Zárt ház

Ferenc körút 45.

  • Architect:

    Hild József
  • Built:

    1845, 1846
  • Build by:

    nincs adat
  • Builder:

    Kasselik Ferenc
  • Function:

    laktanya, irodaház
  • Researched:

    2016
  • Parcel Number:

    37104
  • Photo:

    Zsedrovits Enikő
  • Research:

    Rátonyi Gábor Tamás

Description

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

Három utca által határolt, szabálytalan négyszög alaprajzú telken, csatlakozó beépítésű, középen egy nagy, továbbá két-két kisebb udvarral rendelkező, háromemeletes épület. A földszint felett övpárkány, három részes főpárkány. Főhomlokzata 3+11+(1+4+1+7+1+4+1)+11+3, Ferenc körúti és Liliom utcai oldalhomlokzatai 3+11+3 tengelyesek. A középtengelyben hármas kapuzat, mellette a földszinten 3-3 félköríves záródású ablak, a többi nyílás egyenes záródású. A rizalitok közötti szakaszok középső tengelyében mellékbejáratok nyílnak. A középrizalit ablakait az első és harmadik emeletet összefogó toszkán jellegű pilaszterek keretezik, vájatolt fejezettel, a szélső 4-4 tengelynél kettőzve. Az oldalrizalitok és a középrizalitot közrefogó tengelyek szélein kváderezés, felettük a főpárkányt állókonzolok gazdagítják. A középső 9 tengely felett attikafal húzódik. A földszint sávozott, a pinceablakok és a földszinti ablakok bemélyített keretűek. Az emeleti ablakok profitált szalagkeretesek, végigfutó, alig látható könyöklőpárkányokkal. A pilaszteres középrészen kettős ablakok találhatók. Az ablakszárnyak ki-be nyílóak.

1840-ben a pozsonyi országgyűlés megszavazta nagyszámú katona telepítését a fővárosba. A katonákat bérelt ingatlanokban helyezték el, ezért vált szükségessé egy kaszárnya építése.

A terveket Hild József (1789-7867) készítette, a kivitelezést Kasselik Ferenc (1795-1884) vezette. A kaszárnya épülete 1846-ra lett kész, attól kezdve itt állomásozott Budapest helyőrsége, más egységek mellett a 32-es gyalogezred is, melyről az egy villamosmegállónyira található 32-esek tere kapta a nevét. A laktanya 1892-ben vette fel a Mária Terézia nevet. Az 1919-es Tanácsköztársaság alatt Martinovics-laktanyaként volt ismert, ekkor szerezte az épület első
sérüléseit is. Ebben az időszakban – mintegy két hónapig – az épületben működött a Martinovics Színház is. [1.]
Helyreállítását követően 1921 és 1929 között itt működött a Magyar Királyi Hadimúzeum, a mai Hadtörténeti Múzeum elődje. [2.] A második világháború idején az épületegyüttes jelentősen megrongálódott, helyreállítása 1952-re fejeződött be. Ekkor már a Kilián György laktanya nevet viselte. 1948-ban az alagsorban bútormázoló üzemet létesítettek, 1955-ben emeletén szolgálati lakásokat alakítottak ki.
1956. október 31-én itt alakult meg a Nemzetőrség, az épület szolgált Maléter Pál irodájául. A laktanyában forradalmi fegyveresek tartózkodtak – nemzetőrök és a forradalmárokhoz csatlakozott katonák. [3.] Mégis a Corvin közi felkelők és a laktanya állománya közt ellentétek feszültek, melyeket a rendszerváltozás után megjelent visszaemlékezések sem oldtak fel.

1956. november 4-én harcok folytak a környéken, lényegében a Corvin köz és a Kilián laktanya vonalában húzódott az egyik frontvonal. A kaszárnyaépület jelentős sérüléseket szenvedett, a körút és Üllői út sarkán több emelet magasan beomlott a fal.

A laktanyát 1959-re ugyan helyrehozták, de katonai célra a későbbiekben már nem használták.[4.] Számos iroda és különböző profilú cég használta, használja ma is. Az épületet 2011-ben egy olasz befektetőnek eladták. [5.]

Az épület jelenleg erősen leromlott külső homlokzattal, a bérlemények használata miatti átalakításokkal tarkított, jelentős felújításra szorul.

Bővebben az épületről.

Sources

Events of the house