A hangosfilm és a Bauhaus találkozása a budapesti mozikban

A mozi és a filmvetítés története Magyarországon 1896-ra nyúlik vissza. Bár az új műfaj elterjedésének a millenniumi ünnepségek is lendületet adtak, eleinte inkább mulatókban és kávéházakban terjedt el a kinematográfia. A 19. század első évtizedében önállósult a moziszakma, és ekkor létesültek egyre-másra az új típusú szórakozóhelyek, vagyis a mozgóképszínházak.[1]

Az új műfaj népszerű volt, mégis az 1920-as években a hangosfilm megjelenése hozott igazán nagy áttörést. Budapesten 1929-ben vetítettek először hangosfilmet a Fórum moziban, amely 1926-ban nyitott meg a Kossuth Lajos utcában (ma Puskin moziként működik). 1932-re a budapesti mozik már szinte csak hangosfilmeket vetítettek, 1936-ra pedig a vidéki mozik is áttértek az új technikára. A modern berendezések beszerzése és a szükséges korszerűsítések miatt sok mozgóképszínházat felújítottak, sok újat nyitottak, ám sok régebbi mozi nem állt át a modern technikára, ami egyet jelentett a bezárással. 1928-ban egy belügyminisztériumi rendelettel korlátozták a kiadható moziengedélyek számát, 1934-től azonban újra fellendült az új mozik alapítása.

Az 1930-as évekre jellemző moziépítési láznak köszönhetően több, a korban modernnek számító, belső kialakításában Bauhaus-jegyeket magán viselő mozi nyitott meg. Jelen cikk ezért olyan 1930-as években épült jelentősebb budapesti mozikat mutat be, amelyek belső kialakításában fellelhetők a Bauhausra jellemző jegyek.

A korábban már működő, de új épületbe költöző moziknak ékes példája az eredetileg 1910-ben megnyitott Simplon mozi, amelynek 1934-ben új épületet tervezett Preisich Gábor és Vadász Mihály a Horthy Miklós (ma Bartók Béla) úton. Ez volt az első olyan modern tervezésű mozi, amelyet egy bérház aljába álmodtak meg eredetileg is. Az épületet az 1934-ben az adómentességi rendelet által megszabott határidő miatt viszonylag gyorsan húzták fel vasvázas alapokra, amely technológia bár költséges volt, az időbeli megszorítások miatt döntöttek mellette. A mozi nézőterén 630, a vászon felé forduló íves széksorokba rendezett ülőhely állt az érdeklődők rendelkezésére. A mozit később Újbuda mozivá keresztelték át, majd 1961-ben Bartók mozi lett belőle. A mozi 1998-ben bezárt[2], ma üzletek és éttermek működnek a helyén.


A Simplon mozi a Horthy Miklós út 62-64. szám alatt
Forrás: www.ilyenisvoltbudapest.hu
Szintén moziként a múlt homályába vész a Magyar-Hollandi Biztosító Rt. székházában, a Kálvin tér közelében 1935-ben megnyitott Savoy (később Vörösmarty) mozi. Az eklektikus stílusú belső udvaros bérházban ellipszis alakú nézőtérrel tervezte meg a mozit Asztalos Béla építész, aki korábban már több mozi átépítésén is dolgozott. A Savoy mozi esetében is még újdonságnak számított az íves alaprajzú nézőtér, ám az elkövetkező időszakban egyre elterjedtebbé vált ez az elrendezés. A mozi természetes szellőzésének biztosítására – más moziknál is megfigyelhető módon – az udvari részen a nézőtér felett nyitható kupolát terveztek. A mozi helyén ma kávézó és kulturális központ működik.


Vörösmarty mozi (1959)
Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11

A budai Átrium mozi egy romos állapotú földszintes lakóház helyén épült 1935-ben. A mozi előcsarnoka az utcai frontról nyílik, míg az épület hátulsó részében kapott helyet a nyitható tetejű nézőtér. A nézőteret az első tervek szerint az alagsorban helyezték volna el, végül azonban a földszint adott neki otthont. A Simplon mozinál is alkalmazott acélvázas szerkezet révén lehetőség nyílt a könnyed, horizontális ablaksáv által tagolt homlokzat kialakítására. Az előcsarnok tág terével, tükörburkolatos oszlopaival és fekete-fehér-vörös színösszeállításával Kozma Lajos építész munkáját dicséri.[3] Az előtér maradt meg leginkább eredeti állapotában, a nézőtér azóta nagyrészt átalakult. A nézőtér érdekessége volt, hogy a filmvetítések alatt a teljes sötétségben csak a vetített kép világított, valamint a mennyezetbe beépített 1600 kis nyílás – amelyeknek szellőző funkciója volt – adott egy kis fényt a teremnek, mint egyfajta „égbolt”. A mozi a 2. világháború után 1947-ben nyílt meg újra, Május 1. mozi néven, 1990-ben azonban visszakeresztelték Átrium mozira.[4] A mozit 2001-ben bezárták, utoljára Török Ferenc Moszkva tér című filmjét vetítették itt. Ugyanezzel a filmmel nyitotta meg újra kapuit 2012-ben, napjainkban elsősorban színházként működik.


Az Átrium mozi 1935-ben
Forrás: www.egykor.hu

A modern mozi- és bérházegyüttesnek szembetűnő példája még a mai Jászai Mari tér (1950-ig Rudolf tér [5]) közelében épült Lloyd (később Duna, majd Odeon-Lloyd) mozi, amelyet 1937 októberében adtak át a nagyközönségnek.[6] A tervezők, Hofstätter Béla és Domány Ferenc a ferde foghíjtelek formájából adódó lehetőségeket olyan módon használták ki, hogy hátra helyezték a nyitható tetejű nézőtermet. Kihívást jelentett számukra a tűzbiztonsági problémák megoldása, ugyanis a lakóházat és a mozit egymástól függetlenül kellett kialakítani, megfelelő mennyiségű kijáratot kellett biztosítani, valamint a lakóépület miatt 600 főben kellett korlátozni a mozi befogadóképességét. A mozi egészen 2012-ig működött, jelenleg jazzklubként üzemel.


