• Épület funkciója:

    közterület
  • Helyrajzi szám:

    nincs
  • Kutatás:

    Vass Krisztina

Leírás

A Ferenc tér Budapest IX. kerületében, még pontosabban a Középső-Ferencvárosban található. Határoló utcái a Berzenczey utca, Bokréta utca, Tompa utca és Balázs Béla utca. A Ferencváros története több száz évre nyúlik vissza. Ha az előd településeket is figyelembe vesszük, már a 12-13. században is lakott volt a Belső-Ferencváros területe. Nevét 1792-ben kapta, ezt tekintjük Ferencváros születésnek.

Érdemes ugyanakkor azt is tudni, hogy a Ferenc tér mai területét ekkor még szántókként tartották számon, és csak az 1800-as évek elején került parcellázásra a kerület ezen része.[1] A házak száma a környéken az 1820-1830-as években növekedett meg.[2] 1838-ra a mai Ferenc tér helyén található 12 házhely[3] többségén már állt kisebb földszintes ház, ugyanakkor az árvíz ezt a környéket sem kímélte. A házak elpusztultak vagy végzetesen megrongálódtak, ezért le kellett bontani azokat. A házhelyek kisajátításával létrejött a Ferenc tér, vagy korabeli elnevezése szerint Ferencz tér.


Budapest, IX., Tompa utca (1910k)
Kép forrása: FSZEK [HUNGARICANA] [leltári szám: K001130]

A tér közepénél a Fő, vagy Nagyfő utca vonala húzódott a 19. század második feléig. Ez az utca összekötötte a Bakáts teret a Ferenc térrel.[4] 1879-ben aztán a Bakáts tértől a Ferenc térig vezető szakasz Tompa utca, míg a Ferenc tértől délkeletre tartó szakasza a Ranolder utca nevet kapta. 1950-ben a Ranolder utcát átnevezték a ma ismert Balázs Béla utcává. Az 1800-as évek második felére a teret házak vették körül, jellemzően földszintesek, sokszor istállóval, de kovácsműhely is épült itt.[5]

Az 1850-es évektől a kerület ipari fejlődése jelentősen felgyorsult. A környéken malmok, vas- és gépipari, vegyipari, faipari üzemek létesültek[6], amelyek igen nagy számú munkást foglalkoztattak. Az ő lakhatásuk biztosítására a Ferencvárosban sok bérház is épült. 1870-től a Ferenc téren is megjelentek a többemeletes úgynevezett bérkaszárnyák. 1873-ban megnyitotta kapuit a Szent Ferenc patika. Érdekessége, hogy bár később az Üllői útra költözött, a mai napig működik a gyógyszertár az Üllői út 27. szám alatt.[7] 1919-ben a kerületi munkástanács a Ferenc tér 1. szám alatt ülésezett.

http://die-monade.tumblr.com/post/129733082719/a-red-army-soldier-fighting-on-the-ferenc-square


A Vörös Hadsereg katonája harc közben, Ferenc tér (1956)
Bejegyzés forrása: TUMBLR [die-monade]

A világháborúk során a kerület szenvedett ugyan károkat, de jellemzően az ipari részek és a pályaudvarok, a Ferenc tér és környéke kevés kárt szenvedett. 1956-ban a forradalmi események során fontos szerephez jutott a terület, itt működött ugyanis az úgynevezett Göndör-, vagy más néven Berzenczey utcai – Ferenc téri csoport. 1956. október 24-25-én Wágner István, vagy becenevén Göndör vezetésével alakult meg a Berzenczey utca 13.-ban, majd mikor ezt kinőtték, a Ferenc tér 15. számú házban, a volt női rendőrszálláson volt a központjuk. Egy részük később a sokkal híresebbé vált Tűzoltó utcai szerveződés megalakításában is részt vett. A csoport nagyon hamar 80-100 fős létszámúra duzzadt, és igen jól szervezett volt. Göndör szakaszparancsnokokat nevezett ki, köztük a 18 éves, Cigány becenévvel illetett Onestyák Lászlót. A szovjet páncélosok ellen is felvették a harcot, november 7-8 körül fejeződött be az ellenállás. A csoport több tagja, köztük Göndör is emigrált.


