Programs of the house

Bakáts tér 2.

+4
  • Parcel Number:

    36940
  • Photo:

    Ruzsa Nóra
  • Research:

    Vit Eszter
  • Volunteers:

    Berzsák Barna

Description

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

A 36940-es helyrajzi számhoz (régi helyrajzi szám: 9445) két cím tartozik: a Bakáts tér 2. és a Bakáts utca 7.[1] A négyemeletes lakóház terveit 1909-ben fogadták el,[2] homlokzata védett és a ház egyben a Bakáts téri védett épületegyüttes részét is képezi.[3]


Budapest; Bakáts tér a Ráday utcával (1923)
Kép forrása: MKVM [HUNGARICANA]

Az eredeti tervek szerint az 1-4. szint alaprajza azonos elosztású: mindegyik emeleten 6 lakás található, egy négyszobás, egy háromszobás és négy kétszobás. A lakások mind összkomfortosak, konyha, fürdő és cselédszoba található bennük. A 30-as évekből származó átépítési terv szerint a ház ún. „öröklakásos” volt, vagyis nem bérlakások, hanem saját tulajdonú ingatlanok alkották. A ház belső udvarral és pincerésszel is rendelkezik.[4]

A fennmaradt tervrajzok három átépítésről tanúskodnak 1909 és 2001 között. 1936-ban a IV. emelet 25. számú lakásához építettek új erkélyt, amely a Bakáts utcára néz.[5] 1972-ben szintén a IV. emeleten zajlottak átépítési munkák, amikor a 24. számú lakás megosztási tervét fogadták el. Így az eredetileg négyszobás lakást két darab kétszobás, komfortos lakássá alakították át. 1999-ben pedig a Multi Alarm Kft. Irodabővítési munkálatai kezdődtek meg, amelyek az épület Bakáts utcai oldalán a földszintet és az első emeletet érintették. Ennek során egy korábbi lakás az iroda része lett, továbbá belső lépcsőt terveztek – ezáltal az iroda területe kb. 70 négyzetméterről több mint 240 négyzetméterre nőtt.[6]

A lakóház építtetője Szabó Antal volt, építőmestere Réti Benő, építészei pedig Báthory István (1873–1949)[7] és Klenovits Pál (?–?).[8] A Budapesti Czim- és Lakásjegyzék tanúsága alapján 1908-tól kezdve működött Báthory és Klenovits cége egy cím alatt, ezt megelőzően Báthory külön szerepel az építőmesterek között.[9] Klenovits Pál 1912-ben vált társtaggá a cégben, egyúttal ekkor lépett ki apja, Klenovits Antal építőmester cégéből.[10]


Szemelvény forrása: Magyar Építőművészet, 1936. 35. évf. 1-3. sz. p. 20. [SZTE Miscellanea]

Báthory István először a Magyar Építőmesterek Egyesületének szakosztályi elnöke, majd alelnöke lett, később a Magyar Építőmesterek Háza Részvénytársaság alelnöki és a Magyar Építőiparosok Országos Szövetségének és a Budapesti építőmesterek, kőművesmesterek és építési vállalkozók szövetségének alelnöki, majd később elnöki tisztségét töltötte be.[11][12][13][14] Klenovits Pál a Magyar Építőmesterek Egyesületének titkára volt.[15]


Hirdetés forrása: Magyar Építőművészet, 1943. 43. évf. 6. sz. p. 1. [SZTE Miscellanea]

A Báthory-Klenovits páros nevéhez kötődik egy 1910-ben épült Hunyadi János utcai szecessziós lakóház is.[16] Számos esetben azonban nem az építészi, hanem a kivitelezési munkálatokat végezte a cég, többek között az 1910-ben épült Kőrössy-bérház,[17] a Párisi utca 6/a és 6/b szám alatt található épületek,[18] az 1926-ban elkészült Mikszáth Kálmán téri Révay-palota,[19] vagy az 1941-43 között épült MEZ-üzlet és bérház esetén.[20] Ezenfelül dolgoztak a margitszigeti Szent Mihály-kápolna rekonstrukcióján is.[21] A Bakáts tértől nem messze, a Lónyay utca 54. szám alatt található, 1907–1908 között épült Báthory-ház kivitelezői munkáit is ők látták el Réti Benő tervei alapján.[22] Az épület kiemelt szerepet töltött be munkakapcsolatukban, hiszen 1913–1916 között biztosan itt működött közös cégük.[23]

A Bakáts tér 2. szám alatt található házban elsősorban polgári foglalkozású lakók éltek 1928-ig a Budapesti Czim- és Lakásjegyzék alapján. A ház építésétől a harmincas évekig otthont adott többek között kézműáru-ügynöknek,[24][25][26][27] építésznek,[28] régiségkereskedőnek,[29] jószágfelügyelőnek,[30] építőmérnöknek,[31] özvegy kereskedőnek, magánzónak és földbirtokosnak,[32][33][34][35][36][37][38][39][40][41] hivatalnokoknak és tisztviselőknek,[42][43][44][45][46][47] tanítónőnek,[48] orvosnak,[49] ügyvédnek,[50][51] banktisztviselőnek,[52] nyugalmazott pénzügyi számvizsgálónak,[53] nyugalmazott állategészségügyi főfelügyelőnek,[54] de tűzifa- és szénkereskedőnek,[55] ügynöknek[56][57] és üzletvezetőnek[58] is.


Bakáts utca a Bakáts tér felé nézve (1958)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 16344; orig: KURUTZ MÁRTON]

A házban lakott (1928-ban biztosan, az ezt követő évekről nincs lakcímadat) id. Sujánszky Jenő gyógyszerész,[59] akinek fia (szintén Jenő) is gyógyszerésznek tanult, azonban apja foglalkozása miatt osztályidegennek minősült és 1947-ben meg kellett szakítania tanulmányait. 1955-ben az ellenállási csoport egyik vezetője volt, majd ’56-ban Párizsba emigrált, ahol közreműködött a Magyar Szabadságharcos Szövetség megalapításában.[60] Több egyesület, ipartestület és vállalkozás is működött a címen: egy papírkereskedés[61][62][63][64][65] (Gémes és Fränkl, majd Gémes Mór és Gémes Mózes Mór nevéhez kötődik), egy „kutcsináló” cég,[66][67] majd később budapesti Tetőfedő, Kályhás és Kútcsináló Ipartestület,[68] az Országos Vidéki Színészeti Felügyelőség,[69] gyógyszerészet,[70] orvosi rendelő[71] és a Magyarországi Kéményseprők Országos Egyesülete.[72][73][74] A ház későbbi híres lakója volt Utry Anna (1907–1968) magyarnóta- és népdalénekes, aki rövid ideig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanult, de hamarosan cigányzenekarok, ill. népi zenekarok által előadott dalok tolmácsolására tért át.[75]

A lakóház aljában működik 1985 óta az Orfeusz söröző, amelynek belső tereit az Ybl-díjas belsőépítész, Mikó Sándor tervezte; a tervezés közben elhunyt művész munkáját Magyar Mihály fejezte be. A helyiséget Szatmáry Zsolt festőművész képei és Fülöp János ólombetétes üvegkompozíciója díszítik.[76]

Sources

Events of the house