A Budapesti M\u0171szaki \u00e9s Gazdas\u00e1gtudom\u00e1nyi egyetem \u00e9p\u00fcletei nagyr\u00e9szt a Szabads\u00e1g- \u00e9s a Pet\u0151fi-h\u00edd k\u00f6z\u00f6tti duna-parti t\u00f6mbben, pavilonosan elsz\u00f3rva helyezkednek el. Ez al\u00f3l kiv\u00e9tel a nemr\u00e9giben az Infopark ter\u00fclet\u00e9n \u00e9p\u00edtett I \u00e9s Q \u00e9p\u00fcletek.<\/p>\n
Az egyetemr\u0151l<\/strong><\/p>\n Magyarorsz\u00e1gon a technikai szakk\u00e9pz\u00e9s t\u00f6rt\u00e9nete eg\u00e9szen a 18. sz\u00e1zadik ny\u00falik vissza: ekkor mer\u00fclt fel az ig\u00e9ny a m\u0171szaki szakemberek int\u00e9zm\u00e9nyes\u00edtett k\u00e9pz\u00e9s\u00e9re, ez\u00e9rt megkezdt\u00e9k a \u201crudasmesterek\u201d, vagy m\u00e1s n\u00e9ven \u201cmatematikusok\u201d \u00a0oktat\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n A M\u0171egyetem els\u0151 k\u00f6zvetlen el\u0151dint\u00e9zm\u00e9nye a Ferenc J\u00f3zsef \u00e1ltal 1782-ben alap\u00edtott Institutum Geometrico-Hydrotechnicum (k\u00e9s\u0151bb csak Institutum Geometricum) m\u00e9rn\u00f6kk\u00e9pz\u0151 int\u00e9zet volt. N\u00e9met nyelven oktattak okleveles f\u00f6ldm\u00e9r\u0151, \u00fat- \u00e9s v\u00edz\u00e9p\u00edt\u0151 m\u00e9rn\u00f6k\u00f6ket.<\/p>\n Az alap\u00edt\u00e1s biztos\u00edt\u00f3 kir\u00e1lyi rendeletben mondt\u00e1k ki el\u0151sz\u00f6r, hogy Magyarorsz\u00e1gon ekkort\u00f3l nyilv\u00e1nos m\u00e9rn\u00f6ki \u00e1ll\u00e1sra csak oklev\u00e9llel rendelkez\u0151 szem\u00e9ly alkalmazhat\u00f3.<\/p>\n Az 1848-49-es forradalom ut\u00e1n az int\u00e9zm\u00e9ny m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t cs\u00e1sz\u00e1ri rendelettel besz\u00fcntett\u00e9k, \u00e9s Joseph Industrieschule, majd Joseph Polytechnicum n\u00e9ven \u00f6sszevont\u00e1k az Ipartanod\u00e1val. 1871-ben hagyt\u00e1k j\u00f3v\u00e1 E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef t\u00f6rv\u00e9nyjavaslat\u00e1t, mellyel egyetemi rangra emelt\u00e9k az int\u00e9zm\u00e9nyt: a Kir\u00e1lyi J\u00f3zsef M\u0171egyetem az els\u0151 olyan m\u0171szaki iskola volt, mely nev\u00e9ben is viselte az \u201cegyetem\u201d sz\u00f3t.<\/p>\n Az int\u00e9zm\u00e9nyben m\u00e9rn\u00f6ki, \u00e9p\u00edt\u00e9szi, g\u00e9p\u00e9szi, vegy\u00e9szi \u00e9s egyetemes (tan\u00e1ri) szakoktat\u00e1s folyt, a tanulm\u00e1nyok m\u00e9rn\u00f6ki oklev\u00e9llel, okleveles m\u00e9rn\u00f6ki c\u00edmmel fejez\u0151dtek be, \u00e9s 1901-t\u0151l a doktori k\u00e9pz\u00e9s is megindult.<\/p>\n <\/p>\n A hallgat\u00f3i sz\u00e1m gyorsan n\u00f6vekedett: 1866-67-ben 30 oktat\u00f3ra 250 hallgat\u00f3, 1871-72-ben 50 oktat\u00f3ra m\u00e1r t\u00f6bb, mint 400 di\u00e1k jutott, majd a gazdas\u00e1gi fellend\u00fcl\u00e9s hat\u00e1s\u00e1ra az egyetemre jelentkez\u0151k sz\u00e1ma is ugr\u00e1sszer\u0171en megn\u0151tt.<\/p>\n Az el\u0151dint\u00e9zm\u00e9nyekben\u00a0az oktat\u00e1s I.ker\u00fcleti b\u00e9rh\u00e1zakban \u00e9s kolostori \u00e9p\u00fcletekben folyt.<\/p>\n 1871-ben d\u00f6nt\u00f6ttek az int\u00e9zm\u00e9ny Pestre k\u00f6lt\u00f6ztet\u00e9s\u00e9r\u0151l. A N\u00e1gel-f\u00e9le b\u00e9rh\u00e1zat alak\u00edtott\u00e1k \u00e1t az egyetem sz\u00e1m\u00e1ra, ami azonban m\u00e1r bek\u00f6lt\u00f6z\u00e9skor sz\u0171k\u00f6snek bizonyult, \u00edgy folyamatos helyhi\u00e1nnyal k\u00fcszk\u00f6dtek.<\/p>\n 1882-ben az int\u00e9zm\u00e9ny \u00e1tk\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt a Steindl Imre \u00e1ltal tervezett M\u00fazeum k\u00f6r\u00fati \u00e9p\u00fcletegy\u00fcttesbe (mai ELTE b\u00f6lcs\u00e9szkar). M\u0171k\u00f6d\u00e9se \u00f3ta ez volt az els\u0151 otthona, amelyet kifejezetten fels\u0151oktat\u00e1si c\u00e9lokra terveztek. Hamarosan sz\u00fcks\u00e9g lett egy 600 f\u0151t befogad\u00f3 el\u0151ad\u00f3ra, ez\u00e9rt rendk\u00edv\u00fcl r\u00f6vid id\u0151 alatt, \u00e9s szer\u00e9ny k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9sb\u0151l felh\u00fazt\u00e1k a Pecz Samu \u00e1ltal tervezett G\u00f3lyav\u00e1r \u00e9p\u00fclet\u00e9t a M\u00fazeum k\u00f6r\u00fati telekre. Azonban ez sem volt el\u00e9g a k\u00f6zel 2000 di\u00e1k \u00e9s t\u00f6bb, mint 100 oktat\u00f3 befogad\u00e1s\u00e1ra, \u00e9s a sz\u00e9tsz\u00f3rt, sokszor b\u00e9rlak\u00e1sokb\u00f3l kialak\u00edtott tantermek, a laborat\u00f3riumok \u00e9s a gyakorl\u00f3 helyis\u00e9gek hi\u00e1nya miatt az int\u00e9zm\u00e9ny nem felelt meg a korszer\u0171 egyetemek k\u00f6vetelm\u00e9nyeinek. Ez\u00e9rt k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt v\u00e9g\u00fcl az egyetem a l\u00e1gym\u00e1nyosi Campusra.