Hollán Ernő (Fürst Sándor) utca a Szent István körút felől nézve, szemben a Duna mozi (1964)
Forrás: fortepan.hu

1937-től újabb lendületet kapott a moziépítés, amit minisztériumi szinten is támogattak. A mozik száma összességében azonban nem növekedett, mert sok rétegmozi zárt be ebben az időben: kertmozik, egyetemi és gyári mozik. Az új városrészekben (Németvölgy, Újlipótváros), új lakótelepeken (Pongrác úti, Valéria-telep), illetve a folyamatos fejlődésben lévő Kőbányán és Óbudán épültek elsősorban új mozik.

A belvárosban sem állt meg a moziépítés. A mai Dohány utca és Károly körút sarkán nyitott meg a nagyközönség előtt a Broadway Filmszínház, amelynek belső kialakításában a Bauhausra emlékeztető jegyek voltak felfedezhetők. Ezek jelentős része napjainkban is megcsodálható. A mozit egy már meglévő hatemeletes bérpalota aljában alakították ki Domány Ferenc és Wellisch Tibor tervei alapján. Budapesten ez volt az egyetlen mozi, amelynek nézőtere a föld alatt helyezkedett el, így a háború alatt a légiriadók alatt sem kellett megszakítani a vetítéseket.[7] A mozit Y alaprajzúra tervezték, így a bejárat és a kijárat az utcaszinten elkülönült egymástól, a nézőtér pedig lejjebb, a mozi belső végében volt megtalálható. Mivel a nézők máshol érkeztek és távoztak, a bejárathoz képest az egy szinttel lejjebb elhelyezkedő ruhatárból lifttel küldték fel a földszintre a kabátokat, hogy azokat az előadás után ott vehessék át a távozó vendégek. A mozi 1957-től Filmmúzeum néven folytatta tevékenységét, majd 1991-től újra Broadway mozi lett. 1998-ban bezárt, és 2004-ben egy teljeskörű felújítást követően – amelynek során törekedtek az eredeti Bauhaus-jelleg megőrzésére –, Belvárosi Színházként nyitotta ki újra kapuit a nagyközönség előtt.[8]


A Broadway Filmszínház nézőtere
Forrás: bp-mozitortenet.hu

Az 1930-as években terjedt el a neonfény használata, ami megfigyelhető a moziépítészetben is. Az új mozgóképszínházak homlokzatai impozáns, az esti kivilágításban figyelemfelkeltő módon megkomponált építészeti alkotások voltak, amelyeknél fontos szerep jutott a neonvilágításnak. A más európai országokra jellemző, erőteljesen kivilágított moziutcák azonban Magyarországon nem alakultak ki. Szintén eltérő tendencia hazánkban, illetve Budapesten, hogy a modern mozik elsősorban mozi-bérház együttesként jelentek meg, nem pedig különálló épületekként.

Az 1930-as években jellemző volt, hogy a moziipar elsősorban a nézők igényeit kielégítő édeskés vígjátékokat gyártott, amelyeket megelőzően a kormányzat propagandaeszközeként híradót vetítettek.[9] Ebben az időszakban egyre szigorúbb, politikai indíttatású szabályok vonatkoztak a mozikra. Kötelező volt például a Magyar Filmhíradó filmjeinek lejátszása, valamint a moziknak jelentős részben magyar filmeket kellett játszaniuk. 1939-től a minisztérium előírta az oktató, nemzetnevelő filmek lejátszását, és megtiltotta a vélemény- és tetszésnyilvánítást. Ez utóbbi kitétel azonban nem csak a politikai jellegű véleményre vonatkozott, hanem az általános viselkedésmódra is, ugyanis a színházzal ellentétben a mozikban eredetileg szabadabbak volt a viselkedési normák filmvetítés közben. Az 1940-es évek elején megkezdődött a zsidóság jogainak korlátozása ezen a téren is, 1941-ben visszavonták a zsidók moziengedélyét, 1944 májusától pedig zsidó származásúak nem látogathattak nyilvános szórakozóhelyeket, így mozikat sem.

Az 1940-es évek elején jelent meg Magyarországon a mozik egy új típusa, a híradómozi, amelynek elterjedésében szerepet játszhatott a háború is. Budapesten a Váci utcában nyílt meg az első Híradó mozi a Belvárosi Színház helyén. A Nagykörút és Dohány utca sarkán is nyílt egy Híradó mozi, amelynek építésze, Münnich Aladár egyedi módon a legömbölyített épületsarokhoz tervezte a bejáratot.[10]

Az 1930-as években a kulturális életnek új lendületet adtak a város különböző szegleteiben sorra épülő új mozik, azonban ezek csak néhány vonásban rejtettek új építészeti megoldásokat, a városképre nem voltak olyan döntő hatással, mint más városokban. A második világháború miatt sok esetben a feledés homályába vesztek ezek az intézmények, mégis szerencsére sok, abban az időszakban épült mozi belső tere még napjainkban megcsodálható – igaz, sokszor más funkciót látnak már el.


