Zárt ház

Szent István park

+10
  • Built:

    1935, 1936, 1937
  • Build by:

    Fővárosi Közmunkák Tanácsa
  • Builder:

    nincs adat
  • Function:

    park
  • Researched:

    2017
  • Photo:

    Telkes Tímea

Description

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1928-ban határozta el a Szent István park létesítését. A határozat előírta a park környezetében egységes városképet adó házak építését – ez volt az első olyan fővárosi tér, ahol az épületek elhelyezése igazodott a térhez és nem fordítva.

A területen korábban raktározásra használt telkek és egy parkettagyár helyezkedett el.

1935-ben parkosították Lipótvárosi park néven, később Rakovszky park (Rakovszky Iván, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke, a park létrehozásának ötletgazdája után), majd 1937-től Szent István park lett Szent István halálának 900. évfordulója tiszteletére.

A park összterülete 33.173 m2, szabályos piramis alakzatú, amelynek széles alapzata a Duna-partra támaszkodik, középső keskenyebb része a Pozsonyi útig tart. Az Újpesti rakpart felőli oldalainál szervizút került kialakításra, mely a Pozsonyi útra vezet. A Pozsonyi út oldalán kőből készített esőbeállókat helyeztek el.

A park közepén 2.000 m2-es téglalap alapú vízmedence található, körben pedig sétányok vannak padokkal. A parkban platánfák, juharfajok, japánakác, olajfűz találhatók. A középső pályákat a szélső játszóterektől 1-1 szabályosan nyírt epersövény választja el.

1961-ben Jancsó Vilmos, 1974-ben Csorba Veronika tervei szerint építették újra, és új játszórészeket alakítottak ki. Az évtizedek során elhasználódott park felújítása 1997-ben indult meg fővárosi forrásokból, a XIII. kerületi önkormányzat támogatásával.

A parkban öt szobor található, északról dél felé haladva a következők:

Borbereki Kovács Zoltán: Zsákhordó

2,7 méter magas bronzszobor, ami 1948-ban került felállításra. Alkotója autodidakta művész, a zárt tömb a szocialista realizmus stílusát tükrözi. A szobor eredetileg a Központi Vásárcsarnokban volt.

Pátzay Pál, Győrffy Sándor, Marosits István, Rajk László: Wallenberg-szobor

Eredetileg 1949-ben került felállításra, majd jelenlegi formájában a szobor másolata egyéni adakozások révén 1999-ben.

Pátzay Pál (1896-1979) készítette az első Wallenberg-emlékművet a világon. A történelem éles kanyarjainak köszönhető, hogy aligha van Magyarországon még egy olyan szobor, amely ilyen kalandos pályát tudhatna magáénak, szimbolikus szinten megismételve ezzel a svéd követségi titkár tragikus sorsát.

A háború befejeződése után, 1945 őszén alakult meg a Wallenberg Bizottság, amely azt tűzte ki célul, hogy könyvkiadással és szoborállítással emlékezik meg a svéd diplomata budapesti tevékenységéről.

A szobor felállításának helyszínéül a XIII. kerületet, az újlipótvárosi Szent István parkot szemelték ki. A helyszínválasztásban nagy szerepet kapott, hogy a Wallenberg által védett házak itt, a Szent István körút, Szent István park, Pozsonyi út és Pannónia utca által határolt területen álltak. Az emlékmű anyagi költségeit közadakozásból kívánták megvalósítani.

Az 1946-ban éppen svédországi emigrációjából hazatelepülő Fischer Annie világhírű zongoraművész hangversenyt adott, melynek bevételeit a Pátzay által készítendő szobor számára ajánlotta fel.

1949 áprilisában tervezték a szobor felavatását, de feltehetően szovjet utasításra az éj leple alatt a szobor elszállításra került. A szakszerűtlen bontás következtében a szobor megsérült, Pátzay a szobor kígyó elemét megtartva újra kiállította a budapesti Képzőművészeti Kiállításon Kígyóölő címmel és Debrecenben a BIOGAL (ma TEVA) gyógyszergyár előtt helyezték el.

