Szilágyi Dezső tér 4. lakóház

A hajdani vásártéren álló szecessziós házat a szép kovácsoltvas díszek mellett Róth Miksa műhelyében készült üvegmozaikok díszítik. Itt született 1913-ban Amrita Sher Gil, a neves indiai-magyar festőművésznő, az indiai festészet megújítója; családja lakása az indiai kultúra iránt érdeklődők társasági szalonja volt. Az épület lakója volt Bartók Béla is, aki 1922-28 között második feleségével, Pásztory Dittával élt és alkotott itt.

A Szilágyi Dezső tér 4. számú ház 1911 és 1913 között épült, Kopeczek György, Hauszmann Alajos-tanítvány építész tervezte. Építtetője báró vaskövi Förster Nándor volt, a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára és a Diósgyőri Magyar Királyi Vas-és Acélgyár igazgatója, a gépgyártulajdonosok és gyárigazgatók klubjának elnöke. A ház helyszínen előregyártott fejlemezes vasbeton gerendáit az osztrák báró Spittel Adolf beton és vasbeton építési vállalkozása készítette. (A szerkezet szabadalmi neve Stener-Negrelli födém volt). A háznak sok szép szecessziós kovácsoltvas dísze, Róth Miksa műhelyében készült homlokzati üvegmozaikja van, annak idején (a 2. világháború előtt) két liftje is volt (az egyik a lakóké, a másik a cselédségé), beépített központi porszívó rendszer tette a lakásokat még komfortosabbá.[1][2]

Bartók Béla születésének 135. évfordulója alkalmából a Budavári Önkormányzat megemlékezést tartott a Szilágyi Dezső tér 4. szám alatti emléktáblánál. (2016)
Videó forrása: YOUTUBE [Budavári Önkormányzat]

Az épület arról is nevezetes, hogy 1922-28 között lakója volt Bartók Béla (az egyik 1. emeleti lakásban, első feleségével, Ziegler Mártával élt itt)[3][4] és 1913. január 31-én itt született Amritha Sher Gil a neves indiai-magyar festőművésznő, Baktay Ervin unokahúga. Szülei – Umrao Singh pandzsábi arisztokrata nyelvész professzor és felesége, Gottesmann Antónia zongoraművész – Puccini tanítványa – 3. emeleti lakása társasági szalonként működött, az indiai kultúra iránt érdeklődő értelmiségiek egyik találkozóhelye volt.[5][6] Bartókra emlékezve a ház udvarán rendszeresen vannak „udvarkoncertek” – eddig 14 koncert volt az elmúlt években. 2013-ban, a ház 100 éves születésnapján Bartók Kékszakállújának zongorakíséretes verziója hangzott el.

Szemelvény forrása: Friss Ujsag, 1912. 17. évf. 198. sz. p. 10. [ARCANUM]

Az épület sokáig „városképi jelentőségű” volt, majd a kategória megszűntét követően jelenleg helyi védelem alatt áll.[7] A ház lakói jelentős anyagi áldozattal rendbe hozatták a két utcai homlokzatot, újragyártatták a bejárati kapualj márványmozaik burkolatát és a lépcsőház Zsolnay kerámia burkolatának a pótlása is elkezdődött.

Szemelvény forrása: Budapesti Hírlap, 1911. 31. évf. 256. sz. p. 12. [ARCANUM]

A Szilágyi Dezső tér korábban vásártér volt: míg itt napi-és heti piacokat, a felsővásártéren, a mai Batthyány téren országos kirakodóvásárokat tartottak. Magát a teret később hívták az itt cserépedényeket árusító göncsérekről Cserép, ill. Fazekas térnek, s 1903-ban nevezték el Szilágyi Dezső államférfiról.[8] Addigra már állt a téren a Pecz Samu által tervezett, különleges alaprajzi megoldású református templom,[9] valamint az egyházközség által építtetett, Szilágyi Dezső tér 3. számú lakóház, melyet Sándy Gyula tervezett.[10]

Ennek szomszédságában egészen az 1910-es évek kezdetéig egy copf stílusban emeletessé alakított épület állt a 4. szám alatt, melynek legutolsó tulajdonosai Höhn Keresztély harisnyakötő-készítő mester és Schuchmayer Mátyás darabontkapitány voltak az UrbFace adatbázisa szerint, ahol egy archív fotón megtekinthetjük a régi épületet is, amelyben pékség és hentesüzlet is üzemelt.[11]

Fazekas (ma Szilágyi Dezső) tér 4. A ma látható épület copf stílusú elődje. (1904)
Kép forrása: FSZEK [HUNGARICANA] [leltári szám: bibFSZ01426129]

A telken 1911-ben kezdett el építkezni[12] vaskövi Förster Nándor, a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyárának igazgatója.[13]