Attila út 119. lakóház
Adatok és leírás
Az athéni olimpián kétszeres győztes gyorsúszó, a posztumusz Ybl-díjas építészmérnök Hajós Alfréd egyetlen Attila úti épülete a 119-es szám. A szintenként négylakásos modernista ház már építésekor rendelkezett központi fűtéssel és központi melegvíz-hálózattal.
Az eredetileg 81-es számot viselő lakóház a háború után a 89-es, majd 1962 májusától a 119-es számot kapta. Az ötemeletes, lapostetős lakóház földszintjén üzlethelyiségek, jobboldalán oldalkert található[1], az emeleteken pedig szintenként négy lakás helyezkedik el (két kétszoba-hallos, egy kétszobás és egy garzonlakás). A modernista ház már építésekor rendelkezett központi fűtéssel és központi melegvíz-hálózattal.[2]
Attila út 81. (1909.09.08.)
Kép forrása: FSZEK [HUNGARICANA] [leltári szám: 020707]
A lakóház Hajós Alfréd egyetlen Attila úton található épülete, amelyet az építész pályája csúcsán, a Margit-szigeti első magyarországi fedett uszoda 1930-as megépítése után tervezett. Hajós Alfréd nemcsak az első magyar olimpiai bajnok, kétszeres győztes gyorsúszó, de az 1924-es párizsi olimpia művészeti versenyét is megnyerte (Lauber Dezsővel közös) stadiontervével. 1955-ben bekövetkezett haláláig dolgozott építészként, számos uszoda, sportlétesítmény (amelyek közül a Megyeri úti sporttelep a legnagyobb), iskola, a debreceni Aranybika szálló, egészségügyi intézmény, ipari épület és budapesti lakóház (a Napraforgó utcában, a Toldy Ferenc utcában, a Stefánia úton és a Fehérvári úton) épült meg tervei alapján.[3] 1953-ban a NOB díszoklevéllel díjazta, mint az egyetlen sportembert a világon, akinek szellemi téren is olimpiai sikerei voltak, 2010-ben pedig posztumusz Ybl Miklós-díjban részesült.
A lakóház megrendelője Grósz Dezső kereskedő volt, aki a telket 1932-ben vásárolta meg Artner Oszkártól 55 ezer pengőért. Az építtető 1933-ban[4] és a következő évben[5] is adómentességet kapott az ingatlan után, a főváros 1934. évi rendkívüli ideiglenes házadóról szóló rendelete ugyanis bizonyos kiemelt területekre adómentességet biztosított. Ilyen városrész volt az Attila út is, ahol a rendelet támogatta az elavult, romos, földszintes épületek bontása utáni építkezést.[6] A korabeli telefonkönyvek tanúsága szerint Grósz Dezső nem tartott igényt lakásra Attila úti házában, nem úgy, mint a ház építőmestere, Kosály Ödön, akinek itt volt bejelentett lakcíme.[7]
A ház lakói közé tartozott dr. Amár Renée ideg- és elmeorvos, a Schwartzer szanatórium orvosa[8], a Magyar Írástanulmányi Társaság és az Individuálpszichológiai Társaság tagja,[9] Liebermann Lucie barátnője[10] (1949 novemberében hunyt el). Itt élt egészen haláláig a 4. emeleten dr. Láng Nándor egyetemi tanár, régész, művészettörténész, klasszika-filológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd tiszteleti tagja;[11] a földszinten Bruckner György szövetáru-kereskedő;[12] Tomm Barna, a Magyar Nemzeti Bank főellenőre;[13] Szalontai József, a Budapest Székesfőváros Elektromos Müvei műszaki főtisztviselője.[14] A ház további lakói közé tartoztak Grimlink Ferenc adófelügyelő;[15] dr. Béldyné Vankal Etelka orvos és férje, Béldy Zoltán számviteli főtisztviselő;[16] Hegedűs Tibor havidíjas hivatalnok;[17] az 5. emeleten Breszel (Bresel) Gusztáv alezredes;[18] dr. Schuster Rudolf fül-, orr-, gégeszakorvos, OTI szakorvos;[19] özvegy dr. Fuchs Dávidné;[20] Dezső Éva hivatalnok;[21] Abaffy Sándor, a háború előtt a Nemzeti Casino tagja;[22] Párkányi Aranka, a felsőkereskedelmi iskola tanára.[23] A 2. emelet lakója volt Szabó Dezső Kossuth-díjas mérnök, egyetemi tanár (édesapja is professzor volt Debrecenben);[24] dr. Aszalós János;[25] Oláh Gusztáv, aki már 1935-ben Adler gépkocsival büszkélkedhetett;[26] Szendrey János[27] és Sarlós Éva zenetanár.[28] 1951-tól 2015-ben bekövetkezett haláláig a ház lakója volt Hajnády György építészmérnök, ő tervezte, engedélyeztette és vezényelte le a ház tatarozását a ’80-as évek végén, amikor a bauxitbeton szerkezet miatt több helyen szerkezeti megerősítésre is szükség volt. Felesége máig a házban él.
