Zárt ház

Szent István park 10.

+4
  • Architect:

    Jakobik Gyula
  • Built:

    1933
  • Build by:

    Keresztessy Ödön és neje, Olasz Etelka
  • Builder:

    nincs adat
  • Function:

    lakóház
  • Researched:

    2017
  • Parcel Number:

    25259/4
  • Photo:

    Szokodi Beáta
  • Research:

    Bognár Melinda

Description

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

A Szent István park 10 a Jászai Mari tér felől a Pozsonyi úton haladva az első ház, amely két homlokzatával is a parkra néz. A parkra, melynek létesítéséről 1928-ban határozott a Fővárosi Közmunkák tanácsa egy parkettagyár helyén. 1935-től Lipótvárosi parknak nevezték. A park szemköztes oldalán áll Hoffstatter Béla és Domány Ferenc terve alapján a Dunapark-ház.

Az 1900-as évek elején indultak be az Újlipótvárosi építkezések, amikor a korábbi malom területre rendezési tervet készítettek, s egységes stílust írtak elő a környék házaira. A kor és a környék jelentős építtetője Keresztessy Ödön asztalosmester és felesége, Olasz Etelka voltak. Ők építették a Szent István park 5., 11. és 23. szám alatti épületeket is Jakobik Gyula tervezésével. A szomszédos Szent István park 10. és 11. egymás tükörképeiként épültek. Nem is ritka a környéken, hogy egymás mellett vagy távolabb ilyen párházak bukkanjanak fel. Az egész háztömb egy belső udvar köré szerveződik. A Keresztessy-házaspár a 11. kerület Gyopár utca 10. szám alatt lakott, míg Jakobik Gyula Zuglóban.

Az építést követően a ház első portása Rózsa Jenő volt. 1942-ben le kellett mondania posztjáról zsidósága miatt, ekkor vette át helyét Papp György és felesége. Az épület 18 lakásából 15-ben zsidók laktak, mégsem vették fel elsőre a védett házak listájára. Kapcsolatok felhasználásával végül mégis felkerült a listára. Papp György és felesége Hajdúdorogról származott, ahonnan az akkori Budapest újonnan kinevezett polgármestere Doroghi Farkas Ákos is. Így a portásné jóindulattal kijárta az ügyet.

A csillagos házak zsidók részére kényszerlakóhelyül kijelölt házak Budapesten. A vidéki települések többségétől eltérően a fővárosban eleinte nem zárt gettóba kényszerítették a zsidókat, hanem mintegy kétezer, sárga csillaggal megjelölt lakóépületet jelöltek ki számukra. 1944 november végén-december elején lakóikat a nyilas kormány az ekkor létesített pesti „nagy” gettóba, illetve az ún. „nemzetközi” gettóba költöztette át, ekkor a csillagos házak intézménye megszűnt.

Az épület alápincézett, földszint, magasföldszint plusz 5 emeletes ház, melyben a 6. emeleti padlás helyiség is lakó funkcióval bővült az idők során. Az egyes emeleteken két nagyobb, a kor stílusának megfelelő hallos lakás és egy legénylakás került kialakításra. A ház bejárata a Duna felőli oldalon található, a szintén jellemző hangsúlyos, nagyvonalú lépcsőház kialakítással. Márvány burkolat, kovácsoltvas korláttal.

A Szent István park 10. épület sarokház lévén 2 fő homlokzattal rendelkezik, s mindkét oldalról kitűnő panoráma nyílik a Szent István parkra és a Margitszigetre.  A homlokzaton minden második függőleges nyílászárósor ablakfülkeként került kialakításra, így hangsúlyozva a vertikális tagolást az egyébként homogén felületen. A ház külső felületképzése vakolt, a földszinti sáv árnyalati megkülönböztetésével.

Idővel az utcaszinten üzlethelyiségek kerültek kialakításra. Napjainkban is gyermek játékbolt található a ház aljában, mely összefügghet a szomszédban, Szent István park 11.-ben már az 1900-as években Hoffer Éva által kialakított magánóvodával. Ebben a házban ma is funkcionál óvoda.

A 13. kerületi Értékvédelmi Támogatás pályázata alapján a Szent István park 10/a 54/1993. (1994.II.1.) Főv. Kgy. rendelettel védett épületegyüttes része. „Helyi területi védettségű épületegyüttesek: azoknak az ingatlanoknak a körülhatárolt vagy meghatározott csoportja, amelyeken jellemzően az építészeti örökség kiemelkedő értékű elemei állnak és azok történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari szempontból jelentősek, városszerkezeti, városképi szerepük meghatározó – akkor is, ha nem minden egyes alkotóelemük rendelkezik építészeti értékkel – amelyeket a Közgyűlés rendeletében védelem alá helyezett.” [1] Ezen épületegyüttesek bizonyos részének bontása illetve részleges bontása csak kivételes esetben lehetséges, amennyiben építészeti értéket nem hordoz.

„A 13. kerület Integrált Városfejlesztési Stratégiájába beletartozik Újlipótváros értékmegőrzése. A városrész stratégiai célja: élhető lakókörnyezet kialakítása minőségi közterületek és a zöldfelületi rendszer megújításával, az építészeti örökség megőrzésével.” [2]

 

A teljes dokumentáció elérhető itt.

Sources

Events of the house