Programs of the house

Klauzál tér

+41
  • Function:

    közterület
  • Opening hours:

    SZOMBAT-VASÁRNAP 10:00-19:00
  • Researched:

    2018
  • Parcel Number:

    nincs
  • Photo:

    Hulesch Máté
  • Photo:

    Pélyi Nóra
  • Research:

    Starowicz Annamária

Description

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

A Klauzál tér a VII. kerületben, Erzsébetváros a körúton belüli részén fekszik, ez a környék főtere. A teret négy oldalról háztömb veszi körül. Északnyugatról fut át a Dob utca, arra merőlegesen a Kis Diófa utca, ami a tér után Nagy Diófa utcaként folytatódik, a következő a Csányi utca, ami a tér másik oldalán Klauzál már utca, valamint a térre fut be a Rákóczi út irányából a Nyár utca. A tér egy valóságos oázis a belvárosban. Egy park, egyik oldalán játszótérrel és sportpályákkal, pingpongasztalokkal, szabadtéri színpaddal, másik oldalán egy elkerített kutyafuttatóval. Négy oldalról út veszi körül, szinte minden oldalon parkolóhelyekkel. Üde színfolt a sok autó között az egyik a sarkon a Bubi, vagyis a budapesti közkerékpár rendszer egyik állomása. A téren galériák, kávézók, kocsmák is vannak, az éjszakai élet a romkocsmák elterjedése óta itt is felvirágzott.

A tér korábbi elnevezése reformkori eredetű, István tér (Stefansplatz), de a nevet csak 1874-től viselte hivatalosan.[1] 1907 óta hívják Klauzál térnek, a névadó Klauzál Gábor (Pest, 1804.11.18. – Kalocsa, 1866.08.03.), aki 1848. április 7-től szeptember 10-ig a Batthyány-kormány földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztereként dolgozott, és a mérséklő, egyezkedő politika híve volt.[2]


Klauzál Gábor portréja (1842). Készítő: Franz M. Eybl
Kép forrása: ELTE Egyetemi Könyvtár [HUNGARICANA] [leltári szám: 000818567]

Az Első Katonai Felmérésen látható, hogy a mai Rákóczi út, Nagykörút, Andrássy út és Károly körút által határolt terület szabadon álló, kőből vagy más szilárd anyagból emelt házakkal volt beépítve, az utcahálózat pedig organikus formát mutatott.[3] A Király utca vagy a Dohány utca vonala már kirajzolódott, a tér még nem volt kivehető. Perczel Anna szerint az utcák szabálytalan vezetése, a keskeny, törtvonalú és íves utcák hálózata, a gyakori eltolt vagy T-alakú utcatalálkozások, a spontán városfejlődés ezen jellegzetes elemei szerkezetileg is különlegessé teszik a területet. A még az 1805-ös Hild-féle városszabályozás előtti időből származó, szinte érintetlen állapotban megmaradt XVIII. századi organikus városszerkezet (a középkorban kialakult belvárosi utcahálózatot kivéve) ezen kívül a VIII. kerületi Horváth Mihály tér körüli, részben már átalakított utcaszerkezetre jellemző.[4]


Klauzál tér és környéke az Első (1763–1787) és Második (1808–1896) Katonai Felmérésen
Térképrészletek forrása: MAPIRE

A Második Katonai Felmérésen a tér már jól felismerhető, létrejötte az 1838-a árvíz utáni városrendezésnek köszönhető.[5] A környező utcák és tömbök kialakítása a mai helyzetet mutatja, de sem az Andrássy út, sem a Nagykörút nem épült még ki. A teret a 19. század közepén földszintes és egyemeletes klasszicista épületek vették körül. Ezek közül ma már csak egy áll, a Klauzál tér 5. szám alatti Haywand-ház. Az 1812-ben elkészült egyemeletes épületet Pollack Mihály (Bécs, 1773.08.30. – Pest, 1855.01.05.), a magyar klasszicista építészet kimagasló mestere tervezte.[6]

1872-től a téren működött egy Ráinits József tervei alapján készült fa szerkezetű, patkó formájú lelátóval rendelkező ideiglenes színház, melyet Miklósy Gyula (Kaposvár, 1839.01.10. – Kézdivásárhely, 1891.06.22.) színigazgató irányított. A tér akkoriban még nem lehetett olyan vonzó mint ma. Váradi Antal így írt róla:

