The history of education in Buda Castle dates back to 1687, when the Jesuits established a school complex at the present site of the Hilton Hotel. Education continued in these buildings until the end of World War II. The present school building was built in 1968-69 to replace the Esterh\u00e1zy Palace, which was destroyed in the war, and thus joins the two neighboring buildings, the No. 13 which also stands on the site of the former palace and the No. 7 which was another part of it. <\/p>\n\n
The history of education in Budapest<\/strong><\/p>\n\n A budav\u00e1ri oktat\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nete[1] a 17. sz\u00e1zadig ny\u00falik vissza. 1687-ben Sz\u00e9chenyi Gy\u00f6rgy esztergomi \u00e9rsek l\u00e9trehozott egy alap\u00edtv\u00e1nyt, amelyb\u0151l a jezsuit\u00e1k akad\u00e9miai iskolakomplexumot l\u00e9tes\u00edtettek a mai M\u00e1ty\u00e1s-templom \u00e9szaki oldal\u00e1n (a Hilton Hotel hely\u00e9n). A gimn\u00e1ziumi oktat\u00e1s m\u00e1r ez \u00e9v v\u00e9g\u00e9n megkezd\u0151d\u00f6tt. 1713-ban megnyitott\u00e1k az Academicum et Universitatis Collegiumot is, amely els\u0151sorban lelk\u00e9szeket k\u00e9pzett, de vil\u00e1gi di\u00e1kotthonnak is helyt adott. <\/p>\n\n Az iskolakomplexum a 18. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9re, 1757-ben csaknem 800 di\u00e1kkal \u00e9s mintegy 40 oktat\u00f3val b\u00fcszk\u00e9lkedhetett, k\u00f6zt\u00fck a hazai tudom\u00e1nyoss\u00e1g legjobb k\u00e9pvisel\u0151ivel. 1773-ban a jezsuita rendet feloszlatt\u00e1k, a gimn\u00e1zium \u00e9s az akad\u00e9mia \u00e1llami fel\u00fcgyelet al\u00e1 ker\u00fclt. Az oktat\u00e1si szervezet reformja ut\u00e1n, 1777-t\u0151l Buda egy r\u00f6vid id\u0151re a magyar oktat\u00e1s\u00fcgy k\u00f6zpontj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. Ide k\u00f6lt\u00f6ztett\u00e9k Nagyszombatb\u00f3l Magyarorsz\u00e1g egyetlen egyetem\u00e9t, amelyet P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter esztergomi \u00e9rsek alap\u00edtott. Az egyetemi oktat\u00e1s egy r\u00e9sze a kihaszn\u00e1latlan kir\u00e1lyi palot\u00e1ban kapott helyet. A gimn\u00e1zium f\u0151gimn\u00e1ziumi rangot kapott, az akad\u00e9mi\u00e1t viszont megsz\u00fcntett\u00e9k. A vir\u00e1gz\u00e1snak II. J\u00f3zsef vetett v\u00e9get, aki az egyetemi karokat 1784-ben Pestre, a papk\u00e9pz\u0151 szemin\u00e1riumot \u00e9s a jogi \u00e9s filoz\u00f3fiai k\u00e9pz\u00e9st ny\u00fajt\u00f3 Ter\u00e9zia Akad\u00e9mi\u00e1t (Theresianumot) pedig Pozsonyba helyezte \u00e1t. <\/p>\n\n A V\u00e1rban azonban nem sz\u0171nt meg az oktat\u00e1s, itt maradt a F\u0151gimn\u00e1zium, amely tov\u00e1bbra is az egyetem gyakorl\u00f3iskol\u00e1jak\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, valamint a hozz\u00e1 csatolt, le\u00e1nyiskol\u00e1val kieg\u00e9sz\u00fclt elemi iskola. A sz\u00ednvonalas k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1t 1832-t\u0151l