A filmeszt\u00e9tika megsz\u00fclet\u00e9se gyakorlatilag egyet jelent azzal a pillanattal, mikor t\u00fall\u00e9pve a mozg\u00f3, villog\u00f3 k\u00e9pek v\u00e1s\u00e1ri kom\u00e9dia jelleg\u00e9n, el\u0151sz\u00f6r gondolta, hogy tal\u00e1n \u00fajabb m\u0171v\u00e9szi kifejez\u0151eszk\u00f6z sz\u00fcletett. A t\u00edzes \u00e9veket joggal nevezhetj\u00fck a mont\u00e1zs felfedez\u00e9s\u00e9nek id\u0151szak\u00e1nak is. 1909-ben New Yorkban bemutatott The Lonely Villa (D.W. Griffth) c\u00edm\u0171 8 perces film volt az els\u0151, melyben 3 egy id\u0151ben, de k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sz\u00e1lon fut\u00f3 esem\u00e9nysor jeleneteit l\u00e1tjuk felv\u00e1ltva. Ez az els\u0151 film a filmt\u00f6rt\u00e9netben, ahol a t\u00f6rt\u00e9netmes\u00e9l\u00e9s kifejezetten filmi eszk\u00f6z\u00f6k\u00f6n kereszt\u00fcl t\u00e1rul a n\u00e9z\u0151 el\u00e9. Vagyis kis t\u00falz\u00e1ssal kijelenthetj\u00fck, ezzel sz\u00fcletett meg a mont\u00e1zs, a filmk\u00e9sz\u00edt\u00e9s egyik legalapvet\u0151bb eleme. 1909-ben a The New York Dramatic Mirror egyik \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3ja kijelentette: \u201dkomoly filmkritik\u00e1t csak egyetlen esetben m\u0171velhet\u00fcnk, ha figyelembe vessz\u00fck a jelenetek \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak \u00e9s elrendez\u00e9s\u00e9nek m\u00f3dj\u00e1t.\u201d Ezzel a mondattal, ezen a napon, \u00faj \u00e9s l\u00e9nyeg\u00e9ben m\u00e1ig \u00e9rv\u00e9nyes fejezet kezd\u0151dik a filmeszt\u00e9tika t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben. A 10-es \u00e9vek elej\u00e9n teh\u00e1t egy teljesen \u00faj filmeszt\u00e9tika sz\u00fcletik meg. Ez nem jelent meg r\u00f6gt\u00f6n a magyar filmm\u0171v\u00e9szetben, de a lemarad\u00e1s nem tartott sok\u00e1ig, a magyar filmeszt\u00e9tika m\u00e1r a 10-es \u00e9vekben m\u00e1sodik fel\u00e9ben felz\u00e1rk\u00f3zik a nyugati filmipar mell\u00e9.<\/p>\n
Az els\u0151 magyar filmes szaklap m\u00e1r 1908-t\u00f3l m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, \u00e9s f\u0151leg a film n\u00e9pm\u0171vel\u00e9sben bet\u00f6lt\u00f6tt szerep\u00e9t, ismeretterjeszt\u0151 k\u00e9pess\u00e9geit hangs\u00falyozta. 1912-ben \u00e1llt be itthon a fordulat, amikor kezdett elterjedni a nyugaton m\u00e1r n\u00e9h\u00e1ny \u00e9ve jelen l\u00e9v\u0151 gondolat: a filmk\u00e9sz\u00edt\u00e9s m\u0171v\u00e9szet. A film ilyen ir\u00e1ny\u00fa meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9nek elterjeszt\u00e9s\u00e9ben hatalmas szerepe volt a Nyugatosoknak. Ady, Babits, T\u00f3th \u00c1rp\u00e1d, Kosztol\u00e1nyi \u00e9s a t\u00f6bbiek rengeteg cikket, verset, tanulm\u00e1nyt \u00e9s kritik\u00e1t \u00edrtak az \u00faj m\u00e9diumr\u00f3l. P\u00e1sztor \u00c1rp\u00e1d t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt ezt \u00edrta r\u00f3la: amikor m\u00e9g csak k\u00e9t mozi volt az eg\u00e9sz K\u00f6r\u00faton, \u00fagy illett, hogy egy este v\u00e9gign\u00e9zz\u00fck mind a kett\u0151t\u201d. Az itthoni m\u0171v\u00e9sz-\u00e9rtelmis\u00e9gi r\u00e9teg teh\u00e1t m\u00e1r ilyen kor\u00e1n elfogadta a filmet, mint a 20. sz\u00e1zad egyik legfontosabb m\u0171v\u00e9szi kifejez\u00e9si form\u00e1j\u00e1t.<\/p>\n
A film m\u00e1r sz\u00fclet\u00e9s\u00e9t\u0151l kezdve jelen van haz\u00e1nkban. S\u0151t a kezdetekkor, az els\u0151 harminc \u00e9vben l\u00e9p\u00e9st is tartott a nemzetk\u00f6zi filmes vil\u00e1ggal, ami nagy sz\u00f3, hiszen az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e9ge ut\u00e1n \u00e9vtizedekig nem volt p\u00e9lda ilyesmire.<\/p>\n
A filmgy\u00e1rt\u00e1s m\u00e9g gyerekcip\u0151ben j\u00e1rt a 10-es \u00e9vekben, a moziz\u00e1s viszont ann\u00e1l ink\u00e1bb vir\u00e1gzott. A moziba j\u00e1r\u00e1s olyannyira r\u00e9sze volt a h\u00e9tk\u00f6znapoknak (1907-t\u0151l Heltai Jen\u0151 j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l saj\u00e1t szavunk is volt r\u00e1), hogy m\u00e1r a sz\u00e1zad els\u0151 \u00e9vtized\u00e9ben fel\u00e9p\u00fcltek az els\u0151 kifejezetten mozinak sz\u00e1nt \u00e9p\u00fcletek. A 10-es \u00e9vek legelej\u00e9n a korabeli statisztik\u00e1k szerint m\u00e1r k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 270 mozi m\u0171k\u00f6d\u00f6tt az orsz\u00e1gban (ami a lakoss\u00e1g sz\u00e1m\u00e1hoz viszony\u00edtva eur\u00f3pai viszonylatban \u00e1tlagosnak volt mondhat\u00f3), ebb\u0151l k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 90 a f\u0151v\u00e1rosban, 26 000 f\u00e9r\u0151hellyel. Egy 1913-as filmlapban (teh\u00e1t ekkor m\u00e1r filmes szaksajt\u00f3 is l\u00e9tezett!), a Kinotechnik\u00e1ban m\u00e1r 105 vet\u00edt\u0151t sorolnak fel az akkori 10 budapesti ker\u00fcletb\u0151l, ezek k\u00f6z\u00f6tt a 6. ker\u00fcletben 27-et, a 7.-ben pedig 26-ot! A legt\u00f6bb a Nagyk\u00f6r\u00fat \u00e9s a Kossuth Lajos \u2013 R\u00e1k\u00f3czi \u00fat ment\u00e9n, Erzs\u00e9betv\u00e1rosban, Ter\u00e9zv\u00e1rosban \u00e9s J\u00f3zsefv\u00e1rosban m\u0171k\u00f6d\u00f6tt.<\/p>\n