Török Orsolya, nemzetközi kapcsolatok szakértő

Nyitókép: Az Átrium mozi 1935-ben
Kép forrása: www.egykor.hu

FORRÁSOK:
[1] budapestcity.org/11-egyeb/szabadido/cikkek/a-magyar-mozi-tortenete-hu.htm
[2] www.ilyenisvoltbudapest.hu
[3] Fabó Beáta: A moziépítészet és a város, In: Budapesti Negyed 1997/2-3.
[4] egykor.hu/budapest-ii–kerulet/atrium-haz-atrium-mozi/2945
[5]  zoldkalauz.hu/jaszai-mari-ter
[6] kep-ter.blogspot.com/2015/03/az-egykori-lloyd-mozi-tortenete.html+&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=uk
[7] http://pestbuda.hu/cikk/20180319_regi_mozik
[8] https://fovarosi.blog.hu/2010/12/29/belvarosi_szinhaz
[9] https://mnm.hu/hu/kiallitasok/magyarorszag-tortenete-ii/18-terem
[10] Fabó Beáta: A moziépítészet és a város, In: Budapesti Negyed 1997/2-3.

Hagyományok és új eszmék – élet a Bauhaus-iskolában

Új művészeti oktatás körvonalazódik

A századok folyamán egyre fejlettebb technikák térnyerése miatt a manuális emberi alkotáson alapuló kézművesség és a használati-és dísztárgyak előállítását célzó iparművészet egyre távolabb került egymástól. Erre a tendenciára válaszul a 19. század végén több olyan törekvés is megjelent, amely e két ág újbóli összekapcsolására törekedett. Németországban ékes példa erre az 1907-ben megalakult Deutsche Werkbund művészeti mozgalom, amely „a kézimunkának a művészet, az ipar és a kézművesség összefogásával történő nemessé tételét”[1] tűzte ki zászlajára. Többek között ez a csoport is formálta a fiatal Walter Gropius német építész világnézetét, aki azt vallotta, hogy a gépi termelésre tervezett munkák minőségét csakis a művészi munka alapozhatja meg.


Walter Gropius 1919 körül
Fotó: Louis Held
Forrás: Kunstmuseum Moritzburg Halle (Saale)

A művészetek és a kézművesség tanításának új módszerét több újonnan megalakult kör is elkezdte kidolgozni annak érdekében, hogy elhatárolódjanak a szigorú keretekre és elvekre épülő akadémikus oktatási rendszertől. Gropius indítványára összevonták a weimari képzőművészeti és iparművészeti iskolákat, és létrejött a Staatliches Bauhaus in Weimar, amelynek célja új művészeti oktatás bevezetése volt. A német építész 1919-ben „Az Állami Bauhaus eszméje és felépítése” című manifesztumában fogalmazta meg az újonnan létrehozott művészeti iskola nézeteit. Eszerint az új iskola célja, hogy benne művészek és kézművesek együtt építsék a jövőt.

Bauhaus tanrend – művészeti szárnybontogatás keretek között

A Bauhaus iskola által bevezetett új művészeti oktatás szabadon engedte kibontakozni a tanulók képességeit, ugyanakkor szigorúan meghatározott tanrendje is volt. Gropius különösen fontosnak tartotta az elméleti tudás gyakorlatban történő hasznosítását, és a különböző területekre kiterjedő tudás egymásra építkezését. Az iskola egyik alapvető elve és újítása az volt, hogy a művészi tehetséget az ember részének tartotta, és szabad utat biztosított az egyéniség kibontakoztatásának és az egyéni kreativitás megőrzésének. Ugyanakkor a diákok megismerték a művészi alkotás törvényszerűségeit, amelyek szükségesek ahhoz, hogy újszerű elgondolásaikat meg tudják fogalmazni.


Bauhaus-tanterv
Forrás: art85.patrickaievoli.com

Ez a felfogás alapozta meg a koncentrikus körökből álló tantervet, amelynek külső gyűrűjében a hat hónapos előkészítő tanfolyam helyezkedett el. A kurzus megalkotója Johannes Itten svájci festő és művészetpedagógus volt, aki ezzel a tanfolyammal kívánta bevezetni a tanulókat a design alapvető elemeibe, a különböző formák, színek és anyagok sokrétű világába. Az előkészítő tanfolyam célja az volt emellett, hogy száműzzék a tanulókból a korábban kialakult gondolkodásbeli és technikai sémákat, így a lehető legjobban felszabadíthatták fantáziájukat és művészi képességeiket. Itten 1919-től vezette az előkészítő tanfolyamot, ahol kipuhatolta, hogy a diáknak mihez van leginkább tehetsége, és a továbbiakban ennek a készségnek a fejlesztését tartotta legfőbb feladatának. Az előkészítő tanfolyam egyfajta szűrőként is szolgált, a végén ugyanis a kevésbé tehetséges diákokat eltanácsolták az iskolából.


Johannes Itten jellegzetes Bauhaus-öltözékében 1920 körül.
Forrás: Wikimedia Commons

Az előkészítő félév végén az iskolában maradó tanulók eldönthették, hogy melyik anyag és technika érdekli őket a leginkább, és ennek megfelelően választhattak műhelyt tanulmányaik folytatásához. A Bauhaus iskolában számtalan műhely működött, így például kőfaragó, asztalos, fém-, kerámia-, üvegfestő, falfestő, tipográfiai és szövőműhely. Gropius műhelyeit „kísérleti laboratóriumoknak” nevezte, mert elgondolása szerint itt tudták a tanoncok a gyakorlatban kipróbálni a tanfolyamon elsajátított tér-és formaviszonylatokat.

A tanterv két középső körén két közbenső három éves kurzus helyezkedik el, az egyiken a formákkal kapcsolatos problémákat járták körül, a másikon pedig a technikai készségekre összpontosítottak gyakorlati oktatás keretében. Ezeken a képzéseken elsősorban az egyszerű geometriai formák használatát sajátították el, így a hallgatók megízlelhették a modern építészet alapjait.

