Programs of the house

Déri Miksa utca 15.

  • Architect:

    Nagy Izsó
  • Built:

    1914, 1915
  • Build by:

    Nagy Imre és neje
  • Builder:

    nincs adat
  • Function:

    négyemeletes ház
  • Researched:

    2015, 2014
  • Parcel Number:

    34980
  • Second address:

    Fecske utca 33.
  • Photo:

    Alpern Bernadett
  • Research:

    Szij Barbara

Description

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

A Déri Miksa utca 15-ös számú háza sok mindent megért már; többek között azt, hogy éppen a sarkán kapcsoltak le 1956-ban egy szovjet tankot a forradalmárok. A történet persze korábban kezdődött: Riha Tamás bérkocsis már 1890-ben itt lakott. Ekkor még minden bizonnyal a környéken általános földszintes ház állhatott itt. 1914-ben azonban Nagy Izsó építész tervei alapján felesége, Munk Sarolta, illetve egy családi ismerős, Neuspiel Simonné Blau Rozália anyagi forrásainak összeadásával felhúzták a ma is álló négyemeletes bérházat. A Déri utca Tolnai Lajos (akkoriban Conti) utcától Fecske utcáig terjedő szakasza tulajdonképpen ennek a háznak a felépítésével jött létre: korábban itt kiparcellázott telkek voltak, köztük párhuzamos utcákkal ? ezek között teremtett átjárót a Déry, ahogy akkor írták. A tulajdonosok komoly financiális hullámvasutat jártak be a tízes évek során: adták-vették a jezáloggal terhelt ingatlanokat, és közben próbáltak megélni, ami sem az I. világháború viszontagságai között, sem pedig a húszas évek válságában nem volt egyszerű. 1910-ben 370 000 korona jelzálogkölcsönt vettek fel Dembinszky utca 48. alatti házukra; talán ebből tervezték finanszírozni a Déri utcai építkezést. Nagy Izsó a VIII. kerületi házzal körülbelül egyidőben sokkal elegánsabb környékre is tervezett: a Fehérvári út 33. (ma Bartók Béla út 35.) épületét a vagyonos Kramer bankárcsalád tagja, Kraemer Géza rendelte meg tőle. Nagyék anyagi helyzetét jelzi, hogy 1916-ban végül ? Neuspiel Simonnéval egyetemben, aki egyébként férjével együtt itt is lakott ? megváltak a Déri utcai háztól: Vajda Mór kötélkereskedőnek és feleségének, Gruber Helénnek adták el, a rajta lévő 290 000 korona jelzáloggal együtt, ami nagyjából a ház értéke volt. Arról, hogy a vételár 80 000 koronányi utolsó részletét miért Grosner Simonné Grünwald Szerén, egy építész felesége fizette ki helyettük, nincs adatunk. Annyi viszont biztos, hogy Vajdáék 1917-ben vettek még egy házat, amin azonban 90 000 korona jelzálog volt, és ezt a Déri utcaira felvett kölcsönből kívánták kifizetni. 1921. december 30-án Vajda Mór elhalálozott, özvegye és fiuk, Vajda Jenő három évvel később mind a Déri utcai házon lévő 290 000 korona jelzálogot, mind pedig az 1918-ban szintén arra felvett kölcsönt felmondták. 1925-ben Vajda Jenő cégénél árverést tartottak, ami ugyancsak anyagi bizonytalanságról ad hírt.

Az épület maga tipikus, a helyi kereskedőréteg számára épült bérház: összesen 30, kisebb alapterületű lakást alakítottak ki benne. A Fecske utca felé minden emeleten két darab kétszobás, míg a Déri utcára három darab háromszobás lakás nézett. A földszinten a sarkon kezdettől fogva üzlet volt, mellette a Fecske utcán egy lakás, a Dérin pedig a bejárattól balra a szoba-konyhás házmesterlak, jobbra pedig még három lakás nyílt az udvarból. Emeletenként volt egy-egy udvari lakás is; ezektől eltekintve mindegyik rendelkezett cselédszobával, amelyet azonban a hatósági utasításoknak megfelelően nem a teljes belmagasságot elérő fallal, hanem 2,4 méteres üveggel választottak le — többnyire az előszobából –, így tulajdonképpen privát tere nem is volt a cselédeknek. A padláson két darab műtermet alakítottak ki. A pincében raktárak és műhelyek kaptak helyet, a Déri utca 13. felőli részen pedig egy vendéglő volt odalent, amelyet Balogh Nándor üzemeltetett.

Az egész házra kiterjedő használatbavételi engedélyt 1915. július 5-én adták ki. Lakói között a tízes években leginkább helyi kereskedőket találunk, de van egy-két katona, elvonultan élő özvegy és hivatalnok, sőt még egy Heller Pál nevű sajtügynök is. A ház leghíresebb lakója ebből az időszakból talán Lakatos Sándor újságíró és nótaszerző lehetett, aki főleg kemény hangú ellenzéki tárcáival tűnt ki. Sok helyen megfordult, dolgozott a Magyar Hírlapnál, az Egyetértésnél, az Országos Hírlapnál és a Magyar Nemzetnél is, az első világháború alatt pedig bakatörténeteket írt különféle lapoknak. 1940-ben, 70 évesen hunyt el.

Events of the house