Programs of the house

Apáczai Csere János utca 11.

  • Architect:

    Kármán Géza Aladár , Ullmann Gyula
  • Built:

    1912
  • Build by:

    nincs adat
  • Builder:

    nincs adat
  • Function:

    egykor Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Rt. székháza
  • Researched:

    2012
  • Parcel Number:

    24474
  • Second address:

    Vigadó utca 2.
  • Research:

    ©Budapest100

Description

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

Az Apáczai Csere János utca 11. (régen: Mária Valéria utca) és Vigadó utca 2. saroktelkén már korábban is állhatott egy kis épület, amit irodának használtak. Korabeli iratok szerint itt székelt a Tiszai Vasút Társulat 1888-ban. Ugyanebben az évben itt írták alá a Balatontavi Gőzhajózási Részvényvénytársaság cégbejegyzését. Ez a régi épület már a ma álló ház építése előtt lebontásra került.


Az 1895-ben alapított Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság (MFTR) részvényei, összesen 2 darab. Az 1895. január 24-i kibocsátású, 200 korona (1923-tól 1000 korona, 1926-tól 15 pengő, 1936-tól 1,5 pengő) névértékű részvény sorszáma: 43660. Az 1916. június 27-i 25×200=5000 korona (1923-tól egyenként 1000 korona, 1926-tól egyenként 15 pengő, 1936-tól egyenként 1,5 pengő) névértékű részvény sorszáma: 77576-77600. Magyar, illetve német és francia nyelvűek.
Kép forrása: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum [MUSEUM-DIGITAL] [azonosító: ERT-157]

Az új székház építésére 1910-ben között tervpályázatot írt ki a Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság. Országos, titkos, jeligés pályázatot írtak ki, az első három helyezettet kötelezően megnevezve, a további tervekre pedig fenntartották a megvásárlás lehetőségének jogát. A zsűri tagjai között találjuk Alpár Ignácot is, és természetesen a hajózási vállalat akkori vezetőségét is. A beküldött sok pályázat közül négyet díjaztak, az alábbi sorrendben:

1. Kálmán Aladár és Ullmann Gyula terve
2. Baumhorn Lipót terve
3. Jónás Dávid és Jónás Zsigmond terve
4. Gerstler Kálmán terve (megvétel)

A kivitelezés megbízását is az első helyezett Kálmán – Ullmann párosra bízták. Sajnos az eredeti tervrajzok nem maradtak fenn, csak egy 1911-es keltezésű rajz, amely a fűtővezetékek hálózatát mutatja. Ez azonban homlokzati rajzot nem tartalmaz. Az építkezés 1909 végén kezdődött. Az épület a hajózás központi irodaháza számára készült. A 4.-5. emeleten kezdetben panzió működött (ma apartmanoknál hívnánk a helyiségeket, ugyanis több szobával, hallal, konyhával és fürdőszobával is fel voltak szerelve), oda a feljárás a Vigadó utcai oldalról volt lehetséges, míg az irodákat a Mária Valéria utca felől lehetett megközelíteni. A háború után a Belkereskedelmi Minisztérium részére irodákat alakítottak ki a panzió tereiben. 1975-76 során a minisztériumtól a hajózási vállalat vette át ezeket a szinteket is.


Vigadó tér – Apáczai csere János utca – Vigadó utca sarok, a MAHART székház épülete (1961)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 9127, adományozó: UVATERV]

A főbejárat az épület sarkán van, félköríves kiképzése miatt a kapu a Vigadó térre néz. Eredetileg földszint, félemelet, 1-4. emelet volt a szintek beosztása, ma viszont földszint és 1-6. emelet a beosztás, mivel a félemelet és a padlástér is emeletként szerepel. A földszintről az első két emeletre széles, impozáns márványlépcső vezet, a harmadik és negyedik emeletre cementlépcső, a padlástérbe vaslépcső vezet. A legfelső négy szinten kiszolgáló irodák voltak találhatók, míg az igazgatóság az alsóbb szinteket foglalta el. A bejárati forgóajtón belépve pillanthatjuk meg a márványlépcsőt, amely az első pihenőnél kettéválik, és így megy fel az első emeletig. A pihenő feletti ablak ólomkeretes, színes üvegbetétje a hajózás szimbólumát ábrázolja. A második emeletre ugyanígy vezet fel a lépcső.

A földszinten található az egykori kultúrterem, amelynek dupla üvegborítású, acélvázas födémét ma is csodálat övezi. Ennek érdekessége, hogy a napfényt úgy tükrözi, hogy alatta a terem egyenletes megvilágítást nyerjen. Ez a nagyterem a székház által körülölelt udvar egész területét kitölti. A tanácsterem az épület legimpozánsabb kialakítású helyisége. A fala 1,8 méter magasságig pácolt tölgyfa burkolatú, szolid faragással. Ablakai a belső udvarra néznek. Az ötvenes – hatvanas évek fordulóján kerültek bele az égetett technikával készített, faberakásos képek. Ezek a képek a hajózás történetét mutatják be körben a teremben, a hatvanas évekig. A világítás is a környezetbe simúló, mennyezeti és fali bronz lámpatestekkel.