A legt\u00f6bb persze m\u00e9g k\u00e1v\u00e9z\u00f3kb\u00f3l \u00e9s m\u00e1s helyis\u00e9gekb\u0151l \u00e1talak\u00edtott vet\u00edt\u0151szoba volt s\u00f6t\u00e9t\u00edt\u0151f\u00fcgg\u00f6nnyel vagy feket\u00e9re festett ablak\u00fcveggel. Sok volt k\u00f6zt\u00fck az \u00fagynevezett kispiszkos: ezekben a kicsi ut\u00e1nj\u00e1tsz\u00f3 mozikban \u201dharmadhetes h\u00edrad\u00f3filmeket\u201d \u00e9s t\u00f6bb hetes k\u00e9s\u00e9ssel meg\u00e9rkez\u0151 j\u00e1t\u00e9kfilmeket vet\u00edtettek. A cs\u0151mozi elnevez\u00e9st azokra a mozikra haszn\u00e1lt\u00e1k, ahol a n\u00e9z\u0151 t\u00e9r hossz\u00fas\u00e1ga meghaladta annak sz\u00e9less\u00e9g\u00e9t. Ezekben az \u00e1rrendszer ford\u00edtva m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, mint a sz\u00ednh\u00e1zakban, ugyanis a t\u00fals\u00e1gosan ugr\u00e1l\u00f3 k\u00e9p messzebbr\u0151l n\u00e9zve kev\u00e9sb\u00e9 volt zavar\u00f3.<\/p>\n
Az els\u0151, a Nemzeti Sz\u00ednh\u00e1z mellett, a mai Corvin \u00c1ruh\u00e1z hely\u00e9n ny\u00edlt Apoll\u00f3 Mozi volt, Projectograph c\u00e9g \u00e9gisze alatt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Furcsa, kevert m\u0171faj\u00fa int\u00e9zm\u00e9ny volt: a r\u00f6vid, n\u00e9h\u00e1ny perces szkeccsfilmek k\u00fcls\u0151 helysz\u00edneit v\u00e1szonra vet\u00edtett\u00e9k, m\u00edg a bels\u0151 jeleneteket sz\u00ednpadon j\u00e1tszott\u00e1k, \u00e9l\u0151ben. A nagyobbak k\u00f6z\u00fcl eml\u00edt\u00e9sre m\u00e9lt\u00f3 m\u00e9g a m\u00e1r ekkor mozik\u00e9nt is m\u0171k\u00f6d\u0151 Ur\u00e1nia Tudom\u00e1nyos Sz\u00ednh\u00e1z is, ahol a 20-as \u00e9vek el\u0151tt csak ismeretterjeszt\u0151 el\u0151ad\u00e1sokhoz vet\u00edtettek r\u00f6videbb filmeket. A mai Ernst M\u00fazeum \u00e9p\u00fclet\u00e9ben is f\u00e9ny\u0171z\u0151 mozi m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a 10-es \u00e9vek elej\u00e9n. A Fodor Gyula tervezte Rippl-R\u00f3nai, Lehner \u00d6d\u00f6n \u00e9s R\u00f3th Miksa \u00fcvegablakaival d\u00edsz\u00edtett szecesszi\u00f3s b\u00e9rpalot\u00e1ban 1912-ben helyezt\u00e9k el Ernst Lajos gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9t. Az \u00e9p\u00edttet\u0151 Ernst d\u00f6nt\u00f6tt \u00fagy m\u00e9g az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s k\u00f6zben, hogy a k\u00e1v\u00e9h\u00e1znak tervezett r\u00e9sz ink\u00e1bb mozik\u00e9nt m\u0171k\u00f6dj\u00f6n: ez volt a Tivoli mozi. \u00cdgy \u00edrtak r\u00f3la a Pesti Napl\u00f3ban megnyit\u00e1sakor: \u201dTivoli f\u00e9ny j\u00e1t\u00e9kh\u00e1z: a Nagymez\u0151 utcai Ernst-palot\u00e1nak f\u00f6ldszintj\u00e9n h\u00e9tsz\u00e1z n\u00e9z\u0151 legk\u00e9nyelmesebb befogad\u00e1s\u00e1ra, a modern teknika minden \u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1nak felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val \u00e9p\u00fclt a legnagyobb budapesti mozg\u00f3sz\u00ednh\u00e1z. Specialit\u00e1sa, ami r\u00e9v\u00e9n r\u00f6viden k\u00f6zismertt\u00e9 lesz: minden helyr\u0151l egyform\u00e1n kit\u0171n\u0151en l\u00e1tni.\u201d<\/p>\n