A szobor egy három méter magas svéd gránit talapzaton állt, melynek szélesebb oldalába van bevésve Wallenberg képmásának féldomborműve. Ezen a gránittalapzaton helyezkedett el a bronzból készül alak, melynek legmagasabb része, a bot, öt méter nyolcvan centiméter magasra nyúlt. A tulajdonképpeni szobor egy meztelen férfi megfeszülő testét ábrázolja, amint egy hatalmas kígyóval harcol. A kígyót az erő kifejezése érdekében a művész hullámmozgásban ábrázolta, feje a férfifej felé fordul. A férfi egyik keze mellett a lábát is a kígyó törzsére helyezi, az eltaposás aktusát megjelenítve. A jobb oldalon alul elhelyezkedő kígyófejet kompozicionálisan jobb oldalon fent a lecsapni készülő ökölbe szorított kéz egyensúlyozza ki. A kígyó szimbolikája bibliai előképre, a Genezisre megy vissza, a paradicsomi állapotokat megrontó eredendő bűnre, ahonnan a világban tapasztalható minden rossz származik.

A Wallenberg-emlékmű másolatát ledöntésének ötvenedik évfordulóján közadakozásból a Wallenberg Szobor Bizottság állíttatta fel újra. A másolat elkészítésével Győrffy Sándor karcagi szobrászművészt bízták meg, aki először negatív formát készített róla gumiból, aztán pozitívra vitte azt viaszból, végül bronzba öntötték. A talapzatot Rajk László építette újra, míg a rajta elhelyezett Wallenberg-relief Marosits István munkája, aki Pátzay Pál eredetijéről készített pontos másolatot. Az újraalkotott emlékmű talapzatán két feliratot helyeztek el.

Az egyik így szól: „1944. július elejétől 1945. januárig vezette a budapesti Svéd Királyi Követség bátor és nemes emberbaráti tevékenységét a romlásnak ama sötét korszakában. Legendás hősünkké lett. Hirdesse ez az emlékmű múlhatatlan hálánkat annak a városnak a középpontjában, amelynek üldözötteit az ő rendületlenül virrasztó embersége oltalmazta egy embertelen kor éjszakájában”. A másik szerint: „Az eredeti emlékmű Pátzay Pál szobrászművész alkotása. Ez az emlékmű az 1949-ben ledöntött alkotás másolata. Az újraöntés és a talapzat Győrffy Sándor szobrászművész műhelyének munkája, az építész Rajk László, a dombormű újraalkotója Marosits István.”

Varga Imre: Lukács György szobra

Lukács György filozófus szobrát születésének 100. évfordulója alkalmából avatták fel 1985- ben. 20 cm-es kőtalapzaton áll egy 230 cm-es, bronzból készült, korlátnak támaszkodó férfialak. A felirat: Lukács György / 1885-1971

Kovács Ferenc, Szász Smiedl Ferenc (építész): SZIR ellenállási csoport emlékműve

A 225 cm magas szobor erőteljes, dinamikus testtartású férfit ábrázol, akinek egyik keze beárnyékolja az arcát, ökölbe szorított másik kezét pedig ütésre emeli. A SZIR csoport tagjai a fasiszták ellen harcoltak, merényleteket követtek el  Budapesten, vezetőjük SZIR fedőnéven Weinberger Dezső volt.

A felirat: „A hős budapesti partizán, SZIR emlékére, aki csoportjával bátran harcolt a német megszállók és hazai cinkosaik ellen. Budapest Fővárosi Tanács VB 1970”.

Kocsis András Sándor: Fejtő Ferenc mellszobra

2008-ban avatták fel a történész-kritikus, baloldali publicista szobrát, akit a Népszava tiszteletbeli főszerkesztőjének tekintenek.

FORRÁSOK:

Radó Dezső: Budapesti parkok és terek. Budapest, 1985, 135 o.

https://mno.hu/migr_1834/szent-istvan-park-814254

http://belvaros.blogspot.hu

http://kozterkep.hu

http://szoborlap.hu

Events of the house