a piarista rend vette \u00e1t. A Katolikus Egyetemi Gimn\u00e1zium \u2013 amely a f\u0151v\u00e1ros legr\u00e9gibb \u00e9s leghosszabb ideig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1ja volt \u2013 1876-ban a V\u00edziv\u00e1rosba k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. \u00c9p\u00fclet\u00e9ben \u2013 amelyr\u0151l a mai Hess Andr\u00e1s teret sok\u00e1ig Iskola t\u00e9rnek nevezt\u00e9k \u2013 polg\u00e1ri le\u00e1nyiskola, majd le\u00e1nygimn\u00e1zium m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Az 1936-ban szint\u00e9n kik\u00f6lt\u00f6z\u0151 Szil\u00e1gyi Erzs\u00e9bet Gimn\u00e1zium hely\u00e9n elemi iskola maradt, melynek \u00e9p\u00fclete a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt elpusztult. <\/p>\n\n 1963-ig a T\u00e1ncsics Mih\u00e1ly u. 7.-ben a h\u00edres cukorgy\u00e1ros, b\u00e1r\u00f3 Hatvany J\u00f3zsef egykori palot\u00e1j\u00e1ban m\u0171k\u00f6d\u00f6tt az iskola, amelyet leromlott \u00e1llapota miatt a T\u00e1rnok utc\u00e1ba telep\u00edtettek \u00e1t. Az \u00e9p\u00fcletet ezut\u00e1n \u00e1t\u00e9p\u00edtett\u00e9k, jelenleg az MTA Zenetudom\u00e1nyi Int\u00e9zet\u00e9nek, a Zenet\u00f6rt\u00e9neti M\u00fazeumnak, a Bart\u00f3k Arch\u00edvumnak \u00e9s a Dohn\u00e1nyi Ern\u0151 Arch\u00edvumnak ad otthont. <\/p>\n\n A T\u00e1rnok utca 9-11.-ben jelenleg is m\u0171k\u00f6d\u0151 \u00e1ltal\u00e1nos iskola vasbeton \u00e9p\u00fclete az egykori Esterh\u00e1zy-palota romjaira \u00e9p\u00fclt 1968-ban.<\/p>\n\n A T\u00e1rnok utca 9-11. sz telken \u00e1ll\u00f3 h\u00e1zak t\u00f6rt\u00e9nete <\/strong><\/p>\n\n A mai T\u00e1rnok utca r\u00e9gi t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t a Budai Jogk\u00f6nyv alapj\u00e1n lehet felid\u00e9zni. A korabeli iratok szerint a XV. sz\u00e1zadban \u00e9lelmiszerkeresked\u0151k sora h\u00faz\u00f3dott itt. 1413 el\u0151tt az utc\u00e1t Boltosok sorak\u00e9nt (vagy m\u00e1s n\u00e9ven Szat\u00f3cs sor), illetve Apothekergasse (Apothecariusok \/ Patik\u00e1riusok utc\u00e1ja) n\u00e9ven ismert\u00e9k, a T\u00e1rnok u. 9. hely\u00e9n a zsemlyesz\u00e9kek h\u00e1za (Brotbanken<\/em>) \u00e1llt. . [2,3]<\/p>\n\n A XVIII. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 n\u00e9met iparosok \u00e9s keresked\u0151k m\u0171k\u00f6dtek itt.[4] <\/p>\n\n Az utca 1686 ut\u00e1n Hauptgasse (F\u0151 utca) n\u00e9ven szerepelt, 1897-ben nevezt\u00e9k el T\u00e1rnok utc\u00e1nak a 15. sz. alatti palota tulajdonos\u00e1r\u00f3l, gr\u00f3f Brunszwik J\u00f3zsefr\u0151l, aki a kir\u00e1ly t\u00e1rnokmestere volt (kir\u00e1lyi j\u00f6vedelmek kezel\u00e9s\u00e9vel megb\u00edzott f\u0151tisztvisel\u0151). <\/p>\n\n A T\u00e1rnok u. 9. <\/sup>sz\u00e1m\u00fa telken 1528-ban egy Brikcius nev\u0171 keresked\u0151 h\u00e1za \u00e1llt (a keresked\u0151 gyakran abban a h\u00e1zban lakott, ahol az \u00fczlete is volt), amely 1686-ban Buda visszav\u00e9tele ut\u00e1n \u00e9szaki