Dísz tér 4-5. üres épület

A Dísz tér 4-5. alatt álló, úgynevezett Habsburg-palota a Várnegyed sok épületéhez hasonlóan viszontagságos utat járt be az évszázadok alatt. Jelenleg üresen áll.

A Budapesti Történeti Múzeum „Várnegyed a föld alól – 10 év régészeti kutatásai a budai várban” című kiállításán a következő szöveget olvashattuk az épületről a múzeum régészeinek jóvoltából: „A Dísz tér 4-5. számú, egyemeletes épülete helyén a középkorban hét kisebb lakóház állt, melyek Buda visszafoglalása során romossá váltak, s az alattuk húzódó három, jó állapotban levő pincében fogva tartottak 172 törököt. Az épületet az ausztriai, kremsmünsteri bencés apátság vette meg, akik Kollonich Lipót bíboros, esztergomi érsek – a katolikus világot felszólító üzenete után – részt akartak venni Buda újjáépítésében. Az akkori apát bejelentette igényét egy budai ingatlanra. Maga is ide utazott bárkán, s Venerio Ceresola császári építőmester tervei alapján új palotát építtetett. A ház később, a II. világháború előtt a pápai nunciatúrának, a szocializmus alatt pedig a Középülettervező Vállalat irodájának adott helyet. A rendszerváltás után a Hungária biztosító irodája költözött be az épületbe. Különlegesség, hogy az északi, jelenleg is az épület bejárataként szolgáló kapualjban látható még a Várnegyed egyik legkorábbi, 13. századi építészeti részleteket megőrzött ülőfülkéje. Hogy a 172 törökkel mi lett, nem tudni.”[1]

Az épületet 1908 körül Habsburg József főherceg megbízásából, Schömer Ferenc tervei szerint alakították át szecessziós-neobarokk stílusban.[2]

Az épület világháború utáni helyreállításáról Magyar Károly, a BTM régésze az alábbiakat írja A budai vár nevű online adatbázisban: „Az ostrom alatt romossá vált épületet 1951-1953-ban Meczner Lajos tervei alapján építették újjá, igyekezvén visszaadni a főhomlokzat eredeti, barokk hangulatát. A térre néző tíztengelyes főhomlokzatának balról számított harmadik tengelyében nyílik a kapu. […] Az épületnek eredetileg még egy kapuja nyílt a jobbról számított harmadik tengelyben, ezt azonban a modern helyreállítás során befalazták.” [3]