Teréz körút 56-62. lakóház

Talán kevesen tudják, de a ma egy háztömböt alkotó épületegyüttest az építésekor még egy kis utcácska választotta ketté. A Szabad Osztrák-Magyar Vasúttársaság megbízásából a két épületet August de Serres, az Osztrák Államvasút Társaság építészeti igazgatója tervei szerint Pucher József építette 1886-ban az akkori indóház mellé. Az eredeti tervrajzokat építésvezetőségi főnökként Bernárdt Győző szignózta.[1] Bennük a vasúttársaság tisztviselői számára fenntartott lakások és irodák kaptak helyet.[2] Az említett utcácska, mely a két épület közt húzódott, a vasúttársaság magánterülete volt, így a 20-as évek elején egy ideiglenes vasúti gépcsarnok kapott itt helyet. A kis utca végérvényesen akkor záródott be, amikor 1926-ban a gépcsarnok felett megépült a Metro mozi. Tervezője Bauer Emil volt, aki számos épület mellett a Corvin mozi terveit is jegyzi. A Metro mozi a legkorszerűbb budapesti mozik közé tartozott, elhúzható tetejű nagyterme 700 főt tudott egyszerre befogadni. A később Szikra mozira átkeresztelt filmszínház a 60-as, 70-es években élte fénykorát, majd a rendszerváltás után a kis budapesti mozik tipikus sorsára jutott és bezárt.[3] Az egykori mozi körút felőli homlokzatát megpróbálták valamennyire besimítani az épületek közé, de a figyelmes járókelők azért könnyen kiszúrhatják, hogy hol nem volt eredetileg épület.

Az épületegyüttest elválasztó egykori kis utcácska helyén épület Metro, majd Szikra mozi. (1958)
Kép forrása: FORTEPAN / BFL [HUNGARICANA] [képszám: 102931; adományozó: Budapest Főváros Levéltára / Városrendezési és Építészeti Osztályának fényképei; leltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11]

Az 1930-as években a MÁV épületek és a mozi együttese további taggal bővült az akkori Berlini (ma Nyugati) tér irányában. A félköríves, 3 emeletes épülettoldalék pont a pályaudvarral szemközt kapott helyet. Ilkovits (Ilkovics) Izidor és fiai még 1925-ben vették meg a Teréz körút 62. szám alatti kisvendéglőt, majd a kiváló elhelyezkedést kihasználva ebben az épülettoldalékban terjeszkedni kezdtek. Az emeleteken a Magyar Német Bank székháza helyezkedett el.[4]

Ilkovits Jakab (Ilkovics Jakab Izidor 1889-1849) vendéglős 50. születésnapja. A Berlini (ma Nyugati) téren a pályaudvarral szemben lévő bérházban működő legendás Ilkovics vendéglő-népbüfé tulajdonosa. (1939)
Kép forrása: MaNDA [leltári szám: VF_36_877]

A földszinten és a pincében az Ilkovics család szolgálta ki a vendégeket, szinte éjjel-nappal. Reggel 4-kor nyitott a söntés, ahol egész nap mérték a pálinkát, 6-kor nyílt a büfé, majd nyolctól az étterem. A híres Ilkovics vendéglő új színfoltot vitt a budapesti étkezdék világába, a hagyományos felszolgálás mellett önkiszolgáló rész is üzemelt, így lényegében gyorsétteremként szolgált a sietős átutazók számára. A fivérek a pályaudvar környékének nyüzsgő világára építették vállalkozásukat, a kis haszonkulcs, ám nagy forgalom elvén éttermük népszerű és sikeres volt. 1944-ben a híres épület bombatalálatot kapott, ám maga a vendéglő csodával határos módon szinte épen maradt. Az emeleteket lebontották, az étterem pedig a szocializmusban Népbüfé néven működött tovább. Az 50-es években kifejezetten rosszhírű hely volt, egykori varázsát és építészeti szépségét elvesztette, így végül a 60-as években a megmaradt földszinti részt is lebontották, hogy helyet adjon a később épülő Skála áruháznak.[5]

Ilkovics vendéglő.
Kép forrása: Papp Tamás: Ilkovics – az egyik legjobb munkahely (volt). People & Focus