A Bauhaus oktatás végső célja valójában az építészeti oktatás volt, mert álláspontjuk szerint ez képviselte és jelképezte az emberi alkotótevékenységet a legmagasabb szinten. Ennek fényében a kör alakú tanterv közepén az építészethez kapcsolódó kurzusok álltak, ahol a hallgatók nem csak betekintést nyerhettek az építészeti tervezésre, hanem a gyakorlati munkaterületen folytatott kétkezi munkától az építészmérnöki alkalmazásig kipróbálhatták magukat. A versenyszellem helyett sokkal inkább az egyedi kreativitást és a közösségi érzés, illetve a közös célok erősítésére törekedtek. Gropius ugyanis fontosnak tartotta a művészeti alkotásban az alkotó közösség erejét, és azt vallotta, hogy csak így bontakozhat ki szabadon az egyén alkotóereje.


Életkép a Bauhaus-iskolából, Dessau, 1925-32 között
Forrás: www.bauhaus-dessau.de/teaching-2.html

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A mozgás felszabadító ereje a Bauhausban

Johannes Itten oktatási módszere az „átélni, megismerni, tudni” hármas elvén nyugodott, vagyis a tevékenységet az ember pszichikumához és fizikumához kapcsolta. Órái ezért gimnasztikai gyakorlatokkal, légzőgyakorlatokkal kezdődtek, amelyek során a művészi kifejezéshez illeszkedő elemeket tudatosított a hallgatóiban. Arra ösztönözte őket, hogy a ritmus, a lendület, az intenzitás érzékelésével kerüljenek olyan állapotba, amelyben a legerősebben tudnak koncentrálni és a legeredményesebben alkotni. A mozgás máshol is jelen volt a Bauhaus iskolában, Gertrud Grunow német zenész-pedagógus, aki Itten asszisztenseként került a Bauhausba 1919-ben, például a tánc, a mozgás és a zene révén próbálta kialakítani a diákokban a koncentrációra és harmóniára irányuló képességet. Magánóráin legfontosabb munkaeszköze egy zongora volt, amelynek hangjaival és koncentrációs gyakorlatokkal spontán mozgást idézett elő a diákokból. Lothar Schreyer német festő, dramaturg pedig maszkokkal és eszméket szimbolizáló figurák színpadi megjelenésével tanította a diákokat a gesztusok mágikus használatára.


Mozgás a Bauhaus iskolában.
Forrás: www.schirn.de

Tanárok és diákok a Bauhausban – középkori hagyományok modern köntösben

A Bauhaus iskola tanrendjére jellemző elmélet-gyakorlat kettőssége a tanári karban is megjelent, ugyanis minden műhely élén egy művésztanár (formamester) és egy iparos oktató (kézművesmester) állt, így minden hallgató egy művész-és egy technikai irányítótól is tanult. Az iskolában a középkori céhekben jellemző titulusok voltak használatosak 1926-ig, vagyis „tanonc”, „mesterlegény”, „ifjúmester”, „mester”. A Bauhaus-diplomához „céhszerű mester-és segédpróbát” kellett tenni a Mestertanács vagy idegen mesterek előtt. A Bauhaus Mestertanácsának élén az igazgató állt, tagjai pedig az iskola művésztanárai voltak.[2]

A tanárok és a növendékek közötti kapcsolat az akadémiai stílussal ellentétben nem egy merev, ellenőrző-korrigáló viszonyon alapult, hanem mozgalmas, játékos együttműködést valósítottak meg a tanítványokkal. A Bauhausban való részvétel életmódot is jelentett, mivel az élet minden területét magába foglalta: a lakás, az étkezés, a munka, a tanulás, a sport, a szórakozás és a kikapcsolódás lehetőségeit. Gropius igyekezett összekapcsolni a munkát és a játékot olyan módon, hogy az iskola mindennapjait különféle rendezvényekkel tarkította. Rendszeresen szerveztek például úgynevezett Bauhaus-estéket, amelyek keretében a helybéliek is látogathatták az előadásokat. A Bauhaus-év négy nagyobb ünnepből állt: a Laterna-ünnep, amelyet jellemzően május 18-án Gropius születésnapján tartottak; a napéjegyenlőség ünnepe; az októberben tartott Sárkányünnep, amelyen absztrakt papírsárkányokat eregettek a közeli dombon[3]; valamint a közösen ünnepelt Karácsony, amikor Gropius mindenkit megajándékozott.

A Bauhaus képzésén a diákok kiterjedt ismeretekre szert tehettek. A könyvelési, költségvetési, gazdasági alapfogalmakon túl különböző művészeti és tudományos témákban is szerveztek előadásokat. A műhelyekben folyó munkákról a vezető mesterek előadásokat tartottak, amelyekben összegezték az eredményeket, munkájukat, valamint kiállításokat is szerveztek ugyanezen célból, amelyek a külvilág számára is nyitottak voltak.

A Bauhaus iskolába 17-40 év között bárki jelentkezhetett. Az iskolának fennállása alatt összesen 1250 hallgatója volt, egyidőben általában nagyjából száz, a sikeres időszakokban ennél több. Jellemző volt az iskolára a szigorú tanrend, kötelező volt a formamesterek előadásait és a műhelyeket látogatni, és a képzés egyes szakaszait határidőre teljesíteni kellett.

