Horváth Mihály tér 17-18. intézmény

Az első, kis távbeszélőközpontokat bérházakba telepítették és ezek egy lakásnál nagyobb területet nem foglaltak el. A Józsefnek nevezett második budapesti nagyközpont részére a Mária Terézia (ma Horváth Mihály) téren vettek három földszintes bérházat. Külföldi tanulmányok és a Teréz központnál szerzett tapasztalatok alapján itt is a tűzbiztonság szempontjai kerültek előtérbe. Ezért Ray Rezső Vilmos a szoros értelemben vett távbeszélő-szolgálati helyiségeket a Német utca mentén helyezte el, a központot több teremre osztva és az ötemeletes irodahelyiségeket magában foglaló épületrésszel csak közlekedőhelyiségekkel összekapcsolva. Az utóbbiak közül ki kell emelni a rendkívül impozáns térhatást nyújtó lépcsőházat; ez a tűz és pánik esetére méretezve 11m széles, 50m hosszú, forduló nélküli és egyenes karú.
A József Távbeszélő központ volt Magyarországon az első olyan vasbeton szerkezetű épület, amely állami megrendelésre készült. Ray Rezső tervei alapján 1910-ben kezdték el építeni. Az ő nevéhez fűződik a budafoki Törley-mauzóleum, a Törley-kastély és -gyár, valamint a margitszigeti víztorony is. A szigorú tűzrendészeti és távbeszélő-technikai előírások az épület külsejét illetően is nagyon megkötötték a tervező kezét. Ezek a szokásostól eltérő megszorítások különleges építészeti megoldásokhoz vezettek. A tér felőli homlokzaton neonnal feltűnik a két egymástól eltérő épülettömeg. Ahelyett, hogy azokat az építész egymáshoz hasonlóvá igyekezett volna tenni, a különbséget hangsúlyozta. A kis emeletmagasságú helyiségeket sejtető sűrű, jórészt függőlegesen összefogott ablakrendszerű magasabb tömeghez képest egyetlen óriás ablakával es hatalmas sík felületeivel az alacsonyabb tömb dominál. Az összetartozást néhány részlet az eltérés ellenére is érezteti. Ilyen az épület minden sarkát kiemelő felépítmény, szobor vagy oromzat. A nagy ablak kivételével azonosak az ablakosztások, a lábazat és az efölötti rusztikázott sávok. Az utóbbiakat a magasabb épületrészen velük egymagasságú, széles, de rövid félpillérek váltják fel. Az áttört attika mindenütt egyforma. Sok a szecessziós, igen erőteljes, egyéni formálású részlet. A lakatosmunkákon, éspedig a lépcsőházi lámpákon és a korlátokon ez különösen szembeötlő. Az épület 1913-ban készült el.
A József Telefonközpont egyszerre volt a modernitás és a tradíció palotája. Palota abban az értelemben, hogy van kastélyszárnya (irodák), tornya és várrésze. Utóbbi oldalhomlokzata majdhogynem szimmetrikus, saroktornyos, közép-rizalitos, tizenegy tengelyű faszád. A Horváth Mihály térre néző homlokzat egyszerre modern, romantikus és barokk. A központi csarnok oromfala szinte az épület arca: ovális kis ablakok a szemei, háromosztású egyetlen nagy-ablaka a ház szája. A várkastélyforma a budapesti szecesszió sikere; a főváros középületei között ugyanis alig épült valami ebben a stílusban.
Az épületet 1919-ben a vörösök, 1956-ban a Ludovika növendékei használták erődítménynek. 1947-48-ban Szendrői Jenő tervei alapján újjáépítették, de 1962-ben romos állapotáról cikkezik a Józsefváros nevű újság. 1999-ben a T-Com fejlesztéseinek köszönhetően az épületben lekapcsolták a budapesten még utolsóként működő 7A2 típusú rotary központot.

forrás: BudapestCity.org,

bővebben ITT és ITT