Gárdonyi tér közterület

Kellemes kis piazza lett a néhány éve megújult Gárdonyi tér. Középen a tér névadójának szobra áll, padok, virágágyások és a nyári melegben enyhet adó szökőkút is helyet kapott a Gellért és a Móricz Zsigmond körtér között található kis téren. A teret körbevevő galériák, múzeumok, antikváriumok, kávéházak egy új kulturális körút állomásai.

A kis háromszögletű teret a XI. kerületben a Móricz Zsigmond körtértől a Szent Gellért tér felé sétálva találhatjuk a Bartók Béla út jobb oldalán. A tér a Gellérthegy délkeleti lejtőinek szomszédságában fekszik. A Gellérthegy (Kelenhegy, Bloksberg) tetején időszámításunk kezdetén az eraviszkuszok (kelta-illír törzsek), később rómaiak, majd a törökök építettek az adott kor technikai ismereteinek alkalmazásával erődítményt, őrtornyot. Lakni inkább a Gellérthegy-Várhegy közötti területet lakták, már csak azért is, mert a Dunán itt volt a legalkalmasabb átkelni a túloldalra. Az eraviszkuszok, rómaiak, törökök ittlétét építkezések során előkerült leletek bizonyítják. A Sárosfürdő (a mai Gellért fürdő) története a 13. századig nyúlik vissza. Újbudának ez a része, a Gellérthegy délkeleti lábánál sokáig lakatlan volt, de nem kihasználatlan. A Gellérthegy déli, délkeleti lejtőin szőlőültetvények voltak, főként sárga és fehér duka, kék kadarka és piros bakator fajtákat termesztettek.[1] Ehhez a szőlőtermesztő vidékhez tartozott a Bartók Béla út és környéke is.

Gárdonyi tér és környéke Pest-Buda–Óbuda beépített területének 1793-as várostérképén és Pest-Buda–Óbuda 1837-es áttekintő térképén a jelentős középületek rajzával és látképekkel / Vasquez
Térképrészletek forrása: MAPIRE

Egy 1837-ben készült áttekintő térképen már látszik a Budafoki és Fehérvári (Bartók Béla) út elődje a Régi Promontori és az Új Promontori út, de az általuk határolt területen még szőlőültetvények vannak. 1838-ban egész Pestet megrázó, hatalmas árvíz pusztított, amely alapvetően befolyásolta a város építési szabályozását is. Vásárhelyi Pál kimutatta, hogy a Pest alatti folyószakasz elzátonyosodása okozta azt a jeges torlaszt, ami miatt a városban oly sok érték elpusztult. Miután ehhez hasonló katasztrófa máskor is érhette a várost, Vásárhelyi elkészítette 1842-ben a szükséges szabályozási terveket. Néhány kisebb árvíz-védelmi munkálattól eltekintve 1870-ig mégsem történt semmi változás, de ebben az évtizedben az ismétlődő katasztrófák bebizonyították, hogy tovább nem halasztható a rendszeres szabályozás. 1871–1875 között 8,15 millió forint költséggel végrehajtották a Soroksári Duna-ág elzárását, kialakították a lágymányosi Duna-szakasz párhuzamműveit, valamint kimélyítették a budafoki részt.[2]

A mai Budapesti Műszaki Egyetem CH épülete (kémiai intézet) helyén húzódó Duna medret, illetve árteret a Kopaszi-gát megépítésével (1870–1875) leválasztották a Dunától, így alakult ki a Lágymányosi tó. A gát földnyelvét részben a Duna kotrásából származó anyaggal, de többnyire a fővárosi építkezéseknél kitermelt talajjal töltötték fel. A Szent Gellért téren 50 méter széles az 1895-ben elkészült feltöltés, amely a Kemenes utcáig tart[3] Ekkor épültek meg a főváros rakpartjai is. Ezeknek a változásoknak köszönhető, hogy az 1876-os jeges árvíztől meg lehetett védeni Budapestet, ám az alsóbb szakaszon több olyan jégdugó keletkezett, ami veszélyforrást jelentett. A Közép-Duna teljes hosszának szabályozását 1881–1885 között hajtották végre 5,3 milliós költséggel.[4]

Budapest panoráma látképe a Gellért-hegyről [Fénykép] / Weinwurm A. (1877-1883)
Kép forrása: FSZEK [HUNGARICANA] [leltári szám: 081053]