szomsz\u00e9dj\u00e1val egy\u00fctt nagyr\u00e9szt elpusztult. Megmaradt f\u00f6ldszinti, boltozott terei a kincst\u00e1r tulajdon\u00e1ba ker\u00fcltek \u00e9s puskam\u0171vesek sz\u00e1ll\u00e1s\u00e1ul szolg\u00e1ltak. 1687 el\u0151tt a ter\u00fclet dunai oldal\u00e1n a Nagyboldogasszony f\u0151templom (M\u00e1ty\u00e1s-templom) g\u00f3tikus st\u00edlus\u00fa Szent L\u00e1szl\u00f3-k\u00e1poln\u00e1ja \u00e1llt. <\/p>\n\n A puskam\u0171vesek sz\u00e1ll\u00e1s\u00e1t 1697-ben ingyen kapta meg a Kamar\u00e1t\u00f3l Kurz J\u00e1nos Ign\u00e1c als\u00f3-magyarorsz\u00e1gi kamarai tan\u00e1csos, budai kamarai igazgat\u00f3. \u00d6r\u00f6k\u00f6seit\u0151l 1702-1714 k\u00f6z\u00f6tt az \u00e1llam visszav\u00e1ltotta a ter\u00fcletet, mely puskaporos toronyk\u00e9nt ker\u00fclt eml\u00edt\u00e9sre, \u00e9s val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a Szent L\u00e1szl\u00f3-k\u00e1polna romjaira \u00e9p\u00fclt. A telek keleti oldal\u00e1n a Szent Borb\u00e1la l\u0151port\u00e1r \u00e1llt, amelyet egy kis sik\u00e1toron \u00e1t k\u00f6zel\u00edthettek meg.[5]<\/p>\n\n Az utcai r\u00e9szt 1805-ben Esterh\u00e1zy Mikl\u00f3s szerezte meg, \u00e9s csatolta a csal\u00e1d T\u00e1rnok utca 11-13. sz\u00e1m\u00fa h\u00e1z\u00e1hoz. Neoklasszikus st\u00edlus\u00fa \u00e9p\u00fclet\u00fck egy ismeretlen \u00e9p\u00edt\u00e9sz tervei szerint k\u00e9sz\u00fclt el. Az ingatlan 1896-1898 k\u00f6z\u00f6tt herceg Esterh\u00e1zy P\u00e1l n\u00e1dor, 1898-1916 k\u00f6z\u00f6tt az Eszterh\u00e1zy-hitbizom\u00e1ny neve alatt volt nyilv\u00e1ntartva a telekk\u00f6nyvben.[6] 1944-45-ben, a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa sor\u00e1n az \u00e9p\u00fclet emeleti r\u00e9sze bombatal\u00e1latot kapott, \u00e9s teljesen romba d\u0151lt, ez\u00e9rt az emeleti maradv\u00e1nyokat \u00e9s a f\u00f6ldszint egy r\u00e9sz\u00e9t elbontott\u00e1k.<\/p>\n\n A T\u00e1rnok utca 11.<\/strong><\/p>\n\n A mai \u00e9p\u00fclet hely\u00e9n \u0430 XIV. sz\u00e1zadban k\u00e9t k\u00f6z\u00e9pkori h\u00e1z \u00e1llt, melyek a t\u00f6r\u00f6k h\u00f3dolts\u00e1g alatt \u00f6sszeolvadtak. A h\u00e1z az 1686-os ostrom alatt majdnem teljesen romba d\u0151lt, nem sokkal ezut\u00e1n, 1687-ben Beck budai v\u00e1rparancsnok \u00e9p\u00edttette \u00fajj\u00e1, aki m\u00e9g ugyanebben az \u00e9vben eladta herceg Esterh\u00e1zy P\u00e1l n\u00e1dornak. <\/p>\n\n 1908-ban egyes\u00edtett\u00e9k utcai homlokzat\u00e1t a szomsz\u00e9dos 13. sz. h\u00e1z\u00e9val \u00e9s egys\u00e9ges, eklektikus neobarokk vakolatarchitekt\u00far\u00e1val l\u00e1tt\u00e1k el. A 11. sz. h\u00e1z kapuj\u00e1t megsz\u00fcntett\u00e9k \u00e9s ablakot alak\u00edtottak ki a hely\u00e9n. Ett\u0151l eltekintve az \u00e9p\u00fclet nagyj\u00e1b\u00f3l a XIX. sz\u00e1zad eleji form\u00e1j\u00e1ban maradt meg 1945-ig. <\/p>\n\n Az 1944-45. \u00e9vi ostrom sor\u00e1n az Esterh\u00e1zy palotakomplexum s\u00falyosan megrong\u00e1l\u00f3dott, \u00e9s