2&quot;:8403905,&quot;3&quot;:{&quot;1&quot;:0},&quot;9&quot;:0,&quot;10&quot;:2,&quot;11&quot;:0,&quot;12&quot;:0,&quot;14&quot;:[null,2,65535],&quot;15&quot;:&quot;Arial&quot;,&quot;16&quot;:10,&quot;26&quot;:400}\">Hat\u00e1rol\u00f3 utc\u00e1k: Ybl Mikl\u00f3s t\u00e9r 9-11. ,\u00d6nt\u0151h\u00e1z utca 11.; S\u00e1ndor M\u00f3ric l\u00e9pcs\u0151 1. <\/span><\/p>\n<p><span data-sheets-value=\"{&quot;1&quot;:2,&quot;2&quot;:&quot;A V\u00e1rkert Baz\u00e1r egyszerre k\u00e9pvisel t\u00f6rt\u00e9nelmi, kultur\u00e1lis \u00e9s term\u00e9szeti \u00e9lm\u00e9nyt. 1996 \u00f3ta a vil\u00e1g sz\u00e1z legvesz\u00e9lyeztetettebb m\u0171eml\u00e9k\u00e9nek egyike illetve a vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9g r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezi. \\n A budai V\u00e1rhegy d\u00e9lkeleti ter\u00fclete a kezdetekt\u0151l fogva a Kir\u00e1lyi v\u00e1r er\u0151drendszer\u00e9nek fontos r\u00e9sz\u00e9t alkotta. Feltehet\u0151en a XV. sz\u00e1zadban, Zsigmond- korban \u00e9p\u00fcltek az egykor a Dun\u00e1ig kifut\u00f3 kortinafalak, \u00e9s az azokat \u00f6sszek\u00f6t\u0151 z\u00e1r\u00f3falak, amelyek legink\u00e1bb meghat\u00e1roz\u00f3 elemei voltak a v\u00e1rkertnek. A kortinafalak k\u00f6z\u00f6tti v\u00e9dett udvaron feltehet\u0151en ist\u00e1ll\u00f3k \u00e9s rakt\u00e1rak hossz\u00fak\u00e1s \u00e9p\u00fcletei t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k meg az udvart, a foly\u00f3 partszakasz\u00e1t pedig er\u0151d\u00edt\u00e9sek. A v\u00e1rb\u00f3l a d\u00e9li kortinafalon lehetett feljutni, valamint az alatta lev\u0151 v\u00edzelvezet\u0151 folyos\u00f3ban. \\n D\u00e9li Kortinafal v\u00e9g\u00e9n\u00e9l a hatalmas V\u00edzi-rondella (Ali pasa b\u00e1sty\u00e1ja) a t\u00f6r\u00f6k korban a v\u00edzsz\u00e1ll\u00edt\u00e1s biztos\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00e9p\u00fclt fel a parton, amely a Szapolyai-korban (1530 k\u00f6r\u00fcl) ki\u00e9p\u00edtett V\u00edzhord\u00f3 folyos\u00f3hoz \u00e9s kazamata-rendszerhez csatlakozott. Buda visszafoglal\u00e1sa ut\u00e1n, a 18. sz\u00e1zad folyam\u00e1n a V\u00e1r fokozatosan elvesztette hadi jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t, falakkal k\u00f6r\u00fclvett ter\u00fcletek kezdtek megny\u00edlni, a v\u00e1rfalak a kialakul\u00f3 v\u00e1rkertek t\u00e1mfalaiv\u00e1 v\u00e1ltak. A kortinafalak k\u00f6z\u00f6tti udvarban ekkor \u00f6nt\u0151h\u00e1zak (\u00e1gy\u00fa\u00f6nt\u0151) helyezkedtek el. A parti \u00fat sz\u00e9les\u00edt\u00e9se miatt 1780 k\u00f6r\u00fcl lebontott\u00e1k a V\u00edzi-rondell\u00e1t, az egykori z\u00e1r\u00f3falak el\u0151tti keskeny s\u00e1vban pedig kisebb lak\u00f3h\u00e1zak jelentek meg. \\n A XIX. sz\u00e1zadban a palota fontoss\u00e1g\u00e1nak n\u00f6veked\u00e9se sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 tette a Duna-part ezen szakasz\u00e1nak rendez\u00e9s\u00e9t. A kereskedelmi funkci\u00f3t bet\u00f6lt\u0151 V\u00e1rkert baz\u00e1r terv\u00e9t Reittner Ferenc 1874-ben v\u00e1zolta fel. Podmaniczky Frigyes (F\u0151v\u00e1rosi K\u00f6zmunk\u00e1k Tan\u00e1cs\u00e1nak aleln\u00f6ke) ezt a kiemelked\u0151 \u00e9p\u00edtkez\u00e9st a korszak legjelent\u0151sebb \u00e9p\u00edt\u00e9sz\u00e9nek sz\u00e1nta, Ybl Mikl\u00f3snak. A V\u00e1rkert rakparton 11 lak\u00f3\u00e9p\u00fclet \u00e9s egy mag\u00e1nkert \u00e1llt itt, amit lebontottak. \\n Ybl Mikl\u00f3s tervei alapj\u00e1n 1875-1880 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt fel a V\u00e1rkert Baz\u00e1r neorenesz\u00e1nsz kert\u00e9p\u00edt\u00e9szeti egy\u00fcttese (lak\u00f3h\u00e1zak, baz\u00e1rsor), amely m\u00e9lt\u00f3 keretet adott a V\u00e1rhegy v\u00e9g\u00e9nek \u00e9s az angolparkk\u00e1 alak\u00edtott kerteknek. Terv\u00e9nek Reittner Ferenc f\u00e9le pap\u00edrra vetett \u00f6tlete alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt. Ekkor m\u00e1r v\u00e9d\u0151 funkci\u00f3 szerepe cs\u00f6kkent \u00e9s els\u0151dleges c\u00e9l a v\u00e1rba gyalogos feljut\u00e1s volt. El\u0151t\u00e9rbe ker\u00fclt a kertekben val\u00f3 gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6d\u00e9s a palot\u00e1ba felvezet\u0151 \u00faton. 1868-1870 k\u00f6z\u00f6tt meg\u00e9p\u00fclt a Budav\u00e1ri Sikl\u00f3, ami szint\u00e9n a palot\u00e1ba jut\u00e1st seg\u00edtette el\u0151. \\n \u00c9p\u00fcletelemz\u00e9s: Hat\u00e1rol\u00f3 utc\u00e1k: Ybl Mikl\u00f3s t\u00e9r 9-11. ,\u00d6nt\u0151h\u00e1z utca 11.; S\u00e1ndor M\u00f3ric l\u00e9pcs\u0151 1. \\n Ybl Mikl\u00f3s figyelembe vette Reittner ferenc terveit, valamint a megl\u00e9v\u0151 k\u00f6z\u00e9pkori \u00e9p\u00fcletr\u00e9szeket ( kortinafalak, a v\u00edzhord\u00f3 l\u00e9pcs\u0151k, v\u00e1rfalak)\u00e9s ezek k\u00f6r\u00e9 alak\u00edtotta ki neorenesz\u00e1nsz st\u00edlusban a palot\u00e1ba t\u00f6rt\u00e9n\u0151 feljut\u00e1s \u00fatvonalait. D\u00e9li v\u00e9g\u00e9t a S\u00e1ndor M\u00f3ric s\u00e9t\u00e1nnyal \u00e9s palota\u00e9p\u00fclettel z\u00e1rta, melyek b\u00e9rlak\u00e1sokk\u00e9nt funkcion\u00e1ltak. \u00c9szaki v\u00e9g\u00e9t a kir\u00e1lyi test\u0151rs\u00e9gnek fel\u00e9p\u00edtett palot\u00e1val hat\u00e1rolta valamint a kortina fallal. Ezek sorosan \u00e9p\u00fcltek be az utcavonalba. St\u00edlusuk alapj\u00e1n a k\u00f6zrefogott egys\u00e9g r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezik. \\n D\u00e9li palota (Ma F \u00e9s E palota) h\u00e1romemeletes, 5+5 tengelyes, az els\u0151 emelet f\u00f6l\u00f6tt \u00f6vp\u00e1rk\u00e1nnyal, a jobb oldali r\u00e9sz f\u00f6l\u00f6tt balusztr\u00e1dos attik\u00e1val z\u00e1rva. Az els\u0151 \u00e9s harmadik emeletek mezzanin (f\u00e9lemelet) szintk\u00e9nt jelentkeznek a homlokzaton. Az \u00c9-i \u00e9p\u00fclet (volt test\u0151ri palota) k\u00e9t szintes. Szint\u00e9n \u00f6vp\u00e1rk\u00e1nyos \u00e9s az els\u0151 emelet itt is mezzanin szintk\u00e9nt jelentkezik a homlokzaton. Az \u00e9p\u00fcletek k\u00f6z\u00e9ptengelyeiben ny\u00edlnak a kapuk (a D-i \u00e9p\u00fcleten kett\u0151). \\n A palota\u00e9p\u00fcletek mellett k\u00f6zvetlen\u00fcl baz\u00e1rsorok \u00e9p\u00fclet\u00e9vel folytat\u00f3dik (d\u00e9li \u00e9s \u00e9szaki). Eredetileg kereskedelmi funkci\u00f3t t\u00f6lt\u00f6tt be, \u00e1rk\u00e1dsorai egykor \u00fczletekkel voltak tele. 1883-t\u00f3l 1888-ig az \u00e9szaki sz\u00e1rny\u00e1ban m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a Budai n\u0151ipari tanm\u0171hely, 1890-t\u0151l 1895-ig pedig a T\u00f6rt\u00e9neti Arck\u00e9pcsarnok volt itt l\u00e1that\u00f3. Az 1890\/91-es tan\u00e9vt\u0151l 1918-ig n\u0151i fest\u0151iskola kapott helyet az \u00e9p\u00fcletben. 1884-ben Str\u00f3bl Alajos volt az els\u0151 szobr\u00e1sz, aki a baz\u00e1r \u00e1rk\u00e1dsor\u00e1n saj\u00e1t m\u0171termet tudhatott a mag\u00e1\u00e9nak. Szobr\u00e1szgener\u00e1ci\u00f3k dolgoztak itt, s sz\u00e1mos k\u00f6zt\u00e9ri szobor itt sz\u00fcletett. A hangs\u00falyos rizalitokkal tagolt, sokszor er\u0151s attik\u00e1val kiemelt homlokzat, a pill\u00e9r-\u00edvezet, oszlop-gerend\u00e1zat p\u00e1ros\u00edt\u00e1s, a ny\u00edl\u00e1sokn\u00e1l az \u00fan. Palladio-mot\u00edvum jellemzi. A t\u00edz-t\u00edz tengelyes \u00e1rk\u00e1dsor tengelyei k\u00f6z\u00f6tt d\u00f3r pilaszterek, f\u0151p\u00e1rk\u00e1nya balusztr\u00e1dos attikafallal lez\u00e1rt, terrakotta v\u00e1z\u00e1kkal volt d\u00edsz\u00edtve. \\n A baz\u00e1rsorok z\u00e1r\u00e1sak\u00e9ppen a d\u00e9li oldalon F\u00fclke pavilon, m\u00e9g \u00e9szaki oldalon L\u00e9pcs\u0151 pavilon z\u00e1r. A baz\u00e1rsor, golyv\u00e1s p\u00e1rk\u00e1nyzata \u00e9s pilaszterei ellen\u00e9re is feltehet\u0151en a Colosseumr\u00f3l nyerte mint\u00e1j\u00e1t. Diadal\u00edvhez hasonl\u00f3ak a pavilonok, b\u00e1r itt a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 ny\u00edl\u00e1st nem k\u00eds\u00e9rik kisebbek a sz\u00e9leken, de az elrendez\u00e9s ugyanaz: szabadon \u00e1ll\u00f3 oszlopokkal nem egyenl\u0151 ar\u00e1nyban ritmiz\u00e1lt f\u00e9lk\u00f6r\u00edves ny\u00edl\u00e1ssal \u00e1tt\u00f6rt falfel\u00fcletet golyv\u00e1zott p\u00e1rk\u00e1ny z\u00e1r le. A k\u00f6z\u00e9pr\u00e9szt k\u00e9t oldalr\u00f3l k\u00f6zrefog\u00f3 pavilonok h\u00e1romtengelyesek, k\u00f6z\u00e9pr\u00e9sz\u00fck emeletes, nagym\u00e9ret\u0171 f\u00fclkeszer\u0171 ny\u00edl\u00e1ssal. A fels\u0151 emeleten k\u0151balusztr\u00e1dos erk\u00e9ly van, a f\u00f6ldszintj\u00e9n timpanonos kapu. A f\u00fclke dongaboltozat\u00e1n sz\u00ednes m\u00e1zas, kazett\u00e1s majolika bor\u00edt\u00e1s. A homlokzat f\u00f6ldszintje kv\u00e1derezett, az emeletet sgraffito bor\u00edtotta. \\n A k\u00e9t pavilon k\u00f6z\u00f6tt h\u00faz\u00f3dik a Gloriette, illetve a r\u00e1mp\u00e1k, amik szerpentinszer\u0171en emelked\u0151, k\u0151balusztr\u00e1dos, k\u0151oszlopos pergol\u00e1val felvezetnek a z\u00f6ld kertbe. A Gloriett\u00e9be vezet\u0151 l\u00e9pcs\u0151 als\u00f3 ind\u00edt\u00e1s\u00e1n\u00e1l egy-egy k\u0151 oroszl\u00e1nszobor (Feszler Le\u00f3 munk\u00e1ja) d\u00edsz\u00edti. \\n Megval\u00f3sul\u00e1s ut\u00e1ni id\u0151szak: \\n A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n az er\u0151drendszer min\u00e9l teljesebb rekonstrukci\u00f3ja \u00e9rdek\u00e9ben elbontott\u00e1k a kortinafalak k\u00f6rnyezet\u00e9ben \u00e1ll\u00f3, \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9st biztos\u00edt\u00f3 l\u00e9pcs\u0151tornyokat \u00e9s pavilonokat, megsz\u00fcntetve ezzel a k\u00f6zleked\u00e9si \u00fatvonalakat. A V\u00e1rkert Baz\u00e1r egy\u00fcttes\u00e9t 1957-1961 k\u00f6z\u00f6tt \u00e1ll\u00edtott\u00e1k helyre Borsos L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Kacziba Ferenc tervei szerint, amelynek sor\u00e1n lebontott\u00e1k az \u00c9szaki Pavilon h\u00e1ts\u00f3 r\u00e9sz\u00e9t \u00e9s \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k a Dunai z\u00e1r\u00f3fal \u00fcl\u0151f\u00fclk\u00e9s szakasz\u00e1t. A kor\u00e1bbi tervekben m\u00e9g a V\u00edzi- rondella rekonstrukci\u00f3ja \u00e9s a Baz\u00e1r egy r\u00e9sz\u00e9nek bont\u00e1sa is szerepelt, \u00e1m ez nem val\u00f3sult meg. \\n 1961-ben a legend\u00e1ss\u00e1 v\u00e1lt Budai Ifj\u00fas\u00e1gi parkot alak\u00edtott\u00e1k ki a V\u00e1rkert Baz\u00e1r teraszain, amely 1981- es bez\u00e1r\u00e1s\u00e1ig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Az Ifj\u00fas\u00e1gi park nem tervezett haszn\u00e1latnak tette ki, amelyre nem volt alkalmas az \u00e9p\u00fcletegy\u00fcttes. A V\u00e1rkert Baz\u00e1r \u00e1llapota a 80-as \u00e9vekt\u0151l fogva folyamatosan romlott, mely az \u00e9p\u00fclet teljes lez\u00e1r\u00e1s\u00e1hoz vezetett. A V\u00e1rkert Baz\u00e1r fel\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1ra, hasznos\u00edt\u00e1s\u00e1ra ezut\u00e1n sz\u00e1mos terv k\u00e9sz\u00fclt, de elhat\u00e1roz\u00e1sra csak 2011-ben jutottak. A k\u00f6zbeszerz\u00e9s \u00e9s tervez\u00e9s ut\u00e1n a kivitelez\u00e9s 2013 nyar\u00e1n indult el. \u00e1prilis 3.-\u00e1n ker\u00fclt sor az \u00e1tad\u00e1sra, ami nagy n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gnek \u00f6rvendett. K\u00f6zel \u00f6tvenezren tekintett\u00e9k meg. \u00c1prilis 7.-\u00e9n ism\u00e9t bez\u00e1rt a baz\u00e1r \u00e9s elkezd\u0151d\u00f6tt a m\u00e1sodik \u00fcteme a fejleszt\u00e9snek. Elk\u00e9sz\u00fclt a 300 f\u00e9r\u0151helyes m\u00e9lygar\u00e1zs \u00e9s a multifunkci\u00f3s rendezv\u00e9nyk\u00f6zpont, valamint a renesz\u00e1nsz kert. 2014. augusztus 29.\u00e9n nyitotta meg \u00fajra kapuit a v\u00e1rkert. A fel\u00faj\u00edt\u00e1sokon mozg\u00f3l\u00e9pcs\u0151t is \\n \u00e9p\u00edtettek be. A r\u00e9gebbi rekonstrukci\u00f3s megl\u00e9v\u0151 r\u00e9szek korh\u0171en lettek vissza\u00e9p\u00edtve illetve fel\u00faj\u00edtva. Az \u00fajabb kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9seket corten ac\u00e9lb\u0151l k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k,ez\u00e1ltal j\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl. \\n --\\n FORR\u00c1SOK: \\n http:\/\/ybl.bparchiv.hu\/temak\/varkerti-egyuttes-lakohazak-bazar-kioszk \\n http:\/\/index.hu\/urbanista\/2014\/08\/29\/tudjatok_mi_a_legmenobb_az_uj_varkert_bazarban_nem_a_ muemleki_resz_hanem_ami_mogotte_van\/ \\n http:\/\/urbface.com\/budapest\/varkert-bazar \\n http:\/\/www.varfejlesztes.hu\/latnivalok\/a-varkert-bazar-tortenete \\n http:\/\/epiteszforum.hu\/files\/VK_muszaki_leiras.pdf&quot;}\" data-sheets-userformat=\"{&quot;2&quot;:8403905,&quot;3&quot;:{&quot;1&quot;:0},&quot;9&quot;:0,&quot;10&quot;:2,&quot;11&quot;:0,&quot;12&quot;:0,&quot;14&quot;:[null,2,65535],&quot;15&quot;:&quot;Arial&quot;,&quot;16&quot;:10,&quot;26&quot;:400}\">Ybl Mikl\u00f3s figyelembe vette Reittner ferenc terveit, valamint a megl\u00e9v\u0151 k\u00f6z\u00e9pkori \u00e9p\u00fcletr\u00e9szeket ( kortinafalak, a v\u00edzhord\u00f3 l\u00e9pcs\u0151k, v\u00e1rfalak)\u00e9s ezek k\u00f6r\u00e9 alak\u00edtotta ki neorenesz\u00e1nsz st\u00edlusban a palot\u00e1ba t\u00f6rt\u00e9n\u0151 feljut\u00e1s \u00fatvonalait. D\u00e9li v\u00e9g\u00e9t a S\u00e1ndor M\u00f3ric s\u00e9t\u00e1nnyal \u00e9s palota\u00e9p\u00fclettel z\u00e1rta, melyek b\u00e9rlak\u00e1sokk\u00e9nt funkcion\u00e1ltak. \u00c9szaki v\u00e9g\u00e9t a kir\u00e1lyi test\u0151rs\u00e9gnek fel\u00e9p\u00edtett palot\u00e1val hat\u00e1rolta valamint a kortina fallal. Ezek sorosan \u00e9p\u00fcltek be az utcavonalba. St\u00edlusuk alapj\u00e1n a k\u00f6zrefogott egys\u00e9g r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezik. <\/span><\/p>\n<p><span data-sheets-value=\"{&quot;1&quot;:2,&quot;2&quot;:&quot;A V\u00e1rkert Baz\u00e1r egyszerre k\u00e9pvisel t\u00f6rt\u00e9nelmi, kultur\u00e1lis \u00e9s term\u00e9szeti \u00e9lm\u00e9nyt. 1996 \u00f3ta a vil\u00e1g sz\u00e1z legvesz\u00e9lyeztetettebb m\u0171eml\u00e9k\u00e9nek egyike illetve a vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9g r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezi. \\n A budai V\u00e1rhegy d\u00e9lkeleti ter\u00fclete a kezdetekt\u0151l fogva a Kir\u00e1lyi v\u00e1r er\u0151drendszer\u00e9nek fontos r\u00e9sz\u00e9t alkotta. Feltehet\u0151en a XV. sz\u00e1zadban, Zsigmond- korban \u00e9p\u00fcltek az egykor a Dun\u00e1ig kifut\u00f3 kortinafalak, \u00e9s az azokat \u00f6sszek\u00f6t\u0151 z\u00e1r\u00f3falak, amelyek legink\u00e1bb meghat\u00e1roz\u00f3 elemei voltak a v\u00e1rkertnek. A kortinafalak k\u00f6z\u00f6tti v\u00e9dett udvaron feltehet\u0151en ist\u00e1ll\u00f3k \u00e9s rakt\u00e1rak hossz\u00fak\u00e1s \u00e9p\u00fcletei t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k meg az udvart, a foly\u00f3 partszakasz\u00e1t pedig er\u0151d\u00edt\u00e9sek. A v\u00e1rb\u00f3l a d\u00e9li kortinafalon lehetett feljutni, valamint az alatta lev\u0151 v\u00edzelvezet\u0151 folyos\u00f3ban. \\n D\u00e9li Kortinafal v\u00e9g\u00e9n\u00e9l a hatalmas V\u00edzi-rondella (Ali pasa b\u00e1sty\u00e1ja) a t\u00f6r\u00f6k korban a v\u00edzsz\u00e1ll\u00edt\u00e1s biztos\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00e9p\u00fclt fel a parton, amely a Szapolyai-korban (1530 k\u00f6r\u00fcl) ki\u00e9p\u00edtett V\u00edzhord\u00f3 folyos\u00f3hoz \u00e9s kazamata-rendszerhez csatlakozott. Buda visszafoglal\u00e1sa ut\u00e1n, a 18. sz\u00e1zad folyam\u00e1n a V\u00e1r fokozatosan elvesztette hadi jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t, falakkal k\u00f6r\u00fclvett ter\u00fcletek kezdtek megny\u00edlni, a v\u00e1rfalak a kialakul\u00f3 v\u00e1rkertek t\u00e1mfalaiv\u00e1 v\u00e1ltak. A kortinafalak k\u00f6z\u00f6tti udvarban ekkor \u00f6nt\u0151h\u00e1zak (\u00e1gy\u00fa\u00f6nt\u0151) helyezkedtek el. A parti \u00fat sz\u00e9les\u00edt\u00e9se miatt 1780 k\u00f6r\u00fcl lebontott\u00e1k a V\u00edzi-rondell\u00e1t, az egykori z\u00e1r\u00f3falak el\u0151tti keskeny s\u00e1vban pedig kisebb lak\u00f3h\u00e1zak jelentek meg. \\n A XIX. sz\u00e1zadban a palota fontoss\u00e1g\u00e1nak n\u00f6veked\u00e9se sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 tette a Duna-part ezen szakasz\u00e1nak rendez\u00e9s\u00e9t. A kereskedelmi funkci\u00f3t bet\u00f6lt\u0151 V\u00e1rkert baz\u00e1r terv\u00e9t Reittner Ferenc 1874-ben v\u00e1zolta fel. Podmaniczky Frigyes (F\u0151v\u00e1rosi K\u00f6zmunk\u00e1k Tan\u00e1cs\u00e1nak aleln\u00f6ke) ezt a kiemelked\u0151 \u00e9p\u00edtkez\u00e9st a korszak legjelent\u0151sebb \u00e9p\u00edt\u00e9sz\u00e9nek sz\u00e1nta, Ybl Mikl\u00f3snak. A V\u00e1rkert rakparton 11 lak\u00f3\u00e9p\u00fclet \u00e9s egy mag\u00e1nkert \u00e1llt itt, amit lebontottak. \\n Ybl Mikl\u00f3s tervei alapj\u00e1n 1875-1880 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt fel a V\u00e1rkert Baz\u00e1r neorenesz\u00e1nsz kert\u00e9p\u00edt\u00e9szeti egy\u00fcttese (lak\u00f3h\u00e1zak, baz\u00e1rsor), amely m\u00e9lt\u00f3 keretet adott a V\u00e1rhegy v\u00e9g\u00e9nek \u00e9s az angolparkk\u00e1 alak\u00edtott kerteknek. Terv\u00e9nek Reittner Ferenc f\u00e9le pap\u00edrra vetett \u00f6tlete alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt. Ekkor m\u00e1r v\u00e9d\u0151 funkci\u00f3 szerepe cs\u00f6kkent \u00e9s els\u0151dleges c\u00e9l a v\u00e1rba gyalogos feljut\u00e1s volt. El\u0151t\u00e9rbe ker\u00fclt a kertekben val\u00f3 gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6d\u00e9s a palot\u00e1ba felvezet\u0151 \u00faton. 