Programs of the house

Bosnyák utca 1/a.

+4
  • Architect:

    Benedek (Berger) Dezső
  • Built:

    1913, 1914
  • Build by:

    Építő Bank Rt.
  • Builder:

    Építőbank Rt
  • Function:

    lakóház
  • Researched:

    2015, 2014
  • Parcel Number:

    31837
  • Photo:

    Nagy Ádám Zoltán
  • Research:

    Rátonyi Gábor Tamás, Páli Benedek

Description

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

A Bosnyák utca 1/a telke még beépítése előtt több tulajdonos kezén megfordult, vélhetően a fejlődő városrész ingatlanspekulációinak tárgya lehetett. A telek azonban további adásvételek után végül 1912-re maga az építész van feltüntetve tulajdonosként, vagyis Benedek (Berger) Dezső. 1914-ben azonban a lakcímjegyzék már Benedek munkahelyét az Építőbank Rt.-t tünteti fel a telek és az épület tulajdonosaként, 1922-re pedig a Ribári család tagjai birtokolják az ingatlant: Ernő, Leó, Károly és Géza. Ők ugyan nem egy nagyvállalkozó háziúr-család voltak, de a II. Bimbó úton is volt egy épület a nevükön.

Az épület – melyet az utcák vonalvezetéséhez való ék alakú illeszkedése miatt zuglói vasalóházként emlegetnek – terveit 1913 szeptemberében készítette Benedek Dezső. Valójában két lakóházat tervezett az építész: a Bosnyák utca 1/a szám alatti négyemeletes, és a vele összeépült, de különálló, az eredeti elképzelések szerint csak háromemeletes Róna utca 143-at. A két épület homlokzati képe stílusában megegyezett, a Róna utca felől ma is egy épületnek tűnik a két ház (a Róna u. 143. végül szintén négyemeletes lett). Először egy viszonylag puritán, egyszerű homlokzatú lakóház terve készült el, majd 1914 júliusában Benedek áttervezte az épületet, ekkor alakult ki a ma is látható homlokzat. Az épület bérháznak készült, földszintjén végig utcáról nyíló üzlethelyiségek sorakoztak. Az első tervben még nem szerepelt felvonó, azonban a második tervrajzon már – a bejárati lépcsőház szűkítésével – látható a lift, a padláson pedig a gépház. Ezt a felvonót 1969-ben teljesen felújították, korszerűsítették.A módosított tervek és az épület használatbavételi engedélye ugyanazzal a dátummal szerepel (1914. július, illetve 1914. július 28.), valószínű, hogy az új tervek már az építkezés befejezésekor, mintegy utólag készültek el. A ház tehát az első világháború kitörésének, a monarchia hadüzenetének napján vált beköltözhetővé.

A lakóközösség emlékezete szerint a ház Róna utcai szárnya felső emeletén a nyílászárók a régi Nemzeti Színház Múzeum körúti épületének bontásából származnak. Ezt egyértelműen bizonyítani nem lehet, de alátámasztja a színházépület bontása, és a lakóház tervrajza elkészítése időpontjának összecsengése: 1913 szeptembere.

A lakóházban lévő üzlethelyiségek nagy vonzerőt jelenthettek a vállalkozók számára, hiszen felépültét követően négy hónap alatt három bolt nyitását jegyezték fel az épületben. Erről tanúskodnak a Fővárosi Közlöny 1914-es évfolyamában megjelent, a vállalkozói engedélyekkel kapcsolatos közlemények. Eszerint Tierl Sándor Árpádné részére dohánytőzsdében szokásos cikkek árusítására adtak engedélyt júliusban, vagyis itt egy trafik nyílt. Ugyanebben a hónapban Szadai István mészáros is üzletet nyitott itt, novemberben pedig Czétényi Sándor vendéglős a VII. Nefelejts utca 58.-ból a Bosnyák utca 1/a-ba helyezte át üzletét.1929-ből egy rövid irat tanúsítja, hogy az 1915-ben alakult Országos Stefánia Szövetség (a gyermekhalandóság csökkentésére, a születések számának növelésére alakult szervezet, a mai védőnői hálózat elődje) átalakított rendelővé egy üzlethelyiséget az épületben – hogy a stefániások meddig maradtak itt, nem tudni.

A teljes dokumentáció letölthető ITT

Events of the house