Tehetséges művészek a Bauhaus szolgálatában

A Bauhaus iskolában megvalósuló színvonalas oktatás biztosítása érdekében Gropius több kiemelkedő művészt hívott Weimarba, akik az oktatói munka mellett folytatták alkotómunkájukat is. Johannes Itten mellett Lyonel Feininger, német származású amerikai expresszionista festőművész és Gerhard Marcks, német szobrász érkezett az elsők között az új oktatási intézménybe. Itten 1923-ban Gropiusszal kialakult ellentétei miatt elhagyta az iskolát, és helyére Moholy-Nagy László került, aki az előkészítő tanfolyamot átalakította, és beemelte a technológiai tudást, valamint a fényképezésen keresztül új látásmódot vezetett be. A Bauhaus iskola tanárai között szerepelt még Vaszilij Kandinszkij orosz absztrakt festő, Paul Klee svájci expresszionista festő és grafikus, valamint a szobrászattól a koreográfiáig mindenféle művészeti ággal foglalkozó művészek, mint például Georg Muche német expresszionista festő, grafikus és Oskar Schlemmer német festő, szobrász, koreográfus is.

1928-ban azonban Gropius belefáradt a munkába és az iskola kritikusainak egyre intenzívebb támadásaiba, ezért átadta a stafétát Hannes Meyer svájci építésznek. Meyer aktív kommunistaként beleépítette politikai elképzeléseit az iskola tanítási programjába, ezért egyre erősebb kritikák érték, ami a 1930-as távozásához vezetett. Miután a nemzetiszocialisták 1932-ben Dessauban hatalomra kerültek, az iskolát bezárták, és Berlinben tudta folytatni tevékenységét. Az új helyen Ludwig Mies van der Rohe német funkcionalista építész irányítása alatt próbálta az iskola tovább folytatni tevékenységét, azonban a szűkös anyagi források és a politikai nyomás miatt a náci hatalomátvételt követően 1933-ban végleg bezárt.

Termelés a Bauhausban

Az iskola fontos célkitűzése volt, hogy a művészet ne öncélú legyen, hanem a társadalom számára hasznos tevékenység, ezért a hallgatóknak törekedniük kellett arra, hogy eladható tárgyakat készítsenek. Az anyagot az iskola ingyen bocsátotta rendelkezésükre, és az ott készített alkotásaik az iskola tulajdonát képezték. Az alkotások eladása után azonban bizonyos százalékot jogdíjként megkaptak a bevételből, ami különösen fontos volt a Bauhaus számtalan rendkívül szegény diákja számára. Ezenkívül kereseti forrást jelenthetett az is, hogy a műhelyben tanoncként végzett munkájukért cserébe órabért kaptak. A tanulók közreműködhettek a kísérleti munkákban is, tehát már tanulási idejük alatt is bevonták őket a Bauhaus tevékenységébe.

Az iskola történetének fontos állomása volt, amikor 1925-ben a Bauhaus iskola Dessau német iparvárosba költözött, a város engedélyezte az iskola részére egy új épület felépítését. Ez a tervezési folyamat lehetőséget adott arra, hogy a Bauhaus az egyszerű tárgyaktól a lakóházig mindenre kiterjedő tervezési elméletét a gyakorlatban is megvalósíthassa. Az új épület a Bauhaus egyfajta jelképévé vált, valamint a modern, funkcionalista építészet emblematikus emléke maradt.


A Bauhaus iskola dessaui épülete.
Fotó: Dr. Volkmar Rudolf/Tilman2007

A Bauhaus iskolában megteremtett stílus komoly hatással volt a 20. század építészetére és egyéb művészeti irányzataira. Az iskolában alkalmazott módszereket pedig az intézmény 1933-as megszűnését követően nagyrészt az USA-ba kivándorolt tanárok további tevékenységének köszönhetően még szélesebb közönség ismerhette meg, így a Bauhaus mind stílusában, mind művészeti oktatási újításaiban mély nyomot hagyott az utókor számára.

 

 

Török Orsolya, nemzetközi kapcsolatok szakértő


Nyitókép: Mozgás a Bauhaus iskolában
Forrás: www.schirn.de

FORRÁSOK:
[1] Braun Feldweg: Ipar és forma. Corvina Kiadó, Budapest, 1978. 43.o.
[2] Iványi Jozefa: A Bauhaus pedagógiájáról, In: Iskolakultúra, 1999/09, 96.o.
[3] http://www.johndobson.info/John%27s%20Kite%20Site/scrapbook/page%2024.html
https://www.theartstory.org/movement-bauhaus-history-and-concepts.htm#concepts_styles_and_trends_header
Magdalena Droste: Bauhaus (2003)

Újratervezés! Elkészült a 2021-es házlista

Ha kíváncsiak vagytok a kiszemelt házakra, nézzetek bele a listánkba, mely a két világháború után 1921-1930 és 1945-1957 között épült, újraépült és átadott épületeket tartalmazza. Természetesen az épületek mellett legalább annyira fontosak a benne élők és történeteik.

I. kerület
Aladár utca 3.
Attila út 133.
Attila út 2.
Attila út 29.
Attila út 33.
Attila út 57-61.
Derék utca 10.
Dísz tér 6.
Donáti utca 14-16.
Fortuna utca 15.
Győző utca 5.
Hattyú utca 8/a
Hattyú utca 10.
Krisztina Körút 55.
Krisztina Körút 65-67.
Mihály utca 11.
Naphegy tér 8.
Ostrom utca 5.
Úri utca 32. (Tóth Árpád sétány 24.)
Várfok utca 14.

