Gutenberg tér közterület

A több mint 150 éves múltra visszatekintő terecske először a Főherceg Sándor nevet kapta, de a 20. század első felében számos vita folyt a nyomdászok és az orvosok közt, hogy Gutenberg tér legyen a nyomdászok és betűszedők segélyező egyletének otthona után vagy Fodor József tér a Józsefvárosi Orvostársaság javaslatára – végül 1946-tól viseli a nyomtatás feltalálójának nevét. Egyes források szerint a tér a rajta álló fáknak köszönhetően nem lett közlekedési csomópont.

A Gutenberg tér nagyjából a Rákóczi térrel egyvonalban a József körút Palotanegyed felőli részén helyezkedik el. Több utca (Mária, Bródy Sándor, Kőfaragó, Somogyi Béla, Scheiber Sándor, Kölcsey, Békési, Rökk Szilárd) találkozásának csomópontjában található kis józsefvárosi tér kialakulása a 19. század közepére datálható. 1884-ben a Főherceg Sándor (osztrák főherceg, II. József császár unokaöccse; 1790-től 1795-ig, haláláig Magyarország nádora)[1] nevet kapta a Fővárosi Közmunkák Tanácsától,[2] mivel az itt találkozó utcák közül, a mai Bródy Sándor utca is ugyanezt a nevet viselte abban az időben. Ezt megelőzően Pest 1872-es kataszteri térképén a teret övező utcák már kirajzolják a mai térformát, majd egy későbbi térképén, amelyen az 1920-ig történt módosítások is jelölve vannak) már a Főherceg Sándor elnevezés is szerepel.[3][4]

Gutenberg tér és környéke Pest belterületének 1872-es városrendezési térképén és Pest és Buda 1873-as kataszteri térképsorozatán
Térképrészletek forrása: MAPIRE

A tér elnevezése körül a 20. század első felében számos vita folyt.[5] A Gutenberg-otthon 1907-ben történt felépítése után a Könyvnyomdászok és Betűszedők Segélyező Egylete több alkalommal indítványozta a Fővárosi Közmunkák Tanácsának a tér nevének megváltoztatását, de a Gutenberg tér elnevezést elvetették. A Józsefvárosi Orvostársaság is javasolta a tér nevének módosítását Fodor József térre, de az ő beadványukat is elutasították.[6] Elnevezése 1919-ben Sándor térre változott, majd 1929-től ismét Főherceg Sándor tér, 1930-tól újra Sándor tér lett, majd 1946-tól viseli a Gutenberg nevet, a nyomdászok komoly küzdelme eredményeként.

Videó forrása: YOUTUBE [ConstansEuforia]

A Józsefváros története című kiadvány első kötete részletesen tárgyalja a térnek és környékének az ún. Palotanegyednek kialakulását, így azt is megtudhatjuk belőle, hogy a kerület első házai a Hatvani és a Kecskeméti városkapu közelében épültek (a mai Astoria és a Kálvin tér). Távolabb a Rákóczi tér helyén téglaégetők üzemeltek, amelyeknek munkásai a közelben építették fel otthonaikat, s itt telepedtek le azok a zsellérek is, akik a közeli majorban dolgoztak. Az Országúttól (Múzeum krt.) a mai Bródy Sándor utca vonalában a Téglaégető út vezetett a Rákóczi tér helyén lévő téglaégető felé. Ennek az útnak első háza 1741-ben épült fel a Rádiószékház helyén. A mai Gutenberg tér helyén a Rákos-árok keresztezte a Téglavető utat, az esőzésekkor gyakran kiöntő árok a Mária és a Somogyi Béla utcák vonalában szelte át a Józsefváros területét. A mai Rökk Szilárd utcát akkoriban Sár utcának hívták. A város majorja a mai Bródy Sándor utca elején, a Régi Képviselőház helyén volt. A majorokat lassan felszámolták, helyettük lakóházak épültek. 1777-ben alakult meg hivatalosan a Józsefváros, mint Pest egyik külvárosa, amely két külön részből, a Belváros közelében fekvő Rákos-árkon inneni és az árkon túli ún. pacsirtamezei területekből állt.