1868-1870 k\u00f6z\u00f6tt meg\u00e9p\u00fclt a Budav\u00e1ri Sikl\u00f3, ami szint\u00e9n a palot\u00e1ba jut\u00e1st seg\u00edtette el\u0151. \\n \u00c9p\u00fcletelemz\u00e9s: Hat\u00e1rol\u00f3 utc\u00e1k: Ybl Mikl\u00f3s t\u00e9r 9-11. ,\u00d6nt\u0151h\u00e1z utca 11.; S\u00e1ndor M\u00f3ric l\u00e9pcs\u0151 1. \\n Ybl Mikl\u00f3s figyelembe vette Reittner ferenc terveit, valamint a megl\u00e9v\u0151 k\u00f6z\u00e9pkori \u00e9p\u00fcletr\u00e9szeket ( kortinafalak, a v\u00edzhord\u00f3 l\u00e9pcs\u0151k, v\u00e1rfalak)\u00e9s ezek k\u00f6r\u00e9 alak\u00edtotta ki neorenesz\u00e1nsz st\u00edlusban a palot\u00e1ba t\u00f6rt\u00e9n\u0151 feljut\u00e1s \u00fatvonalait. D\u00e9li v\u00e9g\u00e9t a S\u00e1ndor M\u00f3ric s\u00e9t\u00e1nnyal \u00e9s palota\u00e9p\u00fclettel z\u00e1rta, melyek b\u00e9rlak\u00e1sokk\u00e9nt funkcion\u00e1ltak. \u00c9szaki v\u00e9g\u00e9t a kir\u00e1lyi test\u0151rs\u00e9gnek fel\u00e9p\u00edtett palot\u00e1val hat\u00e1rolta valamint a kortina fallal. Ezek sorosan \u00e9p\u00fcltek be az utcavonalba. St\u00edlusuk alapj\u00e1n a k\u00f6zrefogott egys\u00e9g r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezik. \\n D\u00e9li palota (Ma F \u00e9s E palota) h\u00e1romemeletes, 5+5 tengelyes, az els\u0151 emelet f\u00f6l\u00f6tt \u00f6vp\u00e1rk\u00e1nnyal, a jobb oldali r\u00e9sz f\u00f6l\u00f6tt balusztr\u00e1dos attik\u00e1val z\u00e1rva. Az els\u0151 \u00e9s harmadik emeletek mezzanin (f\u00e9lemelet) szintk\u00e9nt jelentkeznek a homlokzaton. Az \u00c9-i \u00e9p\u00fclet (volt test\u0151ri palota) k\u00e9t szintes. Szint\u00e9n \u00f6vp\u00e1rk\u00e1nyos \u00e9s az els\u0151 emelet itt is mezzanin szintk\u00e9nt jelentkezik a homlokzaton. Az \u00e9p\u00fcletek k\u00f6z\u00e9ptengelyeiben ny\u00edlnak a kapuk (a D-i \u00e9p\u00fcleten kett\u0151). \\n A palota\u00e9p\u00fcletek mellett k\u00f6zvetlen\u00fcl baz\u00e1rsorok \u00e9p\u00fclet\u00e9vel folytat\u00f3dik (d\u00e9li \u00e9s \u00e9szaki). Eredetileg kereskedelmi funkci\u00f3t t\u00f6lt\u00f6tt be, \u00e1rk\u00e1dsorai egykor \u00fczletekkel voltak tele. 1883-t\u00f3l 1888-ig az \u00e9szaki sz\u00e1rny\u00e1ban m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a Budai n\u0151ipari tanm\u0171hely, 1890-t\u0151l 1895-ig pedig a T\u00f6rt\u00e9neti Arck\u00e9pcsarnok volt itt l\u00e1that\u00f3. Az 1890\/91-es tan\u00e9vt\u0151l 1918-ig n\u0151i fest\u0151iskola kapott helyet az \u00e9p\u00fcletben. 1884-ben Str\u00f3bl Alajos volt az els\u0151 szobr\u00e1sz, aki a baz\u00e1r \u00e1rk\u00e1dsor\u00e1n saj\u00e1t m\u0171termet tudhatott a mag\u00e1\u00e9nak. Szobr\u00e1szgener\u00e1ci\u00f3k dolgoztak itt, s sz\u00e1mos k\u00f6zt\u00e9ri szobor itt sz\u00fcletett. A hangs\u00falyos rizalitokkal tagolt, sokszor er\u0151s attik\u00e1val kiemelt homlokzat, a pill\u00e9r-\u00edvezet, oszlop-gerend\u00e1zat p\u00e1ros\u00edt\u00e1s, a ny\u00edl\u00e1sokn\u00e1l az \u00fan. Palladio-mot\u00edvum jellemzi. A t\u00edz-t\u00edz tengelyes \u00e1rk\u00e1dsor tengelyei k\u00f6z\u00f6tt d\u00f3r pilaszterek, f\u0151p\u00e1rk\u00e1nya balusztr\u00e1dos attikafallal lez\u00e1rt, terrakotta v\u00e1z\u00e1kkal volt d\u00edsz\u00edtve. \\n A baz\u00e1rsorok z\u00e1r\u00e1sak\u00e9ppen a d\u00e9li oldalon F\u00fclke pavilon, m\u00e9g \u00e9szaki oldalon L\u00e9pcs\u0151 pavilon z\u00e1r. A baz\u00e1rsor, golyv\u00e1s p\u00e1rk\u00e1nyzata \u00e9s pilaszterei ellen\u00e9re is feltehet\u0151en a Colosseumr\u00f3l nyerte mint\u00e1j\u00e1t. Diadal\u00edvhez hasonl\u00f3ak a pavilonok, b\u00e1r itt a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 ny\u00edl\u00e1st nem k\u00eds\u00e9rik kisebbek a sz\u00e9leken, de az elrendez\u00e9s ugyanaz: szabadon \u00e1ll\u00f3 oszlopokkal nem egyenl\u0151 ar\u00e1nyban ritmiz\u00e1lt f\u00e9lk\u00f6r\u00edves ny\u00edl\u00e1ssal \u00e1tt\u00f6rt falfel\u00fcletet golyv\u00e1zott p\u00e1rk\u00e1ny z\u00e1r le. A k\u00f6z\u00e9pr\u00e9szt k\u00e9t oldalr\u00f3l k\u00f6zrefog\u00f3 pavilonok h\u00e1romtengelyesek, k\u00f6z\u00e9pr\u00e9sz\u00fck emeletes, nagym\u00e9ret\u0171 f\u00fclkeszer\u0171 ny\u00edl\u00e1ssal. A fels\u0151 emeleten k\u0151balusztr\u00e1dos erk\u00e9ly van, a f\u00f6ldszintj\u00e9n timpanonos kapu. A f\u00fclke dongaboltozat\u00e1n sz\u00ednes m\u00e1zas, kazett\u00e1s majolika bor\u00edt\u00e1s. A homlokzat f\u00f6ldszintje kv\u00e1derezett, az emeletet sgraffito bor\u00edtotta. \\n A k\u00e9t pavilon k\u00f6z\u00f6tt h\u00faz\u00f3dik a Gloriette, illetve a r\u00e1mp\u00e1k, amik szerpentinszer\u0171en emelked\u0151, k\u0151balusztr\u00e1dos, k\u0151oszlopos pergol\u00e1val felvezetnek a z\u00f6ld kertbe. A Gloriett\u00e9be vezet\u0151 l\u00e9pcs\u0151 als\u00f3 ind\u00edt\u00e1s\u00e1n\u00e1l egy-egy k\u0151 oroszl\u00e1nszobor (Feszler Le\u00f3 munk\u00e1ja) d\u00edsz\u00edti. \\n Megval\u00f3sul\u00e1s ut\u00e1ni id\u0151szak: \\n A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n az er\u0151drendszer min\u00e9l teljesebb rekonstrukci\u00f3ja \u00e9rdek\u00e9ben elbontott\u00e1k a kortinafalak k\u00f6rnyezet\u00e9ben \u00e1ll\u00f3, \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9st biztos\u00edt\u00f3 l\u00e9pcs\u0151tornyokat \u00e9s pavilonokat, megsz\u00fcntetve ezzel a k\u00f6zleked\u00e9si \u00fatvonalakat. A V\u00e1rkert Baz\u00e1r egy\u00fcttes\u00e9t 1957-1961 k\u00f6z\u00f6tt \u00e1ll\u00edtott\u00e1k helyre Borsos L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Kacziba Ferenc tervei szerint, amelynek sor\u00e1n lebontott\u00e1k az \u00c9szaki Pavilon h\u00e1ts\u00f3 r\u00e9sz\u00e9t \u00e9s \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k a Dunai z\u00e1r\u00f3fal \u00fcl\u0151f\u00fclk\u00e9s szakasz\u00e1t. A kor\u00e1bbi tervekben m\u00e9g a V\u00edzi- rondella rekonstrukci\u00f3ja \u00e9s a Baz\u00e1r egy r\u00e9sz\u00e9nek bont\u00e1sa is szerepelt, \u00e1m ez nem val\u00f3sult meg. \\n 1961-ben a legend\u00e1ss\u00e1 v\u00e1lt Budai Ifj\u00fas\u00e1gi parkot alak\u00edtott\u00e1k ki a V\u00e1rkert Baz\u00e1r teraszain, amely 1981- es bez\u00e1r\u00e1s\u00e1ig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Az Ifj\u00fas\u00e1gi park nem tervezett haszn\u00e1latnak tette ki, amelyre nem volt alkalmas az \u00e9p\u00fcletegy\u00fcttes. A V\u00e1rkert Baz\u00e1r \u00e1llapota a 80-as \u00e9vekt\u0151l fogva folyamatosan romlott, mely az \u00e9p\u00fclet teljes lez\u00e1r\u00e1s\u00e1hoz vezetett. A V\u00e1rkert Baz\u00e1r fel\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1ra, hasznos\u00edt\u00e1s\u00e1ra ezut\u00e1n sz\u00e1mos terv k\u00e9sz\u00fclt, de elhat\u00e1roz\u00e1sra csak 2011-ben jutottak. A k\u00f6zbeszerz\u00e9s \u00e9s tervez\u00e9s ut\u00e1n a kivitelez\u00e9s 2013 nyar\u00e1n indult el. \u00e1prilis 3.-\u00e1n ker\u00fclt sor az \u00e1tad\u00e1sra, ami nagy n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gnek \u00f6rvendett. K\u00f6zel \u00f6tvenezren tekintett\u00e9k meg. \u00c1prilis 7.-\u00e9n ism\u00e9t bez\u00e1rt a baz\u00e1r \u00e9s elkezd\u0151d\u00f6tt a m\u00e1sodik \u00fcteme a fejleszt\u00e9snek. Elk\u00e9sz\u00fclt a 300 f\u00e9r\u0151helyes m\u00e9lygar\u00e1zs \u00e9s a multifunkci\u00f3s rendezv\u00e9nyk\u00f6zpont, valamint a renesz\u00e1nsz kert. 2014. augusztus 29.\u00e9n nyitotta meg \u00fajra kapuit a v\u00e1rkert. A fel\u00faj\u00edt\u00e1sokon mozg\u00f3l\u00e9pcs\u0151t is \\n \u00e9p\u00edtettek be. A r\u00e9gebbi rekonstrukci\u00f3s megl\u00e9v\u0151 r\u00e9szek korh\u0171en lettek vissza\u00e9p\u00edtve illetve fel\u00faj\u00edtva. Az \u00fajabb kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9seket corten ac\u00e9lb\u0151l k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k,ez\u00e1ltal j\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl. \\n --\\n FORR\u00c1SOK: \\n http:\/\/ybl.bparchiv.hu\/temak\/varkerti-egyuttes-lakohazak-bazar-kioszk \\n http:\/\/index.hu\/urbanista\/2014\/08\/29\/tudjatok_mi_a_legmenobb_az_uj_varkert_bazarban_nem_a_ muemleki_resz_hanem_ami_mogotte_van\/ \\n http:\/\/urbface.com\/budapest\/varkert-bazar \\n http:\/\/www.varfejlesztes.hu\/latnivalok\/a-varkert-bazar-tortenete \\n http:\/\/epiteszforum.hu\/files\/VK_muszaki_leiras.pdf&quot;}\" data-sheets-userformat=\"{&quot;2&quot;:8403905,&quot;3&quot;:{&quot;1&quot;:0},&quot;9&quot;:0,&quot;10&quot;:2,&quot;11&quot;:0,&quot;12&quot;:0,&quot;14&quot;:[null,2,65535],&quot;15&quot;:&quot;Arial&quot;,&quot;16&quot;:10,&quot;26&quot;:400}\">D\u00e9li palota (Ma F \u00e9s E palota) h\u00e1romemeletes, 5+5 tengelyes, az els\u0151 emelet f\u00f6l\u00f6tt \u00f6vp\u00e1rk\u00e1nnyal, a jobb oldali r\u00e9sz f\u00f6l\u00f6tt balusztr\u00e1dos attik\u00e1val z\u00e1rva. Az els\u0151 \u00e9s harmadik emeletek mezzanin (f\u00e9lemelet) szintk\u00e9nt jelentkeznek a homlokzaton. Az \u00c9-i \u00e9p\u00fclet (volt test\u0151ri palota) k\u00e9t szintes. Szint\u00e9n \u00f6vp\u00e1rk\u00e1nyos \u00e9s az els\u0151 emelet itt is mezzanin szintk\u00e9nt jelentkezik a homlokzaton. Az \u00e9p\u00fcletek k\u00f6z\u00e9ptengelyeiben ny\u00edlnak a kapuk (a D-i \u00e9p\u00fcleten kett\u0151).<br \/>\nA palota\u00e9p\u00fcletek mellett k\u00f6zvetlen\u00fcl baz\u00e1rsorok \u00e9p\u00fclet\u00e9vel folytat\u00f3dik (d\u00e9li \u00e9s \u00e9szaki). Eredetileg kereskedelmi funkci\u00f3t t\u00f6lt\u00f6tt be, \u00e1rk\u00e1dsorai egykor \u00fczletekkel voltak tele. 1883-t\u00f3l 1888-ig az \u00e9szaki sz\u00e1rny\u00e1ban m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a Budai n\u0151ipari tanm\u0171hely, 1890-t\u0151l 1895-ig pedig a T\u00f6rt\u00e9neti Arck\u00e9pcsarnok volt itt l\u00e1that\u00f3. Az 1890\/91-es tan\u00e9vt\u0151l 1918-ig n\u0151i fest\u0151iskola kapott helyet az \u00e9p\u00fcletben. 1884-ben Str\u00f3bl Alajos volt az els\u0151 szobr\u00e1sz, aki a baz\u00e1r \u00e1rk\u00e1dsor\u00e1n saj\u00e1t m\u0171termet tudhatott a mag\u00e1\u00e9nak. Szobr\u00e1szgener\u00e1ci\u00f3k dolgoztak itt, s sz\u00e1mos k\u00f6zt\u00e9ri szobor itt sz\u00fcletett. A hangs\u00falyos rizalitokkal tagolt, sokszor er\u0151s attik\u00e1val kiemelt homlokzat, a pill\u00e9r-\u00edvezet, oszlop-gerend\u00e1zat p\u00e1ros\u00edt\u00e1s, a ny\u00edl\u00e1sokn\u00e1l az \u00fan. Palladio-mot\u00edvum jellemzi. A t\u00edz-t\u00edz tengelyes \u00e1rk\u00e1dsor tengelyei k\u00f6z\u00f6tt d\u00f3r pilaszterek, f\u0151p\u00e1rk\u00e1nya balusztr\u00e1dos attikafallal lez\u00e1rt, terrakotta v\u00e1z\u00e1kkal volt d\u00edsz\u00edtve. <\/span><\/p>\n<p><span data-sheets-value=\"{&quot;1&quot;:2,&quot;2&quot;:&quot;A V\u00e1rkert Baz\u00e1r egyszerre k\u00e9pvisel t\u00f6rt\u00e9nelmi, kultur\u00e1lis \u00e9s term\u00e9szeti \u00e9lm\u00e9nyt. 1996 \u00f3ta a vil\u00e1g sz\u00e1z legvesz\u00e9lyeztetettebb m\u0171eml\u00e9k\u00e9nek egyike illetve a vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9g r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezi. \\n A budai V\u00e1rhegy d\u00e9lkeleti ter\u00fclete a kezdetekt\u0151l fogva a Kir\u00e1lyi v\u00e1r er\u0151drendszer\u00e9nek fontos r\u00e9sz\u00e9t alkotta. Feltehet\u0151en a XV. sz\u00e1zadban, Zsigmond- korban \u00e9p\u00fcltek az egykor a Dun\u00e1ig kifut\u00f3 kortinafalak, \u00e9s az azokat \u00f6sszek\u00f6t\u0151 z\u00e1r\u00f3falak, amelyek legink\u00e1bb meghat\u00e1roz\u00f3 elemei voltak a v\u00e1rkertnek. A kortinafalak k\u00f6z\u00f6tti v\u00e9dett udvaron feltehet\u0151en ist\u00e1ll\u00f3k \u00e9s rakt\u00e1rak hossz\u00fak\u00e1s \u00e9p\u00fcletei t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k meg az udvart, a foly\u00f3 partszakasz\u00e1t pedig er\u0151d\u00edt\u00e9sek. A v\u00e1rb\u00f3l a d\u00e9li kortinafalon lehetett feljutni, valamint az alatta lev\u0151 v\u00edzelvezet\u0151 folyos\u00f3ban. \\n D\u00e9li Kortinafal v\u00e9g\u00e9n\u00e9l a hatalmas V\u00edzi-rondella (Ali pasa b\u00e1sty\u00e1ja) a t\u00f6r\u00f6k korban a v\u00edzsz\u00e1ll\u00edt\u00e1s biztos\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00e9p\u00fclt fel a parton, amely a Szapolyai-korban (1530 k\u00f6r\u00fcl) ki\u00e9p\u00edtett V\u00edzhord\u00f3 folyos\u00f3hoz \u00e9s kazamata-rendszerhez csatlakozott. Buda visszafoglal\u00e1sa ut\u00e1n, a 18. sz\u00e1zad folyam\u00e1n a V\u00e1r fokozatosan elvesztette hadi jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t, falakkal k\u00f6r\u00fclvett ter\u00fcletek kezdtek megny\u00edlni, a v\u00e1rfalak a kialakul\u00f3 v\u00e1rkertek t\u00e1mfalaiv\u00e1 v\u00e1ltak. A kortinafalak k\u00f6z\u00f6tti udvarban ekkor \u00f6nt\u0151h\u00e1zak (\u00e1gy\u00fa\u00f6nt\u0151) helyezkedtek el. A parti \u00fat sz\u00e9les\u00edt\u00e9se miatt 1780 k\u00f6r\u00fcl lebontott\u00e1k a V\u00edzi-rondell\u00e1t, az egykori z\u00e1r\u00f3falak el\u0151tti keskeny s\u00e1vban pedig kisebb lak\u00f3h\u00e1zak jelentek meg. \\n A XIX. sz\u00e1zadban a palota fontoss\u00e1g\u00e1nak n\u00f6veked\u00e9se sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 tette a Duna-part ezen szakasz\u00e1nak rendez\u00e9s\u00e9t. A kereskedelmi funkci\u00f3t bet\u00f6lt\u0151 V\u00e1rkert baz\u00e1r terv\u00e9t Reittner Ferenc 1874-ben v\u00e1zolta fel. Podmaniczky Frigyes (F\u0151v\u00e1rosi K\u00f6zmunk\u00e1k Tan\u00e1cs\u00e1nak aleln\u00f6ke) ezt a kiemelked\u0151 \u00e9p\u00edtkez\u00e9st a korszak legjelent\u0151sebb \u00e9p\u00edt\u00e9sz\u00e9nek sz\u00e1nta, Ybl Mikl\u00f3snak. A V\u00e1rkert rakparton 11 lak\u00f3\u00e9p\u00fclet \u00e9s egy mag\u00e1nkert \u00e1llt itt, amit lebontottak. \\n Ybl Mikl\u00f3s tervei alapj\u00e1n 1875-1880 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt fel a V\u00e1rkert Baz\u00e1r neorenesz\u00e1nsz kert\u00e9p\u00edt\u00e9szeti egy\u00fcttese (lak\u00f3h\u00e1zak, baz\u00e1rsor), amely m\u00e9lt\u00f3 keretet adott a V\u00e1rhegy v\u00e9g\u00e9nek \u00e9s az angolparkk\u00e1 alak\u00edtott kerteknek. Terv\u00e9nek Reittner Ferenc f\u00e9le pap\u00edrra vetett \u00f6tlete alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt. Ekkor m\u00e1r v\u00e9d\u0151 funkci\u00f3 szerepe cs\u00f6kkent \u00e9s els\u0151dleges c\u00e9l a v\u00e1rba gyalogos feljut\u00e1s volt. El\u0151t\u00e9rbe ker\u00fclt a kertekben val\u00f3 gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6d\u00e9s a palot\u00e1ba felvezet\u0151 \u00faton. 