II. és XII. kerület
Széchenyi-hegyi Gyermekvasút

II. kerület
Árpád fejedelem útja 35-37-től 47-ig
Berkenye utca 15/b
Bimbó út 75.
Bimbó utca 2.
Bolyai utca 9.
Borbolya utca 4.
Buday László utca 1-3.
Csopaki utca 8.
Érmelléki út 8.
Fillér utca 40-42.
Fő utca 61.
Fő utca 62-64.
Garas utca 8-10.
Harcsa utca 1.
Harcsa utca 2.
Házmán utca 7.
Heinrich István utca 3.
Hűvösvölgyi út 177.
Hűvösvölgyi út 64-66.
Keleti Károly utca 39.
Keleti Károly utca 9. ll/a-b.
Keleti Károly utca 13/a-b.
Keleti Károly utca 15/ab-c.
Kút utca 6.
Küküllő utca 6.
Lórántffy Zsuzsanna utca 3.
Lórántffy Zsuzsanna utca 6.
Lórántffy Zsuzsanna utca 20.
Margit körút 27.
Margit krt. 99.
Mechwart liget 1.
Orsó utca 21.
Pasaréti út 10.
Retek utca 32.
Riadó utca 2/a-b.
Sodrás utca 3.
Széher út 24.
Szemlőhegyi út 23/b.
Szilágyi Erzsébet fasor 43/a-b és 45/a-b.
Tapolcsányi utca 3.
Trombitás utca 11.
Trombitás utca 26.
Virág árok utca 11-13.
Virág árok utca 15.
Zivatar utca 9.

III. kerület
Árpád fejedelem útja 49.
Bécsi út 88-92. (a Kecske-Végvár-Doberdo utcák határolta tömb)
Dereglye utca 3.
Hunor utca 2-4.
Hunor utca 3-7.
Hunor utca 6.
Hunor utca 8.
Keve utca 41.
Meggyfa utca 17/a-b
Meggyfa utca 19/a-b
Meggyfa utca 21/a-b 
Pacsirtamező utca 61-63.
Pacsirtamező utca 65-67.
Raktár utca 39-41. (Hunor-Veder utca által határolt tömb)
San Marco utca 12-18.
Szentendrei út 135.
Szél utca
Szépvölgyi út 3/b
Teszársz Károly utca 3.
Teszársz Károly utca 5.
Törzs utca 3.  

Váradi utca 1-7. 
Váradi utca 2.
Velence utca 1-3.
Vihar utca 2/a
Vihar utca 2/b 

IV. kerület
Árpád út 7-11. 
Árpád út 12-14.
István út 10.
Szent László tér 3., 4-5., 8., 13.
Szent László tér 9., 10., 11., 15.

V. kerület
Balassi Bálint utca 27.
Balassi Bálint utca 9-11.
Báthori utca (Hold utca, Aulich utca kereszteződése)
Báthory utca 10.
Belgrád rakpart 11.
Erzsébet tér 11-13.
Falk Miksa utca 9-11.
Falk Miksa utca 12.
Ferenczy István utca 20.
Gerlóczy utca 4.
Honvéd utca 22-24.
Honvéd tér 10. / Szemere u. 16-18./ Balaton utca 13-15-17-19. / Honvéd utca 27.
Királyi Pál utca 10.
Kossuth Lajos tér 10.
Kossuth Lajos tér 13-15.
Kossuth Lajos utca 18.
Markó utca 7.
Markó utca 9.
Nagy Ignác utca 16.
Október 6. 21.
Petőfi Sándor utca 20.
Régiposta utca 7-9.
Stollár Béla utca 3/a-b.
Széchenyi rakpart 19.
Szemere utca 19.
Szemere utca 21.
Türr István utca 6.
Váci utca 18.
Váci utca 24.
Váci utca 6.
Vármegye utca 7.
Veres Pálné utca 8.
Veres Pálné utca 33.
Vörösmarty tér 4.

VI. kerület
Andrássy út 129.
Bajcsy-Zsilinszky út 5.
Bajcsy-Zsilinszky út 15.
Bajza utca 47.
Benczúr utca 19.
Benczúr utca 23.
Benczúr utca 39/a-b
Délibáb utca 18/b-c
Desewffy utca 47.
Dózsa György út 84/a
Jókai utca 6.
Podmaniczky utca 83-93.
Podmaniczky utca 111.
Podmaniczky utca 113.
Szegfű utca 6.
Szondi utca 67.
Teréz körút 26.
Teréz körút 56.
Teréz körút 60.
Városligeti fasor 42.
Városligeti fasor 44.
Városligeti fasor 46-48.

VII. kerület
Akácfa utca 15-23.
Akácfa utca 6.
Bethlen tér 3.
Damjanich utca 40-42.
Dob utca 71.
Dohány utca 2-6.
Dohány utca 46.
Garay tér — Piac és vásárcsarnok
Károly körút 3/c.
Károly körút 5.
Kertész utca 24-28.
Kertész utca 42-44.
Klauzál utca 13.
Klauzál utca 30.
Rákóczy út 30.
Szövetség utca 17.
Thököly út 26.
Vörösmarty utca 5.
Wesselényi utca 7.
Wesselényi utca 26.

VIII. kerület
Baross utca 90.
Blaha Lujza tér 1-2.
Bródy Sándor utca 5-7.
Corvin köz 1.
Corvin köz 1/a-b., József körút 86., Üllői út 38-44.
Corvin köz 2.
Corvin köz 4/a-b.
Corvin köz 5.
Corvin köz 6-8.
Déri Miksa utca 6.
Fiumei út 19/a.
Futó utca 3.
Gutenberg tér és Bródy Sándor utca 2. és 46.
Horváth Mihály tér 16.
Hős utca 4.
Kerepesi út 31.
Kisfaludy utca 40.
Könyves Kálmán körút 76.
Magdolna utca 5-7.
Népszínház utca 21.
Orczy-út 25.
Rákóczi út 47-49.
Rákóczi út 61.
Rákóczi út 73.
Rezső tér
Salétrom utca 5.
Sport utca 2.
Strázsa köz
Stróbl Alajos utca 5-7.
Szentkirályi utca 27-31.
Szentkirályi utca 8.
Üllői út 54-56.
Üllői út 60-62.
Vajda Péter utca 29-31.
Vajda Péter utca 43.
Víg utca 22.
Víg utca 36.