Ferenc tér, szemben a Bokréta utca torkolata (1956)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 40292; orig: NAGY GYULA]

1957 tavaszán az itthon maradók egy részét aztán letartóztatták, Onestyák Lászlót néhány társával együtt 1958-ban kivégezték. Ehhez a perhez, „Onestyák László és társai” peréhez kapcsolódott a megtorlások során az egyetlen olyan büntetés is, amely teljesen ok nélkülinek bizonyult végül. Bizonyos Kovács Éva bár nem vett részt az ellenállásban, névegyezőség miatt letartóztatták és elítélték. A kiszabott 3 év börtönbüntetésből 1,5 évet le is töltött.[8] A harcok során temettek is a téren 1956-ban. Többnyire átmeneti sírok voltak ezek, a környéken meghalt embereké. Ha tudták a nevüket, azt írták rá, ám ha nem, akkor az ismertető jegyeiket, ruházatukat, amit csak gyorsan fel lehetett jegyezni azonosításképp.

Az 1960-as évektől kezdve Ferencvárosban nagyívű építkezések kezdődtek, de a Ferenc teret ezek nem érintették. Az itteni házak állaga lassan, de biztosan romlott. A lakások döntő többségben állami kézben voltak, és bérlakásként jutottak hozzá a bérlők. Ezek együttes hatása szlömösödéshez vezetett.[9] A téren és a környékbeli utcákban már nem volt megfelelő a közbiztonság, folyamatosan növekedett a bűnesetek száma is. Közben a téren nap közben zajlott az élet, sakkozók és nincstelenek töltötték azt meg.


Ferenc tér, sakkozók (1966)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 25743; orig: FERENCVÁROSI HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY]

1975-ben a Ferencváros című folyóirat örömmel számolt e az öt éves terv során elért eredményekről, köztük a megújuló Ferenc térről is. Ugyanebben az évben óvodát is nyitottak a téren.[10] 1976. április 2-án Barátság emlékoszlop avatására került sor a téren. Weéber Klára kaposvári szobrászművész készítette a mai napig is álló szobrot, amelyet Ferencváros testvérmegyéjétől, Somogy megyétől kapott ajándékba a százéves Budapest ünnepléseképp.[11]


Ferenc tér, Barátság emlékoszlop avatása, Weéber Klára alkotása (1976)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 25718; orig: FERENCVÁROSI HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY]

Az 1980-as évekre a kerület több részén áldatlan lakásállapotok uralkodtak. Komfort nélküli, egyre romosabbá váló lakásaikban húzták meg magukat az emberek. Az évtized második felében indult az a rehabilitációs program, amely aztán a Ferenc tér megújulásához is vezetett. 1992-ben megalakult a SEM IX. Rt. Alapítói Budapest IX. kerület, Ferencváros Önkormányzata, a Francia Köztársaság fejlesztési pénzintézete, a Caisse et Dépots et Consignations (CDC) és az OTP Bank Rt. voltak. A cég feladata Középső-Ferencváros rehabilitációjához kapcsolódó akcióterv elkészítése, majd jóváhagyás után a felújítások, építkezések menedzselése volt.[12] A szervezet elvégezte a lehetőségek elemzését, majd belefogtak a munkálatokba. 1989-től elkezdték a Ferenc tér házait kiüríteni. A bontásra ítélt házak helyett szükség volt újak tervezésére és megépítésre. Volt maradónak ítélt épület, ennek a felújítását kellett megtervezni.


9.tv – Ferencvárosi séták – Ferenc tér (2015)
Videó forrása: YOUTUBE [9.tv Ferencváros Televíziója]

1993–94-ben a tér újabb felújítása zajlott, a házak kiürítése pedig folytatódott. A házak 2/3-át el is bontották az 1990-es években. Az építkezések során önkormányzati bérlakások épültek nagy számban, de megjelentek a magánkézben lévő ingatlanok is. A bérleményeket nem szerették volna véglegesen állami kézben megőrizni, így a cél az volt, hogy a bérlő 5 év után vásárolja azt meg. Ez nagyrészt meg is valósult. Az építkezések és felújítások során ügyeltek arra, hogy ahol igény volt rá, ott kerüljenek kialakításra földszinti üzlethelyiségek. Így a Ferenc tér körül nyílt élelmiszerbolt, kávézó, étterem, szervizek, ingatlan értékesítéssel foglalkozó iroda is. Orvosi rendelő nyílt a Ferenc tér 1. szám alatt, ez a mai napig itt működik. Az új vagy felújított épületekben a lakások már összkomfortosak voltak, így a bérleti díjuk magasabb volt, mint a korábbi. Ez a lakóközösségek lecserélődésével is járt. A korábbi elszegényedett réteg más kerületekbe szorult, a Középső-Ferencváros lakásárai pedig elkezdtek sosem látott magasságokba emelkedni. Ez a változás a Ferenc tér közbiztonságára is igen kedvezően hatott.