1868-1870 k\u00f6z\u00f6tt meg\u00e9p\u00fclt a Budav\u00e1ri Sikl\u00f3, ami szint\u00e9n a palot\u00e1ba jut\u00e1st seg\u00edtette el\u0151. \\n \u00c9p\u00fcletelemz\u00e9s: Hat\u00e1rol\u00f3 utc\u00e1k: Ybl Mikl\u00f3s t\u00e9r 9-11. ,\u00d6nt\u0151h\u00e1z utca 11.; S\u00e1ndor M\u00f3ric l\u00e9pcs\u0151 1. \\n Ybl Mikl\u00f3s figyelembe vette Reittner ferenc terveit, valamint a megl\u00e9v\u0151 k\u00f6z\u00e9pkori \u00e9p\u00fcletr\u00e9szeket ( kortinafalak, a v\u00edzhord\u00f3 l\u00e9pcs\u0151k, v\u00e1rfalak)\u00e9s ezek k\u00f6r\u00e9 alak\u00edtotta ki neorenesz\u00e1nsz st\u00edlusban a palot\u00e1ba t\u00f6rt\u00e9n\u0151 feljut\u00e1s \u00fatvonalait. D\u00e9li v\u00e9g\u00e9t a S\u00e1ndor M\u00f3ric s\u00e9t\u00e1nnyal \u00e9s palota\u00e9p\u00fclettel z\u00e1rta, melyek b\u00e9rlak\u00e1sokk\u00e9nt funkcion\u00e1ltak. \u00c9szaki v\u00e9g\u00e9t a kir\u00e1lyi test\u0151rs\u00e9gnek fel\u00e9p\u00edtett palot\u00e1val hat\u00e1rolta valamint a kortina fallal. Ezek sorosan \u00e9p\u00fcltek be az utcavonalba. St\u00edlusuk alapj\u00e1n a k\u00f6zrefogott egys\u00e9g r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezik. \\n D\u00e9li palota (Ma F \u00e9s E palota) h\u00e1romemeletes, 5+5 tengelyes, az els\u0151 emelet f\u00f6l\u00f6tt \u00f6vp\u00e1rk\u00e1nnyal, a jobb oldali r\u00e9sz f\u00f6l\u00f6tt balusztr\u00e1dos attik\u00e1val z\u00e1rva. Az els\u0151 \u00e9s harmadik emeletek mezzanin (f\u00e9lemelet) szintk\u00e9nt jelentkeznek a homlokzaton. Az \u00c9-i \u00e9p\u00fclet (volt test\u0151ri palota) k\u00e9t szintes. Szint\u00e9n \u00f6vp\u00e1rk\u00e1nyos \u00e9s az els\u0151 emelet itt is mezzanin szintk\u00e9nt jelentkezik a homlokzaton. Az \u00e9p\u00fcletek k\u00f6z\u00e9ptengelyeiben ny\u00edlnak a kapuk (a D-i \u00e9p\u00fcleten kett\u0151). \\n A palota\u00e9p\u00fcletek mellett k\u00f6zvetlen\u00fcl baz\u00e1rsorok \u00e9p\u00fclet\u00e9vel folytat\u00f3dik (d\u00e9li \u00e9s \u00e9szaki). Eredetileg kereskedelmi funkci\u00f3t t\u00f6lt\u00f6tt be, \u00e1rk\u00e1dsorai egykor \u00fczletekkel voltak tele. 1883-t\u00f3l 1888-ig az \u00e9szaki sz\u00e1rny\u00e1ban m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a Budai n\u0151ipari tanm\u0171hely, 1890-t\u0151l 1895-ig pedig a T\u00f6rt\u00e9neti Arck\u00e9pcsarnok volt itt l\u00e1that\u00f3. Az 1890\/91-es tan\u00e9vt\u0151l 1918-ig n\u0151i fest\u0151iskola kapott helyet az \u00e9p\u00fcletben. 1884-ben Str\u00f3bl Alajos volt az els\u0151 szobr\u00e1sz, aki a baz\u00e1r \u00e1rk\u00e1dsor\u00e1n saj\u00e1t m\u0171termet tudhatott a mag\u00e1\u00e9nak. Szobr\u00e1szgener\u00e1ci\u00f3k dolgoztak itt, s sz\u00e1mos k\u00f6zt\u00e9ri szobor itt sz\u00fcletett. A hangs\u00falyos rizalitokkal tagolt, sokszor er\u0151s attik\u00e1val kiemelt homlokzat, a pill\u00e9r-\u00edvezet, oszlop-gerend\u00e1zat p\u00e1ros\u00edt\u00e1s, a ny\u00edl\u00e1sokn\u00e1l az \u00fan. Palladio-mot\u00edvum jellemzi. A t\u00edz-t\u00edz tengelyes \u00e1rk\u00e1dsor tengelyei k\u00f6z\u00f6tt d\u00f3r pilaszterek, f\u0151p\u00e1rk\u00e1nya balusztr\u00e1dos attikafallal lez\u00e1rt, terrakotta v\u00e1z\u00e1kkal volt d\u00edsz\u00edtve. \\n A baz\u00e1rsorok z\u00e1r\u00e1sak\u00e9ppen a d\u00e9li oldalon F\u00fclke pavilon, m\u00e9g \u00e9szaki oldalon L\u00e9pcs\u0151 pavilon z\u00e1r. A baz\u00e1rsor, golyv\u00e1s p\u00e1rk\u00e1nyzata \u00e9s pilaszterei ellen\u00e9re is feltehet\u0151en a Colosseumr\u00f3l nyerte mint\u00e1j\u00e1t. Diadal\u00edvhez hasonl\u00f3ak a pavilonok, b\u00e1r itt a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 ny\u00edl\u00e1st nem k\u00eds\u00e9rik kisebbek a sz\u00e9leken, de az elrendez\u00e9s ugyanaz: szabadon \u00e1ll\u00f3 oszlopokkal nem egyenl\u0151 ar\u00e1nyban ritmiz\u00e1lt f\u00e9lk\u00f6r\u00edves ny\u00edl\u00e1ssal \u00e1tt\u00f6rt falfel\u00fcletet golyv\u00e1zott p\u00e1rk\u00e1ny z\u00e1r le. A k\u00f6z\u00e9pr\u00e9szt k\u00e9t oldalr\u00f3l k\u00f6zrefog\u00f3 pavilonok h\u00e1romtengelyesek, k\u00f6z\u00e9pr\u00e9sz\u00fck emeletes, nagym\u00e9ret\u0171 f\u00fclkeszer\u0171 ny\u00edl\u00e1ssal. A fels\u0151 emeleten k\u0151balusztr\u00e1dos erk\u00e9ly van, a f\u00f6ldszintj\u00e9n timpanonos kapu. A f\u00fclke dongaboltozat\u00e1n sz\u00ednes m\u00e1zas, kazett\u00e1s majolika bor\u00edt\u00e1s. A homlokzat f\u00f6ldszintje kv\u00e1derezett, az emeletet sgraffito bor\u00edtotta. \\n A k\u00e9t pavilon k\u00f6z\u00f6tt h\u00faz\u00f3dik a Gloriette, illetve a r\u00e1mp\u00e1k, amik szerpentinszer\u0171en emelked\u0151, k\u0151balusztr\u00e1dos, k\u0151oszlopos pergol\u00e1val felvezetnek a z\u00f6ld kertbe. A Gloriett\u00e9be vezet\u0151 l\u00e9pcs\u0151 als\u00f3 ind\u00edt\u00e1s\u00e1n\u00e1l egy-egy k\u0151 oroszl\u00e1nszobor (Feszler Le\u00f3 munk\u00e1ja) d\u00edsz\u00edti. \\n Megval\u00f3sul\u00e1s ut\u00e1ni id\u0151szak: \\n A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n az er\u0151drendszer min\u00e9l teljesebb rekonstrukci\u00f3ja \u00e9rdek\u00e9ben elbontott\u00e1k a kortinafalak k\u00f6rnyezet\u00e9ben \u00e1ll\u00f3, \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9st biztos\u00edt\u00f3 l\u00e9pcs\u0151tornyokat \u00e9s pavilonokat, megsz\u00fcntetve ezzel a k\u00f6zleked\u00e9si \u00fatvonalakat. A V\u00e1rkert Baz\u00e1r egy\u00fcttes\u00e9t 1957-1961 k\u00f6z\u00f6tt \u00e1ll\u00edtott\u00e1k helyre Borsos L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Kacziba Ferenc tervei szerint, amelynek sor\u00e1n lebontott\u00e1k az \u00c9szaki Pavilon h\u00e1ts\u00f3 r\u00e9sz\u00e9t \u00e9s \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k a Dunai z\u00e1r\u00f3fal \u00fcl\u0151f\u00fclk\u00e9s szakasz\u00e1t. A kor\u00e1bbi tervekben m\u00e9g a V\u00edzi- rondella rekonstrukci\u00f3ja \u00e9s a Baz\u00e1r egy r\u00e9sz\u00e9nek bont\u00e1sa is szerepelt, \u00e1m ez nem val\u00f3sult meg. \\n 1961-ben a legend\u00e1ss\u00e1 v\u00e1lt Budai Ifj\u00fas\u00e1gi parkot alak\u00edtott\u00e1k ki a V\u00e1rkert Baz\u00e1r teraszain, amely 1981- es bez\u00e1r\u00e1s\u00e1ig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Az Ifj\u00fas\u00e1gi park nem tervezett haszn\u00e1latnak tette ki, amelyre nem volt alkalmas az \u00e9p\u00fcletegy\u00fcttes. A V\u00e1rkert Baz\u00e1r \u00e1llapota a 80-as \u00e9vekt\u0151l fogva folyamatosan romlott, mely az \u00e9p\u00fclet teljes lez\u00e1r\u00e1s\u00e1hoz vezetett. A V\u00e1rkert Baz\u00e1r fel\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1ra, hasznos\u00edt\u00e1s\u00e1ra ezut\u00e1n sz\u00e1mos terv k\u00e9sz\u00fclt, de elhat\u00e1roz\u00e1sra csak 2011-ben jutottak. A k\u00f6zbeszerz\u00e9s \u00e9s tervez\u00e9s ut\u00e1n a kivitelez\u00e9s 2013 nyar\u00e1n indult el. \u00e1prilis 3.-\u00e1n ker\u00fclt sor az \u00e1tad\u00e1sra, ami nagy n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gnek \u00f6rvendett. K\u00f6zel \u00f6tvenezren tekintett\u00e9k meg. \u00c1prilis 7.-\u00e9n ism\u00e9t bez\u00e1rt a baz\u00e1r \u00e9s elkezd\u0151d\u00f6tt a m\u00e1sodik \u00fcteme a fejleszt\u00e9snek. Elk\u00e9sz\u00fclt a 300 f\u00e9r\u0151helyes m\u00e9lygar\u00e1zs \u00e9s a multifunkci\u00f3s rendezv\u00e9nyk\u00f6zpont, valamint a renesz\u00e1nsz kert. 2014. augusztus 29.\u00e9n nyitotta meg \u00fajra kapuit a v\u00e1rkert. A fel\u00faj\u00edt\u00e1sokon mozg\u00f3l\u00e9pcs\u0151t is \\n \u00e9p\u00edtettek be. A r\u00e9gebbi rekonstrukci\u00f3s megl\u00e9v\u0151 r\u00e9szek korh\u0171en lettek vissza\u00e9p\u00edtve illetve fel\u00faj\u00edtva. Az \u00fajabb kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9seket corten ac\u00e9lb\u0151l k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k,ez\u00e1ltal j\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl. \\n --\\n FORR\u00c1SOK: \\n http:\/\/ybl.bparchiv.hu\/temak\/varkerti-egyuttes-lakohazak-bazar-kioszk \\n http:\/\/index.hu\/urbanista\/2014\/08\/29\/tudjatok_mi_a_legmenobb_az_uj_varkert_bazarban_nem_a_ muemleki_resz_hanem_ami_mogotte_van\/ \\n http:\/\/urbface.com\/budapest\/varkert-bazar \\n http:\/\/www.varfejlesztes.hu\/latnivalok\/a-varkert-bazar-tortenete \\n http:\/\/epiteszforum.hu\/files\/VK_muszaki_leiras.pdf&quot;}\" data-sheets-userformat=\"{&quot;2&quot;:8403905,&quot;3&quot;:{&quot;1&quot;:0},&quot;9&quot;:0,&quot;10&quot;:2,&quot;11&quot;:0,&quot;12&quot;:0,&quot;14&quot;:[null,2,65535],&quot;15&quot;:&quot;Arial&quot;,&quot;16&quot;:10,&quot;26&quot;:400}\">A baz\u00e1rsorok z\u00e1r\u00e1sak\u00e9ppen a d\u00e9li oldalon F\u00fclke pavilon, m\u00e9g \u00e9szaki oldalon L\u00e9pcs\u0151 pavilon z\u00e1r. A baz\u00e1rsor, golyv\u00e1s p\u00e1rk\u00e1nyzata \u00e9s pilaszterei ellen\u00e9re is feltehet\u0151en a Colosseumr\u00f3l nyerte mint\u00e1j\u00e1t. Diadal\u00edvhez hasonl\u00f3ak a pavilonok, b\u00e1r itt a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 ny\u00edl\u00e1st nem k\u00eds\u00e9rik kisebbek a sz\u00e9leken, de az elrendez\u00e9s ugyanaz: szabadon \u00e1ll\u00f3 oszlopokkal nem egyenl\u0151 ar\u00e1nyban ritmiz\u00e1lt f\u00e9lk\u00f6r\u00edves ny\u00edl\u00e1ssal \u00e1tt\u00f6rt falfel\u00fcletet golyv\u00e1zott p\u00e1rk\u00e1ny z\u00e1r le. A k\u00f6z\u00e9pr\u00e9szt k\u00e9t oldalr\u00f3l k\u00f6zrefog\u00f3 pavilonok h\u00e1romtengelyesek, k\u00f6z\u00e9pr\u00e9sz\u00fck emeletes, nagym\u00e9ret\u0171 f\u00fclkeszer\u0171 ny\u00edl\u00e1ssal. A fels\u0151 emeleten k\u0151balusztr\u00e1dos erk\u00e9ly van, a f\u00f6ldszintj\u00e9n timpanonos kapu. A f\u00fclke dongaboltozat\u00e1n sz\u00ednes m\u00e1zas, kazett\u00e1s majolika bor\u00edt\u00e1s. A homlokzat f\u00f6ldszintje kv\u00e1derezett, az emeletet sgraffito bor\u00edtotta. <\/span><\/p>\n<p><span data-sheets-value=\"{&quot;1&quot;:2,&quot;2&quot;:&quot;A V\u00e1rkert Baz\u00e1r egyszerre k\u00e9pvisel t\u00f6rt\u00e9nelmi, kultur\u00e1lis \u00e9s term\u00e9szeti \u00e9lm\u00e9nyt. 1996 \u00f3ta a vil\u00e1g sz\u00e1z legvesz\u00e9lyeztetettebb m\u0171eml\u00e9k\u00e9nek egyike illetve a vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9g r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezi. \\n A budai V\u00e1rhegy d\u00e9lkeleti ter\u00fclete a kezdetekt\u0151l fogva a Kir\u00e1lyi v\u00e1r er\u0151drendszer\u00e9nek fontos r\u00e9sz\u00e9t alkotta. Feltehet\u0151en a XV. sz\u00e1zadban, Zsigmond- korban \u00e9p\u00fcltek az egykor a Dun\u00e1ig kifut\u00f3 kortinafalak, \u00e9s az azokat \u00f6sszek\u00f6t\u0151 z\u00e1r\u00f3falak, amelyek legink\u00e1bb meghat\u00e1roz\u00f3 elemei voltak a v\u00e1rkertnek. A kortinafalak k\u00f6z\u00f6tti v\u00e9dett udvaron feltehet\u0151en ist\u00e1ll\u00f3k \u00e9s rakt\u00e1rak hossz\u00fak\u00e1s \u00e9p\u00fcletei t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k meg az udvart, a foly\u00f3 partszakasz\u00e1t pedig er\u0151d\u00edt\u00e9sek. A v\u00e1rb\u00f3l a d\u00e9li kortinafalon lehetett feljutni, valamint az alatta lev\u0151 v\u00edzelvezet\u0151 folyos\u00f3ban. \\n D\u00e9li Kortinafal v\u00e9g\u00e9n\u00e9l a hatalmas V\u00edzi-rondella (Ali pasa b\u00e1sty\u00e1ja) a t\u00f6r\u00f6k korban a v\u00edzsz\u00e1ll\u00edt\u00e1s biztos\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00e9p\u00fclt fel a parton, amely a Szapolyai-korban (1530 k\u00f6r\u00fcl) ki\u00e9p\u00edtett V\u00edzhord\u00f3 folyos\u00f3hoz \u00e9s kazamata-rendszerhez csatlakozott. Buda visszafoglal\u00e1sa ut\u00e1n, a 18. sz\u00e1zad folyam\u00e1n a V\u00e1r fokozatosan elvesztette hadi jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t, falakkal k\u00f6r\u00fclvett ter\u00fcletek kezdtek megny\u00edlni, a v\u00e1rfalak a kialakul\u00f3 v\u00e1rkertek t\u00e1mfalaiv\u00e1 v\u00e1ltak. A kortinafalak k\u00f6z\u00f6tti udvarban ekkor \u00f6nt\u0151h\u00e1zak (\u00e1gy\u00fa\u00f6nt\u0151) helyezkedtek el. A parti \u00fat sz\u00e9les\u00edt\u00e9se miatt 1780 k\u00f6r\u00fcl lebontott\u00e1k a V\u00edzi-rondell\u00e1t, az egykori z\u00e1r\u00f3falak el\u0151tti keskeny s\u00e1vban pedig kisebb lak\u00f3h\u00e1zak jelentek meg. \\n A XIX. sz\u00e1zadban a palota fontoss\u00e1g\u00e1nak n\u00f6veked\u00e9se sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 tette a Duna-part ezen szakasz\u00e1nak rendez\u00e9s\u00e9t. A kereskedelmi funkci\u00f3t bet\u00f6lt\u0151 V\u00e1rkert baz\u00e1r terv\u00e9t Reittner Ferenc 1874-ben v\u00e1zolta fel. Podmaniczky Frigyes (F\u0151v\u00e1rosi K\u00f6zmunk\u00e1k Tan\u00e1cs\u00e1nak aleln\u00f6ke) ezt a kiemelked\u0151 \u00e9p\u00edtkez\u00e9st a korszak legjelent\u0151sebb \u00e9p\u00edt\u00e9sz\u00e9nek sz\u00e1nta, Ybl Mikl\u00f3snak. A V\u00e1rkert rakparton 11 lak\u00f3\u00e9p\u00fclet \u00e9s egy mag\u00e1nkert \u00e1llt itt, amit lebontottak. \\n Ybl Mikl\u00f3s tervei alapj\u00e1n 1875-1880 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt fel a V\u00e1rkert Baz\u00e1r neorenesz\u00e1nsz kert\u00e9p\u00edt\u00e9szeti egy\u00fcttese (lak\u00f3h\u00e1zak, baz\u00e1rsor), amely m\u00e9lt\u00f3 keretet adott a V\u00e1rhegy v\u00e9g\u00e9nek \u00e9s az angolparkk\u00e1 alak\u00edtott kerteknek. Terv\u00e9nek Reittner Ferenc f\u00e9le pap\u00edrra vetett \u00f6tlete alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt. Ekkor m\u00e1r v\u00e9d\u0151 funkci\u00f3 szerepe cs\u00f6kkent \u00e9s els\u0151dleges c\u00e9l a v\u00e1rba gyalogos feljut\u00e1s volt. El\u0151t\u00e9rbe ker\u00fclt a kertekben val\u00f3 gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6d\u00e9s a palot\u00e1ba felvezet\u0151 \u00faton. 1868-1870 k\u00f6z\u00f6tt meg\u00e9p\u00fclt a Budav\u00e1ri Sikl\u00f3, ami szint\u00e9n a palot\u00e1ba jut\u00e1st seg\u00edtette el\u0151. \\n \u00c9p\u00fcletelemz\u00e9s: Hat\u00e1rol\u00f3 utc\u00e1k: Ybl Mikl\u00f3s t\u00e9r 9-11. ,\u00d6nt\u0151h\u00e1z utca 11.; S\u00e1ndor M\u00f3ric l\u00e9pcs\u0151 1. \\n Ybl Mikl\u00f3s figyelembe vette Reittner ferenc terveit, valamint a megl\u00e9v\u0151 k\u00f6z\u00e9pkori \u00e9p\u00fcletr\u00e9szeket ( kortinafalak, a v\u00edzhord\u00f3 l\u00e9pcs\u0151k, v\u00e1rfalak)\u00e9s ezek k\u00f6r\u00e9 alak\u00edtotta ki neorenesz\u00e1nsz st\u00edlusban a palot\u00e1ba t\u00f6rt\u00e9n\u0151 feljut\u00e1s \u00fatvonalait. D\u00e9li v\u00e9g\u00e9t a S\u00e1ndor M\u00f3ric s\u00e9t\u00e1nnyal \u00e9s palota\u00e9p\u00fclettel z\u00e1rta, melyek b\u00e9rlak\u00e1sokk\u00e9nt funkcion\u00e1ltak. \u00c9szaki v\u00e9g\u00e9t a kir\u00e1lyi test\u0151rs\u00e9gnek fel\u00e9p\u00edtett palot\u00e1val hat\u00e1rolta valamint a kortina fallal. Ezek sorosan \u00e9p\u00fcltek be az utcavonalba. St\u00edlusuk alapj\u00e1n a k\u00f6zrefogott egys\u00e9g r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezik. \\n D\u00e9li palota (Ma F \u00e9s E palota) h\u00e1romemeletes, 5+5 tengelyes, az els\u0151 emelet f\u00f6l\u00f6tt \u00f6vp\u00e1rk\u00e1nnyal, a jobb oldali r\u00e9sz f\u00f6l\u00f6tt balusztr\u00e1dos attik\u00e1val z\u00e1rva. Az els\u0151 \u00e9s harmadik emeletek mezzanin (f\u00e9lemelet) szintk\u00e9nt jelentkeznek a homlokzaton. Az \u00c9-i \u00e9p\u00fclet (volt test\u0151ri palota) k\u00e9t szintes. Szint\u00e9n \u00f6vp\u00e1rk\u00e1nyos \u00e9s az els\u0151 emelet itt is mezzanin szintk\u00e9nt jelentkezik a homlokzaton. Az \u00e9p\u00fcletek k\u00f6z\u00e9ptengelyeiben ny\u00edlnak a kapuk (a D-i \u00e9p\u00fcleten kett\u0151). \\n A palota\u00e9p\u00fcletek mellett k\u00f6zvetlen\u00fcl baz\u00e1rsorok \u00e9p\u00fclet\u00e9vel folytat\u00f3dik (d\u00e9li \u00e9s \u00e9szaki). Eredetileg kereskedelmi funkci\u00f3t t\u00f6lt\u00f6tt be, \u00e1rk\u00e1dsorai egykor \u00fczletekkel voltak tele. 1883-t\u00f3l 1888-ig az \u00e9szaki sz\u00e1rny\u00e1ban m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a Budai n\u0151ipari tanm\u0171hely, 1890-t\u0151l 1895-ig pedig a T\u00f6rt\u00e9neti Arck\u00e9pcsarnok volt itt l\u00e1that\u00f3. Az 1890\/91-es tan\u00e9vt\u0151l 1918-ig n\u0151i fest\u0151iskola kapott helyet az \u00e9p\u00fcletben. 