Diescher József

Pest, 1811. április 27. – Budapest, 1874. szeptember 28.

Diescher József nagy múltú, Frankfurt am Main-ból származó építészdinasztia fejeként számos épületet tervezett és kivitelezett Pesten. Inasévei után öt évig a pesti vasárnapi iskolaként működő Városi rajziskolában tanult, majd 1828-ban vándorlásra indult. Bécsben Philipp Brandl polgári építészmesternél, majd Münchenben Xaver Mayer kőművesmesternél dolgozott, itt pallérként vezette az új protestáns templom építését. A berlini Bauakademie hallgatója volt, Münchenben a Polytechnikum, majd az Akadémia Civil-Baukunde és Descriptive Geometrie előadásait hallgatta, illetve 1830-31-ben a Königliche Baugewerbschule látogatója volt. Ezt követően 1837-ig Németország és Olaszország jelentősebb városaiban fordult meg, amelyet mesterfelvételi kérelméhez vándorkönyvével igazolt. Tanulmányaira és korai terveire hatással voltak a korabeli építészeti mintakönyvek is, különösen Durand Leçon d’Architecture-je. 1839. május 30-tól a Pesti Építész Céh tagja. Budapesten közel harminc műemlék őrzi keze nyomát. Csupán 1850 és 1860 között több mint kétszáz építési engedélyt kapott a fővárosban. Diescher József sokáig tiszta klasszicista stílusban épített, de az 1860-as évektől már határozottan az eklektika felé hajlott, romantikus, neoreneszánsz elemeket is felhasználva.
Munkássága

Emléktábla őrzi nevét az általa 1871-ben historizáló stílusban tervezett Vörösmarty Mihály Gimnázium[1] (VIII. Horánszky u. 11.) falán, illetve a Szervita téri Szent Anna templomon,[2] amelynek homlokzatát és középtornyát alakította ki. (A mellette levő rendházat a mai modern postapalota helyén már lebontották.) Ő tervezte a Rákóczi út 57. sz. alatt levő, Luther udvarban található Szlovák evangélikus templomot (ma kiállítóterem), és számos korabeli lakóházat, elsősorban a mai V. és belső VIII. kerületekben. (Például a Múzeum krt. 5., Semmelweis u. 15., Akadémia u. 13. és 16., a Dorottya u. 6. sz. alatti ún. Wurm udvar – jelenleg Dorottya-palota – felső két szintje.) Egyik testvére Diescher János, a Rókus kórház szülész-nőgyógyász főorvosa volt, számára tervezte a Bajcsy-Zs. út 17. sz. alatti lakóházat. A Dunaparton a Széchenyi rakpart 8. sz. alatti épület saját tervezésű és tulajdonú háza volt, jelenleg a Commerzbank található benne.

A Füvészkertben lévő, Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk c. regényéből is jól ismert, 2011-ben felújított Pálmaház és a II. János Pál pápa (volt Köztársaság) téri Gázgyár főépülete is nevezetesebb tervezése. Heckenast Gusztáv nyomdája számára 1861-62-ben az Egyetem u. 4. szám alá háromemeletes épületet tervez. Több villát tervezett a Városligetbe vezető, 1840 körül kialakulóban levő utakon (Pl. Leopold Grossinger vaskereskedő villája, Városligeti fasor 17., a mai Damjanich u. sarkán), amelyeket időközben lebontottak. Építővállalata végezte a Közvágóhíd építészeti munkálatait, valamint – Holzpach Jakab Téglagyárának támogatásával – a pesti alsó dunai kőrakpart kialakítását, amit a pestiek méltán emlegetnek a várost fenyegető árvíz idején! (Az 1838-as árvíz idején építőmester apjával és János testvérével együtt Diescher József is hősiesen részt vett a mentési munkálatokban.) Pesten kívüli munkái közül az aradi Líceum tervezése ismert. Másik testvére, Diescher Antal is építész volt, róla a Magyar Építészeti Múzeum őriz egy fiatalkori olajportrét.
Kivitelezői tevékenysége

Kivitelezőként is számos épületet jegyez, többek közt az Október 6. utcai (Sas u. 8. – Zrínyi u. 13. tömb) Marcibányi palota neoreneszánsz átalakítását. Ő volt a Magyar Tudományos Akadémia építési kivitelezője is Ybl Miklóssal, a korábban építővállalkozásában kőműves inasként tanuló Szkalnitzky Antal műépítész vezetésével. Az MTA építését követően ő kivitelezte az Akadémia Ybl-tervezte bérházát (1864), amely az Akadémia épületének folytatása, ma az MTA könyvtárának ad otthont. Ebben az épületben lakott haláláig Arany János. A Pesti Vigadó kivitelezése is Diescher nevéhez fűződik.

Ha a mai húszezer forintosra nézünk, annak hátán a Bródy Sándor utca 8. sz. alatti régi képviselőházat látjuk (ma: Olasz Intézet). Tervezője Ybl Miklós, kivitelezője Diescher József volt. Jó munkakapcsolat volt köztük, sok más épület tervezésében-kivitelezésében dolgoztak együtt az évek során. Diescher cége a képviselőház építését 1865. szeptember 11-én kezdte és 2140 kőművessel és 3500 munkással rekord idő, 3 hónap alatt (!) végeztette el. Az épület bútorozatlanul, száradó falakkal már 1865. decemberére készen állt. Az építkezés haladtáról az egykori újságok naponta beszámoltak, a „falegyen-ünnepségen” az egész város lakossága részt vett, és lelkesen éltette az építőket, hiszen az épület megléte, a kiegyezésről szóló létfontosságú országgyűlési tárgyalások megkezdése ekkortájt égető politikai kérdés volt! Hivatalos felavatása 1866. április 16-án történt. Érdemei elismeréseként a királytól Ybl Miklós a Ferenc József Rend lovagkeresztjét, Diescher József pedig koronás aranykeresztet kapott, és a munkásokat is megjutalmazták.