Belgrád rakpart 13-15. lakóház

Az ötemeletes sarokház helyén 1909-ig három ház állt. Az egykori Ferenc József rakpart 13-as számú kétszintes épület aljában 1814-ben nyitotta meg Heger Frigyes (1778-1833) cukrászüzemét, amely üzemeltetője haláláig működött a falak között. Mivel a boltban nem folytattak kereskedést, így a vásárlók a Német Színház Nagyhíd (ma Deák Ferenc) utcai szárnyában vehették meg és fogyaszthatták el a süteményeiket és puncsaikat.

A cukrászüzem megszűntével, illetve a ház tulajdonosváltása után, Barkó Ferenc kereskedő 1863-ban egy istállót alakíttatott ki az „L” alakú tulajdona udvarán. A terveket Pollack Ágoston készítette el. 1871-ben Gottgeb Antal terve szerint az emeletes épületre két újabb szintet építtetett Barkó. Az épületnek több neves lakója volt: 1874-ig itt élt Walla Ferenc főorvos, a Rókus Kórház szülészeti osztályának főorvosa. Kőbányai villáján kívül ebben a házban is fenntartott egy lakást dr. Havas József (1796-1878) kiugrott kispap, aki kezdetben jogászként, majd gróf Széchenyi István (1791-1860) ajánlására a pesti Nemzeti Kaszinó igazgatójaként kereste a kenyerére valót. Havas József mindezek mellett a pesti Hengermalom, a Pesti Cukorfinomító és a Pesti Gépgyár (a későbbi fegyvergyár), illetve a Kőbányai Konyakgyár tulajdonosa is volt. Gyárai vezetése mellett 1852-ben vállalta el a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank vezérigazgatói pozícióját. Öregségére királyi udvari tanácsos lett.

A Barkó-féle házat 1904-ben vette meg Borhó Ferenc. Nem csak ő élt a házban, hanem testvére és sógora dr. Thanhoffer Lajos (1843-1909) sebész is, aki a Pesti Állatgyógyintézet vezető tanáraként bevezette az állatorvostan-hallgatók oktatásába a mikroszkóppal történő vizsgálatot. 1878-tól 1909-ig a Ferenc József rakpart 14-es számú háznak szintén több neves lakója volt: Többek között itt élt György Endre (1848-1927) földművelésügyi miniszter, agrárpolitikus, aki leginkább a vicinális vasútvonalak (Nagybecskerek-Nagykikinda, Marosvásárhely-Szászrégen, Debrecen-Hajdúnánás stb.) kiépítésén fáradozott élete során. Szintén a ház nevesebb lakója volt Buday Béla (1865-1944) építész, kereskedelemügyi államtitkár, a francia Becsületrend kitüntetettje; Despinits Péter táblabíró és numizmatikus, illetve Mihajlovits Kornél Csanád vármegyei alispán. Az épület aljában 1894-től működött Metzger Ede gyógyszertára. A 15-ös számú, szintén „L” alakú házat Gebhardt Károly és Walla Géza birtokolta.

A három épületet 1909-ben vette meg Bálint Sándor és felesége Holländer Karolin, hogy a helyükre Orth Ambrus és Somló Emil terve alapján 1910-1912 között felépíthessék a ma is látható bérházukat. A sarokházban leginkább gyárosok, ügyvédek és politikusok éltek. Többek között itt élt a ház építőjének híresebb rokonsága, Bálint Béla vasgyáros és fia, dr. Bálint Ernő főügyész is, illetve az Amszterdamban született, nagy világcsavargó hírében álló belatini Braun Rudolf (1908-1961) mérnök, zongoraművész és nótaszerző is. Braun 1953-ban vette nőül Párizsban kőrösszeghi és adorjáni gróf Csáky Andrea Augusztát, majd életük hátralévő részét Mexico Cityben töltötték. A ház felsőbb emeletein élt Halász Sándor miniszteri tanácsos, a Postatakarékpénztár igazgatója; Szalay Péter (1846-1908) kereskedelmi államtitkár és dr. Frank László (1907-1979) ügyvéd, is, aki a Szálasi-perben Kovarcz Emil ügyében képviselte a vádat. Később „Zöld ár” címmel regényt is írt a háborús bűnök miatt kivégzett Szálasi Ferenc (1897-1946) nemzetvezetőről, miniszterelnökről. Második emeletei otthonában hunyt el dr. Tóth János (1864-1929) a Függetlenségi és a Negyvennyolcas Párt elnöke, a Wekerle-kormány egykori belügyminisztere. A bérház lakásait 1955-ben osztották fel az UVATERV terve szerint.

Forrás: falanszter.blog.hu

Bővebben az épületről.