1884-ben Str\u00f3bl Alajos volt az els\u0151 szobr\u00e1sz, aki a baz\u00e1r \u00e1rk\u00e1dsor\u00e1n saj\u00e1t m\u0171termet tudhatott a mag\u00e1\u00e9nak. Szobr\u00e1szgener\u00e1ci\u00f3k dolgoztak itt, s sz\u00e1mos k\u00f6zt\u00e9ri szobor itt sz\u00fcletett. A hangs\u00falyos rizalitokkal tagolt, sokszor er\u0151s attik\u00e1val kiemelt homlokzat, a pill\u00e9r-\u00edvezet, oszlop-gerend\u00e1zat p\u00e1ros\u00edt\u00e1s, a ny\u00edl\u00e1sokn\u00e1l az \u00fan. Palladio-mot\u00edvum jellemzi. A t\u00edz-t\u00edz tengelyes \u00e1rk\u00e1dsor tengelyei k\u00f6z\u00f6tt d\u00f3r pilaszterek, f\u0151p\u00e1rk\u00e1nya balusztr\u00e1dos attikafallal lez\u00e1rt, terrakotta v\u00e1z\u00e1kkal volt d\u00edsz\u00edtve. \\n A baz\u00e1rsorok z\u00e1r\u00e1sak\u00e9ppen a d\u00e9li oldalon F\u00fclke pavilon, m\u00e9g \u00e9szaki oldalon L\u00e9pcs\u0151 pavilon z\u00e1r. A baz\u00e1rsor, golyv\u00e1s p\u00e1rk\u00e1nyzata \u00e9s pilaszterei ellen\u00e9re is feltehet\u0151en a Colosseumr\u00f3l nyerte mint\u00e1j\u00e1t. Diadal\u00edvhez hasonl\u00f3ak a pavilonok, b\u00e1r itt a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 ny\u00edl\u00e1st nem k\u00eds\u00e9rik kisebbek a sz\u00e9leken, de az elrendez\u00e9s ugyanaz: szabadon \u00e1ll\u00f3 oszlopokkal nem egyenl\u0151 ar\u00e1nyban ritmiz\u00e1lt f\u00e9lk\u00f6r\u00edves ny\u00edl\u00e1ssal \u00e1tt\u00f6rt falfel\u00fcletet golyv\u00e1zott p\u00e1rk\u00e1ny z\u00e1r le. A k\u00f6z\u00e9pr\u00e9szt k\u00e9t oldalr\u00f3l k\u00f6zrefog\u00f3 pavilonok h\u00e1romtengelyesek, k\u00f6z\u00e9pr\u00e9sz\u00fck emeletes, nagym\u00e9ret\u0171 f\u00fclkeszer\u0171 ny\u00edl\u00e1ssal. A fels\u0151 emeleten k\u0151balusztr\u00e1dos erk\u00e9ly van, a f\u00f6ldszintj\u00e9n timpanonos kapu. A f\u00fclke dongaboltozat\u00e1n sz\u00ednes m\u00e1zas, kazett\u00e1s majolika bor\u00edt\u00e1s. A homlokzat f\u00f6ldszintje kv\u00e1derezett, az emeletet sgraffito bor\u00edtotta. \\n A k\u00e9t pavilon k\u00f6z\u00f6tt h\u00faz\u00f3dik a Gloriette, illetve a r\u00e1mp\u00e1k, amik szerpentinszer\u0171en emelked\u0151, k\u0151balusztr\u00e1dos, k\u0151oszlopos pergol\u00e1val felvezetnek a z\u00f6ld kertbe. A Gloriett\u00e9be vezet\u0151 l\u00e9pcs\u0151 als\u00f3 ind\u00edt\u00e1s\u00e1n\u00e1l egy-egy k\u0151 oroszl\u00e1nszobor (Feszler Le\u00f3 munk\u00e1ja) d\u00edsz\u00edti. \\n Megval\u00f3sul\u00e1s ut\u00e1ni id\u0151szak: \\n A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n az er\u0151drendszer min\u00e9l teljesebb rekonstrukci\u00f3ja \u00e9rdek\u00e9ben elbontott\u00e1k a kortinafalak k\u00f6rnyezet\u00e9ben \u00e1ll\u00f3, \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9st biztos\u00edt\u00f3 l\u00e9pcs\u0151tornyokat \u00e9s pavilonokat, megsz\u00fcntetve ezzel a k\u00f6zleked\u00e9si \u00fatvonalakat. A V\u00e1rkert Baz\u00e1r egy\u00fcttes\u00e9t 1957-1961 k\u00f6z\u00f6tt \u00e1ll\u00edtott\u00e1k helyre Borsos L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Kacziba Ferenc tervei szerint, amelynek sor\u00e1n lebontott\u00e1k az \u00c9szaki Pavilon h\u00e1ts\u00f3 r\u00e9sz\u00e9t \u00e9s \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k a Dunai z\u00e1r\u00f3fal \u00fcl\u0151f\u00fclk\u00e9s szakasz\u00e1t. A kor\u00e1bbi tervekben m\u00e9g a V\u00edzi- rondella rekonstrukci\u00f3ja \u00e9s a Baz\u00e1r egy r\u00e9sz\u00e9nek bont\u00e1sa is szerepelt, \u00e1m ez nem val\u00f3sult meg. \\n 1961-ben a legend\u00e1ss\u00e1 v\u00e1lt Budai Ifj\u00fas\u00e1gi parkot alak\u00edtott\u00e1k ki a V\u00e1rkert Baz\u00e1r teraszain, amely 1981- es bez\u00e1r\u00e1s\u00e1ig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Az Ifj\u00fas\u00e1gi park nem tervezett haszn\u00e1latnak tette ki, amelyre nem volt alkalmas az \u00e9p\u00fcletegy\u00fcttes. A V\u00e1rkert Baz\u00e1r \u00e1llapota a 80-as \u00e9vekt\u0151l fogva folyamatosan romlott, mely az \u00e9p\u00fclet teljes lez\u00e1r\u00e1s\u00e1hoz vezetett. A V\u00e1rkert Baz\u00e1r fel\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1ra, hasznos\u00edt\u00e1s\u00e1ra ezut\u00e1n sz\u00e1mos terv k\u00e9sz\u00fclt, de elhat\u00e1roz\u00e1sra csak 2011-ben jutottak. A k\u00f6zbeszerz\u00e9s \u00e9s tervez\u00e9s ut\u00e1n a kivitelez\u00e9s 2013 nyar\u00e1n indult el. \u00e1prilis 3.-\u00e1n ker\u00fclt sor az \u00e1tad\u00e1sra, ami nagy n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gnek \u00f6rvendett. K\u00f6zel \u00f6tvenezren tekintett\u00e9k meg. \u00c1prilis 7.-\u00e9n ism\u00e9t bez\u00e1rt a baz\u00e1r \u00e9s elkezd\u0151d\u00f6tt a m\u00e1sodik \u00fcteme a fejleszt\u00e9snek. Elk\u00e9sz\u00fclt a 300 f\u00e9r\u0151helyes m\u00e9lygar\u00e1zs \u00e9s a multifunkci\u00f3s rendezv\u00e9nyk\u00f6zpont, valamint a renesz\u00e1nsz kert. 2014. augusztus 29.\u00e9n nyitotta meg \u00fajra kapuit a v\u00e1rkert. A fel\u00faj\u00edt\u00e1sokon mozg\u00f3l\u00e9pcs\u0151t is \\n \u00e9p\u00edtettek be. A r\u00e9gebbi rekonstrukci\u00f3s megl\u00e9v\u0151 r\u00e9szek korh\u0171en lettek vissza\u00e9p\u00edtve illetve fel\u00faj\u00edtva. Az \u00fajabb kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9seket corten ac\u00e9lb\u0151l k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k,ez\u00e1ltal j\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl. \\n --\\n FORR\u00c1SOK: \\n http:\/\/ybl.bparchiv.hu\/temak\/varkerti-egyuttes-lakohazak-bazar-kioszk \\n http:\/\/index.hu\/urbanista\/2014\/08\/29\/tudjatok_mi_a_legmenobb_az_uj_varkert_bazarban_nem_a_ muemleki_resz_hanem_ami_mogotte_van\/ \\n http:\/\/urbface.com\/budapest\/varkert-bazar \\n http:\/\/www.varfejlesztes.hu\/latnivalok\/a-varkert-bazar-tortenete \\n http:\/\/epiteszforum.hu\/files\/VK_muszaki_leiras.pdf&quot;}\" data-sheets-userformat=\"{&quot;2&quot;:8403905,&quot;3&quot;:{&quot;1&quot;:0},&quot;9&quot;:0,&quot;10&quot;:2,&quot;11&quot;:0,&quot;12&quot;:0,&quot;14&quot;:[null,2,65535],&quot;15&quot;:&quot;Arial&quot;,&quot;16&quot;:10,&quot;26&quot;:400}\">A k\u00e9t pavilon k\u00f6z\u00f6tt h\u00faz\u00f3dik a Gloriette, illetve a r\u00e1mp\u00e1k, amik szerpentinszer\u0171en emelked\u0151, k\u0151balusztr\u00e1dos, k\u0151oszlopos pergol\u00e1val felvezetnek a z\u00f6ld kertbe. A Gloriett\u00e9be vezet\u0151 l\u00e9pcs\u0151 als\u00f3 ind\u00edt\u00e1s\u00e1n\u00e1l egy-egy k\u0151 oroszl\u00e1nszobor (Feszler Le\u00f3 munk\u00e1ja) d\u00edsz\u00edti. <\/span><\/p>\n<p><span data-sheets-value=\"{&quot;1&quot;:2,&quot;2&quot;:&quot;A V\u00e1rkert Baz\u00e1r egyszerre k\u00e9pvisel t\u00f6rt\u00e9nelmi, kultur\u00e1lis \u00e9s term\u00e9szeti \u00e9lm\u00e9nyt. 1996 \u00f3ta a vil\u00e1g sz\u00e1z legvesz\u00e9lyeztetettebb m\u0171eml\u00e9k\u00e9nek egyike illetve a vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9g r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezi. \\n A budai V\u00e1rhegy d\u00e9lkeleti ter\u00fclete a kezdetekt\u0151l fogva a Kir\u00e1lyi v\u00e1r er\u0151drendszer\u00e9nek fontos r\u00e9sz\u00e9t alkotta. Feltehet\u0151en a XV. sz\u00e1zadban, Zsigmond- korban \u00e9p\u00fcltek az egykor a Dun\u00e1ig kifut\u00f3 kortinafalak, \u00e9s az azokat \u00f6sszek\u00f6t\u0151 z\u00e1r\u00f3falak, amelyek legink\u00e1bb meghat\u00e1roz\u00f3 elemei voltak a v\u00e1rkertnek. A kortinafalak k\u00f6z\u00f6tti v\u00e9dett udvaron feltehet\u0151en ist\u00e1ll\u00f3k \u00e9s rakt\u00e1rak hossz\u00fak\u00e1s \u00e9p\u00fcletei t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k meg az udvart, a foly\u00f3 partszakasz\u00e1t pedig er\u0151d\u00edt\u00e9sek. A v\u00e1rb\u00f3l a d\u00e9li kortinafalon lehetett feljutni, valamint az alatta lev\u0151 v\u00edzelvezet\u0151 folyos\u00f3ban. \\n D\u00e9li Kortinafal v\u00e9g\u00e9n\u00e9l a hatalmas V\u00edzi-rondella (Ali pasa b\u00e1sty\u00e1ja) a t\u00f6r\u00f6k korban a v\u00edzsz\u00e1ll\u00edt\u00e1s biztos\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00e9p\u00fclt fel a parton, amely a Szapolyai-korban (1530 k\u00f6r\u00fcl) ki\u00e9p\u00edtett V\u00edzhord\u00f3 folyos\u00f3hoz \u00e9s kazamata-rendszerhez csatlakozott. Buda visszafoglal\u00e1sa ut\u00e1n, a 18. sz\u00e1zad folyam\u00e1n a V\u00e1r fokozatosan elvesztette hadi jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t, falakkal k\u00f6r\u00fclvett ter\u00fcletek kezdtek megny\u00edlni, a v\u00e1rfalak a kialakul\u00f3 v\u00e1rkertek t\u00e1mfalaiv\u00e1 v\u00e1ltak. A kortinafalak k\u00f6z\u00f6tti udvarban ekkor \u00f6nt\u0151h\u00e1zak (\u00e1gy\u00fa\u00f6nt\u0151) helyezkedtek el. A parti \u00fat sz\u00e9les\u00edt\u00e9se miatt 1780 k\u00f6r\u00fcl lebontott\u00e1k a V\u00edzi-rondell\u00e1t, az egykori z\u00e1r\u00f3falak el\u0151tti keskeny s\u00e1vban pedig kisebb lak\u00f3h\u00e1zak jelentek meg. \\n A XIX. sz\u00e1zadban a palota fontoss\u00e1g\u00e1nak n\u00f6veked\u00e9se sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 tette a Duna-part ezen szakasz\u00e1nak rendez\u00e9s\u00e9t. A kereskedelmi funkci\u00f3t bet\u00f6lt\u0151 V\u00e1rkert baz\u00e1r terv\u00e9t Reittner Ferenc 1874-ben v\u00e1zolta fel. Podmaniczky Frigyes (F\u0151v\u00e1rosi K\u00f6zmunk\u00e1k Tan\u00e1cs\u00e1nak aleln\u00f6ke) ezt a kiemelked\u0151 \u00e9p\u00edtkez\u00e9st a korszak legjelent\u0151sebb \u00e9p\u00edt\u00e9sz\u00e9nek sz\u00e1nta, Ybl Mikl\u00f3snak. A V\u00e1rkert rakparton 11 lak\u00f3\u00e9p\u00fclet \u00e9s egy mag\u00e1nkert \u00e1llt itt, amit lebontottak. \\n Ybl Mikl\u00f3s tervei alapj\u00e1n 1875-1880 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt fel a V\u00e1rkert Baz\u00e1r neorenesz\u00e1nsz kert\u00e9p\u00edt\u00e9szeti egy\u00fcttese (lak\u00f3h\u00e1zak, baz\u00e1rsor), amely m\u00e9lt\u00f3 keretet adott a V\u00e1rhegy v\u00e9g\u00e9nek \u00e9s az angolparkk\u00e1 alak\u00edtott kerteknek. Terv\u00e9nek Reittner Ferenc f\u00e9le pap\u00edrra vetett \u00f6tlete alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt. Ekkor m\u00e1r v\u00e9d\u0151 funkci\u00f3 szerepe cs\u00f6kkent \u00e9s els\u0151dleges c\u00e9l a v\u00e1rba gyalogos feljut\u00e1s volt. El\u0151t\u00e9rbe ker\u00fclt a kertekben val\u00f3 gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6d\u00e9s a palot\u00e1ba felvezet\u0151 \u00faton. 1868-1870 k\u00f6z\u00f6tt meg\u00e9p\u00fclt a Budav\u00e1ri Sikl\u00f3, ami szint\u00e9n a palot\u00e1ba jut\u00e1st seg\u00edtette el\u0151. \\n \u00c9p\u00fcletelemz\u00e9s: Hat\u00e1rol\u00f3 utc\u00e1k: Ybl Mikl\u00f3s t\u00e9r 9-11. ,\u00d6nt\u0151h\u00e1z utca 11.; S\u00e1ndor M\u00f3ric l\u00e9pcs\u0151 1. \\n Ybl Mikl\u00f3s figyelembe vette Reittner ferenc terveit, valamint a megl\u00e9v\u0151 k\u00f6z\u00e9pkori \u00e9p\u00fcletr\u00e9szeket ( kortinafalak, a v\u00edzhord\u00f3 l\u00e9pcs\u0151k, v\u00e1rfalak)\u00e9s ezek k\u00f6r\u00e9 alak\u00edtotta ki neorenesz\u00e1nsz st\u00edlusban a palot\u00e1ba t\u00f6rt\u00e9n\u0151 feljut\u00e1s \u00fatvonalait. D\u00e9li v\u00e9g\u00e9t a S\u00e1ndor M\u00f3ric s\u00e9t\u00e1nnyal \u00e9s palota\u00e9p\u00fclettel z\u00e1rta, melyek b\u00e9rlak\u00e1sokk\u00e9nt funkcion\u00e1ltak. \u00c9szaki v\u00e9g\u00e9t a kir\u00e1lyi test\u0151rs\u00e9gnek fel\u00e9p\u00edtett palot\u00e1val hat\u00e1rolta valamint a kortina fallal. Ezek sorosan \u00e9p\u00fcltek be az utcavonalba. St\u00edlusuk alapj\u00e1n a k\u00f6zrefogott egys\u00e9g r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezik. \\n D\u00e9li palota (Ma F \u00e9s E palota) h\u00e1romemeletes, 5+5 tengelyes, az els\u0151 emelet f\u00f6l\u00f6tt \u00f6vp\u00e1rk\u00e1nnyal, a jobb oldali r\u00e9sz f\u00f6l\u00f6tt balusztr\u00e1dos attik\u00e1val z\u00e1rva. Az els\u0151 \u00e9s harmadik emeletek mezzanin (f\u00e9lemelet) szintk\u00e9nt jelentkeznek a homlokzaton. Az \u00c9-i \u00e9p\u00fclet (volt test\u0151ri palota) k\u00e9t szintes. Szint\u00e9n \u00f6vp\u00e1rk\u00e1nyos \u00e9s az els\u0151 emelet itt is mezzanin szintk\u00e9nt jelentkezik a homlokzaton. Az \u00e9p\u00fcletek k\u00f6z\u00e9ptengelyeiben ny\u00edlnak a kapuk (a D-i \u00e9p\u00fcleten kett\u0151). \\n A palota\u00e9p\u00fcletek mellett k\u00f6zvetlen\u00fcl baz\u00e1rsorok \u00e9p\u00fclet\u00e9vel folytat\u00f3dik (d\u00e9li \u00e9s \u00e9szaki). Eredetileg kereskedelmi funkci\u00f3t t\u00f6lt\u00f6tt be, \u00e1rk\u00e1dsorai egykor \u00fczletekkel voltak tele. 1883-t\u00f3l 1888-ig az \u00e9szaki sz\u00e1rny\u00e1ban m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a Budai n\u0151ipari tanm\u0171hely, 1890-t\u0151l 1895-ig pedig a T\u00f6rt\u00e9neti Arck\u00e9pcsarnok volt itt l\u00e1that\u00f3. Az 1890\/91-es tan\u00e9vt\u0151l 1918-ig n\u0151i fest\u0151iskola kapott helyet az \u00e9p\u00fcletben. 1884-ben Str\u00f3bl Alajos volt az els\u0151 szobr\u00e1sz, aki a baz\u00e1r \u00e1rk\u00e1dsor\u00e1n saj\u00e1t m\u0171termet tudhatott a mag\u00e1\u00e9nak. Szobr\u00e1szgener\u00e1ci\u00f3k dolgoztak itt, s sz\u00e1mos k\u00f6zt\u00e9ri szobor itt sz\u00fcletett. A hangs\u00falyos rizalitokkal tagolt, sokszor er\u0151s attik\u00e1val kiemelt homlokzat, a pill\u00e9r-\u00edvezet, oszlop-gerend\u00e1zat p\u00e1ros\u00edt\u00e1s, a ny\u00edl\u00e1sokn\u00e1l az \u00fan. Palladio-mot\u00edvum jellemzi. A t\u00edz-t\u00edz tengelyes \u00e1rk\u00e1dsor tengelyei k\u00f6z\u00f6tt d\u00f3r pilaszterek, f\u0151p\u00e1rk\u00e1nya balusztr\u00e1dos attikafallal lez\u00e1rt, terrakotta v\u00e1z\u00e1kkal volt d\u00edsz\u00edtve. \\n A baz\u00e1rsorok z\u00e1r\u00e1sak\u00e9ppen a d\u00e9li oldalon F\u00fclke pavilon, m\u00e9g \u00e9szaki oldalon L\u00e9pcs\u0151 pavilon z\u00e1r. A baz\u00e1rsor, golyv\u00e1s p\u00e1rk\u00e1nyzata \u00e9s pilaszterei ellen\u00e9re is feltehet\u0151en a Colosseumr\u00f3l nyerte mint\u00e1j\u00e1t. Diadal\u00edvhez hasonl\u00f3ak a pavilonok, b\u00e1r itt a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 ny\u00edl\u00e1st nem k\u00eds\u00e9rik kisebbek a sz\u00e9leken, de az elrendez\u00e9s ugyanaz: szabadon \u00e1ll\u00f3 oszlopokkal nem egyenl\u0151 ar\u00e1nyban ritmiz\u00e1lt f\u00e9lk\u00f6r\u00edves ny\u00edl\u00e1ssal \u00e1tt\u00f6rt falfel\u00fcletet golyv\u00e1zott p\u00e1rk\u00e1ny z\u00e1r le. A k\u00f6z\u00e9pr\u00e9szt k\u00e9t oldalr\u00f3l k\u00f6zrefog\u00f3 pavilonok h\u00e1romtengelyesek, k\u00f6z\u00e9pr\u00e9sz\u00fck emeletes, nagym\u00e9ret\u0171 f\u00fclkeszer\u0171 ny\u00edl\u00e1ssal. A fels\u0151 emeleten k\u0151balusztr\u00e1dos erk\u00e9ly van, a f\u00f6ldszintj\u00e9n timpanonos kapu. A f\u00fclke dongaboltozat\u00e1n sz\u00ednes m\u00e1zas, kazett\u00e1s majolika bor\u00edt\u00e1s. A homlokzat f\u00f6ldszintje kv\u00e1derezett, az emeletet sgraffito bor\u00edtotta. \\n A k\u00e9t pavilon k\u00f6z\u00f6tt h\u00faz\u00f3dik a Gloriette, illetve a r\u00e1mp\u00e1k, amik szerpentinszer\u0171en emelked\u0151, k\u0151balusztr\u00e1dos, k\u0151oszlopos pergol\u00e1val felvezetnek a z\u00f6ld kertbe. A Gloriett\u00e9be vezet\u0151 l\u00e9pcs\u0151 als\u00f3 ind\u00edt\u00e1s\u00e1n\u00e1l egy-egy k\u0151 oroszl\u00e1nszobor (Feszler Le\u00f3 munk\u00e1ja) d\u00edsz\u00edti. \\n Megval\u00f3sul\u00e1s ut\u00e1ni id\u0151szak: \\n A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n az er\u0151drendszer min\u00e9l teljesebb rekonstrukci\u00f3ja \u00e9rdek\u00e9ben elbontott\u00e1k a kortinafalak k\u00f6rnyezet\u00e9ben \u00e1ll\u00f3, \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9st biztos\u00edt\u00f3 l\u00e9pcs\u0151tornyokat \u00e9s pavilonokat, megsz\u00fcntetve ezzel a k\u00f6zleked\u00e9si \u00fatvonalakat. A V\u00e1rkert Baz\u00e1r egy\u00fcttes\u00e9t 1957-1961 k\u00f6z\u00f6tt \u00e1ll\u00edtott\u00e1k helyre Borsos L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Kacziba Ferenc tervei szerint, amelynek sor\u00e1n lebontott\u00e1k az \u00c9szaki Pavilon h\u00e1ts\u00f3 r\u00e9sz\u00e9t \u00e9s \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k a Dunai z\u00e1r\u00f3fal \u00fcl\u0151f\u00fclk\u00e9s szakasz\u00e1t. A kor\u00e1bbi tervekben m\u00e9g a V\u00edzi- rondella rekonstrukci\u00f3ja \u00e9s a Baz\u00e1r egy r\u00e9sz\u00e9nek bont\u00e1sa is szerepelt, \u00e1m ez nem val\u00f3sult meg. \\n 1961-ben a legend\u00e1ss\u00e1 v\u00e1lt Budai Ifj\u00fas\u00e1gi parkot alak\u00edtott\u00e1k ki a V\u00e1rkert Baz\u00e1r teraszain, amely 1981- es bez\u00e1r\u00e1s\u00e1ig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Az Ifj\u00fas\u00e1gi park nem tervezett haszn\u00e1latnak tette ki, amelyre nem volt alkalmas az \u00e9p\u00fcletegy\u00fcttes. A V\u00e1rkert Baz\u00e1r \u00e1llapota a 80-as \u00e9vekt\u0151l fogva folyamatosan romlott, mely az \u00e9p\u00fclet teljes lez\u00e1r\u00e1s\u00e1hoz vezetett. A V\u00e1rkert Baz\u00e1r fel\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1ra, hasznos\u00edt\u00e1s\u00e1ra ezut\u00e1n sz\u00e1mos terv k\u00e9sz\u00fclt, de elhat\u00e1roz\u00e1sra csak 2011-ben jutottak. A k\u00f6zbeszerz\u00e9s \u00e9s tervez\u00e9s ut\u00e1n a kivitelez\u00e9s 2013 nyar\u00e1n indult el. \u00e1prilis 3.