Újbuda kiépítésével – Budapest egészének részeként – csak a kiegyezést (1867) követően kezdtek el foglalkozni. Még 1871. március 15-én jelent meg az első, teljes körű szabályzatra kiírt pályázati felhívás Budapest főváros általános beosztási és rendezési tervének készítésére. A kiírás nagy előrelátással azt is megkövetelte, hogy a pályázók foglalkozzanak a város várható növekedési irányaival is, a felhíváshoz mellékelt térképen a tanács javasolt útvonalakat is megadott, pl. a mai Budafoki és Fehérvári utakat.[5] A rendezési terv iránymutatása végül az É-D-i irányú városnövekedést határozta meg, amelybe ezek az utak menti területek is beleestek: az 1873-ban befejezett, a város egyesítéshez készült telekszintű felmérési (ún. kataszteri) térképen már a Budafoki és Fehérvári út által közrefogott terület helyrajzi számok szerinti felosztását láthatjuk.

Gárdonyi tér és környéke Pest és Buda 1837-72, 1873-as kataszteri térképsorozatán, az 1872–1920 közötti változások utólagos jelölésével
Térképrészlet forrása: MAPIRE

Az 1886. és az 1894. évi rendelkezések a főváros területét a helyenként követendő építési mód szempontjából négy övezetre osztották: belső és külső zártsorú övezetekre, nyaralóterületnek nevezett, már szabadon álló beépítésű övezetre és vegyes beépítésű övezetre. Ez utóbbiba azok a területek tartoztak, amelyek a többibe nem, „ezen belül Budán a Gellért térről kiindulva a Duna és a Fehérvári út közötti, ma a Műegyetem épületei által borított háromszög szolgál erre a célra.”[6]

Kép forrása: FLICKR [Elekes Andor]

Lágymányos a tó feltöltésével és az Egyetem ideköltözésével az 1910-es években indult fejlődésnek. A főváros végül csak 1930-ban döntött a tó teljes feltöltéséről, addigra a BME épületei és az általános városfejlődés sokemeletes, sűrű beépítésű negyeddé tette a Gárdonyi tér környékét, amely 2011-ben kapta nevét, előtte csak a Bercsényi utca Bartók Béla út felőli torkolataként azonosították be.[7] A tér leghíresebb épülete a Hadik-ház.

Gárdonyi tér, Gárdonyi Géza szobra a Bercsényi utca és a Bartók Béla út között, a Bertalan Lajos utca felől nézve (1957)
Kép forrása: FORTEPAN / BFL [HUNGARICANA] [képszám: 102816, orig: BFL / levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11]

A térnek nevet adó Gárdonyi szobor (Horvay János, 1932) 1933 óta áll itt,[8] de a körülötte kialakított park jelentősége csak 2010-től, a tér újjáépítése után növekedett meg. A Gárdonyi-szobor és környékének revitalizációja Újbuda kulturális városközpontja létrehozásának első lépése.

A tér – a környék forgalmának megváltoztatásával – a környező házakkal, homlokzatokkal határolva egységes képet mutat. A Hadik Kávéház, a Bercsényi utca és Bartók Béla út által határolt park hangsúlyos pontja a Gárdonyi szobor. A szobor környékén színvonalasan berendezett közösségi teret, pihenő- és gyalogosfelületeket hoztak létre. Kedves színfolt a kemény mészkő alapzatból előtörő vízjáték, egy köztéri órát és új ivókutat is elhelyeztek. Este díszkivilágítás teszi még szebbé a felújított teret. A vízjáték és a szobor környezetében egynyári növényeket ültetnek, a teret talajtakaró sávok keretezik, örökzöldekkel színesítve. A Hadik kávéház előtt kis gömbkoronájú fákat telepítettek. A kulturális városközpont kiépítésének további lépései az üzletek funkcióváltásával valósultak meg. Az önkormányzat pályázatokat írt ki az üzlethelyiségek bérbeadására, hogy az üzlethelyiségeket olyanok kaphassák meg, akik vállalják a kockázatot, és elsőként nyitnak galériát, múzeumot, antikváriumot vagy más kulturális intézményt a Bartók Béla úton. Ennek eredményeként öt neves képzőművészeti galériával – Simon and TemplART Kft., Vincze ART Bt., Godot Nonprofit Kft., Ráday Galéria és Kiadó Kft., Glázer Attila – írtak alá bérleti szerződést. A kerület abban bízik, sokan követik az „első fecskéket”, és néhány év múlva a kortárs képzőművészet egyik „kultutcája” lesz a Bartók Béla út.[9]