+29
  • Built:

    1932
  • Function:

    lakóház
  • Opening hours:

    SZOMBAT [SAT] 9:00–17:00; VASÁRNAP [SUN] 14:00–18:00
  • Parcel Number:

    6786/2
  • Photo:

    Spanyár Judit (Szellemkép)
  • Research:

    Somos Lilla
  • Volunteers:

    Jézsó Dóri, Szász László, Szira Andrea

Description

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

Az eredetileg 81-es számot viselő lakóház a háború után a 89-es, majd 1962 májusától a 119-es számot kapta. Az ötemeletes, lapostetős lakóház földszintjén üzlethelyiségek, jobboldalán oldalkert található[1], az emeleteken pedig szintenként négy lakás helyezkedik el (két kétszoba-hallos, egy kétszobás és egy garzonlakás). A modernista ház már építésekor rendelkezett központi fűtéssel és központi melegvíz-hálózattal.[2]


Attila út 81. (1909.09.08.)
Kép forrása: FSZEK [HUNGARICANA] [leltári szám: 020707]

A lakóház Hajós Alfréd egyetlen Attila úton található épülete, amelyet az építész pályája csúcsán, a Margit-szigeti első magyarországi fedett uszoda 1930-as megépítése után tervezett. Hajós Alfréd nemcsak az első magyar olimpiai bajnok, kétszeres győztes gyorsúszó, de az 1924-es párizsi olimpia művészeti versenyét is megnyerte (Lauber Dezsővel közös) stadiontervével. 1955-ben bekövetkezett haláláig dolgozott építészként, számos uszoda, sportlétesítmény (amelyek közül a Megyeri úti sporttelep a legnagyobb), iskola, a debreceni Aranybika szálló, egészségügyi intézmény, ipari épület és budapesti lakóház (a Napraforgó utcában, a Toldy Ferenc utcában, a Stefánia úton és a Fehérvári úton) épült meg tervei alapján.[3] 1953-ban a NOB díszoklevéllel díjazta, mint az egyetlen sportembert a világon, akinek szellemi téren is olimpiai sikerei voltak, 2010-ben pedig posztumusz Ybl Miklós-díjban részesült.

A lakóház megrendelője Grósz Dezső kereskedő volt, aki a telket 1932-ben vásárolta meg Artner Oszkártól 55 ezer pengőért. Az építtető 1933-ban[4] és a következő évben[5] is adómentességet kapott az ingatlan után, a főváros 1934. évi rendkívüli ideiglenes házadóról szóló rendelete ugyanis bizonyos kiemelt területekre adómentességet biztosított. Ilyen városrész volt az Attila út is, ahol a rendelet támogatta az elavult, romos, földszintes épületek bontása utáni építkezést.[6] A korabeli telefonkönyvek tanúsága szerint Grósz Dezső nem tartott igényt lakásra Attila úti házában, nem úgy, mint a ház építőmestere, Kosály Ödön, akinek itt volt bejelentett lakcíme.[7]

A ház lakói közé tartozott dr. Amár Renée ideg- és elmeorvos, a Schwartzer szanatórium orvosa[8], a Magyar Írástanulmányi Társaság és az Individuálpszichológiai Társaság tagja,[9] Liebermann Lucie barátnője[10] (1949 novemberében hunyt el). Itt élt egészen haláláig a 4. emeleten dr. Láng Nándor egyetemi tanár, régész, művészettörténész, klasszika-filológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd tiszteleti tagja;[11] a földszinten Bruckner György szövetáru-kereskedő;[12] Tomm Barna, a Magyar Nemzeti Bank főellenőre;[13] Szalontai József, a Budapest Székesfőváros Elektromos Müvei műszaki főtisztviselője.[14] A ház további lakói közé tartoztak Grimlink Ferenc adófelügyelő;[15] dr. Béldyné Vankal Etelka orvos és férje, Béldy Zoltán számviteli főtisztviselő;[16] Hegedűs Tibor havidíjas hivatalnok;[17] az 5. emeleten Breszel (Bresel) Gusztáv alezredes;[18] dr. Schuster Rudolf fül-, orr-, gégeszakorvos, OTI szakorvos;[19] özvegy dr. Fuchs Dávidné;[20] Dezső Éva hivatalnok;[21] Abaffy Sándor, a háború előtt a Nemzeti Casino tagja;[22] Párkányi Aranka, a felsőkereskedelmi iskola tanára.[23] A 2. emelet lakója volt Szabó Dezső Kossuth-díjas mérnök, egyetemi tanár (édesapja is professzor volt Debrecenben);[24] dr. Aszalós János;[25] Oláh Gusztáv, aki már 1935-ben Adler gépkocsival büszkélkedhetett;[26] Szendrey János[27] és Sarlós Éva zenetanár.[28] 1951-tól 2015-ben bekövetkezett haláláig a ház lakója volt Hajnády György építészmérnök, ő tervezte, engedélyeztette és vezényelte le a ház tatarozását a ’80-as évek végén, amikor a bauxitbeton szerkezet miatt több helyen szerkezeti megerősítésre is szükség volt. Felesége máig a házban él.


Vásár az Attila utcában (1920-as évek)
Kép forrása: FSZEK [HUNGARICANA] [leltári szám: 022986]

1933-ban élelmiszerüzlet vált eladóvá a házban betegség miatt,[29][30] 1934-ben pedig Szalontai Elek nyitott fehérneműtisztító fióküzletet az Attila út 81-ben.[31] 1949-ben Csernyák Judit dohányárus található ezen a címen.[32] Jelenleg a gyógyászati segédeszközöket forgalmazó Sanivaro Kft. és egy temetkezési vállalkozás üzemel a földszinti üzlethelyiségekben.

Sources

Events of the house