Dísz tér 15. [De la Motte–Beer-palota] intézmény

Az építtetőinek nevét viselő De la Motte-Beer-palota legpompásabb dísze az első emeleti barokk teremsor, ahol közel 250 négyzetméternyi festett falkép található, amelyet 1962-ben tizenöt festékréteg alól tártak fel. Beer József Kajetán évtizedeken át ebben az épületben működtette gyógyszertárát, Buda második gyógyszertárát, az úgynevezett Általános Gyógyszertárat, későbbi nevén a Fekete Sast.

Titkokat rejtő palota? Szellemi, históriai, építésztörténeti kalandozás? Mindez együtt és külön-külön is igaz az egykorvolt patika- és lakóházra, amely a Várnegyedben a Dísz téren található. Az építtetői nevét őrző, ezért kétnevű De la Motte–Beer-palota legpompásabb ékessége az emelet barokk lakótérsora, ahol látható az 1962-ben 15 réteg festék alól előkerült, majd feltárt, közel 250 négyzetméter festett falfelület. A palota – amelyben Buda másodikként alapított gyógyszertárát, az ún. tábori patikát, később a Fekete Sashoz elnevezésűt működtette Beer József Kajetán – érdekessége éppen az, hogy tulajdonosa a pincétől a padlásig foglalkozása képére formálta azt.

Dísz tér, szemben a Honvéd Főparancsnokság épülete, a kép jobb oldalán az egyemeletes épület a Dísz tér 15. 1905, ismeretlen szerző felvétele. Kép forrása: Fortepan/Széman György [Képszám: 115806]

A palota építése előtt, a középkorban a telken három kisebb ház állt. Ezek, számos más várbéli hasonlóan, az 1686-os ostrom során pusztultak el. Fennmaradt alapjaikat felhasználva építettek fel két új házat, immár barokk stílusban, ezek egyike a mai Dísz tér 15. cím alatti De La Motte-Beer palota. Ahogy elnevezése is mutatja, története két családhoz fűződik legerősebben.

A De la Motte–Beer-palota 1941-42 körül. Ismeretlen szerző felvétele. Kép forrása: FSZEK Budapest Gyűjtemény [Budapest-képarchívum]

Báró de la Motte des Aulnois Ferenc Károly mérnökkari alezredes volt, családjával 1760-ban költözött be a házba. Ők nem maradtak itt nagyon sokáig, ugyanis a házat 1773-ban Beer József gyógyszerész vásárolta meg. Az ő idejére datálhatóak az egy tengelyre felfűzött teremsor (enfilade) gazdag díszítőfestései az emeleten. A secco technikával készült barokk festést nagy valószínűleg Falconer Györgynek tulajdoníthatjuk. Itt található a téli étkező, a szalon, a Jézus szenvedéstörténetét bemutató képekkel gazdagított nappali szoba, a hálószoba és egy dolgozószoba. Utóbbi helyiség festései Beer József fia, az orvos Beer János idejéből valók.

1865-ben Pán József tervei szerint L alakú, kétemeletes, romantikus szárnyat építettek a házhoz. Ez a második világháborúban elpusztult, és az ostrom során a Dísz téri kapubejárat is beomlott.

Dísz tér a Tárnok utcából nézve az ostrom után. Balra az utolsó előtti épület a Dísz tér 15. 1945, Kunszt János felvétele. Kép forrása: Fortepan/Kramer István dr. [Képszám: 52129]

A földszinten sokáig patika működött, ma postahivatal található a helyén. Az emeleti szinten található a kiállítási tér. Különösen értékesek a falfestmények: több mint egy tucat későbbi festés rétegei alól kerültek elő. A bútorzat már nem mondható a ház eredeti berendezésének, inkább a 18-19. századi polgári élet bemutatására szolgálnak a kiállítótérben.

A díszes szobák sora az utcára néz, ezek mögött, az udvari oldalon található a sokkal egyszerűbb módon, fehérre meszelt falakkal kialakított konyha. Az itt látható dongaboltozatos mennyezettel épült valamikor az egész emelet, de ma már csak ezekben a helyiségekben maradt meg. A konyha melletti meredek lépcső a padlástérbe vezet. Ezt a teret a patikus Beer gyógynövények szárítására használta: ezek voltak a gyógykészítmények, illatanyagok, likőrök alapanyagai. A tetőszerkezet is említésre méltó: a gerendák jó része még az eredeti, kétszáz évnél is idősebb faanyag.

Az épület látogatása rendezvények során lehetséges.

Dísz tér 15. 1980-as évek, ismeretlen szerző felvétele. Kép forrása: Fortepan/Jakab Antal [Képszám: 210785]