<\/p>\n L\u00e1gym\u00e1nyosi campus<\/strong><\/p>\n A mai M\u0171egyetemi campus ter\u00fclete gy\u00f6keresen \u00e1talakult a XIX. sz\u00e1zad eleje \u00f3ta: akkoriban keleti fel\u00e9t a kisz\u00e9lesed\u0151 Duna-meder foglalta el, a nyugati r\u00e9sz\u00e9n pedig sz\u00e1nt\u00f3f\u00f6ldek \u00e9s sz\u0151l\u0151k ter\u00fcltek el. Csup\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny \u00e9p\u00fclet \u00e1llt a Szent Gell\u00e9rt t\u00e9r k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n, k\u00f6zt\u00fck a S\u00e1ros f\u00fcrd\u0151 a mai Gell\u00e9rt sz\u00e1ll\u00f3 hely\u00e9n. A ter\u00fcleten k\u00e9t \u00fat haladt el: az Albertfalvi (k\u00e9s\u0151bb Promontori, ma Budafoki) \u00e9s a r\u00e9gi orsz\u00e1g\u00fat (Feh\u00e9rv\u00e1ri, majd Horthy Mikl\u00f3s, jelenleg Bart\u00f3k B\u00e9la \u00fat).<\/p>\n A szab\u00e1lyozatlan Duna gyakran ki\u00f6nt\u00f6tt, rendszeresen voltak jeges \u00e1rvizek, mivel a z\u00e1tonyok, \u00e9s a Csepel sziget akad\u00e1lyozt\u00e1k a tavaszi j\u00e9glevonul\u00e1st. Az 1838-as \u00e1rv\u00edz a Bart\u00f3k B\u00e9la \u00fat vonal\u00e1ig gyakorlatilag mindent \u00f6sszed\u00f6nt\u00f6tt. \u00a01870-ben k\u00e9sz\u00fcltek el a szab\u00e1lyoz\u00e1si tervek, melyek alapj\u00e1n a Duna szab\u00e1lyoz\u00e1si vonal\u00e1ban v\u00e9d\u0151g\u00e1takat \u00e9p\u00edtettek, \u00e9s ekkor \u00e9p\u00fclt ki a Kopaszi g\u00e1t is.<\/p>\n A k\u00e9s\u0151bbi campus ter\u00fclete ezut\u00e1n ipari negyedk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt: itt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a Zartl f\u00e9le sz\u00e9kgy\u00e1r, Kohn f\u00e9le szeszgy\u00e1r (a mai M\u0171egyetemi k\u00f6nyvt\u00e1r hely\u00e9n, az egyetem \u00e9p\u00edt\u00e9se sor\u00e1n felvonul\u00e1si ter\u00fclet haszn\u00e1lt\u00e1k), \u00e9s a Brunner f\u00e9le t\u00e9glavet\u0151.<\/p>\n Sok terv k\u00e9sz\u00fclt a f\u00f6ldrajzilag \u00e9rt\u00e9kes, k\u00f6nnyen megk\u00f6zel\u00edthet\u0151, Duna parti v\u00e1rosr\u00e9sz hasznos\u00edt\u00e1s\u00e1ra: gondolkoztak kik\u00f6t\u0151 l\u00e9tes\u00edt\u00e9s\u00e9ben, \u00e9s felmer\u00fclt, hogy itt legyen a milleniumi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s (emiatt is \u00e9p\u00fclt meg a Ferenc J\u00f3zsef h\u00edd, mai nev\u00e9n Szabads\u00e1g h\u00edd). V\u00e9g\u00fcl ezek a tervek mind meghi\u00fasultak.<\/p>\n 1896-ban a ter\u00fcleten egy ideig keleties hangulat\u0171 mulat\u00f3negyed m\u0171k\u00f6d\u00f6tt \u201cKonstantin\u00e1poly Budapesten\u201d n\u00e9vvel, hidakkal, baz\u00e1rral, Hagia Sophia m\u00e1solattal. Az es\u0151s id\u0151szak \u00e9s a sz\u00fanyogok azonban elriasztott\u00e1k a budapestieket, a mulat\u00f3negyed hamarosan cs\u0151dbe ment.<\/p>\n A ter\u00fclet v\u00e9gleges funkci\u00f3ja 1899-ben alakult ki: a M\u0171egyetem campus\u00e1t k\u00f6lt\u00f6ztett\u00e9k ide. A d\u00f6nt\u00e9st a telek kedvez\u0151 \u00e1ra (n\u00e9gysz\u00f6g\u00f6lenk\u00e9nt 60 koron\u00e1\u00e9rt tudt\u00e1k felv\u00e1s\u00e1rolni), belv\u00e1roshoz k\u00f6zeli, k\u00f6zponti fekv\u00e9se, j\u00f3 k\u00f6zleked\u00e9se, a dunai panor\u00e1ma \u00e9s a k\u00e9s\u0151bbi b\u0151v\u00edt\u00e9s lehet\u0151s\u00e9ge indokolta.<\/p>\n Az egyetem 12 milli\u00f3 koron\u00e1b\u00f3l gazd\u00e1lkodhatott: ebb\u0151l kellett finansz\u00edrozni a telekv\u00e1s\u00e1rl\u00e1st \u00e9s az \u00e9p\u00edtkez\u00e9seket is. A Duna szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3, 6-9 m\u00e9teren felt\u00f6lt\u00f6tt mocsaras ter\u00fcleten sokszor ak\u00e1r a Duna v\u00edzszintje al\u00e1 m\u00e9terekkel is t\u00falny\u00fal\u00f3 alapoz\u00e1st kellett alkalmazni, ami megn\u00f6velte ugyan a kivitelez\u00e9si k\u00f6lts\u00e9geket, de ar\u00e1nyaiban \u00edgy is olcs\u00f3bb volt ide \u00e9p\u00edtkezni.