2017. január 24. Körössy Albert Kálmán


Szeged 1869. június 18. – Budapest 1955. április 21.

Kőrössy Albert Kálmán nevével – első terveinél Körösi Albert, majd Kőrössy Albert, később pedig Kőrössy Albert Kálmán névvel szerepelt, de hivatalosan királyhalmi Kőrössy Albert Kálmánként is említik ? meglehetősen ritkán találkozhatunk a művészettörténettel foglakozó könyvekben. Ha említik is, általában csak mint Lechner Ödön egyik hű követőjét, pedig a századforduló egyik legegyedibb művésze, a korabeli kulturális élet aktív szereplője volt. Habár az első világháború után nem folytatta pályáját ? törvényhatósági tisztviselőként működött a város szolgálatában ?, mégis hazánk legimpozánsabb épületei között találjuk megálmodott műveit.Építészeti tanulmányait Budapesten, a Műegyetemen kezdte, majd Párizsban, az École des Beaux Arts-on folytatta, oklevelét végül 1891-ben Münchenben, Friedrich von Thiersch tanítványaként szerezte meg. Hauszmann Alajos építészeti irodájában helyezkedett el, s itt ismerte meg Sebestyén Arthurt, akivel később társas viszonyra léptek. 1897 körül a régi Gyár utca 32. szám alatti neobarokk bérház az első tervezésük, itt működött később az irodájuk is. 1898-ban tervezik meg a Pest megyei inárcspusztai Tolnay- később Libnár-kastélyt, amely sajnos már nem áll. Ugyanebben az évben kezdik el építeni, a Március 15. téren, az Osztálysorsjáték palotát. Az azóta elpusztult épület 1899-re készült el, itt már felfedezhető a szecesszió hatása. Ez az évszám fordulópontot jelent az addig történeti elemekből táplálkozó építészpár számára, ugyanis az új áramlat hatása ekkor érhető tetten először Kőrössy városligeti fasori saját villáján. 1900-ban Sebestyén Arthur egyedül folytatja tervezői tevékenységét, Kőrössy Albert pedig 1901-ben megtervezi a magyar szecesszió talán rendhagyóbb építészeti remekét, az Aulich utcában álló Walkó-házat. 1902-ben síremléket is tervez, ez ma a Salgótarjáni úti temetőben látható. 1902-ben feleségül veszi Román (korábban Rosenberg) Dóra Paula Leóna Máriát, akivel a Városligeti fasori villába költöznek az Andrássy út 50. szám alatti bérházból. Tervezői munkássága elején belsőépítészeti terveket is készített, sokat szerepelt rajzaival a Műcsarnok tárlatain. 1904-től elsősorban lakóházakat tervezett, Sonnenberg Imre bízta meg az Alkotás utcában látható két sarokház, majd saját Munkácsy utcai házának megtervezésével, és ebben az évben készült a Práter utcai Gonda-ház is, ahol Mednyánszky László bérelt műtermet. Sőt 1905-ben még emlékműveket is tervezett, de egyik sem épült meg. Kőrössy iskolaépítési tevékenységével is kitűnt: először 1903-ban a Marosvásárhelyi Gimnázium építésére kiírt pályázatot nyerte meg, majd 1906-ban a VI. kerületi főgimnázium tervezte meg. Ez az év bizonyult a legsikeresebbnek és legtermékenyebbnek Kőrössy tervezői pályája során, az iskola mellett ekkor építette a Szondi utcai bérházat a Sonnenberg-ház szomszédságában, és ekkor rendezte be a Váci utcai Philanthia virágüzletet, és készítette el annak páratlan szépségű portálját.
Az elkövetkezendő évek alkotásai: 1907-ben megépül a Török utcai Bíró-ház, a Baross tér 15. szám alatti bérház; 1908-ban az Erdei-villa a Pasaréti úton, megveszik a kecskeméti Elmegyógyintézet terveit, a temesvári Gyárvárosi Ligeti úti híd tervezésével is megbízzák.
Munkásságának legkiemelkedőbb teljesítménye azonban az 1910-1911-ben megvalósított Könyves Kálmán körúti, korábban Tisztviselőtelepi Főgimnázium, később Széchenyi István Gimnázium épülete, amely hosszabb időn át a Néprajzi Múzeum épületeként szolgált, ma pedig az Országos Pedagógiai Múzeum és Könyvtár foglal benne helyet. A Benczúr utca 26. szám alatti villa 1913-ban készül el, mely egyben az utolsó Kőrössy által fémjelzett épület. Formavilága mögött premodern ihletettséget fedezhetünk fel, csakúgy, mint az ekkortájt megépült Aradi utca 17. szám alatti bérháznál