A 10-es \u00e9vek legelej\u00e9n m\u00e9g szinte kiz\u00e1r\u00f3lag a k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly j\u00e1rt moziba, a gazdagabbak nemigen hajlottak r\u00e1, hogy vel\u00fck egy\u00fctt tart\u00f3zkodjanak egy helyis\u00e9gben, a szeg\u00e9nyebb munk\u00e1soszt\u00e1ly pedig sokszor nem tudta megfizetni a bel\u00e9p\u0151t (err\u0151l mes\u00e9l p\u00e9ld\u00e1ul J\u00f3zsef Attila is \u00f6n\u00e9letrajzi \u00edr\u00e1saiban). V\u00e1ltoz\u00e1st az els\u0151 az els\u0151 kifejezetten mozinak sz\u00e1nt \u00e9p\u00fclet hozta. Ett\u0151l kezdve az \u00faj, eleg\u00e1ns mozi\u00e9p\u00fcletekben m\u00e1r minden r\u00e9teg j\u00f3l \u00e9rezhette mag\u00e1t.\u00a0 Az \u00e9vtized derek\u00e1ra azt\u00e1n itthon is divatba j\u00f6tt, hogy a mozik a sz\u00ednh\u00e1zak kialak\u00edt\u00e1s\u00e1t \u00e9s eleganci\u00e1j\u00e1t ut\u00e1nozz\u00e1k. Az els\u0151 val\u00f3di filmsz\u00ednh\u00e1z az Erzs\u00e9bet k\u00f6r\u00fati Royal Hotel d\u00edszterm\u00e9ben ny\u00edlt 1915. okt\u00f3ber 31-\u00e9n. Pontosabban a n\u00e9psz\u00ednh\u00e1z utcai vet\u00edt\u0151 k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt ide \u00e9s alakult ezerszem\u00e9lyes mozipalot\u00e1v\u00e1 Royal Apoll\u00f3 n\u00e9ven. \u201dA nagy\u00e9rdem\u0171 k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g csillog\u00f3 \u00fcvegcsill\u00e1rok, barokkos oszlop- \u00e9s mennyezetd\u00edszek alatt k\u00e9nyelmes zs\u00f6lly\u00e9kb\u0151l b\u00e1mulhatta a nagym\u00e9ret\u0171 v\u00e1sznon perg\u0151 mozg\u00f3g\u00e9pet.\u201d<\/p>\n
Korda S\u00e1ndor 1919-ig filmkritik\u00e1kat \u00e9s filmelm\u00e9leti cikkeket \u00edrt magyar filmes lapokba, 1914-t\u0151l filmrendez\u0151k\u00e9nt is dolgozott. 25 filmet k\u00e9sz\u00edtett miel\u0151tt a United Artist rendez\u0151jek\u00e9nt, majd Angli\u00e1ban vil\u00e1gh\u00edrre tett szert.(1942-ben \u0151 lett az els\u0151 filmrendez\u0151, akit lovagg\u00e1 \u00fct\u00f6ttek)<\/p>\n
A \u201910-es \u00e9vekben kezdte itthon rendez\u0151i p\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1t az Oscar-d\u00edjas Kert\u00e9sz Mih\u00e1ly, aki k\u00e9s\u0151bbi hossz\u00fa hollywoodi karrierje sor\u00e1n t\u00f6bb mint 100 filmet k\u00e9sz\u00edtett, k\u00f6zt\u00fck a vil\u00e1g tal\u00e1n legjobbnak tartott melodr\u00e1m\u00e1j\u00e1t, a Casablanc\u00e1t<\/p>\n
Lugosi B\u00e9la sz\u00edn\u00e9sz szint\u00e9n itthon kezdte karrierj\u00e9t, el\u0151sz\u00f6r sz\u00ednh\u00e1zi, majd filmes szerepekkel. Hollywoodban Drakulak\u00e9nt h\u00edres\u00fclt el. \u0150 az egyetlen magyar, aki csillagot kapott a Hollywoodi H\u00edress\u00e9gek s\u00e9t\u00e1ny\u00e1n.<\/p>\n
