Víg utca 18. lakóház
Adatok és leírás
1914. május 4-én özv. Michl Alajosné a Víg utca 18. szám alatti telken új építkezésre nyert engedélyt, majd két évre rá, 1916-ban át is alakíttatta az épületet. Az eredetileg háromemeletes bérházat a korszakban kevésbé ismert építész, Zuschmann János tervezte. A rendelkezésre álló források tanúsága szerint Zuschmann János a Magyar Iparművészeti Társulat rendes tagja, építésvezetőkent tevékenykedett többek között Ybl Miklós és Hauszmann Alajos építészeti irodájában. Utóbbi tagjaként részt vett az egykori Magyar Királyi Igazságügyi Palota, ma Néprajzi Múzeum (Budapest, V. kerület Kossuth tér 12.) munkálataiban. Hauszmann Alajos, a palota tervezője így ír róla: ?Korb Flóris Nándor építész úr vett részt a tervezésben és az építés megindításakor irodám élén állott. A nagy tehetségű fiatal építész, tanítványom és hosszú éveken át irodám tagja, képességének megfelelőbb működési tért talált önálló munkáival, és az Igazságügyi palota építésének kezdetén megvált az irodámtól. A megvált építésvezető helyére meghívtam Zuschmann János építész urat, aki néhai Ybl Miklós irodájának régi tagja volt, és a királyi palotaépítés műszaki irodájában működött. Zuschmann úr állott ezentúl az iroda élén, és rendkívüli szorgalma, kitartó munkássága, valamint gyakorlati ismerete tette lehetővé azt, hogy ama óriási anyag, különösen a nagy mennyiségű megrendelések, aránylag rövid idő alatt feldolgozhatóak voltak.? Zuschmann János a fővárosi építkezések mellett Zalaegerszegen, a ma is működó és műemléki védelem alatt álló Arany Bárány Szálló tervezésében képviseltette magát 1893 és 1894 között. A Magyar Iparművészeti Társulat tagjainak 1903-as nyilvántartása szerint az építész a 20. század elején Józsefváros lakosa volt, a Baross utca 3-ban élt. A Budapesti czím- és lakásjegyzék egyes kiadásaiból kiderül, hogy az építtettőnek, özv. Michl Alajosnénak nem csupán ez az egy józsefvárosi ingatlantulajdona volt, a Nagytemplom utca 17. bérháza alatt ugyanezen név szerepel. Az építés évében a Víg utca 18-ban működött a Budapesti bérkocsisegédek és segédmunkásaik szakszervezetegyesülete. A jegyzék 1914-es kiadása a lakóösszetételbe is betekintést nyújt, foglalkozásukat tekintve magánzókkal, kisiparosokkal (paplanosok, cipészmester, asztalos), varrónőkkel, egy-egy fa- és szénkereskedővel, fodrásznővel és baromfikereskedővel találkozunk.
Tudsz valamit erről a házról? Oszd meg velünk a budapest100@kek.org.hu email címen!