Zárt ház

Gárdonyi tér

+4
  • Function:

    közterület
  • Researched:

    2018

Description

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

A kis háromszögletű teret a XI. kerületben a Móricz Zsigmond körtértől a Szent Gellért tér felé sétálva találhatjuk a Bartók Béla út jobb oldalán. A tér a Gellérthegy délkeleti lejtőinek szomszédságában fekszik. A Gellérthegy (Kelenhegy, Bloksberg) tetején időszámításunk kezdetén az eraviszkuszok (kelta-illír törzsek), később rómaiak, majd a törökök építettek az adott kor technikai ismereteinek alkalmazásával erődítményt, őrtornyot. Lakni inkább a Gellérthegy-Várhegy közötti területet lakták, már csak azért is, mert a Dunán itt volt a legalkalmasabb átkelni a túloldalra. Az eraviszkuszok, rómaiak, törökök ittlétét építkezések során előkerült leletek bizonyítják. A Sárosfürdő (a mai Gellért fürdő) története a 13. századig nyúlik vissza. Újbudának ez a része, a Gellérthegy délkeleti lábánál sokáig lakatlan volt, de nem kihasználatlan. A Gellérthegy déli, délkeleti lejtőin szőlőültetvények voltak, főként sárga és fehér duka, kék kadarka és piros bakator fajtákat termesztettek.[1] Ehhez a szőlőtermesztő vidékhez tartozott a Bartók Béla út és környéke is.


Gárdonyi tér és környéke Pest-Buda–Óbuda beépített területének 1793-as várostérképén és Pest-Buda–Óbuda 1837-es áttekintő térképén a jelentős középületek rajzával és látképekkel / Vasquez
Térképrészletek forrása: MAPIRE

Egy 1837-ben készült áttekintő térképen már látszik a Budafoki és Fehérvári (Bartók Béla) út elődje a Régi Promontori és az Új Promontori út, de az általuk határolt területen még szőlőültetvények vannak. 1838-ban egész Pestet megrázó, hatalmas árvíz pusztított, amely alapvetően befolyásolta a város építési szabályozását is. Vásárhelyi Pál kimutatta, hogy a Pest alatti folyószakasz elzátonyosodása okozta azt a jeges torlaszt, ami miatt a városban oly sok érték elpusztult. Miután ehhez hasonló katasztrófa máskor is érhette a várost, Vásárhelyi elkészítette 1842-ben a szükséges szabályozási terveket. Néhány kisebb árvíz-védelmi munkálattól eltekintve 1870-ig mégsem történt semmi változás, de ebben az évtizedben az ismétlődő katasztrófák bebizonyították, hogy tovább nem halasztható a rendszeres szabályozás. 1871–1875 között 8,15 millió forint költséggel végrehajtották a Soroksári Duna-ág elzárását, kialakították a lágymányosi Duna-szakasz párhuzamműveit, valamint kimélyítették a budafoki részt.[2]

A mai Budapesti Műszaki Egyetem CH épülete (kémiai intézet) helyén húzódó Duna medret, illetve árteret a Kopaszi-gát megépítésével (1870–1875) leválasztották a Dunától, így alakult ki a Lágymányosi tó. A gát földnyelvét részben a Duna kotrásából származó anyaggal, de többnyire a fővárosi építkezéseknél kitermelt talajjal töltötték fel. A Szent Gellért téren 50 méter széles az 1895-ben elkészült feltöltés, amely a Kemenes utcáig tart[3] Ekkor épültek meg a főváros rakpartjai is. Ezeknek a változásoknak köszönhető, hogy az 1876-os jeges árvíztől meg lehetett védeni Budapestet, ám az alsóbb szakaszon több olyan jégdugó keletkezett, ami veszélyforrást jelentett. A Közép-Duna teljes hosszának szabályozását 1881–1885 között hajtották végre 5,3 milliós költséggel.[4]


Budapest panoráma látképe a Gellért-hegyről [Fénykép] / Weinwurm A. (1877-1883)
Kép forrása: FSZEK [HUNGARICANA] [leltári szám: 081053]