1918-ban hatalmas sikert aratott egy magyar rev\u00fct\u00e1ncosp\u00e1r, a Dolly-sisters a MGM-n\u00e9l Jancsi (Janka) \u00e9s R\u00f3zsika n\u00e9ven. (\u0150k mutatt\u00e1k be el\u0151sz\u00f6r 1914-ben a Broadwayn a Janka f\u00e9rj\u00e9r\u0151l, Henry Foxr\u00f3l elnevezett foxtrot t\u00e1ncot.)<\/p>\n
A sz\u00e1zad els\u0151 \u00e9vtized\u00e9ben kiz\u00e1r\u00f3lag k\u00fclf\u00f6ldi filmeket vet\u00edtettek a magyar mozik (Legnagyobb sikere p\u00e9ld\u00e1ul a d\u00e1n Nordisk v\u00e1llalat filmjeinek volt, melyeknek gyakori f\u0151szerepl\u0151je Asta Nielsen m\u00e1r ekkor vil\u00e1gszt\u00e1rnak sz\u00e1m\u00edtott). A 10-es \u00e9vek elej\u00e9n azt\u00e1n megsz\u00fcletett az ig\u00e9ny a magyar gy\u00e1rt\u00e1s\u00fa filmekre. Eddig az Ur\u00e1nia foglalkozott az itthoni t\u00e9m\u00e1kkal ismeretterjeszt\u0151 filmek form\u00e1j\u00e1ban, \u00e9s Ungerleider M\u00f3r is k\u00e9sz\u00edtett 1908-t\u00f3l egytekercses filmeket, melyek itthoni h\u00edrad\u00f3 t\u00e9m\u00e1kat dolgoztak fel, igazi \u00e9s elj\u00e1tszott jelentekkel, (mint Az \u00fajpesti bankrabl\u00e1s, Sz\u0151l\u0151termel\u00e9s Szeksz\u00e1rdon\u2026) k\u00f6zt\u00fck sok humoros filmmel (Az ittas ker\u00e9kp\u00e1ros). Ezekhez az \u00e9letk\u00e9pekhez a val\u00f3di, karakterhez ill\u0151 embereket vettek fel fizets\u00e9g fej\u00e9ben, p\u00e9ld\u00e1ul egy v\u00e1rosligetben j\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 vereked\u00e9s jelenethez az egy\u00e9bk\u00e9nt is ott tany\u00e1z\u00f3 \u201dkedves, V\u00e1rosligetben otthonos naplop\u00f3kat\u201d k\u00e9rt\u00e9k fel, hogy imit\u00e1ljanak vereked\u00e9st, ami v\u00e9g\u00fcl val\u00f3di vereked\u00e9ss\u00e9 fajult, \u00e9s a rend\u0151r\u00f6knek kellett feloszlatni. \u201dA sz\u00edn\u00e9szked\u00e9sb\u0151l vereked\u0151k estig nem felejtett\u00e9k el a kapott \u00fct\u00e9seke. S este folytatt\u00e1k, de olyan komolyan, hogy h\u00e1rom fej l\u00e9ket kapott.\u201d [1]<\/p>\n
Enn\u00e9l azonban t\u00f6bb kellett. Az els\u0151 kifejezetten erre a c\u00e9lra tervezett st\u00fadi\u00f3\u00e9p\u00fclet 1912-ben \u00e9p\u00fclt. A V\u00edgsz\u00ednh\u00e1z igazgat\u00f3ja, Faludi Mikl\u00f3s \u00e1ltal alap\u00edtott Hunnia Biogr\u00e1f (a mai Mafilm el\u0151dje) \u00e9p\u00edttette az 50 x 25 m-es m\u0171termet k\u00fcls\u0151 Lip\u00f3tv\u00e1rosban. A Pann\u00f3nia \u00e9s a Sziget utca sark\u00e1n \u00e1ll\u00f3 \u00fcvegcsarnokban megindult a filmgy\u00e1rt\u00e1s: francia operat\u0151r\u00f6k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel 1-2 felvon\u00e1sos, 200-300 m\u00e9ter hossz\u00fa j\u00e1t\u00e9kfilmeket k\u00e9sz\u00edtettek a V\u00edgsz\u00ednh\u00e1z akkori m\u0171v\u00e9szeinek szerepl\u00e9s\u00e9vel.<\/p>\n