-\u00e1n ker\u00fclt sor az \u00e1tad\u00e1sra, ami nagy n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gnek \u00f6rvendett. K\u00f6zel \u00f6tvenezren tekintett\u00e9k meg. \u00c1prilis 7.-\u00e9n ism\u00e9t bez\u00e1rt a baz\u00e1r \u00e9s elkezd\u0151d\u00f6tt a m\u00e1sodik \u00fcteme a fejleszt\u00e9snek. Elk\u00e9sz\u00fclt a 300 f\u00e9r\u0151helyes m\u00e9lygar\u00e1zs \u00e9s a multifunkci\u00f3s rendezv\u00e9nyk\u00f6zpont, valamint a renesz\u00e1nsz kert. 2014. augusztus 29.\u00e9n nyitotta meg \u00fajra kapuit a v\u00e1rkert. A fel\u00faj\u00edt\u00e1sokon mozg\u00f3l\u00e9pcs\u0151t is \\n \u00e9p\u00edtettek be. A r\u00e9gebbi rekonstrukci\u00f3s megl\u00e9v\u0151 r\u00e9szek korh\u0171en lettek vissza\u00e9p\u00edtve illetve fel\u00faj\u00edtva. Az \u00fajabb kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9seket corten ac\u00e9lb\u0151l k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k,ez\u00e1ltal j\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl. \\n --\\n FORR\u00c1SOK: \\n http:\/\/ybl.bparchiv.hu\/temak\/varkerti-egyuttes-lakohazak-bazar-kioszk \\n http:\/\/index.hu\/urbanista\/2014\/08\/29\/tudjatok_mi_a_legmenobb_az_uj_varkert_bazarban_nem_a_ muemleki_resz_hanem_ami_mogotte_van\/ \\n http:\/\/urbface.com\/budapest\/varkert-bazar \\n http:\/\/www.varfejlesztes.hu\/latnivalok\/a-varkert-bazar-tortenete \\n http:\/\/epiteszforum.hu\/files\/VK_muszaki_leiras.pdf&quot;}\" data-sheets-userformat=\"{&quot;2&quot;:8403905,&quot;3&quot;:{&quot;1&quot;:0},&quot;9&quot;:0,&quot;10&quot;:2,&quot;11&quot;:0,&quot;12&quot;:0,&quot;14&quot;:[null,2,65535],&quot;15&quot;:&quot;Arial&quot;,&quot;16&quot;:10,&quot;26&quot;:400}\">Megval\u00f3sul\u00e1s ut\u00e1ni id\u0151szak: <\/span><\/p>\n<p><span data-sheets-value=\"{&quot;1&quot;:2,&quot;2&quot;:&quot;A V\u00e1rkert Baz\u00e1r egyszerre k\u00e9pvisel t\u00f6rt\u00e9nelmi, kultur\u00e1lis \u00e9s term\u00e9szeti \u00e9lm\u00e9nyt. 1996 \u00f3ta a vil\u00e1g sz\u00e1z legvesz\u00e9lyeztetettebb m\u0171eml\u00e9k\u00e9nek egyike illetve a vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9g r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezi. \\n A budai V\u00e1rhegy d\u00e9lkeleti ter\u00fclete a kezdetekt\u0151l fogva a Kir\u00e1lyi v\u00e1r er\u0151drendszer\u00e9nek fontos r\u00e9sz\u00e9t alkotta. Feltehet\u0151en a XV. sz\u00e1zadban, Zsigmond- korban \u00e9p\u00fcltek az egykor a Dun\u00e1ig kifut\u00f3 kortinafalak, \u00e9s az azokat \u00f6sszek\u00f6t\u0151 z\u00e1r\u00f3falak, amelyek legink\u00e1bb meghat\u00e1roz\u00f3 elemei voltak a v\u00e1rkertnek. A kortinafalak k\u00f6z\u00f6tti v\u00e9dett udvaron feltehet\u0151en ist\u00e1ll\u00f3k \u00e9s rakt\u00e1rak hossz\u00fak\u00e1s \u00e9p\u00fcletei t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k meg az udvart, a foly\u00f3 partszakasz\u00e1t pedig er\u0151d\u00edt\u00e9sek. A v\u00e1rb\u00f3l a d\u00e9li kortinafalon lehetett feljutni, valamint az alatta lev\u0151 v\u00edzelvezet\u0151 folyos\u00f3ban. \\n D\u00e9li Kortinafal v\u00e9g\u00e9n\u00e9l a hatalmas V\u00edzi-rondella (Ali pasa b\u00e1sty\u00e1ja) a t\u00f6r\u00f6k korban a v\u00edzsz\u00e1ll\u00edt\u00e1s biztos\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00e9p\u00fclt fel a parton, amely a Szapolyai-korban (1530 k\u00f6r\u00fcl) ki\u00e9p\u00edtett V\u00edzhord\u00f3 folyos\u00f3hoz \u00e9s kazamata-rendszerhez csatlakozott. Buda visszafoglal\u00e1sa ut\u00e1n, a 18. sz\u00e1zad folyam\u00e1n a V\u00e1r fokozatosan elvesztette hadi jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t, falakkal k\u00f6r\u00fclvett ter\u00fcletek kezdtek megny\u00edlni, a v\u00e1rfalak a kialakul\u00f3 v\u00e1rkertek t\u00e1mfalaiv\u00e1 v\u00e1ltak. A kortinafalak k\u00f6z\u00f6tti udvarban ekkor \u00f6nt\u0151h\u00e1zak (\u00e1gy\u00fa\u00f6nt\u0151) helyezkedtek el. A parti \u00fat sz\u00e9les\u00edt\u00e9se miatt 1780 k\u00f6r\u00fcl lebontott\u00e1k a V\u00edzi-rondell\u00e1t, az egykori z\u00e1r\u00f3falak el\u0151tti keskeny s\u00e1vban pedig kisebb lak\u00f3h\u00e1zak jelentek meg. \\n A XIX. sz\u00e1zadban a palota fontoss\u00e1g\u00e1nak n\u00f6veked\u00e9se sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 tette a Duna-part ezen szakasz\u00e1nak rendez\u00e9s\u00e9t. A kereskedelmi funkci\u00f3t bet\u00f6lt\u0151 V\u00e1rkert baz\u00e1r terv\u00e9t Reittner Ferenc 1874-ben v\u00e1zolta fel. Podmaniczky Frigyes (F\u0151v\u00e1rosi K\u00f6zmunk\u00e1k Tan\u00e1cs\u00e1nak aleln\u00f6ke) ezt a kiemelked\u0151 \u00e9p\u00edtkez\u00e9st a korszak legjelent\u0151sebb \u00e9p\u00edt\u00e9sz\u00e9nek sz\u00e1nta, Ybl Mikl\u00f3snak. A V\u00e1rkert rakparton 11 lak\u00f3\u00e9p\u00fclet \u00e9s egy mag\u00e1nkert \u00e1llt itt, amit lebontottak. \\n Ybl Mikl\u00f3s tervei alapj\u00e1n 1875-1880 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt fel a V\u00e1rkert Baz\u00e1r neorenesz\u00e1nsz kert\u00e9p\u00edt\u00e9szeti egy\u00fcttese (lak\u00f3h\u00e1zak, baz\u00e1rsor), amely m\u00e9lt\u00f3 keretet adott a V\u00e1rhegy v\u00e9g\u00e9nek \u00e9s az angolparkk\u00e1 alak\u00edtott kerteknek. Terv\u00e9nek Reittner Ferenc f\u00e9le pap\u00edrra vetett \u00f6tlete alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt. Ekkor m\u00e1r v\u00e9d\u0151 funkci\u00f3 szerepe cs\u00f6kkent \u00e9s els\u0151dleges c\u00e9l a v\u00e1rba gyalogos feljut\u00e1s volt. El\u0151t\u00e9rbe ker\u00fclt a kertekben val\u00f3 gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6d\u00e9s a palot\u00e1ba felvezet\u0151 \u00faton. 1868-1870 k\u00f6z\u00f6tt meg\u00e9p\u00fclt a Budav\u00e1ri Sikl\u00f3, ami szint\u00e9n a palot\u00e1ba jut\u00e1st seg\u00edtette el\u0151. \\n \u00c9p\u00fcletelemz\u00e9s: Hat\u00e1rol\u00f3 utc\u00e1k: Ybl Mikl\u00f3s t\u00e9r 9-11. ,\u00d6nt\u0151h\u00e1z utca 11.; S\u00e1ndor M\u00f3ric l\u00e9pcs\u0151 1. \\n Ybl Mikl\u00f3s figyelembe vette Reittner ferenc terveit, valamint a megl\u00e9v\u0151 k\u00f6z\u00e9pkori \u00e9p\u00fcletr\u00e9szeket ( kortinafalak, a v\u00edzhord\u00f3 l\u00e9pcs\u0151k, v\u00e1rfalak)\u00e9s ezek k\u00f6r\u00e9 alak\u00edtotta ki neorenesz\u00e1nsz st\u00edlusban a palot\u00e1ba t\u00f6rt\u00e9n\u0151 feljut\u00e1s \u00fatvonalait. D\u00e9li v\u00e9g\u00e9t a S\u00e1ndor M\u00f3ric s\u00e9t\u00e1nnyal \u00e9s palota\u00e9p\u00fclettel z\u00e1rta, melyek b\u00e9rlak\u00e1sokk\u00e9nt funkcion\u00e1ltak. \u00c9szaki v\u00e9g\u00e9t a kir\u00e1lyi test\u0151rs\u00e9gnek fel\u00e9p\u00edtett palot\u00e1val hat\u00e1rolta valamint a kortina fallal. Ezek sorosan \u00e9p\u00fcltek be az utcavonalba. St\u00edlusuk alapj\u00e1n a k\u00f6zrefogott egys\u00e9g r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezik. \\n D\u00e9li palota (Ma F \u00e9s E palota) h\u00e1romemeletes, 5+5 tengelyes, az els\u0151 emelet f\u00f6l\u00f6tt \u00f6vp\u00e1rk\u00e1nnyal, a jobb oldali r\u00e9sz f\u00f6l\u00f6tt balusztr\u00e1dos attik\u00e1val z\u00e1rva. Az els\u0151 \u00e9s harmadik emeletek mezzanin (f\u00e9lemelet) szintk\u00e9nt jelentkeznek a homlokzaton. Az \u00c9-i \u00e9p\u00fclet (volt test\u0151ri palota) k\u00e9t szintes. Szint\u00e9n \u00f6vp\u00e1rk\u00e1nyos \u00e9s az els\u0151 emelet itt is mezzanin szintk\u00e9nt jelentkezik a homlokzaton. Az \u00e9p\u00fcletek k\u00f6z\u00e9ptengelyeiben ny\u00edlnak a kapuk (a D-i \u00e9p\u00fcleten kett\u0151). \\n A palota\u00e9p\u00fcletek mellett k\u00f6zvetlen\u00fcl baz\u00e1rsorok \u00e9p\u00fclet\u00e9vel folytat\u00f3dik (d\u00e9li \u00e9s \u00e9szaki). Eredetileg kereskedelmi funkci\u00f3t t\u00f6lt\u00f6tt be, \u00e1rk\u00e1dsorai egykor \u00fczletekkel voltak tele. 1883-t\u00f3l 1888-ig az \u00e9szaki sz\u00e1rny\u00e1ban m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a Budai n\u0151ipari tanm\u0171hely, 1890-t\u0151l 1895-ig pedig a T\u00f6rt\u00e9neti Arck\u00e9pcsarnok volt itt l\u00e1that\u00f3. Az 1890\/91-es tan\u00e9vt\u0151l 1918-ig n\u0151i fest\u0151iskola kapott helyet az \u00e9p\u00fcletben. 1884-ben Str\u00f3bl Alajos volt az els\u0151 szobr\u00e1sz, aki a baz\u00e1r \u00e1rk\u00e1dsor\u00e1n saj\u00e1t m\u0171termet tudhatott a mag\u00e1\u00e9nak. Szobr\u00e1szgener\u00e1ci\u00f3k dolgoztak itt, s sz\u00e1mos k\u00f6zt\u00e9ri szobor itt sz\u00fcletett. A hangs\u00falyos rizalitokkal tagolt, sokszor er\u0151s attik\u00e1val kiemelt homlokzat, a pill\u00e9r-\u00edvezet, oszlop-gerend\u00e1zat p\u00e1ros\u00edt\u00e1s, a ny\u00edl\u00e1sokn\u00e1l az \u00fan. Palladio-mot\u00edvum jellemzi. A t\u00edz-t\u00edz tengelyes \u00e1rk\u00e1dsor tengelyei k\u00f6z\u00f6tt d\u00f3r pilaszterek, f\u0151p\u00e1rk\u00e1nya balusztr\u00e1dos attikafallal lez\u00e1rt, terrakotta v\u00e1z\u00e1kkal volt d\u00edsz\u00edtve. \\n A baz\u00e1rsorok z\u00e1r\u00e1sak\u00e9ppen a d\u00e9li oldalon F\u00fclke pavilon, m\u00e9g \u00e9szaki oldalon L\u00e9pcs\u0151 pavilon z\u00e1r. A baz\u00e1rsor, golyv\u00e1s p\u00e1rk\u00e1nyzata \u00e9s pilaszterei ellen\u00e9re is feltehet\u0151en a Colosseumr\u00f3l nyerte mint\u00e1j\u00e1t. Diadal\u00edvhez hasonl\u00f3ak a pavilonok, b\u00e1r itt a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 ny\u00edl\u00e1st nem k\u00eds\u00e9rik kisebbek a sz\u00e9leken, de az elrendez\u00e9s ugyanaz: szabadon \u00e1ll\u00f3 oszlopokkal nem egyenl\u0151 ar\u00e1nyban ritmiz\u00e1lt f\u00e9lk\u00f6r\u00edves ny\u00edl\u00e1ssal \u00e1tt\u00f6rt falfel\u00fcletet golyv\u00e1zott p\u00e1rk\u00e1ny z\u00e1r le. A k\u00f6z\u00e9pr\u00e9szt k\u00e9t oldalr\u00f3l k\u00f6zrefog\u00f3 pavilonok h\u00e1romtengelyesek, k\u00f6z\u00e9pr\u00e9sz\u00fck emeletes, nagym\u00e9ret\u0171 f\u00fclkeszer\u0171 ny\u00edl\u00e1ssal. A fels\u0151 emeleten k\u0151balusztr\u00e1dos erk\u00e9ly van, a f\u00f6ldszintj\u00e9n timpanonos kapu. A f\u00fclke dongaboltozat\u00e1n sz\u00ednes m\u00e1zas, kazett\u00e1s majolika bor\u00edt\u00e1s. A homlokzat f\u00f6ldszintje kv\u00e1derezett, az emeletet sgraffito bor\u00edtotta. \\n A k\u00e9t pavilon k\u00f6z\u00f6tt h\u00faz\u00f3dik a Gloriette, illetve a r\u00e1mp\u00e1k, amik szerpentinszer\u0171en emelked\u0151, k\u0151balusztr\u00e1dos, k\u0151oszlopos pergol\u00e1val felvezetnek a z\u00f6ld kertbe. A Gloriett\u00e9be vezet\u0151 l\u00e9pcs\u0151 als\u00f3 ind\u00edt\u00e1s\u00e1n\u00e1l egy-egy k\u0151 oroszl\u00e1nszobor (Feszler Le\u00f3 munk\u00e1ja) d\u00edsz\u00edti. \\n Megval\u00f3sul\u00e1s ut\u00e1ni id\u0151szak: \\n A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n az er\u0151drendszer min\u00e9l teljesebb rekonstrukci\u00f3ja \u00e9rdek\u00e9ben elbontott\u00e1k a kortinafalak k\u00f6rnyezet\u00e9ben \u00e1ll\u00f3, \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9st biztos\u00edt\u00f3 l\u00e9pcs\u0151tornyokat \u00e9s pavilonokat, megsz\u00fcntetve ezzel a k\u00f6zleked\u00e9si \u00fatvonalakat. A V\u00e1rkert Baz\u00e1r egy\u00fcttes\u00e9t 1957-1961 k\u00f6z\u00f6tt \u00e1ll\u00edtott\u00e1k helyre Borsos L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Kacziba Ferenc tervei szerint, amelynek sor\u00e1n lebontott\u00e1k az \u00c9szaki Pavilon h\u00e1ts\u00f3 r\u00e9sz\u00e9t \u00e9s \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k a Dunai z\u00e1r\u00f3fal \u00fcl\u0151f\u00fclk\u00e9s szakasz\u00e1t. A kor\u00e1bbi tervekben m\u00e9g a V\u00edzi- rondella rekonstrukci\u00f3ja \u00e9s a Baz\u00e1r egy r\u00e9sz\u00e9nek bont\u00e1sa is szerepelt, \u00e1m ez nem val\u00f3sult meg. \\n 1961-ben a legend\u00e1ss\u00e1 v\u00e1lt Budai Ifj\u00fas\u00e1gi parkot alak\u00edtott\u00e1k ki a V\u00e1rkert Baz\u00e1r teraszain, amely 1981- es bez\u00e1r\u00e1s\u00e1ig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Az Ifj\u00fas\u00e1gi park nem tervezett haszn\u00e1latnak tette ki, amelyre nem volt alkalmas az \u00e9p\u00fcletegy\u00fcttes. A V\u00e1rkert Baz\u00e1r \u00e1llapota a 80-as \u00e9vekt\u0151l fogva folyamatosan romlott, mely az \u00e9p\u00fclet teljes lez\u00e1r\u00e1s\u00e1hoz vezetett. A V\u00e1rkert Baz\u00e1r fel\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1ra, hasznos\u00edt\u00e1s\u00e1ra ezut\u00e1n sz\u00e1mos terv k\u00e9sz\u00fclt, de elhat\u00e1roz\u00e1sra csak 2011-ben jutottak. A k\u00f6zbeszerz\u00e9s \u00e9s tervez\u00e9s ut\u00e1n a kivitelez\u00e9s 2013 nyar\u00e1n indult el. \u00e1prilis 3.-\u00e1n ker\u00fclt sor az \u00e1tad\u00e1sra, ami nagy n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gnek \u00f6rvendett. K\u00f6zel \u00f6tvenezren tekintett\u00e9k meg. \u00c1prilis 7.-\u00e9n ism\u00e9t bez\u00e1rt a baz\u00e1r \u00e9s elkezd\u0151d\u00f6tt a m\u00e1sodik \u00fcteme a fejleszt\u00e9snek. Elk\u00e9sz\u00fclt a 300 f\u00e9r\u0151helyes m\u00e9lygar\u00e1zs \u00e9s a multifunkci\u00f3s rendezv\u00e9nyk\u00f6zpont, valamint a renesz\u00e1nsz kert. 2014. augusztus 29.\u00e9n nyitotta meg \u00fajra kapuit a v\u00e1rkert. A fel\u00faj\u00edt\u00e1sokon mozg\u00f3l\u00e9pcs\u0151t is \\n \u00e9p\u00edtettek be. A r\u00e9gebbi rekonstrukci\u00f3s megl\u00e9v\u0151 r\u00e9szek korh\u0171en lettek vissza\u00e9p\u00edtve illetve fel\u00faj\u00edtva. Az \u00fajabb kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9seket corten ac\u00e9lb\u0151l k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k,ez\u00e1ltal j\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl. \\n --\\n FORR\u00c1SOK: \\n http:\/\/ybl.bparchiv.hu\/temak\/varkerti-egyuttes-lakohazak-bazar-kioszk \\n http:\/\/index.hu\/urbanista\/2014\/08\/29\/tudjatok_mi_a_legmenobb_az_uj_varkert_bazarban_nem_a_ muemleki_resz_hanem_ami_mogotte_van\/ \\n http:\/\/urbface.com\/budapest\/varkert-bazar \\n http:\/\/www.varfejlesztes.hu\/latnivalok\/a-varkert-bazar-tortenete \\n http:\/\/epiteszforum.hu\/files\/VK_muszaki_leiras.pdf&quot;}\" data-sheets-userformat=\"{&quot;2&quot;:8403905,&quot;3&quot;:{&quot;1&quot;:0},&quot;9&quot;:0,&quot;10&quot;:2,&quot;11&quot;:0,&quot;12&quot;:0,&quot;14&quot;:[null,2,65535],&quot;15&quot;:&quot;Arial&quot;,&quot;16&quot;:10,&quot;26&quot;:400}\">A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n az er\u0151drendszer min\u00e9l teljesebb rekonstrukci\u00f3ja \u00e9rdek\u00e9ben elbontott\u00e1k a kortinafalak k\u00f6rnyezet\u00e9ben \u00e1ll\u00f3, \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9st biztos\u00edt\u00f3 l\u00e9pcs\u0151tornyokat \u00e9s pavilonokat, megsz\u00fcntetve ezzel a k\u00f6zleked\u00e9si \u00fatvonalakat. A V\u00e1rkert Baz\u00e1r egy\u00fcttes\u00e9t 1957-1961 k\u00f6z\u00f6tt \u00e1ll\u00edtott\u00e1k helyre Borsos L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Kacziba Ferenc tervei szerint, amelynek sor\u00e1n lebontott\u00e1k az \u00c9szaki Pavilon h\u00e1ts\u00f3 r\u00e9sz\u00e9t \u00e9s \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k a Dunai z\u00e1r\u00f3fal \u00fcl\u0151f\u00fclk\u00e9s szakasz\u00e1t. A kor\u00e1bbi tervekben m\u00e9g a V\u00edzi- rondella rekonstrukci\u00f3ja \u00e9s a Baz\u00e1r egy r\u00e9sz\u00e9nek bont\u00e1sa is szerepelt, \u00e1m ez nem val\u00f3sult meg. <\/span><\/p>\n<p><span data-sheets-value=\"{&quot;1&quot;:2,&quot;2&quot;:&quot;A V\u00e1rkert Baz\u00e1r egyszerre k\u00e9pvisel t\u00f6rt\u00e9nelmi, kultur\u00e1lis \u00e9s term\u00e9szeti \u00e9lm\u00e9nyt. 1996 \u00f3ta a vil\u00e1g sz\u00e1z legvesz\u00e9lyeztetettebb m\u0171eml\u00e9k\u00e9nek egyike illetve a vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9g r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezi. \\n A budai V\u00e1rhegy d\u00e9lkeleti ter\u00fclete a kezdetekt\u0151l fogva a Kir\u00e1lyi v\u00e1r er\u0151drendszer\u00e9nek fontos r\u00e9sz\u00e9t alkotta. Feltehet\u0151en a XV. sz\u00e1zadban, Zsigmond- korban \u00e9p\u00fcltek az egykor a Dun\u00e1ig kifut\u00f3 kortinafalak, \u00e9s az azokat \u00f6sszek\u00f6t\u0151 z\u00e1r\u00f3falak, amelyek legink\u00e1bb meghat\u00e1roz\u00f3 elemei voltak a v\u00e1rkertnek. A kortinafalak k\u00f6z\u00f6tti v\u00e9dett udvaron feltehet\u0151en ist\u00e1ll\u00f3k \u00e9s rakt\u00e1rak hossz\u00fak\u00e1s \u00e9p\u00fcletei t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k meg az udvart, a foly\u00f3 partszakasz\u00e1t pedig