Teréz körút 60. (Lenin körút 118.) (1957)
Kép forrása: FORTEPAN / BFL [HUNGARICANA] [képszám: 102223; adományozó: Budapest Főváros Levéltára / Városrendezési és Építészeti Osztályának fényképei; leltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11]

A háztömb tehát két épületből és a köztük lévő foghíjbeépítésből tevődik össze. A Teréz körút 62. szám alatt az egyik homlokzatával a Nyugati térre néző épület áll, melyet másik oldalról az egykori mozi határol. Az épület főbejárata a Teréz körúti homlokzat középtengelyében nyílik és oszlopos, párkánnyal lezárt kapuelem teszi hangsúlyossá. Vele pontosan szemben, a Jókai utcáról is nyílik egy bejárat, mely azonban a homlokzatba simul. Az épület egységes megjelenésű, alapvetően vízszintes tagolású homlokzatait enyhén kiemelt rizalitok osztják kisebb egységekre. A háztömbméretű historizáló épületek kedvelt megoldása volt ez, így próbálták emberibb léptékűvé tenni az épületet.[6] Mindhárom homlokzaton hangsúlyos osztópárkány zárja az első emeletet, a földszint és az első emelet, valamint a 2. és a 3. emelet jól érzékelhető egységként van kezelve. Ennek megfelelően az alsó két szint kváderezett homlokzatképzést kapott, amely ugyan kevésbé markánsan, de a felsőbb szintek rizalitjain is megjelenik. A rizalitokkal történő tagolást végigfutó sarokarmírozás erősíti mindenhol.

A Teréz körúti és a Jókai utcai hosszú homlokzat két egyaxisos sarokrizalitra, egy 3 axisos középrizalitra és közöttük két 4 axisos homlokzati szakaszra tagolódik. A földszinten a körút és a Nyugati tér felé félköríves portálok, a Jókai utca felé félköríves ablakok néznek.

Szemelvény forrása:Színházi Élet, 1934. 25. évf. 6. sz. p. 76. [ARCANUM]

Felettük az első emeleten kisebb méretű kőkeretes ablakok kaptak helyet. A 2. emeleti ablakok alatt balluszteres ablakkötények sorakoznak, a rizalitokon az ablakok aedikulás keretezéssel és timpanonos lezárással kapnak hangsúlyt. A Nyugati téri homlokzat 8 axisos, kétoldali sarokrizalittal és hasonló nyíláskialakítással. A homlokzatokat mindenhol markáns koronázópárkány zárja. A Podmaniczky utca felőli épület hosszabban elnyúló tömegét szintén egyaxisos sarokrizalitokkal és egy kétlépcsőben kiemelt középrizalittal tagolták. A kváderezett földszinten a másik épülethez hasonlóan félköríves portálok és ablaknyílások láthatók. A földszint felett osztópárkány, majd könyöklőpárkány tagolja vízszintesen az épületet, melyet a második emelet felett még egy hangsúlyos osztópárkány, legfelül pedig nagy kiülésű koronázópárkány zár. Így itt az első és második emelet kerül egy egységbe, amit az egymás felett ablakok keretezésének összefogása is erősít. Az első emeleti ablakok alatt itt is balluszteres ablakkötény jelenik meg.

Czigány Adél francia mintára berendezett virágkereskedése (VI. Teréz körút 60.)
Kép forrása: FSZEK [HUNGARICANA] [leltári szám: bibFSZ01477482]

A kiemelt homlokzati szakaszokon a harmadik emeleti ablakok kaptak hangsúlyosabb timpanonos keretezést. A rizalitokat szintén sarokarmírozás emeli ki még jobban, az emeleteken a kváderkövek között azonban téglaburkolatot kapott az épület. A főbejárat a Teréz körúton a középtengelyben helyezkedik el, felette oszlopokkal alátámasztott balluszteres mellvédű erkély. Az épületnek van egy másik, Jókai utcai bejárata is, szintén a középtengelyben. A két épület sok hasonló építészeti elemmel dolgozik, de némiképp más elrendezésben. A közéjük épült mozi homlokzati szakasza egyértelműen elüt a barokk formavilágot felhasználó szokatlan homlokzatképzésével. Az egykori mozi bejárata a foghíjbeépítéstől jobbra még felismerhető. A mozirész feletti ablaksor egy későbbi emeletráépítés révén került oda.