Adolph Zukor, magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa \u00fczletember a 10-es \u00e9vek filmvil\u00e1g\u00e1nak egyik legbefoly\u00e1sosabb figur\u00e1ja volt. Az \u0151 nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik gyakorlatilag minden, ami Hollywoodot azz\u00e1 tette ami. Az \u0151 kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re v\u00e1ltak az addig mindenf\u00e9le helyis\u00e9gb\u0151l \u00e1talak\u00edtott, mindennem\u0171 eleganci\u00e1t n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u0151 vet\u00edt\u0151 b\u00f3d\u00e9kb\u00f3l a mai \u00e9rtelemben vett, val\u00f3di mozik. 1912-ben mutattak be az \u0151 szervez\u00e9s\u00e9ben filmet el\u0151sz\u00f6r egy val\u00f3di sz\u00ednh\u00e1z\u00e9p\u00fcletben, a New York-i Lyceum Theatre-ben. Ezzel a mozikat addig ker\u00fcl\u0151 gazdagabb k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get is megnyerte a mozi \u00fcgy\u00e9nek, akik addig kifejezetten \u00f3dzkodtak a kispolg\u00e1rok olcs\u00f3 sz\u00f3rakoz\u00e1s\u00e1nak tartott attrakci\u00f3t\u00f3l. A forgalmaz\u00e1s sikerei ut\u00e1n hamarosan filmgy\u00e1rt\u00e1sba is kezdett, \u00e9s v\u00e1llalata 1916-ban Paramount Pictures n\u00e9ven kezdte el m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t, aminek m\u00e1ig tart\u00f3 siker\u00e9t tal\u00e1n nem is kell r\u00e9szletezn\u00fcnk. Ezen k\u00edv\u00fcl az \u0151 nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik a sz\u00edn\u00e9szek szt\u00e1rr\u00e1 avanzs\u00e1l\u00e1s\u00e1nak \u00f6tlete is.<\/p>\n
A legels\u0151 magyar filmekben a cselekm\u00e9ny kiz\u00e1r\u00f3lag a k\u00e9pekre \u00e9s a sz\u00edn\u00e9szek gesztusaira \u00e9p\u00fclt, feliratokat nem haszn\u00e1ltak. M\u00e9g nem haszn\u00e1lt\u00e1k ki a k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n m\u00e1r egyre t\u00f6bbet haszn\u00e1lt \u00e9s kik\u00eds\u00e9rletezett stil\u00e1ris fog\u00e1sokat sem, mint a k\u00f6zelik (az operat\u0151r\u00f6k a legegyszer\u0171bb tot\u00e1l pl\u00e1nt r\u00e9szes\u00edtett\u00e9k el\u0151nyben), vagy a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 mont\u00e1zstechnik\u00e1k. \u00cdgy csak a sz\u00edn\u00e9szek elt\u00falzott gesztusai \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcltek, az arcj\u00e1t\u00e9k szinte kivehetetlen volt. Mivel ez az ink\u00e1bb pantomimre hasonl\u00edt\u00f3 j\u00e1t\u00e9kst\u00edlus m\u00e1r a korban is alkalmasabb volt nevettet\u00e9sre, a Hunnia filmjeinek k\u00e9tharmada v\u00edgj\u00e1t\u00e9k, egyharmada az \u00e9letk\u00e9p \u00e9s mesefilm m\u0171faj\u00e1ba sorolhat\u00f3. Csup\u00e1n egyetlen filmj\u00fck maradt fenn, a Keser\u0171 szerelem c\u00edm\u0171 v\u00edgj\u00e1t\u00e9k, melyre egy francia arch\u00edvumban (francia