<\/p>\n A munk\u00e1latok ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1val Czigler Gy\u0151z\u0151 egyetemi tan\u00e1rt, az \u00f3kori \u00e9p\u00edt\u00e9szet professzor\u00e1t b\u00edzt\u00e1k meg. 2500 hallgat\u00f3val tervezett, erre k\u00e9sz\u00edtette el a telek be\u00e9p\u00edt\u00e9si terv\u00e9t. A korabeli campusokhoz hasonl\u00f3an pavilonos elrendez\u00e9sben gondolkozott, \u00f6sszesen 12 \u00e9p\u00fclettel. Az elrendez\u00e9s egy 4 udvarral tagolt, Dun\u00e1ra n\u00e9z\u0151 k\u00f6zponti \u00e9p\u00fclet k\u00f6r\u00e9 \u00f6sszpontosult, melyhez kisebb sz\u00e1rnyak \u00e9s a k\u00f6nyvt\u00e1r csatlakozott, diadal\u00edvvel \u00e9s folyos\u00f3kkal. A t\u00f6bbi \u00e9p\u00fcletet a hat\u00e1rol\u00f3 utc\u00e1k ment\u00e9n rendezte el. Ez a terv Czigler 1905-ben bek\u00f6vetkezett hal\u00e1la miatt csak r\u00e9szlegesen val\u00f3sult meg, az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s vezet\u00e9s\u00e9t ezut\u00e1n Hauszmann Alajos vette \u00e1t. Sok helyen m\u00f3dos\u00edtott a terveken, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az \u00e9p\u00edt\u00e9si anyag\u00e1rak n\u00f6veked\u00e9se, \u00e9s az int\u00e9zm\u00e9ny fel\u00e9p\u00edt\u00e9si v\u00e1ltoz\u00e1sai (\u00faj tansz\u00e9kek) miatt. A pavilonok sz\u00e1m\u00e1t a k\u00f6lts\u00e9gek cs\u00f6kkent\u00e9se c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l 10-re reduk\u00e1lta.<\/p>\n Hauszmann csak a K\u00f6zponti \u00e9p\u00fclet, a Geod\u00e9ziai obszervat\u00f3rium \u00e9s a kerti l\u00e9tes\u00edtm\u00e9nyeket tervezte meg, \u00e9s ink\u00e1bb az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1val foglalkozott. A tervez\u0151i feladatokkal \u00e9s az \u00e9p\u00edt\u00e9si m\u0171vezet\u00e9ssel Pecz Samu m\u0171egyetemi tan\u00e1rt b\u00edzta meg, aki munk\u00e1j\u00e1\u00e9rt k\u00e9s\u0151bb udvari tan\u00e1csosi c\u00edmet is kapott.<\/p>\n <\/p>\n CH – K\u00e9miai \u00e9p\u00fclet<\/strong><\/p>\n Egyed\u00fcl ez a \u00e9p\u00fclet \u0151rzi t\u00f6k\u00e9letesen Czigler eredeti elk\u00e9pzel\u00e9seit. Az \u00e9p\u00fclet kont\u00farjai k\u00f6vetik az utca vonal\u00e1t: a tervez\u0151 a v\u00e1ros fel\u00e9 ford\u00edtotta volna az \u00e9p\u00fcleteit, a k\u00f6zt\u00fck l\u00e9v\u0151 z\u00f6ldter\u00fcletnek csak kit\u00f6lt\u0151, k\u00f6zleked\u0151 szerepet sz\u00e1nt.<\/p>\n A hegyessz\u00f6g alak\u00fa telekre \u00e9p\u00fclt h\u00e1z neorenesz\u00e1nsz kapuzat\u00e1val, reprezentat\u00edv bej\u00e1rat\u00e1val, fa szerkezet\u0171, kupol\u00e1t imit\u00e1l\u00f3 tet\u0151fel\u00e9p\u00edtm\u00e9ny\u00e9vel meghat\u00e1rozta az egyetem Gell\u00e9rt t\u00e9ri arculat\u00e1t.<\/p>\n A sz\u00e9tny\u00edl\u00f3 t\u00f6meg csukl\u00f3pontj\u00e1ba reprezentat\u00edv, h\u00e1romkar\u00fa l\u00e9pcs\u0151 ker\u00fclt, a bels\u0151 udvar f\u00f6ldszintj\u00e9re \u00e9p\u00edtett\u00e9k a CH max \u00fcvegtet\u0151s nagyel\u0151ad\u00f3t. Az oldalfolyos\u00f3s k\u00f6zleked\u00e9si rendszer biztos\u00edtotta, hogy mindenhova jutott term\u00e9szetes bevil\u00e1g\u00edt\u00e1s.<\/p>\n Az \u00e9p\u00fcletre a teljes egyetemi \u00e9p\u00edt\u00e9si k\u00f6lts\u00e9gek 10%-\u00e1t, azaz 1 milli\u00f3 koron\u00e1t sz\u00e1ntak, ami v\u00e9g\u00fcl 1,36 milli\u00f3ra k\u00faszott fel. Az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s sor\u00e1n egy direkt erre a c\u00e9lra \u00e9p\u00edtett k\u00eds\u00e9rleti anyagvizsg\u00e1lati laborban ellen\u0151rizt\u00e9k a betervezett anyagokat \u00e9s szerkezeteket.<\/p>\n A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa sor\u00e1n olyan s\u00falyosan megs\u00e9r\u00fclt az \u00e9p\u00fclet kupol\u00e1ja, hogy m\u00e1r nem is pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k meg helyre\u00e1ll\u00edtani. Az\u00f3ta t\u00f6bbsz\u00f6r felmer\u00fclt az ig\u00e9ny a tet\u0151fel\u00e9p\u00edtm\u00e9ny rekonstrukci\u00f3j\u00e1ra, mellyel vissza\u00e1llna az eredeti Gell\u00e9rt-t\u00e9r fel\u00e9 n\u00e9z\u0151 homlokzat egys\u00e9ge.<\/p>\n A helyig\u00e9ny folyamatos n\u00f6veked\u00e9se miatt be\u00e9p\u00edtett\u00e9k a bels\u0151 udvar loggi\u00e1it, a t\u00e1gas folyos\u00f3kat, \u00e9s a II. emeleti padl\u00e1steret is.<\/p>\n A 4-es metr\u00f3 nyomvonala beny\u00falik az \u00e9p\u00fcletkont\u00far al\u00e1, ami az alag\u00fatf\u00far\u00e1s sor\u00e1n komoly probl\u00e9m\u00e1kat okozott: 60 mm-t s\u00fcllyedt a Duna fel\u0151li homlokzat. Az\u00f3ta a s\u00fcllyed\u00e9s meg\u00e1llt, a kapott k\u00e1rt\u00e9r\u00edt\u00e9sb\u0151l a szerkezeteket meger\u0151s\u00edtett\u00e9k.