2017. január 24. Hegedűs Ármin


Szécsény 1869. október 5. – Budapest 1945. július 2.

Szécsényben született 1869-ben értelmiségi családba, apja, Hegedűs Soma az 1848-49-es szabadságharcban orvosként vett részt. Középiskolába az Eötvös Gimnáziumba járt, a Reáltanoda utcába, egyetemi tanulmányait a Budapesti József Műegyetemen végezte, majd ott szerzett építészi oklevelet 1891-ben. Hegedűs olyan építészekkel osztotta meg az egyetemi padokat, mint Sándy Gyula, Komor Marcell, Jakab Dezső, Jámbor Lajos.Hegedűs Ármin tanulmányai alatt és után Wellisch Alfréd irodájában dolgozott, aki sokat dolgozott a fővárosnak. Első munkaadója céljait viszi tovább, valósítja meg Hegedűs Ármin is, hiszen 1893-tól élete végéig a főváros szolgálatában állt, harminc éven keresztül.
1896-tól a Böhm Henrikkel társul. Építészirodai közös munkáik mellett mindketten vállaltak önálló megbízásokat is, számos munkájuknál nehéz eldönteni, hogy egyéni vagy közös alkotásról van szó. Munkásságukban meghatározó fontosságú Hegedűs Ármin fővárosi mérnöki tevékenysége, valószínűsíthető, hogy ennek köszönhetően széleskörű ismertségre tettek szert, bizonyítja ezt a tényt számos ? ma is fennmaradt ? középületük, és egyéb munkáik.
Hegedűs Ármin 1903-1905-ig németországi és olaszországi tanulmányúton vesz részt, a tanulmányúton többek közt a temetőépítészetet tanulmányozza. A leszármazottak tanúsága szerint ? az ott élő rokonok miatt – Bécsbe gyakran utazott, mindez hatással lehetett munkásságára. Más források is beszámolnak ?gyakori külföldi tanulmányútjairól?, és arról, hogy különösen modern iskolákat, közigazgatási épületeket, fürdőhelyeket, gyógyfürdőket, szállodákat és temetőket tanulmányozott.
Hegedűs fiatal korától vonzódott a magyar kultúrához, gyűjtötte a magyar népművészeti emlékeket, ?kivételes magyar néprajzi gyűjteménye? volt. Épületein gyakran alkalmazott népművészeti díszítőmotívumokat, ékes példája ennek például a Dob utcai iskola épülete.
A dob utcai iskola mellett több elemi iskola terveit kötik Hegedűs nevéhez. Iskolaépítő tevékenységének jelentőségét emeli, hogy ebben a témában szaklapokban publikált is, a század elején két írása megjelenik a Népművelés című folyóiratban. Nevéhez kötik az első napközi otthon kialakítását a VI. kerületi Kmetty utcai elemi iskolában. Hegedűs fontosnak tartotta az iskolák korszerűsítését, hogy a majdan felnövekvő nemzedék, s így saját gyermekei is (szám szerint hatan), megfelelő ellátásban részesüljenek. Iskolaépítő munkásságánál talán jelentősebb fürdőépítői tevékenysége, számos fürdőépület kapcsolódik össze építészirodájuk nevével szerte az országban (Kiskunfélegyházán, Békéscsabán, Szolnokon, Egerben, Daruváron, Pöstyénben építkeztek). Természetesen ne hagyjuk ki a sorból a Gellért fürdőt sem, Hegedűs ? talán leghíresebb ? fürdőépületét, melyet Sebestyén Artúrral és Sterk Izidorral közösen tervezett.
Hegedűs Ármin tagja volt számos szakmai szervezetnek, többek közt a Magyar Iparművészeti Társulatnak és a Magyar Mérnök és Építész Egyletnek is, valamint az Építőművészek Szövetsége 1930-ban szakmai elismerést adományozott neki. Köztisztviselői állásából 1922-ben vonult nyugdíjba.
Hegedűs Ármin 1945. június 29-én (más források szerint július 2-án) 76. életévében baleset áldozata lett, temetése július 5-én zajlott. A Magyar Nemzet tudósítása szerint a nyugalmazott műszaki főtanácsos és építőművész a Váci utcában lelépett a járdáról és egy tehergépkocsi halálra gázolta. Nekrológjában kiemelik, hogy az építész külföldön is ismert volt, mely hírnevet a Gellért-szálló, a trencsénteplici és pöstyéni fürdőszállók hozták neki.