1772-ben már 127 ház állt a Belvároshoz közelebbi részen, 290 a Pacsirtamezőben. A mai Gutenberg tér közelében lévő Rókus kápolna mögött agyagtermelő gödrök üzemeltek. Ekkoriban erősen elhanyagolt, külváros jellegű ez a terület. A XIX. század elején a város mérnöke Dégen Jakab és a Szépítő-bizottság foglalkozott a terület rendezésével. 1838-ban már 1255 ház áll a Józsefvárosban. Ezek jórészt földszintes, vályogból készült építmények, az 1838-as árvíz jelentős károkat okozott bennük, sokat le kellett bontani közülük. Az árvíz után temették be a Rákos-árkot, s elrendelték, hogy az árok vonalán belül csak emeletes, alápincézett kőházakat szabad építeni. A városrész fejlődését nagyban elősegítette, hogy több jelentős intézmény itt épült meg: 1837-ben a Nemzeti Színház, 1847-ben a Nemzeti Múzeum, 1865-ben a Képviselőház.[7] Az ezek körül kialakuló kulturális negyed vonzása és a Belváros városszerkezetének telítettsége miatt számos arisztokrata család (pl. a Wenckheim, Károlyi) építtette palotáját a Józsefváros ezen részén, amelyekről később a Palotanegyed elnevezést kapta.

Gutenberg (Főherceg Sándor) tér, szemben a Somogyi Béla (Rökk Szilárd) utca – Scheiber Sándor (Bérkocsis) utca sarkán az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem épülete. Klösz György felvétele (1890k)
Kép forrása: FORTEPAN / BFL [HUNGARICANA] [képszám: 82216; orig: BFL / levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.161]

A már említett kataszteri térképeken látható és Déry Attila kutatásaiból is ismert,[8] hogy a mai Gutenberg teret övező, de már lebontott házak még azelőtt épültek, hogy a tér saját nevet kapott volna. Két fotón is szerepelnek a ma már nem álló épületek, amelyek közül az egyiken az 1877-ben épült Rabbiképző[9] melletti egyemeletes ház (ma Gutenberg tér 4.) részlete látható. A másik, 1914-es fotón a mai Gutenberg tér 2. számú ház helyén lévő épület és udvara látható a Kőfaragó utca felől. A kép hátterében a Bródy Sándor utca 27. látszik, ettől balra betekintés nyílik a Mária utcába. A felvételen látható földszintes épület és szegényes udvara még a Nagykörút kiépítése előtti időszakot, sőt az 1838-as árvíz előtti időket, a téglaégető munkások szállásait idézi, mellette a Bródy Sándor utca és a tér többi épülete már a Palotanegyed ma ismert arculatát mutatja.

Az előtérben lévő telek helyén épült később a Gutenberg tér 2., mögötte a Bródy Sándor (Sándor) utca 27 sz. látszik, ettől balra a Mária utca. A felvétel a Kőfaragó utcából készült (1914)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 53646; orig: Szabó Lóránt]

Egyes források szerint ez a tér annak köszönhetően nem lett közlekedési csomópont, hogy mindig is álltak rajta fák.[10] Jól emlékszem, hogy józsefvárosi gyerekkén milyen sokat jelentett nekünk a játszótér és a rajta álló fák, amelyek, ha árnyat nem is adtak, de mindig jókedvre derítettek, hogy láttuk rajtuk az évszakok változását, rügyezésük jelezte a tavaszi szünet, lombba borulásuk a vakáció közeledtét. Közel ötven évvel később 2002-ben, ezt követően 2013-ban került sor a játszótér modernizálására, korszerűbb játékok és a kiszolgált, csenevész akácok helyett új növényzet telepítésére.

