Zárt ház

Attila út 107.

+15
  • Architect:

    Suppinger Ferenc , Sipos József
  • Built:

    1914, 1915
  • Build by:

    nincs adat
  • Builder:

    nincs adat
  • Function:

    ötemeletes ház
  • Researched:

    2015, 2014
  • Parcel Number:

    6777
  • Photo:

    Ziszidisz Petros
  • Research:

    Szij Barbara
  • Volunteers:

    Csizmadia Krisztina, Karlik Beáta

Description

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

Halász Béla és – ahogy a terveken szerepel – „érdektársa”, Szalai Adolfné megrendelésére Suppinger Ferenc műépítész 1914 februárjában készítette az első terveket az Attila úti házhoz. Ugyanezen év októberében ismeretlen okokból építészt váltottak a megbízók, és Sipos Ferenccel készíttették el a ház módosított terveit. Ez utóbbiak főként részletességben térnek el az első rajzoktól, illetve a Logodi utca felé néző zárterkélyek hozzáadásával. Szignifikáns változtatásokat a lakáskiosztásban nem nagyon vehetünk észre: az Attila útra emeletenként két lakás nézett, 3 illetve 4 szobával; az udvari lakások 2 illetve 3 szobásak voltak; a Logodi utca földszintjét egy két- és egy háromszobás, az első-második emeletet egy-egy négyszobás, a harmadik szintet pedig két háromszobás lakás foglalta el. Ahogy az a korban szokásos volt, a legfelső szinten műtermeket nyitottak: két kisebb nézett ezek közül a Vérmezőre, egy nagyobb pedig az udvar felé. Elegáns polgári lakásokat alakítottak tehát ki: ebben az időszakban már alapvető elvárás volt a fürdőszoba megléte, a három szobánál nagyobbakban pedig szinte mindenhol volt cselédszoba. A földszinten, a melléklépcsőház mögött volt a cselédfürdő: ezzel a kis helyiséggel viszonylag kevés házban találkozunk, és ugyan eredetileg itt is szoba-konyhás lakás szerepelt a terveken, a hatóságok ezt javították. A szocializmus alatt természetesen itt is történtek lakásmegosztások, és mindkét homlokzat jelentős változásokon esett át az eredeti tervekhez képest, de markáns tömegalakítása a mai napig emlékezetessé teszi a házat. Építtetői közül Halász Béláról – aki egyébként bankhivatalnokként dolgozott a Magyar Agrár és Járadékbank Részvénytársaságnál – árulnak el többet a források, és híres Pest megyei birtokos család sarjaként ebben nincs is semmi meglepő. A Halász-családnak Dabas környékén, illetve Komárom megyében voltak kiterjedt birtokai. A famíliából olyan jelentős személyiségek kerültek ki mint Dr. Halász Géza, a kolera és a „mellbetegségek” kiemelkedő kutatója, vagy Halász Boldizsár, aki a Kossuth-család Dabasra költöztetésében játszott szerepet a szabadságharc után. Szalai Adolfné egy pesti liftgyáros felesége volt, így neki is jelentős források álltak rendelkezésére a ház építéséhez, ahol egyébként Halász Béla sosem lakott, csak Szalaiék. A forrásokból azonban az is kiderül, hogy a háborús viszonyok között nem voltak teljes mértékben fizetőképesek: a kőművesmunkákért felelős Hudetz Jánosnak egészen 1918 tavaszáig kellett várnia, mire megkapta a neki járó 68 202 koronát. Valószínűleg éppen az építkezés költségeinek fedezésére (vagy az azok kifizetése miatt előállt pénzhiány miatt) vett fel Szalainé 1915 októberében 120 000 korona hitelt a Magyar Telepitő és Parcellázó Rt.-től, melynek jelzáloga az Attila úti ház volt.

 

Events of the house