1994–95-ben a teret ismét átépítették, ekkor kerültek ide az úgynevezett bálnák, az egyedi szökőkutak. Ekkortól a Ferenc téren is egyre nagyobb számban rendeztek kulturális eseményeket, fesztiválokat. A tér közepén felépített zenepavilonban koncerteket tartottak. Mivel a szökőkutakra gyakran felmásztak, azokat balesetveszélyessé nyilvánították és a tér ismételt átalakítása vált szükségessé. A különlegessége ennek a felújításnak, hogy a lakók bevonásával zajlott. Ötletládákat helyeztek a tér környékén található vendéglátóipari egységekbe, majd az Önkormányzat megbízta a Budapesti Műszaki Egyetem Építőművészeti Doktori Iskoláját tervpályázatok elkészítésére. További két lakossági fórum is zajlott. A játszótér helyét is a lakók igényei szerint jelölték ki. A megújult tér köré 400 m hosszúságú futópályát is építettek. Bár szükség volt egyes fák kivágására, de új fákat is ültettek a helyükre. A felújított Ferenc tér átadására 2016. szeptember 23-án került sor.[13] 1997 óta a téren található a Semmelweis Egyetem egyik tömbje is. Az itteni intézményben működik a a Nyelvi Kommunikációs Igazgatóság, az Digitális Egészségtudományi Intézet, a Semmelweis Érdekvédelmi Szövetség (SESZ), a Közalkalmazotti Tanács (KAT) és a Jogsegélyszolgálat.[14]

A teret körülvevő házakban több híres költőnk is lakott. 1916–20 között élt itt testvéreivel József Attila, a Ferenc tér 11. számú ház 3. emeletének 43-as számú lakásban. Haláláig az édesanyjuk is velük lakott. A Ferencvárosban ez volt az utolsó lakóhelyük, utána a testvérük vette magához a gyermekeket.[15][16] A tér másik híres lakója 1955–2012 között N. Horváth Péter költő, aki születéstől haláláig a Ferenc tér 1. számú házban élt. Egész életét tolószékben ülve töltötte, mert a születése során károsodtak a mozgató idegpályái. Bár nehezen beszélt, eleinte diktálta rendkívül választékos mondatokban fogalmazott verseit, később bal lába nagy lábujjával maga gépelte azokat. A 2015-ös Vers-Dal Fesztivál egyik kiemelt költője volt, Bella István és Kosztolányi Dezső mellett.[17]

Szabó István az 1990-es évek végén forgatta A napfény íze című filmjét, amelyben a tér egyik háza is szerepet kapott. A Bokréta utca 15. száma alatti, 1870-ben épült épület az, amely a Sonnenschein ház homlokzatát adta a filmben. A forgatás után meghagyták a feliratot, ezzel tisztelegve Szabó István munkássága előtt. Az épület felújítására 2008-ban került sor.[18]


A Sonnenschein család otthona Szabó István A napfény íze című filmjében (1999)
Videó forrása: YOUTUBE [Miklós Vincze]

Másik érdekessége a Ferenc térnek a nyugati szélén álló zöld építmény, budapesti becenevén zöld villamos. A századfordulón épült illemhely ma fővárosi védettség alatt áll. Ezek az építmények 1895-ben kezdtek megjelenni a városban, akkor nagyon modernnek számítottak. Egészen 1870-ig nem léteztek nyilvános illemhelyek Budapesten, akkor megnyitott az első a Deák téren. Beetz Vilmos Olajjal szagtalanított vizelde nevű szabadalma világszerte forradalmasította a rendszert, és elnyerte a fővárosi hálózat kiépítésének és üzemeltetésének jogát. A II. világháború előtt 82 üzemelt a városban, de számuk mára drasztikusan csökkent. Ráadásul állapotuk annyira leromlott az évtizedek alatt, hogy manapság a kevés megmaradt közül is csak néhány zöld ház működik eredeti rendeltetése szerint.[19]

Évtizedekkel ezelőtt sakkozók és beszélgetni, kikapcsolódni vágyók, és alkalmasint kétes alakok töltötték meg a teret nap mint nap, de manapság is része a tér a közösségi életnek. A mindennapok során főleg a kisgyermekesek használják a megújult játszóteret, nyaranta a fesztiválok és különböző kulturális rendezvények töltik meg a teret. Maga az élet ugyan megváltozott, de a Ferenc tér létezése két évszázada alatt talán most mutatja a legszebb arcát.

Források

A ház programjai

További házak a közelben