a 13. sz. \u00e9p\u00fclet m\u0171eml\u00e9kk\u00e9nt kezelt g\u00f3tikus \u00fcl\u0151f\u00fclk\u00e9kkel d\u00edsz\u00edtett kapualja kiv\u00e9tel\u00e9vel az eg\u00e9szet lebontott\u00e1k. <\/p>\n\n A 9-13. sz. ingatlanok udvar\u00e1n hossz\u00fa \u00e9vekig az Orsz\u00e1gos M\u0171eml\u00e9ki Fel\u00fcgyel\u0151s\u00e9g m\u0171hely- \u00e9s rakt\u00e1r\u00e9p\u00fcletei \u00e1lltak, amely a r\u00e9g\u00e9szeti kutat\u00e1sokat megnehez\u00edtette.Az elbontott \u00e9p\u00fcletek hely\u00e9n 1968-ban adt\u00e1k \u00e1t a ma itt \u00e1ll\u00f3 iskola\u00e9p\u00fcletet. A 13. sz. h\u00e1z hely\u00e9n 1973-74-ben Guly\u00e1s Zolt\u00e1n<\/em> tervei alapj\u00e1n modern t\u00e1rsash\u00e1z \u00e9p\u00fclt \u2013 a k\u00f6z\u00e9pkori \u00e9p\u00fclet eredeti kapualja az \u00fcveg ajt\u00f3sz\u00e1rnyakon kereszt\u00fcl ma is megtekinthet\u0151.[7] <\/p>\n\n Az Esterh\u00e1zy-kincsek[8]<\/strong><\/p>\n\n Az Esterh\u00e1zy-csal\u00e1d a r\u00e9gi Magyarorsz\u00e1g, illetve az akkori Eur\u00f3pa egyik legjelent\u0151sebb f\u0151\u00fari csal\u00e1dja volt. A csal\u00e1di gy\u0171jtem\u00e9ny kialak\u00edt\u00e1s\u00e1t Esterh\u00e1zy Mikl\u00f3s n\u00e1dor kezdte meg, majd fia, herceg Esterh\u00e1zy P\u00e1l n\u00e1dor folytatta, gondosan \u00f6sszev\u00e1logatva \u00f6tv\u00f6s remekm\u0171veket, \u00e9kszereket. Hadizs\u00e1km\u00e1nyk\u00e9nt vagy aj\u00e1nd\u00e9kk\u00e9nt ker\u00fcltek a csal\u00e1dhoz komoly \u00e9rt\u00e9ket k\u00e9pvisel\u0151 arany, ez\u00fcst \u00e9s egy\u00e9b t\u00e1rgyak is. K\u00f6zt\u00fck volt m\u00e9g Il. Lajos Kir\u00e1ly kardja, M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly ment\u00e9je, Th\u00f6k\u00f6ly \u00c9va menyasszonyi ruh\u00e1ja, Kapisztr\u00e1n Szent J\u00e1nos \u00e9s Sobieski J\u00e1nos lengyel kir\u00e1ly olvas\u00f3i is. <\/p>\n\n A kincseket a csal\u00e1d frakn\u00f3i v\u00e1r\u00e1ban \u0151rizt\u00e9k 1919-ig. Miut\u00e1n Frakn\u00f3t Burgenlandhoz csatolt\u00e1k, azokat Esterh\u00e1zy Mikl\u00f3s \u00e1thozatta Budapestre, a T\u00e1rnok utcai palot\u00e1ba. <\/p>\n\n A kincsek a Tan\u00e1csk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g kiki\u00e1lt\u00e1sa ut\u00e1n az Iparm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeumhoz ker\u00fcltek. A prolet\u00e1rdiktat\u00fara buk\u00e1sa ut\u00e1n az Esterh\u00e1zy-gy\u0171jtem\u00e9ny nagyobb r\u00e9sze a m\u00fazeumban maradt let\u00e9tben, eg\u00e9szen a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faig. A n\u00e9met megsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n a teljes gy\u0171jtem\u00e9nyt Esterh\u00e1zy P\u00e1l (Mikl\u00f3s fia) visszahelyezte a T\u00e1rnok utcai palota pinc\u00e9j\u00e9be. <\/p>\n\n 1947-ben Esterh\u00e1zy P\u00e1lt a koncepci\u00f3s Mindszenty-per keret\u00e9ben letart\u00f3ztatt\u00e1k \u00e9s h\u00e1bor\u00fas b\u0171n\u00f6sk\u00e9nt el\u00edt\u00e9lt\u00e9k. Az \u00e9p\u00fclet maradv\u00e1nyai \u00e9s a kincsek ezut\u00e1n \u00e1llami tulajdonba ker\u00fcltek. <\/p>\n\n 1945-ben a palota s\u00falyos tal\u00e1latokat kapott, \u00e9s csak 1948-52-ben ker\u00fcltek el\u0151 a kincsek a romok al\u00f3l. Mivel t\u00f6bb \u00e9vtizedig a pinc\u00e9ben voltak \u00e9s a sz\u00e9tl\u0151tt \u00e9p\u00fclet s\u00falya is r\u00e1juk nehezedett, a l\u00e1d\u00e1k \u00e9s a b\u00fatorok eldeform\u00e1l\u00f3dtak, a ruh\u00e1k pedig el\u00e1ztak \u00e9s bepen\u00e9szedtek. Restaur\u00e1l\u00e1s ut\u00e1n 1963-ban az Iparm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeumban ker\u00fcltek \u00fajra a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u00e9. <\/p>\n\n 20. sz\u00e1zad: iskola\u00e9p\u00fclet<\/strong><\/p>\n\n A T\u00e1rnok u. 9-13. sz. telken \u00e1ll\u00f3 \u00e9p\u00fcletek az II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa sor\u00e1n szinte teljesen elpusztultak. A romokat elbontott\u00e1k, be\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re el\u0151sz\u00f6r lak\u00f3h\u00e1zakat sz\u00e1ntak, amely v\u00e9g\u00fcl nem val\u00f3sult meg. . <\/p>\n\n 1963-ban az akkor m\u00e9g a T\u00e1ncsics Mih\u00e1ly utc\u00e1ban m\u0171k\u00f6d\u0151 \u00e1ltal\u00e1nos iskola leromlott \u00e1llapota miatt annak \u00e1ttelep\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l d\u00f6nt\u00f6ttek. Az \u00faj \u00e9p\u00fclet sz\u00e1m\u00e1ra t\u00f6bb helysz\u00edn is felmer\u00fclt: 1958-ban m\u00e9g a Hess Andr\u00e1s t\u00e9rre tervezt\u00e9k \u00e9p\u00edteni, majd a volt P\u00e9nz\u00fcgyi Palot\u00e1ban alak\u00edtott\u00e1k volna ki az iskol\u00e1t. <\/p>\n\n V\u00e9g\u00fcl 1962-ben a VIII. V\u00e1rosrendez\u00e9si \u00e9s \u00c9p\u00edt\u00e9szeti oszt\u00e1ly a T\u00e1rnok u. 9-11-13. sz. telket jel\u00f6lte ki az iskola\u00e9p\u00edtkez\u00e9s c\u00e9lj\u00e1ra. A beruh\u00e1z\u00e1si program szerint megval\u00f3s\u00edtand\u00f3 iskola\u00e9p\u00fclet \u201eegyedi tervez\u00e9s\u0171, alkalmazkodik a m\u0171eml\u00e9ki k\u00f6rnyezethez, az adott terepviszonyokhoz \u00e9s a v\u00e1rosk\u00e9phez.\u201d A tervez\u00e9skor meg kellett oldani, hogy a h\u00e1z illeszkedjen a XV. \u00e9s XVIII. sz\u00e1zad k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt h\u00e1zakhoz, viszont funkcion\u00e1lisan megfeleljen a kor ig\u00e9nyeinek.<\/p>\n\n Az \u00faj iskola\u00e9p\u00fclet 1968-69-ben Kangyal Ferenc, a BUV\u00c1TI (Budapesti V\u00e1ros\u00e9p\u00edt\u00e9si Tervez\u0151 V\u00e1llalat) \u00e9p\u00edt\u00e9sz\u00e9nek tervei alapj\u00e1n val\u00f3sult meg a F\u0151v\u00e1rosi 1. sz. \u00c9p\u00edt\u0151ipari V\u00e1llalat kivitelez\u00e9s\u00e9ben. A bels\u0151\u00e9p\u00edt\u00e9szeti terveket Tell M\u00e1rta k\u00e9sz\u00edtette. A kivitelez\u00e9s \u00f6sszk\u00f6lts\u00e9ge 20.000.000 Ft-ra r\u00fagott. <\/p>\n\n A T\u00e1rnok utcai modern \u00e9p\u00fclet f\u00f6ldszint plusz k\u00e9t emelet magas. A ter\u00fclet M\u00e1ty\u00e1s-templom