Gutenberg tér, dr. Fodor József szobra (ifj. Vastagh György, 1909) (1948)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 78598; orig: BERKÓ PÁL]

A tér történetében a következő jelentős esemény egy szobor felállítása volt, mely szobor egy jeles orvosnak, Fodor Józsefnek állít emléket. Bevallom kisgyermekkoromban meg voltam győződve arról, hogy a „bácsi” csakis Gutenberg lehet és a feliraton szereplő Fodor József a szobor készítője volt. Elképzelésem akár valós is lehetett volna, hiszen a nyomdászok ténylegesen kérelmezték egy Gutenberg szobor elhelyezését a téren.[11] A korabeli politikai klíma azonban az Orvostársaságnak kedvezett, akik az Országos Közegészségügyi egyesület, 1909-ben Budapesten tartott nemzetközi kongresszusa idején, közadakozásból gyűjtötték össze a szükséges összeget, és kérelmezték, hogy Fodor Józsefnek emléket állíthassanak a Főherceg Sándor téren.[12] A hangsúlyos alapzaton álló mellszobrot 1909-ben ifj. Vastagh György szobrász készítette, és Bárczy István polgármester avatta fel. Fodor József 1868–69 között a Rókus kórház főorvosa, a 1874-től a budapesti tudományos egyetem orvostudományi karán a közegészségtan első hazai oktatója, egyúttal a higiéniai intézet vezetője volt. Markusovszky Lajossal együtt alapították az Országos Közegészségügyi Egyesületet. A bakterológia ismeretében nagy szerepe volt a főváros ivóvíz ellátási és csatornázási terveinek kidolgozásában. E mellett jelentősek voltak a levegő, a talaj és a víz szennyeződésére vonatkozó kutatásai is.[13]

Bejegyzés forrása: FACEBOOK [Pest-Budai Árverezőház]

Kicsit előreugorva az időben: a nyomdászok álma csak 1984-ben vált valóra, amikor felavatták Gutenberg emléktábláját, melyet a Gutenberg-otthon (akkor Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének Székháza) falán helyeztek el. Visszatérve a 20. század elejére, a Józsefváros története című sorozat III. (1901–1917) kötetében olvashatjuk, hogy 1907-ben Hüvös József irányítása alatt működő fővárosi bizottság, egy a kerület fejlesztését célzó javaslatában többek között a  Sándor tér megnagyobbítását és rendezését jelölte meg:

„A Sándor téren három év alatt két hatalmas sarokpalota épült és hátra volna még a Sándor utca, Sándor tér és Kőfaragó utca által határolt telek és ezzel kapcsolatosan a téren lévő sétány rendezése.”

Ezzel párhuzamosan szintén Hüvös József kezdeményezésére látják el gázlámpákkal a főbb tereket, köztük az elsők között a Sándor teret. 1909-től kezdik bevezetni a villamos közvilágítást. 1908 decemberétől a Rákóczi út – Múzeum körút – Nagykörút közti részen kísérleti jelleggel 38 ívlámpát szereltek fel ezen a területen. Az 1910-es évek végére a lakások többségében is villanyvilágítás lett. 1910-ben Dr. Reichfeld Izor interpellációjában kérte a tér rendezését. Bárczy polgármester (1906–1917) felvette a kerület, így a tér rekonstrukcióját is a fővárosi munkatervbe, de azt sajnos nem tudni, hogy a rendezésére irányuló kezdeményezéseknek lett-e eredménye.

A földszintes házak helyén épülő bérpaloták nagy része bankok és vállalatok tulajdonában volt, annak ellenére, hogy az állam adókedvezményekkel támogatta a bérházak építését, amely a tőkések számára a legjövedelmezőbb vállalkozást jelentette. 1912-ben 215 évi 1000 koronánál több adót fizető polgárt írtak össze a kerületben, a leggazdagabb közülük lovag Freystädtler Jenő volt, kinek nevéhez a tér 2. számú házának építtetése köthető 1928-ban.[14] A tér legfiatalabb épületének építtetője köves-gyűri lovag Freystädtler Jenő pasa a „békeidők híres gavallérja és romantikus alakja”.[15] Csordás Lajos cikkéből több érdekességet megtudhatunk a lovagról, többek között azt, hogy figurája több Krúdy műben is feltűnik, pl.: Rezeda Kázmér szép élete. Illetve azt is, hogy szerelme Jákó Amália színésznő, ebben a neki épített házban lakott, és nála lakott a lovag húga Flóra is.

