Az elmúlt fél évszázad magyar építészei több gazdasági, politikai, technikai megpróbáltatáson esett át, mint külföldi társaik. Voltak akik az adott korszak stílus jegyeiben terveztek, voltak akik viszont lázadtak. A II. világháború után 1948-1955 között Magyarországra is betört a szocreál. A magyar szocreál építészetet új, városrészméretű lakótelepek építésénél, új városok telepítésénél bontakozott ki. Ezeknek a lakótömböknek többnyire a jellemző vonásai: téglaépítésűek, nem túl magasak, nem túl nagyok, emberléptékűek, és sokkal nagyobb zöldfelülettel épültek, mint a későbbi évek panellakótelepei. Külső stílusjegyei az 50-es évek klasszicistára, időnként a barokkra emlékeztető, oszlopos, timpanonos, frízekkel és domborművekkel díszített épületelemek. A Zsigmond téri lakótömböt Ybl- díjas építészünk, Zalaváry Lajos tervezte, aki az ideológia enyhülése alatt gyorsan reagált és ekkori munkái már a hazai modern építészet hagyományaihoz való visszatérésről vallanak. Zalaváry Lajos a KÖZTI (É.M.Középülettervező Vállalat)irodájában munkálkodott és ez az épület első önálló munkái között szerepel. A II. kerület lakóépülete két részből áll: Az egyik az (1954-55) Árpád fejedelem útja 20-22., a Zsigmond tér 1/a-1/b, a Frankel Leó u. 51-53., illetve Harcsa u. 1. sz. zártsorú, keretes beépítésű, fogatolt elrendezésű épületek tömbje, míg a másik az Árpád fejedelem útja, Harcsa u. és Frankel Leó u. által határolt, a Dunával párhuzamos fekvésű , függőfolyosós épületrész, melyeket a Harcsa utcai épületszárny köt össze (1954–58). A Harcsa utca 1. szám alatti épület tervezésénél figyelembe vette a jövőbeli közlekedési forgalmat. Számításai szerint a Bécsi út –Lajos út forgalma a Dunapartra fog később terelődni. Evégett nem párhuzamos a partszakasszal. A Harcsa utca felöl a már meglévő csapadékvíz csatornát kikerülte , mint átépítette. Funkcióját tekintve lakóépület. Törekedett arra alaprajzi kialakításnál, hogy minden lakás utcai vagy vízre néző ablaka legyen. A tömb 4 féle alaprajzi szekció kialakításával lett komponálva: ,,A” épületszekció- lépcsőházak az épületek közepénél, ,,B” épületszekció- lakások az épületek szélein,sarkain , „B1” –földszinti sarki Espresszó, ,,C” épületszekció- bejárat az udvarra az épület közepénél. Az épület alatt pince húzódik, amiben gépészeti helyiségek találhatóak (A Harcsa utca 2. pincében légoltalmi segélyhely található) . A földszinten a Harcsa utca- Frankel Leo utca sarkon két külön lakássá alakítható Espresszó bár található, ami ma is bárként funkcionál. A homlokzatra díszes kerámiatábla kiírással van kiírva a bárnál : ,,TAPAS BÁR” ; ,,PATA NEGRA”. Ezen a fronton középen van a ,,C” szekció, mely csak egy szintes. Itt lehet bejutni a belső udvarba. Kapusfülke, mosó-, szárító-, tároló helyiségek lettek ide tervezve. A lakások többsége 2 szoba+ hallos kialakításúak voltak. ,,A” sz.: 1 szobás lakás 12 darab, 2 szobás + hallos lakás 45 darab. ,,B”sz.: 1 szobás lakás 16 darab, 1 szobás + hallos lakás 10 darab, 2 szobás lakás 12 darab, 2 szobás + hallos lakás 22 darab. Külső megjelenésében a háború előtti modern téglaház hagyományát idézi. Lábazata mészkő borítású, homlokzata vakolt. Az ,,A” szekcióknál fém keretes, kétszárnyú fekete ajtók vezetnek be az előtérbe. Nyílászárók a környezetre különböző módon nyitnak. Sarok részeken ablak, sima erkély, még a közepén (,,A” szekció) ablakok mellett behúzott teraszok (1-4.szinten) illetve franciaerkélyek (5. szinten) biztosítják a fény bejutását. Ezeket kiemeli a világos homlokzatból a fémlemezes, fém keretes zöld színű erkélykorlátok. Az erkélylemezeket látszó betongerenda konzolok tartják. Belső udvaron a lépcsőházaknál hatalmas függönyfal szerű üvegezés. A Harcsa utcai homlokzat Árpád fejedelem útja felöli oldalán halászó halászt ábrázoló dombormű töri meg a tömör sarokrészt. A házban itt élt Szirtes Ádám Kossuth díjas színművész.
FORRÁSOK:
Fővárosi Levéltár: Eredeti kiviteli tervek ,műszaki leírások.