Vásár az Attila utcában (1920-as évek)
Kép forrása: FSZEK [HUNGARICANA] [leltári szám: 022986]
1933-ban élelmiszerüzlet vált eladóvá a házban betegség miatt,[29][30] 1934-ben pedig Szalontai Elek nyitott fehérneműtisztító fióküzletet az Attila út 81.-ben.[31] 1949-ben Csernyák Judit dohányárus található ezen a címen.[32] Jelenleg a gyógyászati segédeszközöket forgalmazó Sanivaro Kft. és egy temetkezési vállalkozás üzemel a földszinti üzlethelyiségekben.
Tudsz valamit erről a házról? Oszd meg velünk a budapest100@kek.org.hu email címen!
Források
- Ferkai András: Buda építészete a két világháború között. MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, Budapest, 1995. p. 39.
- Valló Judit: Belbudai modern bérházak és lakóik az 1930-as években. In: Tanulmányok Budapest múltjából XXXV 2009. Budapesti Történeti Múzeum, Budapest, 2010. p. 247.
- Winkler Barnabás: Tervezte Hajós Alfréd. Építészfórum, 2018.03.13.
- Budapesti ingatlanok címtára, 1933. Solo Kereskedelmi Bank Rt., Budapest, 1934. p. 764.
- Budapesti ingatlanok címtára, 1934. Solo Kereskedelmi Bank Rt., Budapest, 1935. p. 764.
- Valló Judit: Belbudai modern bérházak és lakóik az 1930-as években. In: Tanulmányok Budapest múltjából 35. (2009). Budapesti Történeti Múzeum, Budapest, 2010. p. 246.
- Budapest és környékének betürendes távbeszélő névsora 1936. május. Magyar Királyi Postavezérigazgatóság, Budapest, 1936. p. 181.
- A budapesti egységes hálózat (Budapest és környéke) betürendes távbeszélő névsora 1940. szeptember. Magyar Királyi Postavezérigazgatóság, Budapest, 1940. p. 9.
- Borgos Anna: Holnaplányok: Nők a pszichoanalízis budapesti iskolájában. Noran Libro Kiadó, Budapest, 2018. p.
- Denis Silagi: Adalékok a „Pszichoanalízis - magyarországi vonatkozások” témához. In: Thalassa, 2009. 20. évf. 1. sz. pp. 79-91.
- Wikipédia [Láng Nándor szócikk]
- HU BFL - VII.187.a - 1941 - 0416
- Budapest és környékének betürendes távbeszélő névsora 1936. május. Magyar Királyi Postavezérigazgatóság, Budapest, 1936. p. 441.
- A budapesti egységes hálózat (Budapest és környéke) betűrendes távbeszélő névsora 1942. Magyar Királyi Postavezérigazgatóság, Budapest, 1942. p. 477.
- Gárdonyi Jenő (szerk.): Budapesti hivatali útmutató. Budapesti Napilapok Fővárosi Rovatvezetőinek Szervezete, Budapest, 1947. p. 181.
- Budapest és környékének betürendes távbeszélő névsora 1936. május. Magyar Királyi Postavezérigazgatóság, Budapest, 1936. p. 25.
- Budapest és környékének betürendes távbeszélő névsora 1936. május. Magyar Királyi Postavezérigazgatóság, Budapest, 1936. p. 25.
- HU BFL - VII.6.e - 1949 - 063
- Budapesti távbeszélőnévsor 1949. december. Magyar Posta, Budapest, 1949. p. 256.
- Budapesti Közlöny, 1941. 75. évf. 81. sz. p. 14.
- Fővárosi Évkönyv az 1935. évre. Budapest Székesfőváros Házinyomdája, Budapest, 1935. p. 261.
- A budapesti egységes hálózat (Budapest és környéke) betürendes távbeszélő névsora 1940. szeptember. Magyar Királyi Postavezérigazgatóság, Budapest, 1940. p. 1.
- A budapesti egységes hálózat (Budapest és környéke) betürendes távbeszélő névsora 1940. szeptember. Magyar Királyi Postavezérigazgatóság, Budapest, 1940. p. 353.
- Budapesti Közlöny, 1941. 75. évf. 247. sz. p. 11.
- Budapesti Közlöny, 1939. 73. évf. 104. sz. p. 3.
- Magyar Auto Touring, 1935. 6. évf. 8. sz. p. 35.
- Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1935. 69. évf. 131. sz. p. 6.
- Budapest és környékének betürendes távbeszélő névsora 1936. május. Magyar Királyi Postavezérigazgatóság, Budapest, 1936. p. 296.
- Friss Újság, 1933. 35. évf. 273. sz. p. 11.
- Friss Újság, 1933. 35. évf. 218. sz. p. 12.
- Fehérnemű Tisztító Ipar, 1934. 7. évf. 4-5. sz. p. 6.
- Budapesti Távbeszélőnévsor 1950. december. Magyar Posta, Budapest, 1950. p. 75.
Ez történt a házban
-
-
2019 May 5
Sunday -
17:00
-
13:30 - 16:30Kulturális
Épületbejárás a ház legrégebbi lakójával, Hajnády Györgynével.