„A ház idős lakói úgy emlékeztek, hogy a lovag túlélte a koncentrációs tábort, és ott halt meg a Gutenberg téren, egy padon, más mendemonda szerint azonban kórházban a háború után 1-2 évvel”.[16]

Bejegyzés forrása: FACEBOOK [Imagine Budapest]

A közeli Gyöngytyúk utcában lakó Krúdy magát a teret is megörökítette írásaiban. Többek között a téren lévő pálinkamérést, amely a vidéki fiút a nagyváros és az irodalom rejtelmeibe bevezető Náray Iván (írói néven Benedek Aladár) törzshelye volt:

„…a legkorábban nyíló pesti pálinkásboltban, a Sándor téren két boglyas, sűrűhajú, éjszemű zsidókisasszonnyal, a pálinkamérő leányaival szolgáltatta ki magát, és hálából felolvasá verseit, az örökzöldet, mindig messzire tartotta magától a könyvecskét, mert szemüveget csak férfitársaságban vett elő, akkor sem szívesen.”[17][18]

A híres, hírhedt polgárok mellett a tér házaiban élő többi lakóról, illetve vállalkozásról a lakó- és névjegyzékekből, telefonkönyvekből, illetve a különféle napilapok hirdetéséből tájékozódhatunk, amelyek alapján megállapítható, hogy a színészek, írók, költők szomszédságában a második világháborút követően, a kisiparos réteg módosabb tagjai,[19][20] és főleg tehetősebb, autóval, rózsadombi telekkel rendelkező értelmiségiek, orvosok, ügyvédek lakták a tér házait.[21]

Bejegyzés forrása: FACEBOOK [Civilek a Palotanegyedért Egyesület]

Végezetül a teljesség igénye nélkül a térhez kapcsolódó számos érdekesség közül emelnék ki néhányat. 1913-ban a kerület 19 mozija közül az egyik, az Omnia működött itt.[22][23] 1919-ben ideiglenesen ún. Andersen mese mozi lett, melyben ingyenes matinévetítéseket tartottak a gyermekek számára.[24] 1917-ben békegyűlést tartottak a téren.[25] 1947 szeptemberében egy rablótámadás borzolta a kedélyeket, amelynek során két fiatal férfi megtámadta Bicskey Ferenc vasesztergályost, akitől 300 forintot zsákmányoltak.[26] 1949-ben Tízezrek hódolatak a Jézus Szíve körmenetben, annak emlékére, hogy 50 éve 1899-ben XIII. Leó pápa az egész emberiséget Jézus Szívének ajánlotta fel. A körmenetet a szomszédos Lőrinc pap téri Jézus Szíve templom körül rendezték, melynek egyik fő gyülekezőhelye a Gutenberg tér volt. A házak ablakait a lakók feldíszítették, mindenhol gyertyák égtek.[27]

Révész György (rend.): Micsoda éjszaka! (részlet) (1958)
Videó forrása: NAVA [Forrás: M1; ID 464222]

1958-ban a Micsoda éjszaka! című új magyar film helyszíni felvételeit forgatták a téren és a Gutenberg tér 4. számú házban, ahol a tanár szerepet játszó Latabár Kálmán diákjaival háztetőn, padláson és lakásokon keresztül üldözött betörőket.[28] 1966-ban a téren jelentős autóbusz forgalom volt a Blaha Lujza téri aluljáró építésekor. Ideiglenesen számos autóbusz megállóját helyezték át ide.[29]

Gutenberg tér, háttérben a Kőfaragó utca és a Somogyi Béla utca sarkán álló épület (1958)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 31639; orig: BARTÓK ISTVÁN]

Napjainkban a Gutenberg tér egy darabka zöld oázis a Palotanegyed kőrengetegében. Remélhetőleg a már 2010-től elindult Európa Belvárosa fejlesztési program[30] részét képező forgalomcsökkentés (Mária utca) és sétáló utcák kialakítása (Krúdy Gyula egy szakasza), amelynek eredményeként a tér 2. sz. háza előtti útszakaszt is kizárták az autóforgalomból, tovább folytatódik, ezáltal kellemesebb, élhetőbb környezetet teremtve az itt élőknek.