+5
  • Tervező:

    id. Wagner János
  • Építés éve:

    1847
  • Építtető:

    Winkler Mihály
  • Építő:

    nincs adat
  • Épület funkciója:

    lakóház
  • Nyitva tartás:

    SZOMBAT–VASÁRNAP 12:00–16:00
  • Helyrajzi szám:

    23852/1
  • Fotó:

    Szokodi Bea
  • Kutatás:

    Szarka Zsófia
  • Önkéntesek:

    Páger Anikó, Szánthó Eszter, Wittmann Imola Lilla

Leírás

Ahogy végig nézünk a rakparton, fel sem tűnhet mennyire régi is ez a ház. Egy lakóval folytatott beszélgetésből az derült ki, hogy valahol a millennium (1896) környékére tehető az építése. Mondanom sem kell, mindannyiunkat meglepett, amikor felfedeztük egy 1860-as rakparti képen, ahogy büszkén magasodik a szomszédos épületek fölé. Későbbi kutatás eredményeképp sikerült megtalálni, hogy 1847-ben épült Winkler Mihály megbízásából. Tervezője idősebb Wagner János volt, akinek nevéhez többek között a Vigadó, a Thonet-ház vagy a régi Tőzsde épülete (még a Szabadság téri Tőzsdepalota előtti épület) is fűződik, a Belgrád 23 alatt található épület egy romantikus stílusú alkotása. Sokáig műemlékként volt nyilvántartva, de igazából sohasem számították annak, így ezt egy 2012-es rendelettel eltöröltették.

Tulajdonosai:
Kezdetben Winkler Mihály és Geppert József. Majd 1899-ben a Gillming család tulajdonába került, ekkor még a mai Belgrád rakpart 22. helyén Gillming Ferenc bőrgyára állt. Gillming Ferenc és felesége Fischer Hermina nagy műgyűjtők és utazók voltak, még világ körüli utazást is tettek, amiről az asszony könyvet is írt.
1912-ben a ház átkerült a Hültl családhoz, először Dr. Hültl Ferenchez, majd 1930-tól Dr. Hültl Hümérhez. Ő Hültl Dezső építész, műegyetemi tanár bátyja. Testvéréhez hasonlóan az orvoslás mellett tanított ő is, 1902-től a budapesti egyetemen magántanár sebgyógyítás tanából, 1915-től a gyakorlati sebészet tanára volt. Hazánkban ő vezette be, majd később kötelezővé is tette a sebészek számára, a maszkban és gumikesztyűben való operálást. Fertőtlenítés céljából elsőként alkalmazta a bőr felszínének jódtinktúrás ecsetelését, lemosását. Nevéhez fűződik a műtéti beavatkozás előtt a metszés irányának kirajzolása a bőr műtéti felületén. 1907-ben feltalálta, és Fischer Viktor szerszámkészítővel közösen 1908-ban szabadalmaztatta sebészeti varrógépét. Ezzel jelentősen csökkent a műtétek kockázata. A sikeres konstrukciónak azonban több hátránya is volt: súlya miatt nehezen lehetett kezelni, a kapcsokat kizárólag a gyártó tudta belehelyezni, és nagyon sokba került. A készülékből az egész világon mindössze 50 darabot használtak. Ezt a sebészeti varrógépet fejlesztette tovább Petz Aladár, a budapesti I. sz. Sebészeti Klinika tanársegédje. Az általa készített új gyomor-bélvarrógépet 1920-ban sikerrel próbálták ki a klinikán. Petz a Sebészeti Társaság 1921. évi nagygyűlésén mutatta be találmányát, a Hültl-féle gyomor-bélvarró gép továbbfejlesztésével kialakított eszközt. Hültl professzor – miután meggyőződött az új gép tökéletes működéséről – gratulált a feltalálónak, és intézkedett saját gépe további gyártásának beszüntetéséről. Hültl professzor 1934-ben nyugalomba vonult. 1935-től a felsőház tagja. Mint a Magyar Országos Orvosszövetség elnöke, elsőként megszervezte a keresetképtelen orvosok, az orvosok özvegyeinek és árváinak rendszeres segélyezését.
A házban lévő automobile-garage az ő nevéhez fűződik. 1911-ben kapja meg rá az engedélyt, 1912-ben kerül a tulajdonába a ház, ekkor alakíttatja ki végül  a helyiséget. Az udvar közepén található egy nagy autó-fordítókorong, ez arra szolgált, hogy ne kelljen kitolatni. A szerkezetet kézzel működtették. A garázst 1964-ben raktárrá alakították át. Az autó-fordítókorong megmaradt az udvarban, de nem használják.

Híres lakók:

– Klein Gyula, botanikus, növényanatómus, mikológus. 1883-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1898-tól rendes tagja.
– Abadijev Vascó, bolgár hegedűművész. Először 1942 november 6-án mutatkozott be a budapesti közönségnek van Kempen Paul hollandiai származású karmesternek a drezdai filharmóniai társaság főzeneigazgatójának vezénylete alatt egy zenekari estén.
– Hicker Antal, szita és sodronyáru készítési iparüzlet tulajdonos, és neje Hicker Antalné Wittman Anna
– Hicker Antalné, szül. Marschowszky Vilma
– Mihajlovics Endre, bajmoki káplán, később temerini plébános, majd 1905-től alkotmánypárti képviselő
– Horánszky Pál, vitéz, magánhivatalnok, ő állította össze a liptószentiványi Szent Ivány család leszármazását 1940-ben
– Kreutle Ferencz, festékkereskedő. Üzlete a Kammermayer Károly u. 1 alatt volt.
– Ebenspanger Vilma, társalgónő
– Fogl Adolf, kávémérő
– Dianovszky Zsigmond, szabó mester
– Riskó Alexandrine, magánzó
– Csép József, kereskedő segéd
– Steiner Simon, pálinkamérő

Kiállítás az árvízkárosultakért
1999 március-áprilisában rendkívüli árvíz sújtotta az országot. A károsultak megsegítésére szervezett egy vándorkiállítást Kesztyűs Ferenc grafikus- és festőművész. Neve jól ismert számos hazai, nemzetközi egyéni és csoportos kiállítás kapcsán. Olaj- és tűzzománc- kerámia festményeivel, valamint szilikon művészfestékekkel festett képeivel, grafikáival, karikatúráival több kontinensen számos alkalommal mutatkozott be, nem egy hazai és külföldi múzeum és műgyűjtő őrzi műveit. 1999 május 10-én ő szervezte az árvízkárosultak megsegítésére szolgáló vándorkiállítást. Felhívásában arra kérte a segíteni akaró művészeket, hogy legfeljebb 3 alkotásukat ajánlják fel a célra. Ezeket a kiállításokon értékesítették, majd a befolyt összeget az árvízkárosultak javára ajánlották fel.

A teljes dokumentáció letölthető itt

A ház programjai

További házak a közelben