<\/p>\n F – Fizikai \u00e9p\u00fclet<\/strong><\/p>\n Az \u00e9p\u00fclet kivitelez\u00e9se Czigler tervei szerint indult meg, akinek kezelnie kellett a tervez\u00e9s k\u00f6zben fell\u00e9p\u0151 folyamatos helyig\u00e9ny-v\u00e1ltoz\u00e1sokat (pl teljes \u00faj tansz\u00e9kek alakultak meg).<\/p>\n Czigler az F \u00e9p\u00fcletet is az utc\u00e1ra rendezte, U alak\u00fa alaprajza egy cour d\u2019honneur-\u00f6s udvart (h\u00e1rom sz\u00e1rnnyal k\u00f6r\u00fclvett d\u00edszudvar, eredeileg a francia kast\u00e9ly\u00e9p\u00edt\u00e9szetben alkalmazt\u00e1k) fog k\u00f6zre. Homlokzata k\u00e9tszintes palotahomlokzat.<\/p>\n Az U alaprajzban mindh\u00e1rom tansz\u00e9k (Elektrotechnikai, K\u00eds\u00e9rleti Fizika, Technikai Fizika) k\u00fcl\u00f6n sz\u00e1rnyat \u00e9s k\u00fcl\u00f6n bej\u00e1ratot kapott.<\/p>\n Czigler hal\u00e1la ut\u00e1n a tervez\u00e9st egyr\u00e9szt saj\u00e1t irod\u00e1ja, m\u00e1sr\u00e9szt Pecz Samu \u00e9s Hauszmann Alajos folytatt\u00e1k. Hauszmann kiss\u00e9 m\u00f3dos\u00edtott a terveken: a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 sz\u00e1rnyban a bej\u00e1rattal szemben h\u00e1ts\u00f3 kert fel\u00e9 is megnyitotta az \u00e9p\u00fcletet, ami \u00edgy \u00e1rj\u00e1rhat\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt. A Budafoki \u00fati el\u0151ad\u00f3termekhez saj\u00e1t l\u00e9pcs\u0151h\u00e1zat csatolt, ami biztos\u00edtotta az el\u0151ad\u00f3k k\u00f6zvetlen megk\u00f6zel\u00edtehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, de a homlokzat \u00edgy kitol\u00f3dott a eg\u00e9szen az utc\u00e1ig.<\/p>\n Az \u00e9p\u00fcletet magas sz\u00ednvonal\u00fa, korabeli technol\u00f3gia jellemzi: villanyvil\u00e1g\u00edt\u00e1s, liftek, l\u00e9gszesszel m\u0171k\u00f6d\u0151 (g\u00e1z) f\u0171t\u00e9s, dieselmotoros \u00e1ramfejleszt\u0151. Ez kiss\u00e9 kontraszban \u00e1ll a st\u00edlusban tervezett \u00f6nt\u00f6ttvas oszlopf\u0151kkel, historiz\u00e1l\u00f3 r\u00e9szletekkel, ny\u00edl\u00e1sz\u00e1r\u00f3kkal, kov\u00e1csoltvas korl\u00e1tokkal.<\/p>\n Meg\u00e9p\u00edt\u00e9se \u00f3ta az \u00e9p\u00fclet k\u00fclsej\u00e9t csak az akkumul\u00e1tortelepek elbont\u00e1sa ut\u00e1n hozz\u00e1ragasztott transzform\u00e1tor\u00e1llom\u00e1s \u00e9s a cour d\u2019honnour-ba be\u00e9p\u00fcl az Atomfizikai Tansz\u00e9k (FA) \u00e9p\u00fclete v\u00e1ltoztatta meg, de nem engedt\u00e9k a t\u00f6bbsz\u00f6r felmer\u00fcl\u0151 emeletr\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9st. \u00cdgy nagyj\u00e1b\u00f3l megmaradt az eredeti \u00e9p\u00fclet egys\u00e9ge, ar\u00e1nyai, megjelen\u00e9se.<\/p>\n Azonban bels\u0151 k\u00f6zleked\u00e9si rendszere \u00e9s a tansz\u00e9kek eloszt\u00e1sa f\u00fcgg\u0151leges \u00e9s v\u00edzszintes s\u00edkon is teljesen felborult, az \u00faj tansz\u00e9kek, \u00e1talak\u00edtott alaprajz, felszabdalt \u00e9s be\u00e9p\u00edtett k\u00f6zleked\u0151k miatt.<\/p>\n K – K\u00f6zponti \u00e9p\u00fclet<\/strong><\/p>\n 1906-1909 k\u00f6z\u00f6tt, Hauszmann Alajos tervei alapj\u00e1n \u00e9p\u00fclt, a k\u00e9s\u0151i historizmus jegy\u00e9ben.<\/p>\n Az \u00e9p\u00fcletnek k\u00e9t f\u0151 ir\u00e1nyults\u00e1ga van: a K-Nyi f\u0151tengely, erre f\u0171zt\u00e9k fel a hangs\u00falyos, d\u00edszes k\u00f6z\u00e9prizalitot, az el\u0151csarnokot, \u00e9s a D\u00edszudvart (ma Aula).<\/p>\n A Dun\u00e1val p\u00e1rhuzamos hossztengelybe \u00e9p\u00fcltek a dunai sz\u00e1rny l\u00e9pcs\u0151h\u00e1zai az \u00e1ltaluk k\u00f6zrefogott el\u0151ad\u00f3termekkel. A dunai homlokzatok v\u00e9g\u00e9t k\u00e9t-k\u00e9t bels\u0151udvarral rendelkez\u0151 rizalitos t\u00f6meg z\u00e1rja, a tet\u0151n saroktornyokkal.<\/p>\n Az udvarok k\u00f6z\u00fcl eredetileg csak a bej\u00e1rat ut\u00e1ni D\u00edszudvar volt fedett.<\/p>\n Az \u00e9p\u00fcletben nagyon korszer\u0171 volt a k\u00f6zm\u0171ell\u00e1t\u00e1s: g\u0151zl\u00e9gf\u0171t\u00e9s, termoszt\u00e1tok, szell\u0151z\u0151k\u00e9sz\u00fcl\u00e9kek, v\u00e1lt\u00f3-\u00e9s egyen\u00e1rammal m\u0171k\u00f6d\u0151 mesters\u00e9ges vil\u00e1g\u00edt\u00e1s, k\u00f6zleked\u0151kben g\u00e1zvil\u00e1g\u00edt\u00e1s is volt. Az eredeti g\u00e1zl\u00e1mp\u00e1kb\u00f3l 2 maradt fent a f\u0151bej\u00e1rat el\u0151tt, ezek ma is m\u0171k\u00f6dnek.