er\u0151d\u00edt\u00e9sek. A v\u00e1rb\u00f3l a d\u00e9li kortinafalon lehetett feljutni, valamint az alatta lev\u0151 v\u00edzelvezet\u0151 folyos\u00f3ban. \\n D\u00e9li Kortinafal v\u00e9g\u00e9n\u00e9l a hatalmas V\u00edzi-rondella (Ali pasa b\u00e1sty\u00e1ja) a t\u00f6r\u00f6k korban a v\u00edzsz\u00e1ll\u00edt\u00e1s biztos\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00e9p\u00fclt fel a parton, amely a Szapolyai-korban (1530 k\u00f6r\u00fcl) ki\u00e9p\u00edtett V\u00edzhord\u00f3 folyos\u00f3hoz \u00e9s kazamata-rendszerhez csatlakozott. Buda visszafoglal\u00e1sa ut\u00e1n, a 18. sz\u00e1zad folyam\u00e1n a V\u00e1r fokozatosan elvesztette hadi jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t, falakkal k\u00f6r\u00fclvett ter\u00fcletek kezdtek megny\u00edlni, a v\u00e1rfalak a kialakul\u00f3 v\u00e1rkertek t\u00e1mfalaiv\u00e1 v\u00e1ltak. A kortinafalak k\u00f6z\u00f6tti udvarban ekkor \u00f6nt\u0151h\u00e1zak (\u00e1gy\u00fa\u00f6nt\u0151) helyezkedtek el. A parti \u00fat sz\u00e9les\u00edt\u00e9se miatt 1780 k\u00f6r\u00fcl lebontott\u00e1k a V\u00edzi-rondell\u00e1t, az egykori z\u00e1r\u00f3falak el\u0151tti keskeny s\u00e1vban pedig kisebb lak\u00f3h\u00e1zak jelentek meg. \\n A XIX. sz\u00e1zadban a palota fontoss\u00e1g\u00e1nak n\u00f6veked\u00e9se sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 tette a Duna-part ezen szakasz\u00e1nak rendez\u00e9s\u00e9t. A kereskedelmi funkci\u00f3t bet\u00f6lt\u0151 V\u00e1rkert baz\u00e1r terv\u00e9t Reittner Ferenc 1874-ben v\u00e1zolta fel. Podmaniczky Frigyes (F\u0151v\u00e1rosi K\u00f6zmunk\u00e1k Tan\u00e1cs\u00e1nak aleln\u00f6ke) ezt a kiemelked\u0151 \u00e9p\u00edtkez\u00e9st a korszak legjelent\u0151sebb \u00e9p\u00edt\u00e9sz\u00e9nek sz\u00e1nta, Ybl Mikl\u00f3snak. A V\u00e1rkert rakparton 11 lak\u00f3\u00e9p\u00fclet \u00e9s egy mag\u00e1nkert \u00e1llt itt, amit lebontottak. \\n Ybl Mikl\u00f3s tervei alapj\u00e1n 1875-1880 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt fel a V\u00e1rkert Baz\u00e1r neorenesz\u00e1nsz kert\u00e9p\u00edt\u00e9szeti egy\u00fcttese (lak\u00f3h\u00e1zak, baz\u00e1rsor), amely m\u00e9lt\u00f3 keretet adott a V\u00e1rhegy v\u00e9g\u00e9nek \u00e9s az angolparkk\u00e1 alak\u00edtott kerteknek. Terv\u00e9nek Reittner Ferenc f\u00e9le pap\u00edrra vetett \u00f6tlete alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt. Ekkor m\u00e1r v\u00e9d\u0151 funkci\u00f3 szerepe cs\u00f6kkent \u00e9s els\u0151dleges c\u00e9l a v\u00e1rba gyalogos feljut\u00e1s volt. El\u0151t\u00e9rbe ker\u00fclt a kertekben val\u00f3 gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6d\u00e9s a palot\u00e1ba felvezet\u0151 \u00faton. 1868-1870 k\u00f6z\u00f6tt meg\u00e9p\u00fclt a Budav\u00e1ri Sikl\u00f3, ami szint\u00e9n a palot\u00e1ba jut\u00e1st seg\u00edtette el\u0151. \\n \u00c9p\u00fcletelemz\u00e9s: Hat\u00e1rol\u00f3 utc\u00e1k: Ybl Mikl\u00f3s t\u00e9r 9-11. ,\u00d6nt\u0151h\u00e1z utca 11.; S\u00e1ndor M\u00f3ric l\u00e9pcs\u0151 1. \\n Ybl Mikl\u00f3s figyelembe vette Reittner ferenc terveit, valamint a megl\u00e9v\u0151 k\u00f6z\u00e9pkori \u00e9p\u00fcletr\u00e9szeket ( kortinafalak, a v\u00edzhord\u00f3 l\u00e9pcs\u0151k, v\u00e1rfalak)\u00e9s ezek k\u00f6r\u00e9 alak\u00edtotta ki neorenesz\u00e1nsz st\u00edlusban a palot\u00e1ba t\u00f6rt\u00e9n\u0151 feljut\u00e1s \u00fatvonalait. D\u00e9li v\u00e9g\u00e9t a S\u00e1ndor M\u00f3ric s\u00e9t\u00e1nnyal \u00e9s palota\u00e9p\u00fclettel z\u00e1rta, melyek b\u00e9rlak\u00e1sokk\u00e9nt funkcion\u00e1ltak. \u00c9szaki v\u00e9g\u00e9t a kir\u00e1lyi test\u0151rs\u00e9gnek fel\u00e9p\u00edtett palot\u00e1val hat\u00e1rolta valamint a kortina fallal. Ezek sorosan \u00e9p\u00fcltek be az utcavonalba. St\u00edlusuk alapj\u00e1n a k\u00f6zrefogott egys\u00e9g r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezik. \\n D\u00e9li palota (Ma F \u00e9s E palota) h\u00e1romemeletes, 5+5 tengelyes, az els\u0151 emelet f\u00f6l\u00f6tt \u00f6vp\u00e1rk\u00e1nnyal, a jobb oldali r\u00e9sz f\u00f6l\u00f6tt balusztr\u00e1dos attik\u00e1val z\u00e1rva. Az els\u0151 \u00e9s harmadik emeletek mezzanin (f\u00e9lemelet) szintk\u00e9nt jelentkeznek a homlokzaton. Az \u00c9-i \u00e9p\u00fclet (volt test\u0151ri palota) k\u00e9t szintes. Szint\u00e9n \u00f6vp\u00e1rk\u00e1nyos \u00e9s az els\u0151 emelet itt is mezzanin szintk\u00e9nt jelentkezik a homlokzaton. Az \u00e9p\u00fcletek k\u00f6z\u00e9ptengelyeiben ny\u00edlnak a kapuk (a D-i \u00e9p\u00fcleten kett\u0151). \\n A palota\u00e9p\u00fcletek mellett k\u00f6zvetlen\u00fcl baz\u00e1rsorok \u00e9p\u00fclet\u00e9vel folytat\u00f3dik (d\u00e9li \u00e9s \u00e9szaki). Eredetileg kereskedelmi funkci\u00f3t t\u00f6lt\u00f6tt be, \u00e1rk\u00e1dsorai egykor \u00fczletekkel voltak tele. 1883-t\u00f3l 1888-ig az \u00e9szaki sz\u00e1rny\u00e1ban m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a Budai n\u0151ipari tanm\u0171hely, 1890-t\u0151l 1895-ig pedig a T\u00f6rt\u00e9neti Arck\u00e9pcsarnok volt itt l\u00e1that\u00f3. Az 1890\/91-es tan\u00e9vt\u0151l 1918-ig n\u0151i fest\u0151iskola kapott helyet az \u00e9p\u00fcletben. 1884-ben Str\u00f3bl Alajos volt az els\u0151 szobr\u00e1sz, aki a baz\u00e1r \u00e1rk\u00e1dsor\u00e1n saj\u00e1t m\u0171termet tudhatott a mag\u00e1\u00e9nak. Szobr\u00e1szgener\u00e1ci\u00f3k dolgoztak itt, s sz\u00e1mos k\u00f6zt\u00e9ri szobor itt sz\u00fcletett. A hangs\u00falyos rizalitokkal tagolt, sokszor er\u0151s attik\u00e1val kiemelt homlokzat, a pill\u00e9r-\u00edvezet, oszlop-gerend\u00e1zat p\u00e1ros\u00edt\u00e1s, a ny\u00edl\u00e1sokn\u00e1l az \u00fan. Palladio-mot\u00edvum jellemzi. A t\u00edz-t\u00edz tengelyes \u00e1rk\u00e1dsor tengelyei k\u00f6z\u00f6tt d\u00f3r pilaszterek, f\u0151p\u00e1rk\u00e1nya balusztr\u00e1dos attikafallal lez\u00e1rt, terrakotta v\u00e1z\u00e1kkal volt d\u00edsz\u00edtve. \\n A baz\u00e1rsorok z\u00e1r\u00e1sak\u00e9ppen a d\u00e9li oldalon F\u00fclke pavilon, m\u00e9g \u00e9szaki oldalon L\u00e9pcs\u0151 pavilon z\u00e1r. A baz\u00e1rsor, golyv\u00e1s p\u00e1rk\u00e1nyzata \u00e9s pilaszterei ellen\u00e9re is feltehet\u0151en a Colosseumr\u00f3l nyerte mint\u00e1j\u00e1t. Diadal\u00edvhez hasonl\u00f3ak a pavilonok, b\u00e1r itt a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 ny\u00edl\u00e1st nem k\u00eds\u00e9rik kisebbek a sz\u00e9leken, de az elrendez\u00e9s ugyanaz: szabadon \u00e1ll\u00f3 oszlopokkal nem egyenl\u0151 ar\u00e1nyban ritmiz\u00e1lt f\u00e9lk\u00f6r\u00edves ny\u00edl\u00e1ssal \u00e1tt\u00f6rt falfel\u00fcletet golyv\u00e1zott p\u00e1rk\u00e1ny z\u00e1r le. A k\u00f6z\u00e9pr\u00e9szt k\u00e9t oldalr\u00f3l k\u00f6zrefog\u00f3 pavilonok h\u00e1romtengelyesek, k\u00f6z\u00e9pr\u00e9sz\u00fck emeletes, nagym\u00e9ret\u0171 f\u00fclkeszer\u0171 ny\u00edl\u00e1ssal. A fels\u0151 emeleten k\u0151balusztr\u00e1dos erk\u00e9ly van, a f\u00f6ldszintj\u00e9n timpanonos kapu. A f\u00fclke dongaboltozat\u00e1n sz\u00ednes m\u00e1zas, kazett\u00e1s majolika bor\u00edt\u00e1s. A homlokzat f\u00f6ldszintje kv\u00e1derezett, az emeletet sgraffito bor\u00edtotta. \\n A k\u00e9t pavilon k\u00f6z\u00f6tt h\u00faz\u00f3dik a Gloriette, illetve a r\u00e1mp\u00e1k, amik szerpentinszer\u0171en emelked\u0151, k\u0151balusztr\u00e1dos, k\u0151oszlopos pergol\u00e1val felvezetnek a z\u00f6ld kertbe. A Gloriett\u00e9be vezet\u0151 l\u00e9pcs\u0151 als\u00f3 ind\u00edt\u00e1s\u00e1n\u00e1l egy-egy k\u0151 oroszl\u00e1nszobor (Feszler Le\u00f3 munk\u00e1ja) d\u00edsz\u00edti. \\n Megval\u00f3sul\u00e1s ut\u00e1ni id\u0151szak: \\n A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n az er\u0151drendszer min\u00e9l teljesebb rekonstrukci\u00f3ja \u00e9rdek\u00e9ben elbontott\u00e1k a kortinafalak k\u00f6rnyezet\u00e9ben \u00e1ll\u00f3, \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9st biztos\u00edt\u00f3 l\u00e9pcs\u0151tornyokat \u00e9s pavilonokat, megsz\u00fcntetve ezzel a k\u00f6zleked\u00e9si \u00fatvonalakat. A V\u00e1rkert Baz\u00e1r egy\u00fcttes\u00e9t 1957-1961 k\u00f6z\u00f6tt \u00e1ll\u00edtott\u00e1k helyre Borsos L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Kacziba Ferenc tervei szerint, amelynek sor\u00e1n lebontott\u00e1k az \u00c9szaki Pavilon h\u00e1ts\u00f3 r\u00e9sz\u00e9t \u00e9s \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k a Dunai z\u00e1r\u00f3fal \u00fcl\u0151f\u00fclk\u00e9s szakasz\u00e1t. A kor\u00e1bbi tervekben m\u00e9g a V\u00edzi- rondella rekonstrukci\u00f3ja \u00e9s a Baz\u00e1r egy r\u00e9sz\u00e9nek bont\u00e1sa is szerepelt, \u00e1m ez nem val\u00f3sult meg. \\n 1961-ben a legend\u00e1ss\u00e1 v\u00e1lt Budai Ifj\u00fas\u00e1gi parkot alak\u00edtott\u00e1k ki a V\u00e1rkert Baz\u00e1r teraszain, amely 1981- es bez\u00e1r\u00e1s\u00e1ig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Az Ifj\u00fas\u00e1gi park nem tervezett haszn\u00e1latnak tette ki, amelyre nem volt alkalmas az \u00e9p\u00fcletegy\u00fcttes. A V\u00e1rkert Baz\u00e1r \u00e1llapota a 80-as \u00e9vekt\u0151l fogva folyamatosan romlott, mely az \u00e9p\u00fclet teljes lez\u00e1r\u00e1s\u00e1hoz vezetett. A V\u00e1rkert Baz\u00e1r fel\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1ra, hasznos\u00edt\u00e1s\u00e1ra ezut\u00e1n sz\u00e1mos terv k\u00e9sz\u00fclt, de elhat\u00e1roz\u00e1sra csak 2011-ben jutottak. A k\u00f6zbeszerz\u00e9s \u00e9s tervez\u00e9s ut\u00e1n a kivitelez\u00e9s 2013 nyar\u00e1n indult el. \u00e1prilis 3.-\u00e1n ker\u00fclt sor az \u00e1tad\u00e1sra, ami nagy n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gnek \u00f6rvendett. K\u00f6zel \u00f6tvenezren tekintett\u00e9k meg. \u00c1prilis 7.-\u00e9n ism\u00e9t bez\u00e1rt a baz\u00e1r \u00e9s elkezd\u0151d\u00f6tt a m\u00e1sodik \u00fcteme a fejleszt\u00e9snek. Elk\u00e9sz\u00fclt a 300 f\u00e9r\u0151helyes m\u00e9lygar\u00e1zs \u00e9s a multifunkci\u00f3s rendezv\u00e9nyk\u00f6zpont, valamint a renesz\u00e1nsz kert. 2014. augusztus 29.\u00e9n nyitotta meg \u00fajra kapuit a v\u00e1rkert. A fel\u00faj\u00edt\u00e1sokon mozg\u00f3l\u00e9pcs\u0151t is \\n \u00e9p\u00edtettek be. A r\u00e9gebbi rekonstrukci\u00f3s megl\u00e9v\u0151 r\u00e9szek korh\u0171en lettek vissza\u00e9p\u00edtve illetve fel\u00faj\u00edtva. Az \u00fajabb kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9seket corten ac\u00e9lb\u0151l k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k,ez\u00e1ltal j\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl. \\n --\\n FORR\u00c1SOK: \\n http:\/\/ybl.bparchiv.hu\/temak\/varkerti-egyuttes-lakohazak-bazar-kioszk \\n http:\/\/index.hu\/urbanista\/2014\/08\/29\/tudjatok_mi_a_legmenobb_az_uj_varkert_bazarban_nem_a_ muemleki_resz_hanem_ami_mogotte_van\/ \\n http:\/\/urbface.com\/budapest\/varkert-bazar \\n http:\/\/www.varfejlesztes.hu\/latnivalok\/a-varkert-bazar-tortenete \\n http:\/\/epiteszforum.hu\/files\/VK_muszaki_leiras.pdf&quot;}\" data-sheets-userformat=\"{&quot;2&quot;:8403905,&quot;3&quot;:{&quot;1&quot;:0},&quot;9&quot;:0,&quot;10&quot;:2,&quot;11&quot;:0,&quot;12&quot;:0,&quot;14&quot;:[null,2,65535],&quot;15&quot;:&quot;Arial&quot;,&quot;16&quot;:10,&quot;26&quot;:400}\">1961-ben a legend\u00e1ss\u00e1 v\u00e1lt Budai Ifj\u00fas\u00e1gi parkot alak\u00edtott\u00e1k ki a V\u00e1rkert Baz\u00e1r teraszain, amely 1981- es bez\u00e1r\u00e1s\u00e1ig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Az Ifj\u00fas\u00e1gi park nem tervezett haszn\u00e1latnak tette ki, amelyre nem volt alkalmas az \u00e9p\u00fcletegy\u00fcttes. A V\u00e1rkert Baz\u00e1r \u00e1llapota a 80-as \u00e9vekt\u0151l fogva folyamatosan romlott, mely az \u00e9p\u00fclet teljes lez\u00e1r\u00e1s\u00e1hoz vezetett. A V\u00e1rkert Baz\u00e1r fel\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1ra, hasznos\u00edt\u00e1s\u00e1ra ezut\u00e1n sz\u00e1mos terv k\u00e9sz\u00fclt, de elhat\u00e1roz\u00e1sra csak 2011-ben jutottak. A k\u00f6zbeszerz\u00e9s \u00e9s tervez\u00e9s ut\u00e1n a kivitelez\u00e9s 2013 nyar\u00e1n indult el. \u00e1prilis 3.-\u00e1n ker\u00fclt sor az \u00e1tad\u00e1sra, ami nagy n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gnek \u00f6rvendett. K\u00f6zel \u00f6tvenezren tekintett\u00e9k meg. \u00c1prilis 7.-\u00e9n ism\u00e9t bez\u00e1rt a baz\u00e1r \u00e9s elkezd\u0151d\u00f6tt a m\u00e1sodik \u00fcteme a fejleszt\u00e9snek. Elk\u00e9sz\u00fclt a 300 f\u00e9r\u0151helyes m\u00e9lygar\u00e1zs \u00e9s a multifunkci\u00f3s rendezv\u00e9nyk\u00f6zpont, valamint a renesz\u00e1nsz kert. 2014. augusztus 29.\u00e9n nyitotta meg \u00fajra kapuit a v\u00e1rkert. A fel\u00faj\u00edt\u00e1sokon mozg\u00f3l\u00e9pcs\u0151t is<br \/>\n\u00e9p\u00edtettek be. A r\u00e9gebbi rekonstrukci\u00f3s megl\u00e9v\u0151 r\u00e9szek korh\u0171en lettek vissza\u00e9p\u00edtve illetve fel\u00faj\u00edtva. Az \u00fajabb kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9seket corten ac\u00e9lb\u0151l k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k, ez\u00e1ltal j\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl.<\/span><\/p>\n<p>Teljes dokument\u00e1ci\u00f3 <a href=\"http:\/\/budapest100.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/01\/kecskemeti-boglarka_Ybl-Miklos-ter-2-6.pdf\">ITT<\/a><\/p>\n<p><span data-sheets-value=\"{&quot;1&quot;:2,&quot;2&quot;:&quot;A V\u00e1rkert Baz\u00e1r egyszerre k\u00e9pvisel t\u00f6rt\u00e9nelmi, kultur\u00e1lis \u00e9s term\u00e9szeti \u00e9lm\u00e9nyt. 1996 \u00f3ta a vil\u00e1g sz\u00e1z legvesz\u00e9lyeztetettebb m\u0171eml\u00e9k\u00e9nek egyike illetve a vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9g r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezi. \\n A budai V\u00e1rhegy d\u00e9lkeleti ter\u00fclete a kezdetekt\u0151l fogva a Kir\u00e1lyi v\u00e1r er\u0151drendszer\u00e9nek fontos r\u00e9sz\u00e9t alkotta. Feltehet\u0151en a XV. sz\u00e1zadban, Zsigmond- korban \u00e9p\u00fcltek az egykor a Dun\u00e1ig kifut\u00f3 kortinafalak, \u00e9s az azokat \u00f6sszek\u00f6t\u0151 z\u00e1r\u00f3falak, amelyek legink\u00e1bb meghat\u00e1roz\u00f3 elemei voltak a v\u00e1rkertnek. A kortinafalak k\u00f6z\u00f6tti v\u00e9dett udvaron feltehet\u0151en ist\u00e1ll\u00f3k \u00e9s rakt\u00e1rak hossz\u00fak\u00e1s \u00e9p\u00fcletei t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k meg az udvart, a foly\u00f3 partszakasz\u00e1t pedig er\u0151d\u00edt\u00e9sek. A v\u00e1rb\u00f3l a d\u00e9li kortinafalon lehetett feljutni, valamint az alatta lev\u0151 v\u00edzelvezet\u0151 folyos\u00f3ban. \\n D\u00e9li Kortinafal v\u00e9g\u00e9n\u00e9l a hatalmas V\u00edzi-rondella (Ali pasa b\u00e1sty\u00e1ja) a t\u00f6r\u00f6k korban a v\u00edzsz\u00e1ll\u00edt\u00e1s biztos\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00e9p\u00fclt fel a parton, amely a Szapolyai-korban (1530 k\u00f6r\u00fcl) ki\u00e9p\u00edtett V\u00edzhord\u00f3 folyos\u00f3hoz \u00e9s kazamata-rendszerhez csatlakozott. Buda visszafoglal\u00e1sa ut\u00e1n, a 18. sz\u00e1zad folyam\u00e1n a V\u00e1r fokozatosan elvesztette hadi jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t, falakkal k\u00f6r\u00fclvett ter\u00fcletek kezdtek megny\u00edlni, a v\u00e1rfalak a kialakul\u00f3 v\u00e1rkertek t\u00e1mfalaiv\u00e1 v\u00e1ltak. A kortinafalak k\u00f6z\u00f6tti udvarban ekkor \u00f6nt\u0151h\u00e1zak (\u00e1gy\u00fa\u00f6nt\u0151) helyezkedtek el. A parti \u00fat sz\u00e9les\u00edt\u00e9se miatt 1780 k\u00f6r\u00fcl lebontott\u00e1k a V\u00edzi-rondell\u00e1t, az egykori z\u00e1r\u00f3falak el\u0151tti keskeny s\u00e1vban pedig kisebb lak\u00f3h\u00e1zak jelentek meg. \\n A XIX. sz\u00e1zadban a palota fontoss\u00e1g\u00e1nak n\u00f6veked\u00e9se sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 tette a Duna-part ezen szakasz\u00e1nak rendez\u00e9s\u00e9t. A kereskedelmi funkci\u00f3t bet\u00f6lt\u0151 V\u00e1rkert baz\u00e1r terv\u00e9t Reittner Ferenc 1874-ben v\u00e1zolta fel. Podmaniczky Frigyes (F\u0151v\u00e1rosi K\u00f6zmunk\u00e1k Tan\u00e1cs\u00e1nak aleln\u00f6ke) ezt a kiemelked\u0151 \u00e9p\u00edtkez\u00e9st a korszak legjelent\u0151sebb \u00e9p\u00edt\u00e9sz\u00e9nek sz\u00e1nta, Ybl Mikl\u00f3snak. A V\u00e1rkert rakparton 11 lak\u00f3\u00e9p\u00fclet \u00e9s egy mag\u00e1nkert \u00e1llt itt, amit lebontottak. \\n Ybl Mikl\u00f3s tervei alapj\u00e1n 1875-1880 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt fel a V\u00e1rkert Baz\u00e1r neorenesz\u00e1nsz kert\u00e9p\u00edt\u00e9szeti egy\u00fcttese (lak\u00f3h\u00e1zak, baz\u00e1rsor), amely m\u00e9lt\u00f3 keretet adott a V\u00e1rhegy v\u00e9g\u00e9nek \u00e9s az angolparkk\u00e1 alak\u00edtott kerteknek. Terv\u00e9nek Reittner Ferenc f\u00e9le pap\u00edrra vetett \u00f6tlete alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt. Ekkor m\u00e1r v\u00e9d\u0151 funkci\u00f3 szerepe cs\u00f6kkent \u00e9s els\u0151dleges c\u00e9l a v\u00e1rba gyalogos feljut\u00e1s volt. El\u0151t\u00e9rbe ker\u00fclt a kertekben val\u00f3 gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6d\u00e9s a palot\u00e1ba felvezet\u0151 \u00faton. 