Újbuda kiépítésével – Budapest egészének részeként – csak a kiegyezést (1867) követően kezdtek el foglalkozni. Még 1871. március 15-én jelent meg az első, teljes körű szabályzatra kiírt pályázati felhívás Budapest főváros általános beosztási és rendezési tervének készítésére. A kiírás nagy előrelátással azt is megkövetelte, hogy a pályázók foglalkozzanak a város várható növekedési irányaival is, a felhíváshoz mellékelt térképen a tanács javasolt útvonalakat is megadott, pl. a mai Budafoki és Fehérvári utakat.[5] A rendezési terv iránymutatása végül az É-D-i irányú városnövekedést határozta meg, amelybe ezek az utak menti területek is beleestek: az 1873-ban befejezett, a város egyesítéshez készült telekszintű felmérési (ún. kataszteri) térképen már a Budafoki és Fehérvári út által közrefogott terület helyrajzi számok szerinti felosztását láthatjuk.


Gárdonyi tér és környéke Pest és Buda 1837-72, 1873-as kataszteri térképsorozatán, az 1872–1920 közötti változások utólagos jelölésével
Térképrészlet forrása: MAPIRE

Az 1886. és az 1894. évi rendelkezések a főváros területét a helyenként követendő építési mód szempontjából négy övezetre osztották: belső és külső zártsorú övezetekre, nyaralóterületnek nevezett, már szabadon álló beépítésű övezetre és vegyes beépítésű övezetre. Ez utóbbiba azok a területek tartoztak, amelyek a többibe nem, „ezen belül Budán a Gellért térről kiindulva a Duna és a Fehérvári út közötti, ma a Műegyetem épületei által borított háromszög szolgál erre a célra.”[6]

Hadik Kávéház - 1920-as évek
Kép forrása: FLICKR [Elekes Andor]

Lágymányos a tó feltöltésével és az Egyetem ideköltözésével az 1910-es években indult fejlődésnek. A főváros végül csak 1930-ban döntött a tó teljes feltöltéséről, addigra a BME épületei és az általános városfejlődés sokemeletes, sűrű beépítésű negyeddé tette a Gárdonyi tér környékét, amely 2011-ben kapta nevét, előtte csak a Bercsényi utca Bartók Béla út felőli torkolataként azonosították be.[7] A tér leghíresebb épülete a Hadik-ház.


Gárdonyi tér, Gárdonyi Géza szobra a Bercsényi utca és a Bartók Béla út között, a Bertalan Lajos utca felől nézve (1957)
Kép forrása: FORTEPAN / BFL [HUNGARICANA] [képszám: 102816, orig: BFL / levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11]

A térnek nevet adó Gárdonyi szobor (Horvay János, 1932) 1933 óta áll itt,[8] de a körülötte kialakított park jelentősége csak 2010-től, a tér újjáépítése után növekedett meg. A Gárdonyi-szobor és környékének revitalizációja Újbuda kulturális városközpontja létrehozásának első lépése.

A tér – a környék forgalmának megváltoztatásával – a környező házakkal, homlokzatokkal határolva egységes képet mutat. A Hadik Kávéház, a Bercsényi utca és Bartók Béla út által határolt park hangsúlyos pontja a Gárdonyi szobor. A szobor környékén színvonalasan berendezett közösségi teret, pihenő- és gyalogosfelületeket hoztak létre. Kedves színfolt a kemény mészkő alapzatból előtörő vízjáték, egy köztéri órát és új ivókutat is elhelyeztek. Este díszkivilágítás teszi még szebbé a felújított teret. A vízjáték és a szobor környezetében egynyári növényeket ültetnek, a teret talajtakaró sávok keretezik, örökzöldekkel színesítve. A Hadik kávéház előtt kis gömbkoronájú fákat telepítettek. A kulturális városközpont kiépítésének további lépései az üzletek funkcióváltásával valósultak meg. Az önkormányzat pályázatokat írt ki az üzlethelyiségek bérbeadására, hogy az üzlethelyiségeket olyanok kaphassák meg, akik vállalják a kockázatot, és elsőként nyitnak galériát, múzeumot, antikváriumot vagy más kulturális intézményt a Bartók Béla úton. Ennek eredményeként öt neves képzőművészeti galériával – Simon and TemplART Kft., Vincze ART Bt., Godot Nonprofit Kft., Ráday Galéria és Kiadó Kft., Glázer Attila – írtak alá bérleti szerződést. A kerület abban bízik, sokan követik az „első fecskéket”, és néhány év múlva a kortárs képzőművészet egyik „kultutcája” lesz a Bartók Béla út.[9]

Sources

Events of the house