<\/p>\n Az \u00e9p\u00fcletet Hauszmann eredetileg 6 szintesre tervezte. A legals\u00f3 szint az alapok \u00e9s pincze (mai cs\u0151alag\u00fat), mely egy j\u00e1rhat\u00f3 k\u00f6zm\u0171alag\u00faton kereszt\u00fcl az egyetem \u00f6sszes \u00e9p\u00fclet\u00e9vel \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9sben van. A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban l\u00e9goltalmi pincek\u00e9nt funkcion\u00e1lt, \u00e9s itt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a 2006-os t\u0171zv\u00e9szig a l\u0151t\u00e9r is.<\/p>\n Ef\u00f6l\u00f6tt az als\u00f3 f\u00f6ldszint (ma f\u00f6ldszint) tal\u00e1lhat\u00f3, laborokkal, rakt\u00e1rakkal. A f\u00f6ldszint (ma magasf\u00f6ldszint) a bej\u00e1rat szintje, a D\u00edszudvarral, tantermekkel, szert\u00e1rakkal, tan\u00e1ri- \u00e9s klubhelyis\u00e9gekkel. Az \u00a0I. emelet a legd\u00edszesebb, a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faig itt volt a D\u00edszterem, az \u00fcnneps\u00e9gek helysz\u00edne, mely egy k\u00e9t szintet \u00e1tfog\u00f3, kos\u00e1r\u00edves, hevederes, vasbeton-dongaboltozattal fedett reprezentat\u00edv terem volt. Ezenk\u00edv\u00fcl \u00a0a szinten a m\u00e9rn\u00f6ki \u00e9s g\u00e9p\u00e9szm\u00e9rn\u00f6ki kar termei voltak megtal\u00e1lhat\u00f3ak. A II. emeleten voltak az \u00e9p\u00edt\u00e9szm\u00e9rn\u00f6ki kar termei.<\/p>\n Hauszmann a homlokzat kialak\u00edt\u00e1s\u00e1n\u00e1l szerette volna hangs\u00falyozni a tanint\u00e9zm\u00e9ny jelleget.<\/p>\n A homlokzat jellemz\u0151 anyagai a sz\u00ednes zom\u00e1ncozott bet\u00e9tekkel tark\u00edtott t\u00e9gla, faragott k\u0151, pirogr\u00e1nit.<\/p>\n A f\u0151homlokzat k\u00f6z\u00e9prizalitja a h\u00e1rmas kapub\u00f3l, \u00e9s felette D\u00edszterem homlokzat\u00e1b\u00f3l \u00e1ll: 6 db 2 szintet \u00e1tfog\u00f3 korinthoszi oszlop, k\u00f6z\u00f6tte hatalmas ablakokkal. A saroktornyok k\u00f6z\u00f6tti attik\u00e1n eredetileg obeliszkek \u00e1lltak.<\/p>\n A sarokrizalitok homlokzata val\u00f3di nagypilaszter-rend, z\u00e1r\u00f3p\u00e1rk\u00e1ny alatti relief-szer\u0171 fejezetekkel.<\/p>\n A t\u00f6bbi homlokzati r\u00e9szen az als\u00f3 f\u00f6ldszint \u00e9s f\u00f6ldszint \u00f6sszefog\u00e1s\u00e1val alak\u00edtotta ki a l\u00e1bazati s\u00e1vot, ef\u00f6l\u00f6tt nagypilaszter-rendhez hasonl\u00f3 tagol\u00e1st hozott l\u00e9tre.<\/p>\n A f\u0151bej\u00e1rat el\u0151tt 4 db, k\u00e9tszeres \u00e9letnagys\u00e1g\u00fa allegorikus n\u0151i k\u0151szobor \u00e1llt: \u0151k a m\u00e9rn\u00f6ki, \u00e9p\u00edt\u00e9szm\u00e9rn\u00f6ki, g\u00e9p\u00e9szm\u00e9rn\u00f6ki \u00e9s vegy\u00e9szm\u00e9rn\u00f6ki tudom\u00e1nyokat jelk\u00e9pezt\u00e9k.<\/p>\n A k\u00f6zponti \u00e9p\u00fcletben is \u00e1lland\u00f3ak voltak az \u00e1t\u00e9p\u00edt\u00e9sek, b\u0151v\u00edt\u00e9sek: 1909-ben adt\u00e1k \u00e1t, de m\u00e1r 1910-es \u00e9vek elej\u00e9n \u00fcvegtet\u0151vel fedt\u00e9k be a m\u00e9g be\u00e9p\u00edtetlen Duna fel\u0151li udvarokat.<\/p>\n A helyhi\u00e1ny miatt t\u00f6bbsz\u00f6r felmer\u00fclt az emeletr\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9s, amely v\u00e9g\u00fcl 1941-42-ben t\u00f6rt\u00e9nt meg: gondos tervez\u00e9ssel az eredetileg magasabbra \u00e9p\u00edtett sarokrizalitok szintj\u00e9hez igaz\u00edtott\u00e1k a 3. emelet szintj\u00e9t. A Duna menti homlokzaton ez t\u00fal nagy v\u00e1ltoz\u00e1s lett volna, ez\u00e9rt ott meghagyt\u00e1k az eredeti kialak\u00edt\u00e1st. A r\u00e1k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vekben a marad\u00e9k udvarokat is lefedt\u00e9k, \u00edgy nem maradt nyitott bels\u0151 udvar az \u00e9p\u00fcletben.<\/p>\n A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa sor\u00e1n hetekig frontvonal volt az \u00e9p\u00fclet, hadianyag-k\u00f6zpontk\u00e9nt is m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, r\u00e1ad\u00e1sul g\u00e9p\u00e1gy\u00fa- \u00e9s g\u00e9pfegyversz\u00e9k is volt benne: emiatt folyamatos t\u00e1mad\u00e1sok \u00e9rt\u00e9k, jelent\u0151s k\u00e1rok keletkeztek: sok helyen a f\u00f6d\u00e9mek teljesen f\u00f6ldszintig beszakadtak, a D\u00edszterem boltozata leomlott, elpuszutlak a bej\u00e1rat d\u00edszei, az allegorikus szobrok, \u00e9s a m\u0171szaki berendez\u00e9sek j\u00f3 r\u00e9sze. Megsemmis\u00fclt a M\u0171egyetem \u00fcnnep\u00e9lyes z\u00e1r\u00f3k\u0151let\u00e9tele sor\u00e1n a K \u00e9p\u00fclet f\u0151fal\u00e1ba rejtett z\u00e1r\u00f3k\u0151 okm\u00e1ny is.