c\u00edmmel: La Purge – ‘Hashajt\u00f3’) tal\u00e1ltak r\u00e1 eredeti sz\u00ednben restaur\u00e1lva 2002-ben. A korabeli le\u00edr\u00e1sok alapj\u00e1n a V\u00edgsz\u00ednh\u00e1z \u2019csapata\u2019 \u00e1ltal gy\u00e1rtott filmek a kor filmm\u0171v\u00e9szet\u00e9hez k\u00e9pest technikailag \u00e9s m\u0171v\u00e9szileg is ig\u00e9nytelenek, kezdetlegesek voltak, \u00edgy nem v\u00e1ltott\u00e1k be a hozz\u00e1juk f\u0171z\u0151d\u0151 rem\u00e9nyeket, \u00e9s a st\u00fadi\u00f3 kevesebb, mint egy \u00e9v alatt cs\u0151dbe ment.<\/p>\n
Az els\u0151 pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1s buk\u00e1sa ut\u00e1n m\u00e9gis sorra alakultak itthon a filmgy\u00e1rt\u00f3 st\u00fadi\u00f3k, 1912 \u00e9s 1919 k\u00f6z\u00f6tt m\u00e1r 32 filmv\u00e1llalat m\u0171k\u00f6d\u00f6tt az orsz\u00e1gban. A legfontosabbak az 1916-ban megalakult Star Filmgy\u00e1r volt Pasar\u00e9ten, \u00e9s a n\u00e9h\u00e1ny h\u00f3nappal k\u00e9s\u0151bb l\u00e9trej\u00f6tt, ugyancsak j\u00e1t\u00e9kfilmeket k\u00e9sz\u00edt\u0151 Corvin Filmgy\u00e1r Korda S\u00e1ndor (a k\u00e9s\u0151bb vil\u00e1gh\u00edr\u0171 Sir Alexander Korda) vezet\u00e9s\u00e9vel, aki itt k\u00e9sz\u00edtette els\u0151 filmjeit. 1913-t\u00f3l hihetetlen m\u00e9rt\u00e9kben fellend\u00fcl a magyar filmgy\u00e1rt\u00e1s, az ekkor kit\u00f6r\u0151 h\u00e1bor\u00fara \u00fcgyet sem vetve. 1913-ban 10 j\u00e1t\u00e9kfilm k\u00e9sz\u00fclt, 1914-ben m\u00e1r 18, a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben 26, \u201916-ban 47, \u201917-ben 75, 1918-ban pedig m\u00e1r 109. A vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9vel a st\u00fadi\u00f3k egyt\u0151l egyig bez\u00e1rtak, 1919-ben pedig \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k a filmipart.<\/p>\n
A 10-es \u00e9vek v\u00e9ge egyet jelentett a magyar film els\u0151, \u00e9s nagyon sok\u00e1ig vissza nem t\u00e9r\u0151 vir\u00e1gkor\u00e1val.<\/p>\n
A 10-es \u00e9vekben vezett\u00e9k be, el\u0151sz\u00f6r a Mozg\u00f3k\u00e9p Otthonban a sz\u00e1mozott \u00fcl\u0151helyeket, a k\u00e9s\u0151 esti el\u0151ad\u00e1sokat (az utols\u00f3 el\u0151ad\u00e1s 1 \u00f3rakor v\u00e9gz\u0151d\u00f6tt!) \u00e9s a k\u00e9t sl\u00e1gerfilmb\u0151l \u00e1ll\u00f3 m\u0171sort.<\/p>\n
Az itthoni j\u00e1t\u00e9kfilmgy\u00e1rt\u00e1s m\u0171fajai k\u00f6z\u00fcl legink\u00e1bb a melodr\u00e1ma volt n\u00e9pszer\u0171. Nagyon n\u00e9pszer\u0171 volt az irodalmi alkot\u00e1sok filmre adapt\u00e1l\u00e1sa is, rengeteg mindenki \u00e1ltal ismert reg\u00e9nyt filmes\u00edtettek meg, ezek k\u00f6z\u00fcl is kiemelked\u0151 jelent\u0151s\u00e9g\u0171 az els\u0151 magyar \u201dszuperprodukci\u00f3\u201d-k\u00e9nt is emlegetett J\u00e1nos Vit\u00e9z 1916-ban, vagy Kert\u00e9sz Mih\u00e1ly 1914-ben m\u00e9g itthon forgatott B\u00e1nk b\u00e1n-ja.<\/p>\n