1868-1870 k\u00f6z\u00f6tt meg\u00e9p\u00fclt a Budav\u00e1ri Sikl\u00f3, ami szint\u00e9n a palot\u00e1ba jut\u00e1st seg\u00edtette el\u0151. \\n \u00c9p\u00fcletelemz\u00e9s: Hat\u00e1rol\u00f3 utc\u00e1k: Ybl Mikl\u00f3s t\u00e9r 9-11. ,\u00d6nt\u0151h\u00e1z utca 11.; S\u00e1ndor M\u00f3ric l\u00e9pcs\u0151 1. \\n Ybl Mikl\u00f3s figyelembe vette Reittner ferenc terveit, valamint a megl\u00e9v\u0151 k\u00f6z\u00e9pkori \u00e9p\u00fcletr\u00e9szeket ( kortinafalak, a v\u00edzhord\u00f3 l\u00e9pcs\u0151k, v\u00e1rfalak)\u00e9s ezek k\u00f6r\u00e9 alak\u00edtotta ki neorenesz\u00e1nsz st\u00edlusban a palot\u00e1ba t\u00f6rt\u00e9n\u0151 feljut\u00e1s \u00fatvonalait. D\u00e9li v\u00e9g\u00e9t a S\u00e1ndor M\u00f3ric s\u00e9t\u00e1nnyal \u00e9s palota\u00e9p\u00fclettel z\u00e1rta, melyek b\u00e9rlak\u00e1sokk\u00e9nt funkcion\u00e1ltak. \u00c9szaki v\u00e9g\u00e9t a kir\u00e1lyi test\u0151rs\u00e9gnek fel\u00e9p\u00edtett palot\u00e1val hat\u00e1rolta valamint a kortina fallal. Ezek sorosan \u00e9p\u00fcltek be az utcavonalba. St\u00edlusuk alapj\u00e1n a k\u00f6zrefogott egys\u00e9g r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezik. \\n D\u00e9li palota (Ma F \u00e9s E palota) h\u00e1romemeletes, 5+5 tengelyes, az els\u0151 emelet f\u00f6l\u00f6tt \u00f6vp\u00e1rk\u00e1nnyal, a jobb oldali r\u00e9sz f\u00f6l\u00f6tt balusztr\u00e1dos attik\u00e1val z\u00e1rva. Az els\u0151 \u00e9s harmadik emeletek mezzanin (f\u00e9lemelet) szintk\u00e9nt jelentkeznek a homlokzaton. Az \u00c9-i \u00e9p\u00fclet (volt test\u0151ri palota) k\u00e9t szintes. Szint\u00e9n \u00f6vp\u00e1rk\u00e1nyos \u00e9s az els\u0151 emelet itt is mezzanin szintk\u00e9nt jelentkezik a homlokzaton. Az \u00e9p\u00fcletek k\u00f6z\u00e9ptengelyeiben ny\u00edlnak a kapuk (a D-i \u00e9p\u00fcleten kett\u0151). \\n A palota\u00e9p\u00fcletek mellett k\u00f6zvetlen\u00fcl baz\u00e1rsorok \u00e9p\u00fclet\u00e9vel folytat\u00f3dik (d\u00e9li \u00e9s \u00e9szaki). Eredetileg kereskedelmi funkci\u00f3t t\u00f6lt\u00f6tt be, \u00e1rk\u00e1dsorai egykor \u00fczletekkel voltak tele. 1883-t\u00f3l 1888-ig az \u00e9szaki sz\u00e1rny\u00e1ban m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a Budai n\u0151ipari tanm\u0171hely, 1890-t\u0151l 1895-ig pedig a T\u00f6rt\u00e9neti Arck\u00e9pcsarnok volt itt l\u00e1that\u00f3. Az 1890\/91-es tan\u00e9vt\u0151l 1918-ig n\u0151i fest\u0151iskola kapott helyet az \u00e9p\u00fcletben. 1884-ben Str\u00f3bl Alajos volt az els\u0151 szobr\u00e1sz, aki a baz\u00e1r \u00e1rk\u00e1dsor\u00e1n saj\u00e1t m\u0171termet tudhatott a mag\u00e1\u00e9nak. Szobr\u00e1szgener\u00e1ci\u00f3k dolgoztak itt, s sz\u00e1mos k\u00f6zt\u00e9ri szobor itt sz\u00fcletett. A hangs\u00falyos rizalitokkal tagolt, sokszor er\u0151s attik\u00e1val kiemelt homlokzat, a pill\u00e9r-\u00edvezet, oszlop-gerend\u00e1zat p\u00e1ros\u00edt\u00e1s, a ny\u00edl\u00e1sokn\u00e1l az \u00fan. Palladio-mot\u00edvum jellemzi. A t\u00edz-t\u00edz tengelyes \u00e1rk\u00e1dsor tengelyei k\u00f6z\u00f6tt d\u00f3r pilaszterek, f\u0151p\u00e1rk\u00e1nya balusztr\u00e1dos attikafallal lez\u00e1rt, terrakotta v\u00e1z\u00e1kkal volt d\u00edsz\u00edtve. \\n A baz\u00e1rsorok z\u00e1r\u00e1sak\u00e9ppen a d\u00e9li oldalon F\u00fclke pavilon, m\u00e9g \u00e9szaki oldalon L\u00e9pcs\u0151 pavilon z\u00e1r. A baz\u00e1rsor, golyv\u00e1s p\u00e1rk\u00e1nyzata \u00e9s pilaszterei ellen\u00e9re is feltehet\u0151en a Colosseumr\u00f3l nyerte mint\u00e1j\u00e1t. Diadal\u00edvhez hasonl\u00f3ak a pavilonok, b\u00e1r itt a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 ny\u00edl\u00e1st nem k\u00eds\u00e9rik kisebbek a sz\u00e9leken, de az elrendez\u00e9s ugyanaz: szabadon \u00e1ll\u00f3 oszlopokkal nem egyenl\u0151 ar\u00e1nyban ritmiz\u00e1lt f\u00e9lk\u00f6r\u00edves ny\u00edl\u00e1ssal \u00e1tt\u00f6rt falfel\u00fcletet golyv\u00e1zott p\u00e1rk\u00e1ny z\u00e1r le. A k\u00f6z\u00e9pr\u00e9szt k\u00e9t oldalr\u00f3l k\u00f6zrefog\u00f3 pavilonok h\u00e1romtengelyesek, k\u00f6z\u00e9pr\u00e9sz\u00fck emeletes, nagym\u00e9ret\u0171 f\u00fclkeszer\u0171 ny\u00edl\u00e1ssal. A fels\u0151 emeleten k\u0151balusztr\u00e1dos erk\u00e9ly van, a f\u00f6ldszintj\u00e9n timpanonos kapu. A f\u00fclke dongaboltozat\u00e1n sz\u00ednes m\u00e1zas, kazett\u00e1s majolika bor\u00edt\u00e1s. A homlokzat f\u00f6ldszintje kv\u00e1derezett, az emeletet sgraffito bor\u00edtotta. \\n A k\u00e9t pavilon k\u00f6z\u00f6tt h\u00faz\u00f3dik a Gloriette, illetve a r\u00e1mp\u00e1k, amik szerpentinszer\u0171en emelked\u0151, k\u0151balusztr\u00e1dos, k\u0151oszlopos pergol\u00e1val felvezetnek a z\u00f6ld kertbe. A Gloriett\u00e9be vezet\u0151 l\u00e9pcs\u0151 als\u00f3 ind\u00edt\u00e1s\u00e1n\u00e1l egy-egy k\u0151 oroszl\u00e1nszobor (Feszler Le\u00f3 munk\u00e1ja) d\u00edsz\u00edti. \\n Megval\u00f3sul\u00e1s ut\u00e1ni id\u0151szak: \\n A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n az er\u0151drendszer min\u00e9l teljesebb rekonstrukci\u00f3ja \u00e9rdek\u00e9ben elbontott\u00e1k a kortinafalak k\u00f6rnyezet\u00e9ben \u00e1ll\u00f3, \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9st biztos\u00edt\u00f3 l\u00e9pcs\u0151tornyokat \u00e9s pavilonokat, megsz\u00fcntetve ezzel a k\u00f6zleked\u00e9si \u00fatvonalakat. A V\u00e1rkert Baz\u00e1r egy\u00fcttes\u00e9t 1957-1961 k\u00f6z\u00f6tt \u00e1ll\u00edtott\u00e1k helyre Borsos L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Kacziba Ferenc tervei szerint, amelynek sor\u00e1n lebontott\u00e1k az \u00c9szaki Pavilon h\u00e1ts\u00f3 r\u00e9sz\u00e9t \u00e9s \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k a Dunai z\u00e1r\u00f3fal \u00fcl\u0151f\u00fclk\u00e9s szakasz\u00e1t. A kor\u00e1bbi tervekben m\u00e9g a V\u00edzi- rondella rekonstrukci\u00f3ja \u00e9s a Baz\u00e1r egy r\u00e9sz\u00e9nek bont\u00e1sa is szerepelt, \u00e1m ez nem val\u00f3sult meg. \\n 1961-ben a legend\u00e1ss\u00e1 v\u00e1lt Budai Ifj\u00fas\u00e1gi parkot alak\u00edtott\u00e1k ki a V\u00e1rkert Baz\u00e1r teraszain, amely 1981- es bez\u00e1r\u00e1s\u00e1ig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Az Ifj\u00fas\u00e1gi park nem tervezett haszn\u00e1latnak tette ki, amelyre nem volt alkalmas az \u00e9p\u00fcletegy\u00fcttes. A V\u00e1rkert Baz\u00e1r \u00e1llapota a 80-as \u00e9vekt\u0151l fogva folyamatosan romlott, mely az \u00e9p\u00fclet teljes lez\u00e1r\u00e1s\u00e1hoz vezetett. A V\u00e1rkert Baz\u00e1r fel\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1ra, hasznos\u00edt\u00e1s\u00e1ra ezut\u00e1n sz\u00e1mos terv k\u00e9sz\u00fclt, de elhat\u00e1roz\u00e1sra csak 2011-ben jutottak. A k\u00f6zbeszerz\u00e9s \u00e9s tervez\u00e9s ut\u00e1n a kivitelez\u00e9s 2013 nyar\u00e1n indult el. \u00e1prilis 3.-\u00e1n ker\u00fclt sor az \u00e1tad\u00e1sra, ami nagy n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gnek \u00f6rvendett. K\u00f6zel \u00f6tvenezren tekintett\u00e9k meg. \u00c1prilis 7.-\u00e9n ism\u00e9t bez\u00e1rt a baz\u00e1r \u00e9s elkezd\u0151d\u00f6tt a m\u00e1sodik \u00fcteme a fejleszt\u00e9snek. Elk\u00e9sz\u00fclt a 300 f\u00e9r\u0151helyes m\u00e9lygar\u00e1zs \u00e9s a multifunkci\u00f3s rendezv\u00e9nyk\u00f6zpont, valamint a renesz\u00e1nsz kert. 2014. augusztus 29.\u00e9n nyitotta meg \u00fajra kapuit a v\u00e1rkert. A fel\u00faj\u00edt\u00e1sokon mozg\u00f3l\u00e9pcs\u0151t is \\n \u00e9p\u00edtettek be. A r\u00e9gebbi rekonstrukci\u00f3s megl\u00e9v\u0151 r\u00e9szek korh\u0171en lettek vissza\u00e9p\u00edtve illetve fel\u00faj\u00edtva. Az \u00fajabb kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9seket corten ac\u00e9lb\u0151l k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k,ez\u00e1ltal j\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl. \\n --\\n FORR\u00c1SOK: \\n http:\/\/ybl.bparchiv.hu\/temak\/varkerti-egyuttes-lakohazak-bazar-kioszk \\n http:\/\/index.hu\/urbanista\/2014\/08\/29\/tudjatok_mi_a_legmenobb_az_uj_varkert_bazarban_nem_a_ muemleki_resz_hanem_ami_mogotte_van\/ \\n http:\/\/urbface.com\/budapest\/varkert-bazar \\n http:\/\/www.varfejlesztes.hu\/latnivalok\/a-varkert-bazar-tortenete \\n http:\/\/epiteszforum.hu\/files\/VK_muszaki_leiras.pdf&quot;}\" data-sheets-userformat=\"{&quot;2&quot;:8403905,&quot;3&quot;:{&quot;1&quot;:0},&quot;9&quot;:0,&quot;10&quot;:2,&quot;11&quot;:0,&quot;12&quot;:0,&quot;14&quot;:[null,2,65535],&quot;15&quot;:&quot;Arial&quot;,&quot;16&quot;:10,&quot;26&quot;:400}\">&#8212;<\/span><\/p>\n<p><span data-sheets-value=\"{&quot;1&quot;:2,&quot;2&quot;:&quot;A V\u00e1rkert Baz\u00e1r egyszerre k\u00e9pvisel t\u00f6rt\u00e9nelmi, kultur\u00e1lis \u00e9s term\u00e9szeti \u00e9lm\u00e9nyt. 1996 \u00f3ta a vil\u00e1g sz\u00e1z legvesz\u00e9lyeztetettebb m\u0171eml\u00e9k\u00e9nek egyike illetve a vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9g r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezi. \\n A budai V\u00e1rhegy d\u00e9lkeleti ter\u00fclete a kezdetekt\u0151l fogva a Kir\u00e1lyi v\u00e1r er\u0151drendszer\u00e9nek fontos r\u00e9sz\u00e9t alkotta. Feltehet\u0151en a XV. sz\u00e1zadban, Zsigmond- korban \u00e9p\u00fcltek az egykor a Dun\u00e1ig kifut\u00f3 kortinafalak, \u00e9s az azokat \u00f6sszek\u00f6t\u0151 z\u00e1r\u00f3falak, amelyek legink\u00e1bb meghat\u00e1roz\u00f3 elemei voltak a v\u00e1rkertnek. A kortinafalak k\u00f6z\u00f6tti v\u00e9dett udvaron feltehet\u0151en ist\u00e1ll\u00f3k \u00e9s rakt\u00e1rak hossz\u00fak\u00e1s \u00e9p\u00fcletei t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k meg az udvart, a foly\u00f3 partszakasz\u00e1t pedig er\u0151d\u00edt\u00e9sek. A v\u00e1rb\u00f3l a d\u00e9li kortinafalon lehetett feljutni, valamint az alatta lev\u0151 v\u00edzelvezet\u0151 folyos\u00f3ban. \\n D\u00e9li Kortinafal v\u00e9g\u00e9n\u00e9l a hatalmas V\u00edzi-rondella (Ali pasa b\u00e1sty\u00e1ja) a t\u00f6r\u00f6k korban a v\u00edzsz\u00e1ll\u00edt\u00e1s biztos\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00e9p\u00fclt fel a parton, amely a Szapolyai-korban (1530 k\u00f6r\u00fcl) ki\u00e9p\u00edtett V\u00edzhord\u00f3 folyos\u00f3hoz \u00e9s kazamata-rendszerhez csatlakozott. Buda visszafoglal\u00e1sa ut\u00e1n, a 18. sz\u00e1zad folyam\u00e1n a V\u00e1r fokozatosan elvesztette hadi jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t, falakkal k\u00f6r\u00fclvett ter\u00fcletek kezdtek megny\u00edlni, a v\u00e1rfalak a kialakul\u00f3 v\u00e1rkertek t\u00e1mfalaiv\u00e1 v\u00e1ltak. A kortinafalak k\u00f6z\u00f6tti udvarban ekkor \u00f6nt\u0151h\u00e1zak (\u00e1gy\u00fa\u00f6nt\u0151) helyezkedtek el. A parti \u00fat sz\u00e9les\u00edt\u00e9se miatt 1780 k\u00f6r\u00fcl lebontott\u00e1k a V\u00edzi-rondell\u00e1t, az egykori z\u00e1r\u00f3falak el\u0151tti keskeny s\u00e1vban pedig kisebb lak\u00f3h\u00e1zak jelentek meg. \\n A XIX. sz\u00e1zadban a palota fontoss\u00e1g\u00e1nak n\u00f6veked\u00e9se sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 tette a Duna-part ezen szakasz\u00e1nak rendez\u00e9s\u00e9t. A kereskedelmi funkci\u00f3t bet\u00f6lt\u0151 V\u00e1rkert baz\u00e1r terv\u00e9t Reittner Ferenc 1874-ben v\u00e1zolta fel. Podmaniczky Frigyes (F\u0151v\u00e1rosi K\u00f6zmunk\u00e1k Tan\u00e1cs\u00e1nak aleln\u00f6ke) ezt a kiemelked\u0151 \u00e9p\u00edtkez\u00e9st a korszak legjelent\u0151sebb \u00e9p\u00edt\u00e9sz\u00e9nek sz\u00e1nta, Ybl Mikl\u00f3snak. A V\u00e1rkert rakparton 11 lak\u00f3\u00e9p\u00fclet \u00e9s egy mag\u00e1nkert \u00e1llt itt, amit lebontottak. \\n Ybl Mikl\u00f3s tervei alapj\u00e1n 1875-1880 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt fel a V\u00e1rkert Baz\u00e1r neorenesz\u00e1nsz kert\u00e9p\u00edt\u00e9szeti egy\u00fcttese (lak\u00f3h\u00e1zak, baz\u00e1rsor), amely m\u00e9lt\u00f3 keretet adott a V\u00e1rhegy v\u00e9g\u00e9nek \u00e9s az angolparkk\u00e1 alak\u00edtott kerteknek. Terv\u00e9nek Reittner Ferenc f\u00e9le pap\u00edrra vetett \u00f6tlete alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt. Ekkor m\u00e1r v\u00e9d\u0151 funkci\u00f3 szerepe cs\u00f6kkent \u00e9s els\u0151dleges c\u00e9l a v\u00e1rba gyalogos feljut\u00e1s volt. El\u0151t\u00e9rbe ker\u00fclt a kertekben val\u00f3 gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6d\u00e9s a palot\u00e1ba felvezet\u0151 \u00faton. 1868-1870 k\u00f6z\u00f6tt meg\u00e9p\u00fclt a Budav\u00e1ri Sikl\u00f3, ami szint\u00e9n a palot\u00e1ba jut\u00e1st seg\u00edtette el\u0151. \\n \u00c9p\u00fcletelemz\u00e9s: Hat\u00e1rol\u00f3 utc\u00e1k: Ybl Mikl\u00f3s t\u00e9r 9-11. ,\u00d6nt\u0151h\u00e1z utca 11.; S\u00e1ndor M\u00f3ric l\u00e9pcs\u0151 1. \\n Ybl Mikl\u00f3s figyelembe vette Reittner ferenc terveit, valamint a megl\u00e9v\u0151 k\u00f6z\u00e9pkori \u00e9p\u00fcletr\u00e9szeket ( kortinafalak, a v\u00edzhord\u00f3 l\u00e9pcs\u0151k, v\u00e1rfalak)\u00e9s ezek k\u00f6r\u00e9 alak\u00edtotta ki neorenesz\u00e1nsz st\u00edlusban a palot\u00e1ba t\u00f6rt\u00e9n\u0151 feljut\u00e1s \u00fatvonalait. D\u00e9li v\u00e9g\u00e9t a S\u00e1ndor M\u00f3ric s\u00e9t\u00e1nnyal \u00e9s palota\u00e9p\u00fclettel z\u00e1rta, melyek b\u00e9rlak\u00e1sokk\u00e9nt funkcion\u00e1ltak. \u00c9szaki v\u00e9g\u00e9t a kir\u00e1lyi test\u0151rs\u00e9gnek fel\u00e9p\u00edtett palot\u00e1val hat\u00e1rolta valamint a kortina fallal. Ezek sorosan \u00e9p\u00fcltek be az utcavonalba. St\u00edlusuk alapj\u00e1n a k\u00f6zrefogott egys\u00e9g r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezik. \\n D\u00e9li palota (Ma F \u00e9s E palota) h\u00e1romemeletes, 5+5 tengelyes, az els\u0151 emelet f\u00f6l\u00f6tt \u00f6vp\u00e1rk\u00e1nnyal, a jobb oldali r\u00e9sz f\u00f6l\u00f6tt balusztr\u00e1dos attik\u00e1val z\u00e1rva. Az els\u0151 \u00e9s harmadik emeletek mezzanin (f\u00e9lemelet) szintk\u00e9nt jelentkeznek a homlokzaton. Az \u00c9-i \u00e9p\u00fclet (volt test\u0151ri palota) k\u00e9t szintes. Szint\u00e9n \u00f6vp\u00e1rk\u00e1nyos \u00e9s az els\u0151 emelet itt is mezzanin szintk\u00e9nt jelentkezik a homlokzaton. Az \u00e9p\u00fcletek k\u00f6z\u00e9ptengelyeiben ny\u00edlnak a kapuk (a D-i \u00e9p\u00fcleten kett\u0151). \\n A palota\u00e9p\u00fcletek mellett k\u00f6zvetlen\u00fcl baz\u00e1rsorok \u00e9p\u00fclet\u00e9vel folytat\u00f3dik (d\u00e9li \u00e9s \u00e9szaki). Eredetileg kereskedelmi funkci\u00f3t t\u00f6lt\u00f6tt be, \u00e1rk\u00e1dsorai egykor \u00fczletekkel voltak tele. 1883-t\u00f3l 1888-ig az \u00e9szaki sz\u00e1rny\u00e1ban m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a Budai n\u0151ipari tanm\u0171hely, 1890-t\u0151l 1895-ig pedig a T\u00f6rt\u00e9neti Arck\u00e9pcsarnok volt itt l\u00e1that\u00f3. Az 1890\/91-es tan\u00e9vt\u0151l 1918-ig n\u0151i fest\u0151iskola kapott helyet az \u00e9p\u00fcletben. 