<\/p>\n A helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1sok 1953-ra fejez\u0151dtek be.Az I. \u00e9s II. emeleti tervek nagyj\u00e1b\u00f3l \u0151rizt\u00e9k az eredeti kialak\u00edt\u00e1st, II. emeleten nagyobb v\u00e1ltoz\u00e1sokat eszk\u00f6z\u00f6ltek. A D\u00edsztermet nem \u00e1ll\u00edtott\u00e1k helyre, felosztott\u00e1k kisebb termekre, a II. emeleten pedig a Szk\u00e9n\u00e9 sz\u00ednh\u00e1z m\u0171k\u00f6dik benne.<\/p>\n V\u00e9g\u00fcl megt\u00f6rt\u00e9nt az emeletr\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9s a dunai oldalon is, bels\u0151 udvarra n\u00e9z\u0151 tantermekkel.<\/p>\n K\u00f6nyvt\u00e1r<\/strong><\/p>\n Pecz Samu tervezte, aki egy funkcion\u00e1lisan \u00e1tgondolt, korszer\u0171 k\u00f6nyvt\u00e1rat hozott l\u00e9tre. A K\u00f6zponti \u00e9p\u00fclettel a szint\u00e9n Pecz \u00e1ltal tervezett S\u00f3hajok H\u00eddja k\u00f6ti \u00f6ssze, felette a magasf\u00f6ldszinten z\u00e1rt folyos\u00f3n lehet \u00e1tj\u00e1rni az \u00e9p\u00fcletek k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n Egy k\u00f6zponti el\u0151csarnok \u00e9s l\u00e9pcs\u0151h\u00e1z k\u00f6r\u00e9 csoportosulva teljesen elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl a feldolgoz\u00e1s, rakt\u00e1roz\u00e1s, olvas\u00f3termi funkci\u00f3k ter\u00fclete. Ezek az elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u0151 t\u00f6megek biztos\u00edtj\u00e1k minden funkci\u00f3 megfelel\u0151 megvil\u00e1g\u00edt\u00e1s\u00e1t. Hauszmann javaslat\u00e1ra, a k\u00f6zponti \u00e9p\u00fclet t\u00f6meg\u00e9nek ellens\u00falyoz\u00e1s\u00e1ra ker\u00fclt bele a tervekbe a \u201chusz\u00e1rtorony\u201d (\u00f3ratorony).<\/p>\n Az \u00e9p\u00fclet eklektikus st\u00edlus\u00fa, rom\u00e1n \u00e9s g\u00f3tikus elemekkel, megjelen\u00e9se szakr\u00e1lis \u00e9p\u00fcletekre eml\u00e9keztet. A tervez\u0151 k\u00fcl\u00f6nleges boltozatokat haszn\u00e1l: p\u00e9ld\u00e1ul poligon\u00e1lis lez\u00e1r\u00e1s\u00fa olvas\u00f3teremben t\u00e9gl\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt h\u00e1l\u00f3boltozatot, mely \u00e9p\u00edt\u00e9sekor legnagyobb volt a vil\u00e1gon (\u00edvk\u00f6re 16,5 m).<\/p>\n Az \u00e9p\u00fclet bels\u0151 burkolatait \u00e9s a tet\u0151 zom\u00e1ncozott cserepeit a Zsolnay-f\u00e9le Porcel\u00e1n Fayance Gy\u00e1r Rt. k\u00e9sz\u00edtette. A reprezentat\u00edv ablak\u00fcvegek R\u00f3th Miksa cs\u00e1sz\u00e1ri \u00e9s kir\u00e1lyi udvari \u00fcvegfest\u0151 munk\u00e1i voltak, ezeknek terveit sajnos nem ismerj\u00fck.<\/p>\n Az olvas\u00f3terem fal\u00e1n eredetileg volt egy szekk\u00f3 (a fresk\u00f3n\u00e1l kev\u00e9sb\u00e9 id\u0151t\u00e1ll\u00f3 falfestm\u00e9ny), mely a technika fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t \u00e1br\u00e1zolta.<\/p>\n A rakt\u00e1roz\u00e1st \u00fajszer\u0171, f\u00f6d\u00e9mhez r\u00f6gz\u00edtett \u00e1llv\u00e1nyokkal oldott\u00e1k meg, melyekr\u0151l az 1 m hossz\u00fa vas polcok leakaszthat\u00f3k, k\u00f6nyvekkel egy\u00fctt sz\u00e1ll\u00edthat\u00f3ak.<\/p>\n A k\u00f6nyvt\u00e1rban m\u00e1r megnyit\u00e1sakor elektromos vil\u00e1g\u00edt\u00e1s m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, a megfelel\u0151 h\u0151m\u00e9rs\u00e9kletet l\u00e9gf\u0171t\u00e9s biztos\u00edtotta.<\/p>\n Ferenc J\u00f3zsef r\u00e9szt vett a M\u0171egyetem z\u00e1r\u00f3k\u0151let\u00e9tel\u00e9n, ez\u00e9rt a kir\u00e1lyi p\u00e1rt \u00e1br\u00e1zol\u00f3 carrarai m\u00e1rv\u00e1ny szoborcsoport ker\u00fclt a k\u00f6nyvt\u00e1r el\u0151ter\u00e9be (eredetileg a Parlamentbe sz\u00e1nt\u00e1k).<\/p>\n Pecz Samu az \u00e9p\u00fcletet eredetileg f\u00e9lmilli\u00f3 k\u00f6tet elhelyez\u00e9s\u00e9re alkalmasnak tervezte, 12 szintes rakt\u00e1rral, amely k\u00e9t \u00fctemben val\u00f3sult volna meg.<\/p>\n A k\u00f6nyvt\u00e1rban a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa sor\u00e1n jelent\u0151s s\u00e9r\u00fcl\u00e9sek keletkeztek: megsemmis\u00fcltek a leg\u00e9rt\u00e9kesebb k\u00f6nyvek, az olvas\u00f3terem neog\u00f3tikus berendez\u00e9se, az \u00f6sszes ablak\u00fcveg, a bej\u00e1rati ajt\u00f3k, \u00e9s a k\u00f6nyvkiad\u00f3 pult. \u00a0Ezek helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1sa a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n nem volt az \u00e9p\u00fclethez m\u00e9lt\u00f3. 