Attila út 119. lakóház

Az athéni olimpián kétszeres győztes gyorsúszó, a posztumusz Ybl-díjas építészmérnök Hajós Alfréd egyetlen Attila úti épülete a 119-es szám. A szintenként négylakásos modernista ház már építésekor rendelkezett központi fűtéssel és központi melegvíz-hálózattal.

Az eredetileg 81-es számot viselő lakóház a háború után a 89-es, majd 1962 májusától a 119-es számot kapta. Az ötemeletes, lapostetős lakóház földszintjén üzlethelyiségek, jobboldalán oldalkert található[1], az emeleteken pedig szintenként négy lakás helyezkedik el (két kétszoba-hallos, egy kétszobás és egy garzonlakás). A modernista ház már építésekor rendelkezett központi fűtéssel és központi melegvíz-hálózattal.[2]

Attila út 81. (1909.09.08.)
Kép forrása: FSZEK [HUNGARICANA] [leltári szám: 020707]

A lakóház Hajós Alfréd egyetlen Attila úton található épülete, amelyet az építész pályája csúcsán, a Margit-szigeti első magyarországi fedett uszoda 1930-as megépítése után tervezett. Hajós Alfréd nemcsak az első magyar olimpiai bajnok, kétszeres győztes gyorsúszó, de az 1924-es párizsi olimpia művészeti versenyét is megnyerte (Lauber Dezsővel közös) stadiontervével. 1955-ben bekövetkezett haláláig dolgozott építészként, számos uszoda, sportlétesítmény (amelyek közül a Megyeri úti sporttelep a legnagyobb), iskola, a debreceni Aranybika szálló, egészségügyi intézmény, ipari épület és budapesti lakóház (a Napraforgó utcában, a Toldy Ferenc utcában, a Stefánia úton és a Fehérvári úton) épült meg tervei alapján.[3] 1953-ban a NOB díszoklevéllel díjazta, mint az egyetlen sportembert a világon, akinek szellemi téren is olimpiai sikerei voltak, 2010-ben pedig posztumusz Ybl Miklós-díjban részesült.

A lakóház megrendelője Grósz Dezső kereskedő volt, aki a telket 1932-ben vásárolta meg Artner Oszkártól 55 ezer pengőért. Az építtető 1933-ban[4] és a következő évben[5] is adómentességet kapott az ingatlan után, a főváros 1934. évi rendkívüli ideiglenes házadóról szóló rendelete ugyanis bizonyos kiemelt területekre adómentességet biztosított. Ilyen városrész volt az Attila út is, ahol a rendelet támogatta az elavult, romos, földszintes épületek bontása utáni építkezést.[6] A korabeli telefonkönyvek tanúsága szerint Grósz Dezső nem tartott igényt lakásra Attila úti házában, nem úgy, mint a ház építőmestere, Kosály Ödön, akinek itt volt bejelentett lakcíme.[7]

A ház lakói közé tartozott dr. Amár Renée ideg- és elmeorvos, a Schwartzer szanatórium orvosa[8], a Magyar Írástanulmányi Társaság és az Individuálpszichológiai Társaság tagja,[9] Liebermann Lucie barátnője[10] (1949 novemberében hunyt el). Itt élt egészen haláláig a 4. emeleten dr. Láng Nándor egyetemi tanár, régész, művészettörténész, klasszika-filológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd tiszteleti tagja;[11] a földszinten Bruckner György szövetáru-kereskedő;[12] Tomm Barna, a Magyar Nemzeti Bank főellenőre;[13] Szalontai József, a Budapest Székesfőváros Elektromos Müvei műszaki főtisztviselője.[14] A ház további lakói közé tartoztak Grimlink Ferenc adófelügyelő;[15] dr. Béldyné Vankal Etelka orvos és férje, Béldy Zoltán számviteli főtisztviselő;[16] Hegedűs Tibor havidíjas hivatalnok;[17] az 5. emeleten Breszel (Bresel) Gusztáv alezredes;[18] dr. Schuster Rudolf fül-, orr-, gégeszakorvos, OTI szakorvos;[19] özvegy dr. Fuchs Dávidné;[20] Dezső Éva hivatalnok;[21] Abaffy Sándor, a háború előtt a Nemzeti Casino tagja;[22] Párkányi Aranka, a felsőkereskedelmi iskola tanára.[23] A 2. emelet lakója volt Szabó Dezső Kossuth-díjas mérnök, egyetemi tanár (édesapja is professzor volt Debrecenben);[24] dr. Aszalós János;[25] Oláh Gusztáv, aki már 1935-ben Adler gépkocsival büszkélkedhetett;[26] Szendrey János[27] és Sarlós Éva zenetanár.[28] 1951-tól 2015-ben bekövetkezett haláláig a ház lakója volt Hajnády György építészmérnök, ő tervezte, engedélyeztette és vezényelte le a ház tatarozását a ’80-as évek végén, amikor a bauxitbeton szerkezet miatt több helyen szerkezeti megerősítésre is szükség volt. Felesége máig a házban él.

Vásár az Attila utcában (1920-as évek)
Kép forrása: FSZEK [HUNGARICANA] [leltári szám: 022986]

1933-ban élelmiszerüzlet vált eladóvá a házban betegség miatt,[29][30] 1934-ben pedig Szalontai Elek nyitott fehérneműtisztító fióküzletet az Attila út 81.-ben.[31] 1949-ben Csernyák Judit dohányárus található ezen a címen.[32] Jelenleg a gyógyászati segédeszközöket forgalmazó Sanivaro Kft. és egy temetkezési vállalkozás üzemel a földszinti üzlethelyiségekben.