IX. kerület
Aszódi út
Bokréta utca 3.
Dandár utca 5-7.
Gyáli út (Delej utca) 4.
Gyáli út 4. Törzsépület
Gyáli út 6.
Gyáli út 18-20.
Kálvin tér 7. (Lónyay utca 2.)
Kinizsi utca 22.
Mester utca 11.
Mester utca 24.
Mester utca 33-35.
Mester utca 37-39.
Páva utca 39/a.
Ráday utca 30.
Ráday utca 32.
Soroksári út 164.
Üllői út 145. – plébániatemplom
Üllöi út 65-67.
Üllöi út 71.
Üllöi út 73.
Üllöi út 79.
Üllői út 81.

X. kerület
Albertirsai út 2.
Bihari út 6.
Ceglédi u. 1.
Cserkesz utca 39.
Harmat utca, Harmat köz, Mádi u. által határolt tömb
Kolozsvári út 39-43.
Kőér utca 34.
Kőér utca 62.
Kőrösi Csoma Sándor út 43-51.
Maglódi út 10.
Maglódi út 89-91.
Pongrác út 17. E2 jelű épület
Pongrác út 17. F10 és F11 jelű épületek
Pongrác út 17. H jelű épület
Pongrác út 17. J jelű épület
Pongrác út 17. L1 jelű épület
Pongrác út 17. P jelű épület
Sörgyár utca 16.
Sörgyár utca 35.
Üllői út 120.
Üllői út 122-124.
Üllői út 126.
Üllői út 130.
Üllői út 134.
Üllői út 138.

XI. kerület

Albertfalvai lakótelep (Kisköre utca környéke)
Balogh Tihamér utca 3.
Bercsényi utca 28-30.
Bicskei út 4-6.
Bocskai út 43-45.
Budafoki út 52. – II. kazánház
Budaörsi út 2-18.
Diószegi út 54.
Elek utca 26.
Építész utca, Fegyvernek utca, Vegyész utca és Karcag utca által határolt terület Albertfalva OTI telep
Fehérvári út 12.
Fehérvári út 37. (Sárbogárdi út, Fadrusz utca és Kanizsai út által határolt terület)
Fehérvári út 88/a-b.
Himfy utca 9.
Kelenhegyi út 16B / 18
Kelenhegyi út 37.
Köbölkút utca 27.
Ménesi út 44-48.
Ménesi út 92.
Műegyetem rkp. 9.
Október 23. út 1-5. (eredetileg: Lenke út 44.; azonos: Fehérvári út 24.)
Somlói út 54.
Somlói út 6/b.
Szüret utca 15.
Vak Bottyán utca 1-5. (azonos: Karinthy Frigyes út 22., Lágymányosi út 15.)
Vásárhelyi Pál utca 4-6.
Vegyész utca 7., 9., 11., 13., 15.
Villányi út 15-27.
Villányi út 55-65.
Zenta utca 1-5. (Bartók Béla út 22. Budafoki út 17/a-b-c. és 19.)

XII. kerület
Alkotás utca 41.
Alma utca 2/c.
Beethoven utca 7.
Böszörményi út 4.
Böszörményi út 6.
Böszörményi út 8.
Böszörményi út 20-22.
Böszörményi út 24.
Böszörményi út 42.
Királyhágó utca 5/a-b.
Csaba utca 5.
Csaba utca 9.
Csaba utca 15.
Csaba utca 20.
Csörsz utca 18.
Eötvös út 12.
Gaál József utca 12/a.
Gaál József utca 18/a.
Hertelendy utca 1/a-b
Istenhegyi út 8.
Kiss János altábornagy (azelőtt Fery Oszkár) utca 55-59.
Kiss János altábornagy (azelőtt Fery Oszkár) utca 56-80.
Krisztina körút 6-8.
Márvány utca 48.
Németvölgyi út 42-46.
Szarvas Gábor utca 18.
Tartsay Vilmos utca (egykor Hantos út, majd Menkina János utca) 9-11-13.
Ugocsa utca 2.
Ugocsa utca 5.
Városmajor utca 32/a.
Zugligeti út 9–25.

XIII. kerület
Babér utca 17/a.
Béke tér 1/a.
Béke utcai lakótelep (Debrecen park)
Béke utcai magasházak
Bulcsú utca 23/a. és b.
Csanády utca 4/b.
Dagály utca 11-15. és 12-16.
Dráva utca 17.
Faludi utca 1.
Faludi utca 5.
Felka utca 3.
Felka utca 4.
Fiastyúk utcai lakótelep
Frangepán utca 43.
Gyöngyösi utca 2.
Gyöngyösi utca 4.
Gyöngyösi utca 6.
Hegedűs Gyula utca 37.
Jász utca 153-155.
József Attila tér
Kárpát utca 13-15.
Kartács utca 25.
Kassák Lajos utca 10.
Katona József utca 31.
Lehel utca 2/a-c.
Margitsziget – Nemzeti Sportuszoda együttese
Margitsziget – Szent Mihály templom
Népfürdő utca 18- 20.
Nővér utca 15-17.
Pannónia utca 12.
Pannónia utca 14.
Pannónia utca 16-20.
Pannónia utca 19.
Pannónia utca 26.
Pannónia utca 34.
Pannónia utca 36.
Pozsonyi út 25.
Radnóti Miklós utca 21/b.
Radnóti Miklós utca 24.
Radnóti Miklós utca 26.
Reitter Ferenc utca 7.
Róbert Károly körút 39.
Tátra utca 12/b.
Tátra utca 15/b.
Tátra utca 20/a.
Üteg utca 16-20.
Váci út 63-67.
Váci út 107.
Váci út 183.
Váci út 184.
Vágány utca 2.
Visegrádi utca 31.
Visegrádi utca 32-34.