1977-ben a k\u00f6nyvt\u00e1rat m\u0171eml\u00e9kk\u00e9 nyilv\u00e1n\u00edtott\u00e1k, az ezt k\u00f6vet\u0151 sorozatos rekonstrukci\u00f3k, helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1sok k\u00f6vetkezt\u00e9ben ma m\u00e1r k\u00f6zel az eredeti form\u00e1j\u00e1ban l\u00e1thatjuk az \u00e9p\u00fcletet.<\/p>\n MM-MG – M\u0171szaki Mechanika \u00e9s Mez\u0151gazdasg\u00e1i G\u00e9plaborat\u00f3rium \u00e9p\u00fclete<\/strong><\/p>\n Pecz Samu tervei alapj\u00e1n \u00e9p\u00fclt 1906-1909 k\u00f6z\u00f6tt<\/p>\n Szab\u00e1lytalan, U alaprajz\u00fa \u00e9p\u00fclet, v\u00e1ltozatos t\u00f6megekkel, melyek reprezentat\u00edvak, kiss\u00e9 kast\u00e9lyszer\u0171 megjelen\u00e9s\u0171ek. Pecz v\u00e1ltozatos tet\u0151form\u00e1kat alkalmazott: meredek magastet\u0151, lapostet\u0151, nyeregtet\u0151k, oromfalak v\u00e1ltj\u00e1k egym\u00e1st. A laposabb r\u00e9szek k\u00f6z\u00e9 helyezett toronnyal teremtette meg az egyens\u00falyt a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00f6megek k\u00f6z\u00f6tt. \u00a0Ez eredetileg v\u00edztoronyk\u00e9nt funkcion\u00e1lt, de az \u00e1t\u00e9p\u00edt\u00e9sek sor\u00e1n be\u00e9p\u00edtettek 4 f\u00f6d\u00e9met, \u00edgy most 4 szinten tantermek vannak benne.<\/p>\n A homlokzatok formavil\u00e1ga Pecz t\u00f6bbi \u00e9p\u00fclet\u00e9hez hasonl\u00f3an a k\u00f6z\u00e9pkort id\u00e9zi.<\/p>\n <\/p>\n MT – Mechanikai Technol\u00f3gia<\/strong><\/p>\n Pecz Samu tervei alapj\u00e1n \u00e9p\u00fclt, 1907-1909 k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n Egy f\u00f6ldszintes lapostet\u0151s csarnokb\u0151l \u00e9s egyegyemeletes magastet\u0151s \u00e9p\u00fcletsz\u00e1rnyb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 \u00e9p\u00fclet. A csarnok vasbeton tart\u00f3szerkezet\u0171, nagym\u00e9ret\u0171 fel\u00fclvil\u00e1g\u00edt\u00f3kkal, a csarnok f\u0151bej\u00e1rata \u00e9s az emeletes r\u00e9sz t\u00e9glafalazat\u00fa. Homlokzat\u00e1n k\u00f6z\u00e9pkori jelleg\u0171 p\u00e1rt\u00e1zatok, t\u00e9gla \u00e9s vakolt fel\u00fcletek v\u00e1ltakoznak.<\/p>\n Asztalosm\u0171hely, g\u00e9pm\u0171hely \u00e9s sz\u00f6v\u0151m\u0171hely is m\u0171k\u00f6d\u00f6tt itt.1948-ban a keleti oldal\u00e1hoz cs\u00f3nakh\u00e1zat \u00e9p\u00edtettek a M\u0171egyetemi Evez\u0151s Club sz\u00e1m\u00e1ra (kor\u00e1bban val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a K\u00f6zponti \u00e9p\u00fclet egyik utolj\u00e1ra be\u00e9p\u00edtett bels\u0151 udvar\u00e1ban volt a cs\u00f3nakh\u00e1z). Ez k\u00e9s\u0151bb m\u0171helyk\u00e9nt funkcion\u00e1lt, eg\u00e9szen 2003-ig, amikor lebontott\u00e1k.<\/p>\n 2007 \u00e9s 2011 k\u00f6z\u00f6tt rekonstru\u00e1lt\u00e1k az \u00e9p\u00fcletet, melynek sor\u00e1n megmaradtak pecz Samu eredeti elk\u00e9pzel\u00e9sei, de az \u00e1talak\u00edt\u00e1sokkal az \u00e9p\u00fclet alkalmazkodik a modern haszn\u00e1lati k\u00f6vetelm\u00e9nyekhez.<\/p>\n H\u0151 (r\u00e9gen Kh) – Kaz\u00e1nh\u00e1z \u00e9s k\u00e9m\u00e9ny<\/strong><\/p>\n 1907-1909-ben \u00e9p\u00fclt, Pecz Samu tervei alapj\u00e1n. A kaz\u00e1nh\u00e1z egy nagym\u00e9ret\u0171 nyereget\u0151s csarnokt\u00e9rb\u0151l, \u00e9s az ahhoz szervetlen\u00fcl csatlakoz\u00f3 t\u00f6megekb\u0151l \u00e1llt. Kapcsol\u00f3dott hozz\u00e1 egy 39,5 m magas falazott gy\u00e1rk\u00e9m\u00e9ny, egy 50 m3-es v\u00edzt\u00e1roz\u00f3val.<\/p>\n Pecz az ipari funkci\u00f3 ellen\u00e9re ink\u00e1bb reprezentat\u00edv form\u00e1l\u00e1s\u00fa, keleti \u00e9s nyugati oldal\u00e1n k\u00f6z\u00e9pkori bazilik\u00e1kat id\u00e9z\u0151 homlokzattal ell\u00e1tott \u00e9p\u00fcletegy\u00fcttest tervezett.<\/p>\n A kaz\u00e1nh\u00e1zban termelt\u00e9k a teljes campus k\u00f6zponti f\u0171t\u00e9s\u00e9hez \u00e9s munkag\u00e9pek hajt\u00e1s\u00e1hoz sz\u00fcks\u00e9ges h\u0151mennyis\u00e9get. A k\u00e9m\u00e9nyhez a keletkez\u0151 f\u00fcstg\u00e1z a f\u00f6ldalatti f\u00fcstfolyos\u00f3kon \u00e9rkezett. A haszn\u00e1latbav\u00e9teli enged\u00e9ly szerint a k\u00e9m\u00e9nyt f\u00fcstfog\u00f3val kellett ell\u00e1tni, a kaz\u00e1nt f\u00fcstem\u00e9szt\u0151vel felszerelni, t\u00fczel\u00e9sre pedig csak f\u00fcstmentesen \u00e9g\u0151 anyagokat lehetett felhaszn\u00e1lni.