Zárt ház

Döbrentei utca 6.

+22
  • Architect:

    Hubert József , Móry Károly
  • Built:

    1886, 1887
  • Build by:

    Heinrich Kálmán
  • Builder:

    Hauszmann Sándor
  • Function:

    lakóház
  • Researched:

    2017
  • Parcel Number:

    6231
  • Second address:

    Várkert rakpart 8.
  • Photo:

    Perdy-Fazakas Brigitte
  • Research:

    Bede-Fazekas Janka
  • Volunteers:

    Gáspár Balázs, Gáspár Veronika, Vékás Magdolna

Description

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

A Döbrentei utca 6. sz. alatti három emeletes lakóház tervei 1886 májusára vannak keltezve, építészként Hubert József és Móry Károly vannak feltüntetve.[1] Az erkélyt, részletterveket 1887-ben hagyták jóvá, a megbízó Dr. Heinrich Kálmán volt, az építőmester pedig Hauszmann Sándor.[2]

Az építtető, Dr. Herinrich Kálmán orvos 1850-ben született.[3] Ő volt a budapesti Rác fürdő igazgatója,[4] valamint Hauszmann Alajossal együtt a Budapest-krisztinavárosi casinoépület-részvénytársulat igazgatóságának tagja.[5]

A ház tervezői közül Hubert József (1846, Pozsony-1916, Budapest) a zürichi műegyetemen tanult. Budapesten közös irodát alapított Móry Károllyal és számos bérházat terveztek a fővárosban. Az Osztrák-Magyar Bank részére 32 magyarországi fiókot tervezett. Alkotásai közé tartozik Budapesten a két Haris-ház (1876, Havas u. 5.) (1886, Deák F. u. 12. helyén), a Treichlinger-ház (1881, Rákóczi út 8.) és a Dreher-ház (1889, Kossuth L. u. 14.) is.[6]

Az építőmester, Hauszmann Sándor (1848-1906) [7] Hauszmann Alajos építész professzor unokatestvére volt.[8] Hauszmann Sándor kőfaragóként számos nagyszabású építkezésnél volt jelen. Az 1884-től épülő Országház kőműves- és kőfaragó munkáinak vállalkozója volt.[9]Az unokatestvére által tervezett Budavári palota (1891-1905) és a Magyar Királyi Igazságügyi Palota (1893-96) építésénél is feltűnik neve.[10] Valamint ő volt a kőfaragómester az erzsébetvárosi Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplom (1893-tól),[11] a Műcsarnok (1895-96)[12] és a Szilágyi Dezső téri református templom (1893-96)[13] építésekor. 1898-ban Schömer Ferenc tervei alapján vezette a máriaremetei templom építését.[14] Itt egyébként az egyik üvegablak készítésének költségét is vállalta,[15] ezen az ablakon az ő és felesége arcképe ma is látható a máriaremetei bazilikában. A Lechner Ödön tervei alapján készült Magyar Királyi Földtani Intézetet építette 1898-99-ben.[16]Az ő műhelyében készült a lipótvárosi Szent István bazilika keresztelőkútja és ugyanitt ő végezte a főkapu és a mellékhajók márványborítását is.[17]

A szabálytalan négyzet alakú, zárt sorban álló saroképület háromemeletes. Három homlokzata közül az északkeleti a Duna felé néz, a délkeleti a Fogas utcára, a délnyugati pedig a Döbrentei utcára. Az egyszintes lábazat felett a földszint rusztikus, sávozott, fogazatos övpárkány választja el az első emelettől, a nyílások félkörívesek. A főhomlokzat a Döbrentei utcai, ez héttengelyes, a jobb szélső tengelyben sávozott rizalittal. A kétszárnyú kapu jobbról a második tengelyben nyílik. Mellette egy emléktábla van elhelyezve Tóth István szobrászművész (1861-1934) a Hunyadi János és Polipölő c. szobrok alkotójának, aki ebben a házban élt. Az első emeleten egyenes záródásúak az ablakok, a rizaliton baluszteres, aediculás kereteléssel. A rizalit sávozott, de a többi tengelyben sima felületű a homlokzat, ezt csak az ablakok kerete töri meg. Az első emelet felett övpárkány húzódik a felsőbb emeletek kialakítása az elsőével azonos, kivéve, hogy a negyedik emeleten a rizaliton egyenes a szemöldökpárkány. A fogas utcai homlokzat hattengelyes, balról számított negyedik és hatodik tengelyben a pinceszintre vezető bejáratok nyílnak, ezek az eredeti terven még nem szerepeltek. Máskülönben a homlokzat a főhomlokzatéval megegyező, a rizalit a bal szélső tengelyben ugrik ki. A Várkert rakpart és a Fogas utca sarkán az épületen egy a nyolcszög öt oldalával kiugró zárterkély helyezkedik el. A zárterkély az első emelettől a harmadikig emelkedik, konzolos alátámasztású, a földszintet záró övpárkány végigfut rajta. Felülete rusztikus, sávozott. Oldalain egyenes záródású ablakok nyílnak, a második emelet alatti övpárkány összekapcsolódik egy, a zárterkélyen nyíló, baluszteres erkéllyel. Az eredeti terv szerint erre kagylómintás, félkör illetve háromszög lezárású nyílásokon át lehet kilépni. Az aediculákon csúcsdísz, köztük pajzsmotívum látható a rajzokon. Ma a nyílások egy része befalazott, a többi egyenes záródású. A Hauszmann Sándor aláírásával ellátott terveken a zárterkélyen a harmadik emelet magasságában osztott félköríves ablakok nyíltak, köztük korinthizáló fejezetű pilaszterekkel. A szintet konzolos koronázópárkány zárja felette pedig lapított harang és háromszög profilú, csúcsdíszes kupola zárja. Ma ez nem látható, a harmadik emeleten baluszteres erkély nyílik. A Várkert rakpartra néző homlokzat öttengelyes, kialakítása a többi homlokzatéval megegyező, kivéve, hogy az első emelet középső tengelyében egy konzolos erkély nyílik. A belső udvar az eredeti tervek szerint sávozott felületű, a földszinten félköríves, az emeleteken egyenes záródású nyílásokkal, függőfolyosós kialakítással. A Döbrentei u. 6. sz. háznak az 1887-es tervek alapján csak az egyes szintek alaprajzát, egy metszetet és a zárterkély részletrajzait ismerjük, azonban egy 1945-ben készült, háborús fénykép alapján[18] látható az északkeleti homlokzat eredeti kialakítása is. Eszerint a várkert rakparti homlokzat sávozott volt, az ablakok aediulásak, valószínűleg ilyen lehetett a másik három oldal is. A fényképen az is látszik, hogy az épület milyen nagymértékben károsodott, így a homlokzatok ma látható sima felülete és a nyílások kialakítása a háború utáni helyreállítást tükrözik.

A teljes dokumentáció letölthető itt

Sources

Events of the house