Bach János

Legalább egy bő tucat budapesti lakóépület megalkotásához van köze ennek a múlt század első két évtizedében aktív építésznek. Pontos születési dátumára az eddig vizsgált forrásokból nem derül fény. A Budapesti Hírlap és néhány további újság hasábjain megjelent gyászhírből, miszerint Bach János műépítész 1925. március 8-án „58 éves korában hosszas szenvedés után elhunyt”,[1] annyit lehet csak következtetni, hogy 1866-ban vagy 1867-ben születhetett.

A Budapesti Czim- és Lakásjegyzékben az 1899-es kiadásban találkozunk először a nevével, mégpedig a József körút 23. számú ház lakójaként, ahol Knötgen Gusztáv kollégájával együtt[2] közös irodában dolgozott, mely egy évvel később néhány házzal arrébb, a József körút 29-be költözött.[3] Knötgen és Bach körülbelül 1907-ig tartó együttműködésének gyümölcsei főleg neobarokk stílusú bérházak az Újlipótvárostól a Ferencvárosig, de ők tervezték 1898-ban Országh Sándor cs. és kir. udv. orgonagyáros rákospalotai gyártelepének épületeit is.[4] Az ebből az időszakból származó lakóházak közül kiemelendő az 1905-ben épült Ferenc körút 37.[5] Ez a többivel ellentétben a neobarokktól szinte teljesen elszakadva már hordozza magán a Bach János későbbi historizáló alkotásaira jellemző stílusjegyeket, különösen az ablaktengelyek elrendezését, a díszítő ornamentikát és a mázas klinkertégla alkalmazását illetően. Könnyen elképzelhető, hogy Bach ennek az épületnek a tervezésénél kapott először szinte szabad kezet, vagy pedig a megrendelő Antony testvérek által kívánt stílus nyerte el annyira a tetszését, hogy évekkel később is előszeretettel alkalmazta.
Az 1900-as évtized utolsó éveitől kezdődően Bach János önállóan folytatta a tervezési munkát.[6] Noha irodája még mindig a József körút 29-ben működött,[7] alkotásainak többségét mégis a Ferencvárosban találjuk. Historizáló bérházainak egyik fő ismérve, hogy a vakolat csak a földszintre és az emeleti ablakok keretelésére terjed ki, a többi falfelületet a napfényben csillogó mázas klinkertégla borítja. Ezeken az épületeken Bach gyakran alkalmazott szegmensíves, boltíves vagy lóhereíves záródású iker- vagy hármas ablakokat és csipkés kőkorláttal ellátott erkélyeket. A homlokzatok vakolt részeinek díszítését leginkább keleties ornamentika jellemzi; a szemöldökökön és mellvédeken gyakran láthatunk növényi vagy geometriai, ritkább esetben figurális mozaikberakásokat. Továbbá egyes házak vakablakait falfestmények töltik ki, amelyek sajnos többnyire rossz állapotban vannak.

Bach János két ferencvárosi épülete stílusban lényegesen eltér a fentebb említett mintától, amelyek azt bizonyítják, hogy az alapvetően historizáló bérházakat tervező építész ki tudta magát fejezni a szecesszió formanyelvén is. Az 1909-ben épült Ráday utca 26. homlokzatán a mai napig megcsodálhatjuk az itt is feltűnő apró mozaikok mellett a színes kerámialapokat és majolikadíszeket. Utóbbiak a két évvel későbbi, de az eredeti homlokzati tervrajz[8] alapján a Ráday utcaival részleteiben elég nagy hasonlóságot mutató Ferenc téri épületről a IX. kerületi Ingatlankezelő Vállalat által az 1970-es években elvégzett homlokzatfelújítás során sajnos eltűntek.[9]
Végül meg kell említenünk Bach János utolsó ismert munkáját 1914-ből, a Karinthy Frigyes út 4-6. számú bérházat is,[10] amely a homlokzat tagolásának tekintetében egyetlen korábbi művével, de leginkább neobarokk stílusának ellenére még a Knötgen Gusztávval közösen tervezett házakkal sem rokonítható.