XIV. kerület
Ajtósi Dürer sor 5.
Amerikai út 76.
Állatkerti út 11.
Cházár András utca 1.
Cházár András utca 16.
Egressy út 18/c.
Egressy út 35-51.
Gyarmat utca 6.
Gyarmat utca 7/c.
Hermina út 21.
Hermina út 35-37.
Hungária körút 98-108.
Hungária körút 151.
Hungária körút 153.
Hungária körút 159-161.
Hungária körút 171-173.
Ilka utca 35/a.
Ilka utca 35/b.
Ilka utca 41.
Ilka utca 43.
Ilka utca 47.
Ilka utca 56.
Kerepesi út 80. és Örs vezér tere 1.
Pétervárad utca 2-4.
Stefánia út 63/c.
Stefánia út 65.
Stefánia út 77.
Stefánia út 99.
Thököly út 81.
Thököly út 123.
Varsó utca 14-28.

XV. kerület
Széchenyi úti lakótelep

XVIII. kerület
Gyár utca

XIX. kerület
Üllői út 303.

XX. kerület
Gubacsi út
Tátra téri lakótelep

XXI. kerület
Béke tér 1.
Béke tér 1/a.
Béke tér 2.
Béke tér 2/a
Béke tér 3.
Béke tér 3/a
Béke tér 4.
Béke tér 4/a
Béke tér 5.
Béke tér 5/a
Szabadság utca 15.
Szabadság utca 17.
Szabadság utca 19.
Szabadság utca 21.
Vénusz utca 13.
Vénusz utca 15.
Vénusz utca 19.
Vénusz utca 23.
Vénusz utca 27.
Vénusz utca 31.
Vénusz utca 35.
Tejút utca 6.
Tejút utca 4.
Merkúr utca 4.
Merkúr utca 6.
Merkúr utca 8.
Merkúr utca 10.
Merkúr utca 12.
Merkúr utca 14.
Merkúr utca 16.
Merkúr utca 18.

Merkúr utca 20.
Merkúr utca 22.
Kossuth Lajos utca 30-46.
Kossuth Lajos utca 55-61., Templom utca 32-38.
Szent Imre tér 21-22.

XXII. kerület
Duna utca, Játék utca, Pécsi utca
Városház tér 11-13.

 

11. BUDAPEST100: ÚJRATERVEZÉS

A Budapest100 hétvégéjét május 8-án és 9-én szervezi meg 2021-ben a KÉK – Kortárs Építészeti Központ. A 11. évébe lépő, rendkívül sikeres fővárosi civil ünnep az újratervezéssel foglalkozik, és az 1921 -1930 és 1945 – 1957 között épült, újraépült, átadott házakat mutatja be az ott élők és dolgozók közösségével együtt. Több évtizedet fog át a program, ezalatt három nagy újratervezést élt át a főváros, a két világháború és az 1956-os forradalom után. Önkéntes kutatóink listáján közel 400 épület szerepel. A két nap dátuma európai ünnep, május 8. a II. világháború vége, május 9. Európa napja.  Szeretnénk, ha a Budapest100 abban az értelemben is ünnep lenne 2021-ben, hogy a mindenkit érintő járvány után végre találkozhatunk, és együtt élhetjük át az újratervezés örömét.  

Mennyi történet, mennyi emlék várható ezekből az évekből! Több, mint 100 éve, az I. világháború után, vagy 75 éve, a felszabadulás eufóriájában, majd az 56-os forradalom utáni újraépítéskor az egész főváros együtt, közösen építette újjá magát. Ha ma beszélni szeretnénk erről, akkor a dédszülők, nagyszülők és a többi idősebb családtag fotóalbumát kell elővennünk, és beszélgetni velük a képeket nézegetve. A szakemberek cikkeket, könyveket írtak ezekről az időkről és az újjáépítés vitákat is generált. Nézzünk ezzel a szemmel a városunkra: mennyi tégla, cement, vas és energia, mennyi munka kellett ahhoz, hogy Budapest újra azzá legyen, amilyennek most ismerjük, ahogyan szeretjük, amiért ünnepeljük a Budapest100 hétvégéjén immár tizenegyedik alkalommal.  

A Budapest100 sikeres civil ünnep, a közösségek és a város fesztiválja, egy hétvége a mindennapos értékek jegyében, ami közelebb hozza egymáshoz a városlakókat, a szomszédokat, a generációkat. A város szellemét a házak őrzik – a történeteket a lakók tudják továbbadni, és erre mindig jó alkalom a Budapest100 hétvégéje. 

A program 2011-ben indult az OSA Archívum és a KÉK – Kortárs Építészeti Központ kezdeményezésére, a száz éves házak ünnepeként. 2015 óta a tematikus válogatások voltak a fókuszban, mert az I. világháború alatt kevés ház épülhetett, így ritkák a 100 évesek. A cél ma is az eredeti: bemutatni a pincétől a padlásig a házakat, megismerkedni a lakókkal és hozzájárulni új közösségek kialakulásához.  A Budapest100 eseményeit önkéntesek és lokálpatrióták szervezik a házak lakóinak, illetve a részt vevő intézmények képviselőinek segítségével. Minden program ingyenes.

 „Minden ház érdekes” – ez a mindenkori mottónk.

Kísérjétek figyelemmel a híreinket a Budapest100 online felületein, hiszen a honlapon hamarosan megnyitjuk a jelentkezést az 1921 és 1957 között épült házak lakóközösségei számára!

2020-as videó

2020-as Közösségi videó

Kapcsolat:

budapest100@kek.org.hu | +36 20 341 6688
Sajtó: press.budapest100@kek.org.hu
Kutatás: kutatas.budapest100@kek.org.hu
Tervezte és fejlesztette:

kek-logo

kek-logo