<\/p>\n A kaz\u00e1nh\u00e1zban \u00e9gy \u201cR\u00f6ck Istv\u00e1n Budapest\u201d gy\u00e1rtm\u00e1ny\u00fa Tischbein kaz\u00e1n szolg\u00e1ltatta a M\u0171egyetem \u00f6sszes helyis\u00e9g\u00e9nek f\u0171t\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n A termelt g\u0151z f\u00f6ldalatti folyos\u00f3kban jutott el az \u00e9p\u00fcletekhez, biztos\u00edt\u00f3 \u00e9s tartal\u00e9kszelepekkel: \u00fczemhiba eset\u00e9n egy-egy \u00e9p\u00fclet kiz\u00e1rhat\u00f3 volt a rendszerb\u0151l.<\/p>\n 1926.ban 55 m-esre n\u00f6velt\u00e9k a k\u00e9m\u00e9nyt. 1951-ben a d\u00e9li oldalhoz f\u00f6ldszintes, lapostet\u0151s kiszolg\u00e1l\u00f3 \u00e9p\u00fcletr\u00e9szt toldottak, mely \u00f6sszefogja a kaz\u00e1nh\u00e1zat \u00e9s k\u00e9m\u00e9nyt<\/p>\n 1964-t\u0151l az egyetem \u00e9p\u00fcleteit folyamatosan kapcsolt\u00e1k r\u00e1 a t\u00e1vf\u0171t\u00e9si h\u00e1l\u00f3zatra. A funkci\u00f3j\u00e1t vesztett kaz\u00e1nh\u00e1z az 1970-es \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9t\u0151l H\u0151technikai Berendez\u00e9sek Laborat\u00f3riumak\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt tov\u00e1bb. Folyamatosak voltak az \u00e1t\u00e9p\u00edt\u00e9sek, \u00e9s v\u00e1ltozatosak a funkci\u00f3k: pl lak\u00e1s, nyomda, h\u0151k\u00f6zpont, parkol\u00f3.<\/p>\n Az \u00e9p\u00fclet rekonstrukci\u00f3ja folyamatban van, egyes r\u00e9szeit m\u00e1r siker\u00fclt helyre\u00e1ll\u00edtani (pl Kaz\u00e1nh\u00e1z)<\/p>\n L – G\u00e9plaborat\u00f3rium<\/strong><\/p>\n Pecz Samu tervei alapj\u00e1n \u00e9p\u00fclt 1907-1909 k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n Az \u00f6sszesen 1300 m2 alapter\u00fclet\u0171 \u00e9p\u00fclet k\u00e9t egys\u00e9gb\u0151l \u00e1llt: a nagym\u00e9rt\u0171, \u00fcveg fel\u00fclvil\u00e1g\u00edt\u00f3s g\u00e9pcsarnokb\u00f3l, \u00e9s a hozz\u00e1 \u00e9szakr\u00f3l csatlakoz\u00f3, a csarnokot eltakarni pr\u00f3b\u00e1l\u00f3 f\u00f6ldszintes lapostet\u0151s \u00e9p\u00fcletsz\u00e1rnyb\u00f3l. Az \u00f6tvenes \u00e9s hetvenes \u00e9vekben b\u0151v\u00edt\u00e9sekkel toldott\u00e1k meg, melyek nem csatlakoznak szervesen az eredeti t\u00f6meghez, \u00e9s a csarnokot is felosztott\u00e1k kisebb egys\u00e9gekre.<\/p>\n Geod\u00e9ziai Obszervat\u00f3rium<\/strong><\/p>\n A Hauszmann Alajos tervei alapj\u00e1n \u00e9p\u00fclt csillagvizsg\u00e1l\u00f3 a K \u00e9p\u00fclet d\u00e9lnyugati sark\u00e1hoz k\u00f6zel, pontos \u00e9szak-d\u00e9li t\u00e1jol\u00e1ssal \u00e9p\u00fclt.<\/p>\n Az L alak\u00fa f\u00f6ldszintes \u00e9p\u00fclet \u00f6sszesen h\u00e1rom f\u0151 helyis\u00e9gb\u0151l \u00e1llt: a meleged\u0151szob\u00e1b\u00f3l \u00e9s k\u00e9t, elh\u00fazhat\u00f3 ac\u00e9lszerkezet\u0171 tet\u0151vel \u00e9p\u00fclt obszerv\u00e1l\u00f3helyis\u00e9gb\u0151l.<\/p>\n Az 1947-es feljegyz\u00e9sekben m\u00e1r \u201crom\u201d-k\u00e9nt szerepel, 1948-ra el is bontott\u00e1k.<\/p>\n —<\/p>\n FORR\u00c1S<\/p>\n Armuth Mikl\u00f3s, L\u0151rinci Zsuzsa, Gy. Balogh \u00c1gnes, Frey Gy\u00f6rgy P\u00e9ter, Kalm\u00e1r Mikl\u00f3s, Kiss Zsuzsanna Em\u00edlia, Zsembery \u00c1kos: M\u0170EGYETEM a t\u00f6rt\u00e9neti \u2013 the historic CAMPUS (ISBN: 978-963-313-090-2)<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" A Budapesti M\u0171szaki \u00e9s Gazdas\u00e1gtudom\u00e1nyi egyetem \u00e9p\u00fcletei nagyr\u00e9szt a Szabads\u00e1g- \u00e9s a Pet\u0151fi-h\u00edd k\u00f6z\u00f6tti duna-parti t\u00f6mbben, pavilonosan elsz\u00f3rva helyezkednek el. Ez al\u00f3l kiv\u00e9tel a nemr\u00e9giben az Infopark ter\u00fclet\u00e9n \u00e9p\u00edtett I \u00e9s Q \u00e9p\u00fcletek. Az egyetemr\u0151l Magyarorsz\u00e1gon a technikai szakk\u00e9pz\u00e9s t\u00f6rt\u00e9nete eg\u00e9szen a 18. sz\u00e1zadik ny\u00falik vissza: ekkor mer\u00fclt fel az ig\u00e9ny a m\u0171szaki szakemberek int\u00e9zm\u00e9nyes\u00edtett […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":10914,"menu_order":0,"template":"","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"house_category":[],"house_post_tag":[83],"class_list":["post-7053","house","type-house","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","house_post_tag-83"],"acf":[],"yoast_head":"\n