Ugyan még a Budapesti Czim- és Lakásjegyzék 1922-1923-as kiadásában is műépítészként szerepel a már jól ismert József körúti címen,[11] de minden bizonnyal sok tervezőkollégájához hasonlóan az első világháború kitörésével Bach János alkotómunkájának is végleg befellegzett.

Kutatás:
Hauenstein Mátyás

Bach János önálló műveinek felsorolása az építési engedély kiadásának megfelelő sorrendben, az épületek mai címének említésével:

IX. kerület, Ráday utca 26., 1909, építtető: Schmaltz Károly[12]

IX. kerület, Erkel utca 13/a, 1909, építtető: Kobelrausch László[13]

IX. kerület, Ferenc tér 4., 1911, építtető: Bertók Mihály[14]

IX. kerület, Lónyay utca 46., 1911, építtető: Bartha István[15]

IX. kerület, Bokréta utca 28., 1912, építtető: Zupka Lajos[16]

VIII. kerület, József utca 4., 1912, építtető: Putnoki István[17]

XI. kerület, Bertalan Lajos utca 26., 1913, építtető: Jobbágyi Béla[18]

XI. kerület, Karinthy Frigyes út 4-6., 1914, építtető: Schneller Jenő[19]

Források:

[1] Budapesti Hírlap, 1925. 45. évf. 56. sz. p. 8. – (Gyászrovat.)

[2] Budapesti Czim- és Lakjegyzék, 1899. 11. évf. p. 472.

[3] Budapesti Czim- és Lakjegyzék, 1900-1901. 12. évf. p. 508.

[4] Honi Ipar, 1904. 5. évf. 3. sz. pp. 21-25. – Magyar gyárak. 51. Országh Sándor cs. és kir. udv. orgona-gyáros Budapest melletti gyártelepe.

[5] Épitő Ipar, 1905. 29. évf. 22. sz. p. 202.

[6] Knötgen Gusztáv utoljára az 1907 májusában megjelent Budapesti Czim- és Lakjegyzékben szerepel Bach Jánossal közös címen, az 1908-as kiadású szerint már a Nagyenyed utca 4-ben lakott és dolgozott: Budapesti Czim- és Lakjegyzék, 1908. 20. évf. p. 704.

[7] Budapesti Czim- és Lakjegyzék, 1908. 20. évf. p. 703.

[8] Budapest Főváros Levéltára. Építési ügyosztályok tervtára. HU BFL XV.17.d.329 – 37638 – 9. fólió

[9] Nagy Nikoletta kutatása a Ferenc tér 4. számú ház történetéről (URL: http://budapest100.hu/house/ferenc-ter-4/, utolsó elérés: 2021.01.18)

[10] Kovács Veronika kutatása a Karinthy Frigyes út 4-6. számú ház történetéről (URL: http://budapest100.hu/house/karinthy-frigyes-ut-4-6/, utolsó elérés: 2021.01.18)

[11] Budapesti Czim- és Lakjegyzék, 1922-1923. 28. évf. p. 604.

[12] Épitő Ipar, 1909. 33. évf. 11. sz. p. 104.

[13] Épitő Ipar, 1909. 33. évf. 29. sz. p. 262.

[14] Épitő Ipar, 1911. 35. évf. 11. sz. p. 111.

[15] Épitő Ipar, 1911. 35. évf. 22. sz. p. 236.

[16] Épitő Ipar, 1912. 36. évf. 8. sz. p. 82.

[17] Épitő Ipar, 1912. 36. évf. 31. sz. p. 303.

[18] Épitő Ipar, 1913. 37. évf. 14. sz. p. 161.

[19] Fővárosi Közlöny, 1914. 25. évf. 23. sz. p. 774.