A ház programjai

Ady Endre utca 15-17.

+11
  • Tervező:

    Vidor Emil
  • Építés éve:

    1913
  • Épület funkciója:

    ikervilla
  • Kutatva:

    2013, 2012
  • Helyrajzi szám:

    12935, 12936/1

Leírás

Az ikervilla Lányi Zsigmond író, publicista, valamint Hámos Róbert svéd konzul és felesége megbízásából, Vidor Emil tervei alapján épült.


Ady Endre utca 15. (1929)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 116478; adományozó: FORTEPAN/ALBUM009]

Lányi Löwenherz Pál néven született 1878-ban Temesváron, több lap mellett a Neue Pester Journal, később a Budapesti Tudósító szerkesztője, az általa 1908-ban alapított külföldi tudósítók szindikátusának főtitkára, 1917-től elnöke. Felesége Sturm Renée volt, lányuk, Lányi Vera Zolnay Lászlóval kötött házasságáról szóló tanulmányában Rigó Máté az Ady utcai villára hivatkozva bizonyítja a Lányi család gazdagságát.


Német nyelvű nyugta a Neues Pester Journal-tól (1901)
Kép forrása: CENTROPA [Gábor Marianne interjú]

Lányiék a villát sógorukkal, Hámos Róbert bankigazgatóval, Hertzka Károly nemesi rangra emelkedett budapesti orvos fiával osztották meg. 1942-ben történt, amikor Merész Gyula festőművész és neje megbízásából Medgyaszay István tervei alapján a 17-es számot viselő házrész magasföldszintjén és első emeletén néhány fal áthelyezésre, valamint a padlástérben műterem kialakítására került sor. A 17-es számú házrész további történetére vonatkozóan érdekes információk derülnek ki Kozák Gyula Egy művészcsalád összetételének változásai, 1956-1982 című írásából.

Hámos Róbert és Merész Gyula Budapest ostroma előtt elhagyták az országot és a házat 1945-ben a Magyar Kommunista Párt foglalta le. Az MKP még ugyanebben az évben a Munkás Kultúrszövetség rendelkezésére bocsátotta az akkor romos állapotban lévő ingatlant, hogy ott művészkolóniát hozhassanak létre. 1945 őszén a villába beköltöző művészek: Jakovits József, Lossonczy Ibolya és Lossonczy Tamás, Bálint Endre, Kandó Gyula, Gyarmathy Erzsébet, Faragó Pál, Nádas József, Nádas Bori, Bíró Iván, és Vajda Júlia.

1948 őszén Cséby Lajos kapta meg a házat, ekkor két művészházaspárt családjukkal együtt a Rottenbiller utcába költöztettek (kényszerítettek) át: Jakovits József szobrászt és feleségét, Vajda Júlia festőművészt, ikergyermekeiket, valamint Bálint Endre festőművészt és feleségét, Richter Irenát (Vajda Júlia húga), fiukat és az asszonyok édesanyját. Lossonczy Tamás (1904-2009) és felesége, Lossonczy Ibolya (1906-1992) azonban halálukig a villában éltek, melyről a bejárat mellett a kerítésen elhelyezett emléktábla is tanúskodik.


Szemelvény forrása: A budapesti egységes hálózat (Budapest és környéke) betűrendes távbeszélő névsora 1943. január (Budapest). Magyar Királyi Postavezérigazgatóság, Budapest, 1943. p. 198.

A Hámos villa szalonjának bútorait Lakatos Artúr festő- és iparművész tervezte. 2009-ben jelent meg Méhes Balázs, Lakatos Artúr unokája nagyapjával foglalkozó kötete Tanulmányok Lakatos Artúr (1880-1968) festő- és iparművész tanár életéhez címmel. A kötet mellett Méhes létrehozott egy digitális fotógyűjteményt is. Lakatos Artúr 1905-ben Goldberger Leó textilgyáros megbízásából Mulhouse-ban és Párizsban tanulmányozta a nagyipari művészi szövet előállításának technikáját. 1906-ban kezdte szervezni az Iparrajziskola szövőműhelyét, 1908-tól a Kassai Állami Javítóintézet tanára lett, 1912-től ismét az Iparrajziskolában tanított.


Lakatos Artúr bútorai a Hámos villa szalonjában (1901)
Kép forrása: PICASA [Méhes Balázs]

1910-ben a Könyves Kálmán Szalonban egyéni kiállítása volt. A Budapesti Textilművészeti Műhely igazgatósági tagja volt. A műhely első, az Ernst Múzeumban rendezett kiállításán két enteriőrrel, egy úri és egy női fogadóval szerepelt, melyeket a Viktória bútorgyár, az Iparrajziskola szövőműhelye és a kassai ipariskola kivitelezett.

Források

A ház programjai