A földszinti ablakokat oszlopok osztják, ezek tégla, illetve kör keresztmetszetűek, és csak kissé emelkednek ki a falsíkból. Az oszlopfők dór jellegűek. Az ablakok a földszinten kovácsoltvas ráccsal felszereltek. A bejárati forgóajtó előtt előtetőt is építettek.

A bejárat felett márványtáblán a MAHART felirat volt olvasható, alatta kisebb betűkkel a rövidítés megfejtése: Magyar Hajózási Részvénytársaság. Az első emeleti ablakok előtt erkély vonul végig, aminek a korlátja zárt, és a tetején stilizált hullámok futnak végig. A második emeleten már egyszerűbb erkély van. Mindkét utca felől egy-egy zászlótartó is látható a bejárat felett. Összesen öt zászlótartót helyeztek el a homlokzaton. A középső zászlórúd mögötti ablak felett helyezték el annak idején az ötágú csillagot, ez természetesen már nincs fent. A harmadik emeleten mindkét utca felé 3-3, erősen kiugratott hajóorr található. Alattuk egy-egy levegőt fújó fej jelképezi a jó szelet, a hajóorr két oldalán egy-egy oceanida egyik kezével a hajóra, másikkal az erkélyre támaszkodik, a testére polip karja tekeredik. Az oceanida mellett még egy-egy delfin is látható. A mögöttük levő ablakok boltívében díszes kagylóalakzat foglal helyet, amely felett kicsi ál-erkély van, korlátját középen női fej díszíti.


Vigadó (Molotov) tér, MAHART székház (1955)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 5300, adományozó: UVATERV]

A ház folyosórendszerét három lépcsőház és három lift egészíti ki – a leghátsó teherliftként szolgál. A székház alatt nagy pincerendszer húzódik. A ház két udvarából az egyik a már említett, teljesen zárt, a másik pedig csak U alakban zárt, és az egykori Belkereskedelmi Minisztérium épületre néz. Eredetileg alacsony nyomású gőzfűtéssel épült fel a ház, a Marabu kazánt 1972-ben bontották el, amikor széntüzelésű kazánnal melegvíz-fűtésesre cserélték a fűtést. Még a nyolcvanas évek végén is az egész épület a hajózás hazai központja volt. Később irodaházzá alakult, ma pedig árulják. A második világháborút szinte sértetlenül vészelte át, így a homlokzati dísze eredeti – kivéve a főbejárat feletti kupolát, ami kisebb, mint az eredeti. A tetőszerkezet héjazata idővel tönkrement, ezért bádogtetőre cserélték a régi cserép és pala borítást. Az 1979-ben megvalósult nagytatarozás során is teljesen meghagyták az eredeti formát.

A MAHART
Az első említés magyar hajózásról egy 1548-as okmányból származik, de a hajózás ennél jóval régebbi. Elsősorban a dunai, ezen belül a Bécs és Pest közötti hajózás volt jelentős. A török kiűzése után lendült fel a hajózás a Pest – Győr – Pozsony – Bécs útvonalon: mezőgazdasági terményeket adtunk, és iparcikkeket kaptunk. A Tisza forgalma is emelkedőben volt. Az első gőzhajó 1817-ben Bernhart Antal Karolina nevű hajója volt, ez személyeket és árut is szállított. A Duna Gőzhajózási Társaság (DGT) indította el 1829-ben az első menetrend szerinti személyszállító hajójáratot. 1888 után már több kisebb társaság is létrejött, köztük az 1888-ban alapított MÁV Hajózási Vállalat és a Balatontavi gőzhajózási Rt. is. 1895-ben a MÁV-ból kiválva jött létre önálló hajózási vállalatként a Magyar Folyam és Tengerhajózási Rt. (MFTR).


Újpesti-öböl, MAHART hajójavító (1955)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 18391, adományozó: JANKOVSZKY GYÖRGY]

A hajózás egészen a trianoni bukásig szépen fejlődött. Akkor viszont a nagy hajójavító vállalatok mind határon túlra kerültek, és a hajók jó része is oda lett. Az MFTR hamarosan állami kézbe került, az eladósodásból 1938-ra tudott talpra állni. Aztán jött a második világháború, ami után a hajók megmaradt részéből a szovjetek “válogathattak” jóvátétel címén. Az elaknásított Dunát a szovjet flottilla tisztította meg. 1946-47-ben sikerült visszaszerezni a szovjetektől hajóinkat, így újra beindulhatott a folyami hajózás, immár Magyar Szovjet Hajózás Rt. (MESZHART) néven. 1950-től a külföldi áruszállítást a MESZHART vitte tovább, a személyszállítással a Balatoni Hajózási Vállalat (BHV) foglalkozott – a Dunán is. 1955-ben mindkét cég megszűnt, tevékenységüket az új MAHART vette át. Azóta van MAHART – bár tengeri szállítással ma már nem foglalkozik az ország. A sok átalakítás miatt nem csoda, hogy az évtizedek alatt a székház belső falait állandóan ide-oda tologatták, építették át. Szerencsére a külső homlokzat megmaradt.

Sources

Events of the house