Az épület terveinek elkészítésére a telektulajdonosa, özvegy Bruckner Antalné adott megbízást Hofhauser Elek építőmesternek, akinek a nevéhez számos várbeli épület átépítése, a Szilágyi Dezső téren álló Biscara-bérpalota, valamint több pesti bérház tervezése fűződik. 1892 áprilisában a Batthyány utca és a Kapás utca sarkán álló, L alakú, egyemeletes épület tervei készültek el, majd néhány hónappal később az ehhez szervesen csatlakozó, szintén L alaprajzú, azonban a terepviszonyok miatt már kétemeletes szárnyé a Kapás utca és a Csalogány utca sarkán.
A pincében egy lakás, valamint fáskamrák, műhely, raktár, mosókonyha kaptak helyet, míg a földszinten és az emeleten (illetve emeleteken) egy-, két- és háromszobás lakásokat alakítottak ki (a nagyobbak fürdőszobával is rendelkeztek). A Csalogány utcai kapun fogatokkal is be lehetett hajtani az udvarra, míg a Batthyány utcai kapu csak személybejáratként szolgált.
Az 1920-as években több iparos is dolgozott a házban, például Ferencz József kárpitos és díszítő, továbbá Malischka Jakab lakatos- és bádogosmester, aki a Margit körútról költözött ide 1910 körül. Műhelyét halála után Farner István vette át. Az apróhirdetések tanúsága szerint a Csalogány utcáról nyílt a Zádor-féle papírkereskedés. A Batthyány u. 31. szám alatt lakott a Műcsarnok című folyóirat 1899., 1900. és 1901. júniusi kiadásában a kiállító művészek névsorában említett Szász Gyula szobrászművész, akinek művei többek között az Operaházat és a Parlamentet díszítik.
A II. világháború főleg a Batthyány utcai szárnyban tett kárt, így az újjáépítés következtében ez a homlokzat tér el a leginkább az egykori kialakítástól. Érdekes módon az 1960-ban készült emeletráépítési terveken még igényesebbnek mondható elképzelések szerepelnek, mint ami – egy 1964-ből származó fénykép (http://www.fortepan.hu/?view=all&lang=hu&img=50726), valamint a ma látható állapot alapján – végül megvalósult. A Batthyány utca és a Kapás utca sarkán a háború utáni szabályozási vonal nem engedte fal építését, így az egykori épület sarka helyén kihasználhatatlan terasz létesült.
A ház ismert egykori lakói között említhetjük Petri Györgyöt és Gálvölgyi Jánost. Jelenleg is itt lakik Vajda Márta színésznő, valamint Zöldi Gergely műfordító és dramaturg.
Források:
Mészáros György, Mészárosné Herczog Magdolna (szerk.): Adalékok a Víziváros történetéhez. Budapesti Városvédő Egyesület, 1991
Ráday Mihály: Múltidéző séta a régi Vízivárosban. Budapest, 2006. 11. szám, 21-23. o.