fel\u0151li oldal\u00e1n kapott helyet a tornatermi sz\u00e1rny, mely a Szenth\u00e1roms\u00e1g t\u00e9r fel\u0151l egys\u00e9ges lez\u00e1r\u00e1st ad. <\/p>\n\n A f\u00f6ldszintre tervezt\u00e9k a f\u0151bej\u00e1ratt\u00f3l kiindulva a politechnikai m\u0171helyeket, rakt\u00e1rakat \u00e9s gondnoki lak\u00e1st. Az udvar fel\u00e9, egy mer\u0151leges \u00e9p\u00fcletsz\u00e1rnyba ker\u00fclt a f\u0151z\u0151konyha, napk\u00f6zi helyis\u00e9gek, tornaterem \u00e9s kiszolg\u00e1l\u00f3 mell\u00e9khelyis\u00e9gei. <\/p>\n\n A t\u00e1gas el\u0151csarnokb\u00f3l egyenes kar\u00fa l\u00e9pcs\u0151 vezet a k\u00f6zponti zsibong\u00f3ba, melyb\u0151l tov\u00e1bbi l\u00e9pcs\u0151karokon kereszt\u00fcl lehet a n\u00e9gyes csoportokba szervezett tantermi szintre jutni. A tantermek a T\u00e1rnok utcai sz\u00e1rnyban helyezkednek el az I. \u00e9s II. emeleten, a hozz\u00e1juk tartoz\u00f3 zsibong\u00f3kkal. Az I. emeleten tov\u00e1bb\u00e1 az igazgat\u00e1si helyis\u00e9gek, szert\u00e1rak, el\u0151ad\u00f3termek, ruhat\u00e1rak, valamint a vizes helyis\u00e9gek kaptak helyet. <\/p>\n\n Az \u00e9p\u00fclet vasbeton pill\u00e9rv\u00e1zas, kit\u00f6lt\u0151 t\u00e9glafalazattal. Az \u00e9p\u00fclet f\u0171t\u00e9s\u00e9t k\u00f6zponti, szivatty\u00fas k\u00f6zponti melegv\u00edzf\u0171t\u00e9s szolg\u00e1ltatja. A homlokzatburkolat a T\u00e1rnok utcai oldalon m\u0171k\u0151, az udvari homlokzat nemes vakolatb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt. A padl\u00f3burkolatok anyaga kem\u00e9ny m\u00e9szk\u0151, alatta mettlachi, illetve lin\u00f3leum. <\/p>\n\n J\u00e1tsz\u00f3- \u00e9s d\u00edszudvar is ter\u00fcletet kapott \u2013 a k\u00f6zep\u00e9n \u00e1ll\u00f3 id\u0151s gesztenyefa az Esterh\u00e1zy csal\u00e1d eml\u00e9k\u00e9t \u0151rzi. <\/p>\n\n Az \u00e9p\u00fcletet t\u00f6bb m\u0171alkot\u00e1s d\u00edsz\u00edti: az udvaron Melocco Mikl\u00f3s M\u00e1ty\u00e1s szobra \u00e1ll, az eb\u00e9dl\u0151t Berki Viola mozaikk\u00e9pe \u00e9kes\u00edti. A kisdi\u00e1kok az iskola 50 \u00e9ves fenn\u00e1ll\u00e1s\u00e1ra, 2019-ben csempemozaik k\u00e9pet k\u00e9sz\u00edtettek az els\u0151 emeleti folyos\u00f3 fal\u00e1ra. <\/p>\n\n <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" The history of education in Buda Castle dates back to 1687, when the Jesuits established a school complex at the present site of the Hilton Hotel. Education continued in these buildings until the end of World War II. The present school building was built in 1968-69 to replace the Esterh\u00e1zy Palace, which was destroyed in […]<\/p>\n","protected":false},"author":14,"featured_media":50546,"menu_order":0,"template":"","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"house_category":[],"house_post_tag":[88,151],"class_list":["post-76260","house","type-house","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","house_post_tag-88","house_post_tag-151"],"acf":[],"yoast_head":"\n