“A mai Erzsébetváros közepén egy istenverte piszokfészek terült el, az István tér. Tér volt, amennyiben nem volt beépítve. És erre a helyre álmodta meg Miklósy Gyula vidéki színigazgató a maga színházát, a harmadik magyar színházat, mely a fővárosban emelkedett.”[7]

A színház 1874. januárjában leégett.[8] A terület fejlődésében meghatározó volt a Nagykörút és az Andrássy út kiépítése. Ezt bizonyítja, hogy a ma álló két-, háromemeletes épületek majd mindegyike az 1870-es évek után, jellemzően a századfordulót megelőző években épült, legtöbbjük egy meglévő, kisebb szintszámú klasszicista épület helyére.


Piac az egykori István téren (ma: Klauzál téren) (1890–1910). Klösz György felvétele
Kép forrása: BFL [HUNGARICANA] [leltári szám: HU_BFL_XV_19_d_1_07_063]

A téren álló legjelentősebb középület az 1897-ben átadott historizáló III-as számú vásárcsarnok, melyet 1894–1896 között építettek a székesfőváros mérnöki hivatala, pontosabban Krátky János tervei alapján.[9] A téren addig a szabadban működő piac így tető alá került. Az épület átmenő jellegű, a Klauzál téren fekvő oldalán háromemeletes bérházzal egészül ki, másik oldala az Akácfa utcára nyílik.


A III. számú István-téri (ma: Klauzál téri) vásárcsarnok alaprajza (1897)
Kép forrása: FSZEK [HUNGARICANA] [leltári szám: AN043352]

Egykor a téren keresztül járt a 2-es villamos. A BVVV (Budapest Villamos Városi Vasút) 1911-ben építtette belső-erzsébetvárosi vonalát a Népszínház (mai Blaha Lujza) tér és a Király utca között. A belváros szűk utcáiban sokszor nem fért el egymás mellett a hálózat két irányban, így el kellett választani a vonalakat. Így volt ez ebben az esetben is. A Stáhly utca – Gyulay Pál utca, Nyár utca – Klauzál tér – Csányi utcai vágányok a terézvárosi vonalakkal teremtettek összeköttetést, lehetővé téve mind az észak felé, a Városligetbe, mind nyugatra, a Duna partra való utazást. A villamos vonal 1941-ig működött.[10]


Az egykori 2-es villamos a Klauzál téren
Kép forrása: HamPage

A második világháború idején, 1944. november 29-én kiadott rendelet értelmében egészen az 1945. január 18-ai felszabadulásig a téren és a környező utcákban volt a budapesti gettó. A borzalmas körülmények és a szörnyű kegyetlenség ezrek életét követelte.[11] A tér az emlékezés fontos helye.

A tér remek lehetőséget ad akár nagyobb közösségi események megrendezésére, de a hétköznapokban is egy sokszínű, a városi életet színesítő hely. Mindemellett sok lehetőséget rejt még magában, környezetének szerves vizsgálatával mind a környék lakói, mind a csak alkalmanként erre járók számára is vonzóbbá tehető. Remek javaslatokat adott például a KÉK (Kortárs Építészeti Központ) a térnek és környezetének közösségi alapú fejlesztésére a TÉR_KÖZ pályázat keretében.[12]


Klauzál tér a Dob utca felé nézve (1973)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám:88049, orig: URBÁN TAMÁS]

A Klauzál tér neves lakója volt Brandi Jenő (1913-1980), az 1936-os berlini Olimpia aranyérmes vízilabda csapatának tagja. Sokakat megihletett a tér, például híres fiktív lakója Gémes József és Nepp József hőse, Vili, a szemtelen kisfiú a Vili, a veréb című rajzfilmből. A térről szól az LGT Miénk itt a tér című dala, de itt játszódik Szeder napindító számának, a Reggeli dalnak és részben a Lóci Játszik Ott mennek a jócsajok című dalának klipje is.


Videó forrása: YOUTUBE [39tamas]

Ahogy egy városi anekdota tartja, a teret nem is lehet szándékosan megtalálni, csak véletlenül botlik bele az ember. Bár ez talán túlzás, de ha valaki nem úgy ismeri a környéket, mint a tenyerét, a tekervényes utcákon mindig kellemes meglepetésként érheti, ha váratlanul a Klauzál térre érkezik.

Sources

Events of the house