1884-ben Str\u00f3bl Alajos volt az els\u0151 szobr\u00e1sz, aki a baz\u00e1r \u00e1rk\u00e1dsor\u00e1n saj\u00e1t m\u0171termet tudhatott a mag\u00e1\u00e9nak. Szobr\u00e1szgener\u00e1ci\u00f3k dolgoztak itt, s sz\u00e1mos k\u00f6zt\u00e9ri szobor itt sz\u00fcletett. A hangs\u00falyos rizalitokkal tagolt, sokszor er\u0151s attik\u00e1val kiemelt homlokzat, a pill\u00e9r-\u00edvezet, oszlop-gerend\u00e1zat p\u00e1ros\u00edt\u00e1s, a ny\u00edl\u00e1sokn\u00e1l az \u00fan. Palladio-mot\u00edvum jellemzi. A t\u00edz-t\u00edz tengelyes \u00e1rk\u00e1dsor tengelyei k\u00f6z\u00f6tt d\u00f3r pilaszterek, f\u0151p\u00e1rk\u00e1nya balusztr\u00e1dos attikafallal lez\u00e1rt, terrakotta v\u00e1z\u00e1kkal volt d\u00edsz\u00edtve. \\n A baz\u00e1rsorok z\u00e1r\u00e1sak\u00e9ppen a d\u00e9li oldalon F\u00fclke pavilon, m\u00e9g \u00e9szaki oldalon L\u00e9pcs\u0151 pavilon z\u00e1r. A baz\u00e1rsor, golyv\u00e1s p\u00e1rk\u00e1nyzata \u00e9s pilaszterei ellen\u00e9re is feltehet\u0151en a Colosseumr\u00f3l nyerte mint\u00e1j\u00e1t. Diadal\u00edvhez hasonl\u00f3ak a pavilonok, b\u00e1r itt a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 ny\u00edl\u00e1st nem k\u00eds\u00e9rik kisebbek a sz\u00e9leken, de az elrendez\u00e9s ugyanaz: szabadon \u00e1ll\u00f3 oszlopokkal nem egyenl\u0151 ar\u00e1nyban ritmiz\u00e1lt f\u00e9lk\u00f6r\u00edves ny\u00edl\u00e1ssal \u00e1tt\u00f6rt falfel\u00fcletet golyv\u00e1zott p\u00e1rk\u00e1ny z\u00e1r le. A k\u00f6z\u00e9pr\u00e9szt k\u00e9t oldalr\u00f3l k\u00f6zrefog\u00f3 pavilonok h\u00e1romtengelyesek, k\u00f6z\u00e9pr\u00e9sz\u00fck emeletes, nagym\u00e9ret\u0171 f\u00fclkeszer\u0171 ny\u00edl\u00e1ssal. A fels\u0151 emeleten k\u0151balusztr\u00e1dos erk\u00e9ly van, a f\u00f6ldszintj\u00e9n timpanonos kapu. A f\u00fclke dongaboltozat\u00e1n sz\u00ednes m\u00e1zas, kazett\u00e1s majolika bor\u00edt\u00e1s. A homlokzat f\u00f6ldszintje kv\u00e1derezett, az emeletet sgraffito bor\u00edtotta. \\n A k\u00e9t pavilon k\u00f6z\u00f6tt h\u00faz\u00f3dik a Gloriette, illetve a r\u00e1mp\u00e1k, amik szerpentinszer\u0171en emelked\u0151, k\u0151balusztr\u00e1dos, k\u0151oszlopos pergol\u00e1val felvezetnek a z\u00f6ld kertbe. A Gloriett\u00e9be vezet\u0151 l\u00e9pcs\u0151 als\u00f3 ind\u00edt\u00e1s\u00e1n\u00e1l egy-egy k\u0151 oroszl\u00e1nszobor (Feszler Le\u00f3 munk\u00e1ja) d\u00edsz\u00edti. \\n Megval\u00f3sul\u00e1s ut\u00e1ni id\u0151szak: \\n A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n az er\u0151drendszer min\u00e9l teljesebb rekonstrukci\u00f3ja \u00e9rdek\u00e9ben elbontott\u00e1k a kortinafalak k\u00f6rnyezet\u00e9ben \u00e1ll\u00f3, \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9st biztos\u00edt\u00f3 l\u00e9pcs\u0151tornyokat \u00e9s pavilonokat, megsz\u00fcntetve ezzel a k\u00f6zleked\u00e9si \u00fatvonalakat. A V\u00e1rkert Baz\u00e1r egy\u00fcttes\u00e9t 1957-1961 k\u00f6z\u00f6tt \u00e1ll\u00edtott\u00e1k helyre Borsos L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Kacziba Ferenc tervei szerint, amelynek sor\u00e1n lebontott\u00e1k az \u00c9szaki Pavilon h\u00e1ts\u00f3 r\u00e9sz\u00e9t \u00e9s \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k a Dunai z\u00e1r\u00f3fal \u00fcl\u0151f\u00fclk\u00e9s szakasz\u00e1t. A kor\u00e1bbi tervekben m\u00e9g a V\u00edzi- rondella rekonstrukci\u00f3ja \u00e9s a Baz\u00e1r egy r\u00e9sz\u00e9nek bont\u00e1sa is szerepelt, \u00e1m ez nem val\u00f3sult meg. \\n 1961-ben a legend\u00e1ss\u00e1 v\u00e1lt Budai Ifj\u00fas\u00e1gi parkot alak\u00edtott\u00e1k ki a V\u00e1rkert Baz\u00e1r teraszain, amely 1981- es bez\u00e1r\u00e1s\u00e1ig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Az Ifj\u00fas\u00e1gi park nem tervezett haszn\u00e1latnak tette ki, amelyre nem volt alkalmas az \u00e9p\u00fcletegy\u00fcttes. A V\u00e1rkert Baz\u00e1r \u00e1llapota a 80-as \u00e9vekt\u0151l fogva folyamatosan romlott, mely az \u00e9p\u00fclet teljes lez\u00e1r\u00e1s\u00e1hoz vezetett. A V\u00e1rkert Baz\u00e1r fel\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1ra, hasznos\u00edt\u00e1s\u00e1ra ezut\u00e1n sz\u00e1mos terv k\u00e9sz\u00fclt, de elhat\u00e1roz\u00e1sra csak 2011-ben jutottak. A k\u00f6zbeszerz\u00e9s \u00e9s tervez\u00e9s ut\u00e1n a kivitelez\u00e9s 2013 nyar\u00e1n indult el. \u00e1prilis 3.-\u00e1n ker\u00fclt sor az \u00e1tad\u00e1sra, ami nagy n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gnek \u00f6rvendett. K\u00f6zel \u00f6tvenezren tekintett\u00e9k meg. \u00c1prilis 7.-\u00e9n ism\u00e9t bez\u00e1rt a baz\u00e1r \u00e9s elkezd\u0151d\u00f6tt a m\u00e1sodik \u00fcteme a fejleszt\u00e9snek. Elk\u00e9sz\u00fclt a 300 f\u00e9r\u0151helyes m\u00e9lygar\u00e1zs \u00e9s a multifunkci\u00f3s rendezv\u00e9nyk\u00f6zpont, valamint a renesz\u00e1nsz kert. 2014. augusztus 29.\u00e9n nyitotta meg \u00fajra kapuit a v\u00e1rkert. A fel\u00faj\u00edt\u00e1sokon mozg\u00f3l\u00e9pcs\u0151t is \\n \u00e9p\u00edtettek be. A r\u00e9gebbi rekonstrukci\u00f3s megl\u00e9v\u0151 r\u00e9szek korh\u0171en lettek vissza\u00e9p\u00edtve illetve fel\u00faj\u00edtva. Az \u00fajabb kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9seket corten ac\u00e9lb\u0151l k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k,ez\u00e1ltal j\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl. \\n --\\n FORR\u00c1SOK: \\n http:\/\/ybl.bparchiv.hu\/temak\/varkerti-egyuttes-lakohazak-bazar-kioszk \\n http:\/\/index.hu\/urbanista\/2014\/08\/29\/tudjatok_mi_a_legmenobb_az_uj_varkert_bazarban_nem_a_ muemleki_resz_hanem_ami_mogotte_van\/ \\n http:\/\/urbface.com\/budapest\/varkert-bazar \\n http:\/\/www.varfejlesztes.hu\/latnivalok\/a-varkert-bazar-tortenete \\n http:\/\/epiteszforum.hu\/files\/VK_muszaki_leiras.pdf&quot;}\" data-sheets-userformat=\"{&quot;2&quot;:8403905,&quot;3&quot;:{&quot;1&quot;:0},&quot;9&quot;:0,&quot;10&quot;:2,&quot;11&quot;:0,&quot;12&quot;:0,&quot;14&quot;:[null,2,65535],&quot;15&quot;:&quot;Arial&quot;,&quot;16&quot;:10,&quot;26&quot;:400}\">FORR\u00c1SOK: <\/span><\/p>\n<p><a href=\"http:\/\/ybl.bparchiv.hu\/temak\/varkerti-egyuttes-lakohazak-bazar-kioszk\">http:\/\/ybl.bparchiv.hu\/temak\/varkerti-egyuttes-lakohazak-bazar-kioszk<\/a><\/p>\n<p><a href=\"http:\/\/index.hu\/urbanista\/2014\/08\/29\/tudjatok_mi_a_legmenobb_az_uj_varkert_bazarban_nem_a_%20muemleki_resz_hanem_ami_mogotte_van\/\">http:\/\/index.hu\/urbanista\/2014\/08\/29\/tudjatok_mi_a_legmenobb_az_uj_varkert_bazarban_nem_a_ muemleki_resz_hanem_ami_mogotte_van\/<\/a><\/p>\n<p><a href=\"http:\/\/urbface.com\/budapest\/varkert-bazar\">http:\/\/urbface.com\/budapest\/varkert-bazar<\/a><\/p>\n<p><a href=\"http:\/\/www.varfejlesztes.hu\/latnivalok\/a-varkert-bazar-tortenete\">http:\/\/www.varfejlesztes.hu\/latnivalok\/a-varkert-bazar-tortenete<\/a><\/p>\n<p><a href=\"http:\/\/epiteszforum.hu\/files\/VK_muszaki_leiras.pdf\">http:\/\/epiteszforum.hu\/files\/VK_muszaki_leiras.pdf<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A budai kir\u00e1lyi palota kertjei a kiegyez\u00e9s ut\u00e1n k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontoss\u00e1 v\u00e1ltak, mert a kir\u00e1lyn\u00e9 szeretett itt id\u0151zni. 1871-ben m\u00e1r megkezdt\u00e9k a ter\u00fclet rendez\u00e9s\u00e9nek el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9t, de csak Ybl Mikl\u00f3s tervei jelentettek v\u00e9gleges megold\u00e1st, amelyek 1874-re k\u00e9sz\u00fcltek el, \u00e9s majdnem t\u00edz \u00e9vre r\u00e1, 1882-re j\u00f6tt l\u00e9tre a V\u00e1rkert-baz\u00e1r m\u00e1ig \u00e1ll\u00f3 egy\u00fcttese. A t\u00f6bb mint 350 m hossz\u00fa [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":79863,"menu_order":0,"template":"","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"house_category":[],"house_post_tag":[83],"class_list":["post-7029","house","type-house","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","house_post_tag-83"],"acf":[],"yoast_head":"<!-- This site is optimized with the Yoast SEO plugin v27.4 - https:\/\/yoast.com\/product\/yoast-seo-wordpress\/ -->\n<title>Ybl Mikl\u00f3s t\u00e9r 2-6. - Budapest100<\/title>\n<meta name=\"robots\" content=\"index, follow, max-snippet:-1, max-image-preview:large, max-video-preview:-1\" \/>\n<link rel=\"canonical\" href=\"https:\/\/budapest100.hu\/en\/house\/ybl-miklos-ter-2-6\/\" \/>\n<meta property=\"og:locale\" content=\"en_US\" \/>\n<meta property=\"og:type\" content=\"article\" \/>\n<meta property=\"og:title\" content=\"Ybl Mikl\u00f3s t\u00e9r 2-6. - Budapest100\" \/>\n<meta property=\"og:description\" content=\"A budai kir\u00e1lyi palota kertjei a kiegyez\u00e9s ut\u00e1n k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontoss\u00e1 v\u00e1ltak, mert a kir\u00e1lyn\u00e9 szeretett itt id\u0151zni. 1871-ben m\u00e1r megkezdt\u00e9k a ter\u00fclet rendez\u00e9s\u00e9nek el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9t, de csak Ybl Mikl\u00f3s tervei jelentettek v\u00e9gleges megold\u00e1st, amelyek 1874-re k\u00e9sz\u00fcltek el, \u00e9s majdnem t\u00edz \u00e9vre r\u00e1, 1882-re j\u00f6tt l\u00e9tre a V\u00e1rkert-baz\u00e1r m\u00e1ig \u00e1ll\u00f3 egy\u00fcttese. A t\u00f6bb mint 350 m hossz\u00fa [&hellip;]\" \/>\n<meta property=\"og:url\" content=\"https:\/\/budapest100.hu\/en\/house\/ybl-miklos-ter-2-6\/\" \/>\n<meta property=\"og:site_name\" content=\"Budapest100\" \/>\n<meta property=\"article:modified_time\" content=\"2025-02-03T18:22:49+00:00\" \/>\n<meta property=\"og:image\" content=\"https:\/\/budapest100.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/01\/varkert-3.jpg\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:width\" content=\"259\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:height\" content=\"194\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:type\" content=\"image\/jpeg\" \/>\n<meta name=\"twitter:card\" content=\"summary_large_image\" \/>\n<meta name=\"twitter:label1\" content=\"Est. reading time\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data1\" content=\"6 minutes\" \/>\n<script type=\"application\/ld+json\" class=\"yoast-schema-graph\">{\"@context\":\"https:\\\/\\\/schema.org\",\"@graph\":[{\"@type\":\"WebPage\",\"@id\":\"https:\\\/\\\/budapest100.hu\\\/en\\\/house\\\/ybl-miklos-ter-2-6\\\/\",\"url\":\"https:\\\/\\\/budapest100.hu\\\/en\\\/house\\\/ybl-miklos-ter-2-6\\\/\",\"name\":\"Ybl Mikl\u00f3s t\u00e9r 2-6. - Budapest100\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\\\/\\\/budapest100.hu\\\/en\\\/#website\"},\"primaryImageOfPage\":{\"@id\":\"https:\\\/\\\/budapest100.hu\\\/en\\\/house\\\/ybl-miklos-ter-2-6\\\/#primaryimage\"},\"image\":{\"@id\":\"https:\\\/\\\/budapest100.hu\\\/en\\\/house\\\/ybl-miklos-ter-2-6\\\/#primaryimage\"},\"thumbnailUrl\":\"https:\\\/\\\/budapest100.hu\\\/wp-content\\\/uploads\\\/2017\\\/01\\\/varkert-3.jpg\",\"datePublished\":\"2017-01-31T09:03:16+00:00\",\"dateModified\":\"2025-02-03T18:22:49+00:00\",\"inLanguage\":\"en-US\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"ReadAction\",\"target\":[\"https:\\\/\\\/budapest100.hu\\\/en\\\/house\\\/ybl-miklos-ter-2-6\\\/\"]}]},{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"en-US\",\"@id\":\"https:\\\/\\\/budapest100.hu\\\/en\\\/house\\\/ybl-miklos-ter-2-6\\\/#primaryimage\",\"url\":\"https:\\\/\\\/budapest100.hu\\\/wp-content\\\/uploads\\\/2017\\\/01\\\/varkert-3.jpg\",\"contentUrl\":\"https:\\\/\\\/budapest100.hu\\\/wp-content\\\/uploads\\\/2017\\\/01\\\/varkert-3.jpg\",\"width\":259,\"height\":194},{\"@type\":\"WebSite\",\"@id\":\"https:\\\/\\\/budapest100.hu\\\/en\\\/#website\",\"url\":\"https:\\\/\\\/budapest100.hu\\\/en\\\/\",\"name\":\"Budapest100\",\"description\":\"Nyitott h\u00e1zak h\u00e9tv\u00e9g\u00e9je\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"SearchAction\",\"target\":{\"@type\":\"EntryPoint\",\"urlTemplate\":\"https:\\\/\\\/budapest100.hu\\\/en\\\/?s={search_term_string}\"},\"query-input\":{\"@type\":\"PropertyValueSpecification\",\"valueRequired\":true,\"valueName\":\"search_term_string\"}}],\"inLanguage\":\"en-US\"}]}<\/script>\n<!-- \/ Yoast SEO plugin. -->","yoast_head_json":{"title":"Ybl Mikl\u00f3s t\u00e9r 2-6. - Budapest100","robots":{"index":"index","follow":"follow","max-snippet":"max-snippet:-1","max-image-preview":"max-image-preview:large","max-video-preview":"max-video-preview:-1"},"canonical":"https:\/\/budapest100.hu\/en\/house\/ybl-miklos-ter-2-6\/","og_locale":"en_US","og_type":"article","og_title":"Ybl Mikl\u00f3s t\u00e9r 2-6. - Budapest100","og_description":"A budai kir\u00e1lyi palota kertjei a kiegyez\u00e9s ut\u00e1n k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontoss\u00e1 v\u00e1ltak, mert a kir\u00e1lyn\u00e9 szeretett itt id\u0151zni. 1871-ben m\u00e1r megkezdt\u00e9k a ter\u00fclet rendez\u00e9s\u00e9nek el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9t, de csak Ybl Mikl\u00f3s tervei jelentettek v\u00e9gleges megold\u00e1st, amelyek 1874-re k\u00e9sz\u00fcltek el, \u00e9s majdnem t\u00edz \u00e9vre r\u00e1, 1882-re j\u00f6tt l\u00e9tre a V\u00e1rkert-baz\u00e1r m\u00e1ig \u00e1ll\u00f3 egy\u00fcttese. A t\u00f6bb mint 350 m hossz\u00fa [&hellip;]","og_url":"https:\/\/budapest100.hu\/en\/house\/ybl-miklos-ter-2-6\/","og_site_name":"Budapest100","article_modified_time":"2025-02-03T18:22:49+00:00","og_image":[{"width":259,"height":194,"url":"https:\/\/budapest100.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/01\/varkert-3.jpg","type":"image\/jpeg"}],"twitter_card":"summary_large_image","twitter_misc":{"Est. reading time":"6 minutes"},"schema":{"@context":"https:\/\/schema.org","@graph":[{"@type":"WebPage","@id":"https:\/\/budapest100.hu\/en\/house\/ybl-miklos-ter-2-6\/","url":"https:\/\/budapest100.hu\/en\/house\/ybl-miklos-ter-2-6\/","name":"Ybl Mikl\u00f3s t\u00e9r 2-6. - Budapest100","isPartOf":{"@id":"https:\/\/budapest100.hu\/en\/#website"},"primaryImageOfPage":{"@id":"https:\/\/budapest100.hu\/en\/house\/ybl-miklos-ter-2-6\/#primaryimage"},"image":{"@id":"https:\/\/budapest100.hu\/en\/house\/ybl-miklos-ter-2-6\/#primaryimage"},"thumbnailUrl":"https:\/\/budapest100.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/01\/varkert-3.jpg","datePublished":"2017-01-31T09:03:16+00:00","dateModified":"2025-02-03T18:22:49+00:00","inLanguage":"en-US","potentialAction":[{"@type":"ReadAction","target":["https:\/\/budapest100.hu\/en\/house\/ybl-miklos-ter-2-6\/"]}]},{"@type":"ImageObject","inLanguage":"en-US","@id":"https:\/\/budapest100.hu\/en\/house\/ybl-miklos-ter-2-6\/#primaryimage","url":"https:\/\/budapest100.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/01\/varkert-3.jpg","contentUrl":"https:\/\/budapest100.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/01\/varkert-3.jpg","width":259,"height":194},{"@type":"WebSite","@id":"https:\/\/budapest100.hu\/en\/#website","url":"https:\/\/budapest100.hu\/en\/","name":"Budapest100","description":"Nyitott h\u00e1zak h\u00e9tv\u00e9g\u00e9je","potentialAction":[{"@type":"SearchAction","target":{"@type":"EntryPoint","urlTemplate":"https:\/\/budapest100.hu\/en\/?s={search_term_string}"},"query-input":{"@type":"PropertyValueSpecification","valueRequired":true,"valueName":"search_term_string"}}],"inLanguage":"en-US"}]}},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/budapest100.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/house\/7029","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/budapest100.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/house"}],"about":[{"href":"https:\/\/budapest100.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/house"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/budapest100.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"version-history":[{"count":5,"href":"https:\/\/budapest100.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/house\/7029\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":82714,"href":"https:\/\/budapest100.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/house\/7029\/revisions\/82714"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/budapest100.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media\/79863"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/budapest100.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=7029"}],"wp:term":[{"taxonomy":"house_category","embeddable":true,"href":"https:\/\/budapest100.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/house_category?post=7029"},{"taxonomy":"house_post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/budapest100.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/house_post_tag?post=7029"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}