József körút 49. lakóépület

A zártsorú beépítésű ház háromemeletes, eklektikus bérház, utcai szintjén üzlethelyiségekkel.  Az üzletek portáljai már nem emlékeztetnek eredeti külsejükre, már csak azért sem, mivel ezek az üzletek eredetileg lakásnak épültek.

Az épület két lépcsőházas, függőfolyosós, egy első, és egy hátsó udvarral rendelkezik, és egy kis háromszögletű térre néz.

Oldalrizalitos , 1+5+1 tengelyes ház. Az emeleteken az ablakok eredeti állapotban maradtak meg, a földszintieket üzleti bejárati ajtókká alakították át. A homlokzat eklektikus, neoreneszánsz jegyekkel, vakolat architektúra díszíti. A földszint erős lábazatos, kváderezett, a második és a harmadik emelet között oszloppárkány fut. A bejárati fából készült kapu eredeti formáját őrzi.

Keramitkockás bejáraton keresztül jutunk a főlépcsőházba, és azon át az első udvarba. A főlépcsőt, és a hátsó lépcsőt szép kovácsoltvas korlátok díszítik. . A három fronton körbefutó függőfolyosó vaskorlátja egyszerű. A földszinten az épület tengelyében a hátsó fronton átjáró vezet a hátsó udvarba.

Budapest Főváros Tanácsa 1879-ben hagyta jóvá Bergh Károly építész terveit. Az első ütemben megépült a kéttraktusos utcai szárny, egy kis keskeny mellékszárnnyal. A földszinten két szobás, konyhás, alkóvos lakások voltak, az emeleteken hasonló beosztású két-három szobás lakások kerültek kialakításra. Szintenként két közös illemhely volt.

Egy 1880-as terven, amelyen az épület már megvalósultként van jelölve, egy pinceszinti pékség kialakítása szerepel a korábbi fáskamrák, mosókonyha és raktárak helyén.

1887-ben „Nagyságos Becker Károly telkén” megépült az utcával párhuzamos hátsó szárny, ezzel vált két udvarossá az épület. Ezek a lakások szoba, előszoba, fürdőszoba, cselédszoba, konyha, kamra beosztással készültek.

1895-ben az utcai saroklakások komfortfokozatának emelésére fürdőszobát, konyhát, cselédszobát tartalmazó udvari szárnyat építettek. Az első udvar így mind a négy oldalán beépítetté vált. Ekkor történt a földszinti utcai lakások átalakítása üzlethelyiségekké, műhelyekké.

1913-ban a hátsó udvarban „nagyságos Szávozd Richard” földszintes műhelye épült meg. Ezzel párhuzamosan elkészült az átjáró a két udvar  között[1].

1956-ban az épület súlyosan károsodott. Nagytatarozásra 1968 -70-ben került sor. A két földszinti lakás kivételével a lakásokat komfortosították, felszámolták a közös illemhelyeket.  A nagyobb lakások megosztásával az eredetileg 23 lakásból 30-at alakítottak ki. Kicserélték a födémeket, így a legfelső szint egészséges tipli gerendás födémét előre gyártott vasbeton gerendásra.  Ekkor tűntek el a lépcsőházból a hangulatos kovácsoltvas gázlámpák, és a liftház kovácsoltvas ajtaja és védőrácsa is áldozatul esett a felújításnak. 2

1986-ban elbontották a hátsó udvari épületet. (A Fővárosi Takarító Vállalat irodái működtek itt), és a földszinti 1. számú lakást, mely fél szobás bérlemény volt a mosókonyha területének hozzáadásával egy szoba komfortossá alakították. A kapualjból nyíló szükséglakást megszüntették, babakocsi tárolóvá alakították. 2

A ház történetéhez tartozik, hogy az üzlethelyiségekben is váltogatták egymást a bérlők. A teljesség igénye nélkül pl. egy Faluhegyi nevű jó hírű aranyozó mesternek volt műhelye; Horváth Fűszeres boltja is itt működött. Volt itt rőföskereskedés, és kézimunka előnyomó.

Ebben a házban működött 1912-ben a „Magyar Miska”és a „Herkó Páter” című élclap szerkesztősége.

Itt élt a mozitulajdonos Lázár, kinek lány Lázár Gitta gyermekszínészként lett ismert.

Évekig élt a házban Oláh Gusztáv, aki három és fél évtizedig az Operaház díszlet- és jelmeztervezője, majd főrendezője, kétszeres Kossuth-díjas művész volt.  2