A vil\u00e1gon egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3nak sz\u00e1m\u00edtott az 1913-ban alap\u00edtott Pedag\u00f3giai Filmgy\u00e1r. Oktat\u00f3 c\u00e9lzat\u00f3 filmjeit k\u00eds\u00e9r\u0151m\u0171sorokk\u00e9nt \u00e9s iskol\u00e1kban vet\u00edtett\u00e9k.<\/p>\n
Volt a mozinak egy k\u00fcl\u00f6nleges \u2019feladata\u2019 is: n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00e9t nagyban k\u00f6sz\u00f6nhette a f\u00e9lhom\u00e1lynak, ahol a randev\u00faz\u00f3 p\u00e1rok elb\u00fajhattak a k\u00edv\u00e1ncsi szemek el\u0151l. Sok mozitulajdonos a terem eldugottabb, s\u00f6t\u00e9tebb r\u00e9szeire direkt p\u00e1ros \u00fcl\u00e9seket alak\u00edtott ki. Akadtak \u00fagynevezett cs\u00f6nget\u0151s mozik, ahol a vet\u00edt\u00e9s v\u00e9ge fel\u00e9 a g\u00e9p\u00e9sz felh\u00edvta a figyelmet arra, hogy \u201da teremben nemsok\u00e1ra vil\u00e1goss\u00e1g lesz\u201d.<\/p>\n
Olvashatunk k\u00fcl\u00f6n\u00f6s t\u00f6rt\u00e9neteket is a korabeli le\u00edr\u00e1sokban mozis botr\u00e1nyokr\u00f3l, melyeket p\u00e9ld\u00e1ul a 10-es \u00e9vek elej\u00e9n divatban l\u00e9v\u0151 nagy n\u0151i kalapok okoztak. (Olyan esetr\u0151l is tudunk, ahol a l\u00e1t\u00e1sban akad\u00e1lyozott di\u00e1kok heccb\u0151l felgy\u00fajtott\u00e1k egy el\u0151tt\u00fck \u00fcl\u0151 h\u00f6lgy kalapf\u00e1tyl\u00e1t.)<\/p>\n
N\u00e9h\u00e1ny els\u0151 a 10-es \u00e9vekb\u0151l:<\/strong><\/p>\n 1911<\/strong><\/p>\n Az els\u0151 ismert filmszakk\u00f6nyv ford\u00edt\u00e1s is haz\u00e1nkban jelent meg: Kozma S\u00e1ndor ford\u00edtotta le Paul Liesegang 1910-es A mozg\u00f3f\u00e9nyk\u00e9p fejl\u0151d\u00e9se, l\u00e9nyege \u00e9s jelent\u0151s\u00e9ge c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9t.<\/p>\n Korda S\u00e1ndor meg\u00edrta az els\u0151 itthoni kritik\u00e1kat, akkor m\u00e9g \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 gyakornokk\u00e9nt dolgozott Budapesten.<\/p>\n Budapest v\u00e1rosk\u00e9p\u00e9nek meghat\u00e1roz\u00f3 elemei voltak a hatalmas, felt\u0171n\u0151bbn\u00e9l felt\u0171n\u0151bb, sz\u00ednes plak\u00e1tok. M\u00edg a sz\u00e1zad elej\u00e9n a k\u00fclf\u00f6ldi filmekkel egy\u00fctt \u00e9rkez\u0151 plak\u00e1tokat \u00e9s a mozik mag\u00e1t a filmsz\u00ednh\u00e1zat n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u0151 rekl\u00e1mjait lehetett l\u00e1tni minden\u00fctt, a m\u00e1sodik \u00e9vtizedben itt is fordulat \u00e1llt be: 1911-ben megsz\u00fcletett az els\u0151 magyar moziplak\u00e1t, melyet F\u00f6ldes Imre k\u00e9sz\u00edtett a Fekete goly\u00f3 c\u00edm\u0171 filmhez.<\/p>\n